Mit kell tudni a kanyaróról?
2019. január 18.
Bár a védőoltásoknak hála, manapság hazánkban már alig fordul elő, a kanyaró (latinul morbilli) veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.
A kanyaró rendkívül fertőző: a nem oltottak között járványszerűen terjed, és egy fertőzött egész iskolai osztályokat betegíthet meg, mint ahogyan egy alkalommal egy Salzburg környéki járvány esetén is történt. Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen a harmadik világban magas, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot. Ennél is magasabb, 30% körüli az AIDS-es betegekben. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunissá válik ellene.
MMR-oltás
Mint említettük, a kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR-vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka az, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be a gyermekét. A sajtóban megjelent téves és tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, az egyik tényezője ennek az oltásellenességnek.
A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló panencephalitis, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.
Mi a kanyaró oka?
A kanyarót vírus okozza. A kórokozó az orrba és a garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, a tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő – vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz – 6-21 nap, de általában a 10. nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal és a megjelenés utáni első 5 napon a legnagyobb.
A kézmosás fontossága
2019. január 17.

Akik esetleg nem tudnák, Semmelweis, az anyák megmentője Bécsben dolgozott szülészorvosként. A kor akkori szokásainak megfelelően a kórházban elhunytak boncolását is a szülészek végezték. Ma azt mondanánk, hogy szülész és kórboncnok volt egyben. A bécsi klinikán két szülészeti osztály működött. Az egyiken bábákat képeztek, a másikon a leendő szülészorvosokat, akik tanulmányaik során ugyancsak részt vettek a boncolásokon.
Semmelweis megfigyelte, hogy a szülészorvosokat képző osztályon több a gyermekágyi lázban történő megbetegedés, és az ezzel járó gyermekágyi halálozás. Megfigyelését nem tudta tudományosan alátámasztani, laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatokkal igazolni, de feltételezte, hogy a boncolásokkor olyan fertőzést közvetítő anyagok kerülnek a boncolást végzők kezére, amelyeket átvisznek a szülészeti vizsgálatok során az anyákra, és ez az átvitt fertőzés okozza a gyermekágyi lázat, és következményként az anyák halálát. Emiatt bevezette a klórmeszes kézmosást, biztosítva ezzel a kézfertőtlenítést és a szülészeten lévő anyák biztonságát. Semmelweis elméletét nem mindenki fogadta el, találmányának nagyságát az utókor ismerte el, így vált az „anyák megmentőjévé”. A kézmosás pedig igen hasznos, nagyszerű találmány.
A nyáron a Balatonon nyaraltunk. A víz többféle madár élőhelye, mint a hattyúké, vadkacsáké, sirályoké. A madarak élnek, táplálkoznak, tollászkodnak a vízben, ennek következtében tollaik kerülnek bele. A gyerekek örömmel veszik kézbe, fogják meg, sőt gyűjtik az elhullott tollakat. Mindig meglepődöm, amikor anyukákat, apukákat vagy más hozzátartozókat hallok: ne nyúlj hozzá! Ne fogd meg! Beteg leszel tőle!
Leszögezném, hogy betegséget csak beteg állatoktól lehet elkapni. Egészséges állat nem terjeszt betegséget! Utalva Semmelweis kiváló felfedezésére, miszerint a kézmosás képes a fertőzések megelőzésére, én inkább azt mondanám a gyerekeknek, hogy bármit, amit találsz és megfogsz, a földről bármit felveszel, ne vedd a szádba, és utána alaposan mossál kezet.
Déligyümölcsök - pihentető vitaminbombák
2019. január 17.

Melatonin: az alvásért is
A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Termelődése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken. Ha a szervezet sok fényt kap – tehát élettani körülmények között „nappal” van - a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben”, azaz éjszaka. Bizonyos betegségek, vagy a korral járó változások hatására a szervezetben a melatonin termelődése csökken, így gyakran alvásproblémák jelentkeznek. Ilyen esetekben kedvező hatást érhetünk el a melatonin tartalmú táplálékkiegészítők szedésével is, de a legújabb felfedezések nyomán, természetes forrásból is pótolható a hiányzó hormon.
Gyümölcsök és hormonok
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és való igaz, hogy táplálkozásunkkal jelentősen befolyásoljuk szervezetünk állapotát. Bizonyos ételek fogyasztása a hormonrendszer működésére is hatással van. Ennek legismertebb példája kétség kívül a szénhidrátok inzulintermelésre gyakorolt hatása. Thaiföldi kutatók hasonló kölcsönhatást véltek felfedezni bizonyos déligyümölcsök fogyasztása és a melatonin szint emelkedése közt. A vizsgálatok során kimutatták, hogy az ananász, banán és narancs jelentősen megemelte a résztvevők szervezetében a melatoninszintet, mely a gyümölcsök fogyasztását követő 120. perc környékén volt a legmagasabb.
Már megint görcsbe rándult az izmom...
2019. január 16.

A felnőttek több mint harmada szenved az izomgörcsöktől. A sportolók és a kismamák gyakran panaszkodnak arra, hogy görcsbe rándul a lábszáruk vagy a talpuk. A kor előrehaladtával az izomgörcsök egyre gyakoribbá válnak, és a 65 év felettiek mintegy fele már heti gyakorisággal szembesül az izomgörcs jelentette fájdalommal. Az elsősorban a vádlikat vagy a talpakat érintő izomgörcsök sok esetben éjjel jelentkeznek, megzavarva az alvás nyugalmát.
Miért görcsöl a vádlim?
Nem kizárt, hogy fizikai megerőltetést vagy nagy fizikai igénybevétellel járó sporttevékenységet követően lépnek fel a panaszok. A tapasztalatok alapján a meleg miatti fokozott verejtékezés és a következményes folyadékveszteség tovább ront a helyzeten. A folyadék- és sóháztartás egyensúlya megbillen, mindez a szervezetben található ionok (pl. kálium, magnézium, nátrium, kalcium) egyensúlyi koncentrációinak a megbomlásához, és az idegek és izmok közötti ingerületátvitel problémáihoz vezethet. Emellett, a B- és D-vitaminok hiánya, illetve az alkoholfogyasztás is az izomgörcsök kiváltói között szerepelhetnek.
Több krónikus betegség kedvezhet az izomgörcsök fellépésének. A májcirrózisosoknál, a dialízisre szoruló vesebetegeknél, a pajzsmirigy-alulműködéses betegeknél, illetve a vénák gyengeségével küzdőknél fokozott az izomgörcsök rizikója.
Számos gyógyszer szedése mellékhatásként vezethet fokozott izomgörcskészséghez. A vízhajtók, az antidepresszánsok, az ösztrogén hormont tartalmazó patikaszerek, a koleszterinszintet csökkentő, ún. sztatinok is vezethetnek izomgörcsökhöz. Erre is gondolni kell, ha az okok után kutatunk!
Az előzők alapján úgy vélik, hogy időskorban az egyoldalú táplálkozás és a várttól elmaradó mértékű folyadékbevitel állhat a panaszok hátterében. Érdemes tehát válto- zatosan táplálkozni, és a rendszeres vízfogyasztásra odafigyelni!
A terhes nőknél különösen gyakran tapasztalt izomgörcsöknek vélhetően hormonális okai lehetnek.
A modern csöndes gyilkos
2019. január 16.
A wifi káros hatásait a mostani korosztályunk fogja majd megtapasztalni először, hiszen még nem ismeretesek a káros hatásaik.
Bizonyára nem kell senkinek sem bemutatni modern korunk vívmányait, mobilokat, laptopokat, táblagépeket, stb. Örömmel használjuk, viszont nem gondolkodunk el azon, hogy ezek az elektromos eszközök milyen hatással vannak/lesznek ránk. Minden elektromos kütyü kisebb vagy nagyobb mértékben, de EMF sugárzással bír. Mi az EMF? Elektromágneses frekvencia rövidítése, és gyakran hivatkoznak rá elektroszmogként.
A wifi gyakorlatilag egy sugárzás, egy láthatatlan gyilkos. Folyamatosan, bárhova megyünk, ott van már a vonaton, a legtöbb étkezdében, étteremben, kocsmában, és amerre csak a szem ellát. Ez a fajta folyamatos elektromágneses sugárzás számos egészségügyi problémát okoz már most is, de a jelentős hatásairól, csak egy pár éven esetleg évtizeden belül lehet majd bizonyítottan beszélni.
Ha az alábbiak valamelyikét tapasztalod rendszeresen, akkor érdemes elgondolkodnod arról, hogy felhagyj az internetezéssel, és kerüld a nyílt wifi-t használó helyeket.
● krónikus fáradtság,
● fülfájás,
● koncentráció hiánya,
● gyakori és súlyos fejfájás,
● alvászavarok,
● rák.
A hosszú élet kevésbé írható a gének számlájára
2019. január 15.

Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt.
A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra becsülték.
Az örökölhetőség az mutatja, hogy egy vonás – ebben az esetben az élettartam – mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel.
A kutatók a nagyjából 54 millió előfizető és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen. Az Ancestry még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, ami alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják.
7 kérdés és válasz a férfi meddőségről
2019. január 15.
Rengeteg a kérdés, hiszen ez a terület sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a hölgyek esetleges meddősége. Így nem csoda, ha sokszor a férfiak nem is igazán értik, hogy mivel lehet gond. Ratkó Tünde szülésznő segít a legfontosabb kérdéseket tisztázni.
Nem csak a nőket érinti?
Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni: a meddőség sajnos nem csak a hölgyek esetében jelentkezhet, hanem a férfiaknál is. sőt, a statisztikák alapján 40%-ban a nők, 40%-ban a férfiak szervezetében keresendő a probléma, míg 20%-ban egyéb okra vezethető vissza a meddőség ténye!
Miben áll a meddőség a férfiaknál?
A férfiak esetében a sperma a központi kérdés, ha meddőségről van szó. A probléma jelentkezhet a spermiumok mennyiségében is, de alaki, vagy minőségbeli eltérések is lehetnek. Nagyapáink korában még a 100 milliós spermaszám volt az átlag, mára ez drasztikusan lecsökkent a környezeti ártalmaknak, és az egészségtelen életmódnak köszönhetően. A mai legalacsonyabb elfogadott adat, mely még nem meríti ki az orvosi értelemben vett csökkenést a 39 milliós szám ejakulátumonként – ez a férfiak nagyjából 5%-át fedi le. Az átlagos spermaszám, mellyel a megtermékenyítés eredményes 225 millió/ml. Hasonlóan értelmezhető a mozgékonyság és az alak, melynél 50%-ospercentilis értéknél következik be a legtöbb terhesség.
Mi okozhatja?
Hihetetlen, de a leggyakoribb, meddőséget kiváltó ok a laptophasználat, egészen pontosan az, amikor a férfiak az ölükben tartják a gépet. A leadott hő ugyanis jelentős károkat tud okozni a sperma minőségében. Ezenkívül sok esetben áll a háttérben valamilyen betegség (például inzulinrezisztencia), ritkábban genetikai tényező. A legjellemzőbb biológiai gond a tápanyaghiány, melyet a nem megfelelő életmód, a stressz és a környezeti ártalmak eredményeznek.
Csökkentheti a férfiak depresszív tüneteit a tesztoszteron
2019. január 14.

Vizsgálataik során a nemi hormon jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint a placebo. Eredményeikről a JAMA Psychiatry című szaklapban számoltak be. A tesztoszteronszint befolyásolja a hangulatot és szerepet játszhat a depresszió elleni kezelésben. Erre már több tanulmány és állatkísérlet utalt.
Andreas Walther, a Zürichi Egyetem tudósa és csoportja azt kutatta, hogy vajon a férfihormon csökkentheti-e a depresszió tüneteit.
A kutatók a témában végzett 27, összesen 1890 férfi résztvevővel végzett tanulmány eredményeit vonta össze és elemezte. Ezek szerint a tesztoszteron lényegesen erőteljesebben csökkentette a depresszív tüneteket, mint a placebók. Különösen hatékony volt a nagy dózisú adagolás azoknál a férfiaknál, akiknél a depresszív tünetek konstansnak mutatkoztak – írták a tudósok.
Az éjszakai munka növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát
2019. január 14.

A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növeli a több műszakban végzett munka és az egészségtelen életmód. A rendszertelen éjszakai műszak és az egészségtelen életmód kombinációja pedig különösen magasra emeli a kockázatot.
A korábbi kutatások nyomán közismert, hogy az egészségtelen életvitel: dohányzás, egészségtelen étrend, kevés testmozgás, továbbá a túlsúlyosság vagy elhízottság megemeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának rizikóját. A többműszakos munkavégzést, különösen az éjszakai műszakot szintén kapcsolatba hozták már a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatával.
A British Medical Journal folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői szerint azonban először készült olyan vizsgálat, amely az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjjeli munka kombinált hatását vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban.
A tudósok két hosszú távú tanulmányt elemeztek, amelyek 1976-ban és 1989-ben amerikai nővérek bevonásával folytak. Mintegy 143 ezer nővér adatait vizsgálták meg, akinek a kutatás kezdetén nem volt 2-es típusú diabétesze, szív- és érrendszeri betegsége vagy rákja. A nők aztán rendszeres időközönként töltöttek ki kérdőívet egészségi állapotukról, táplálkozásukról és életmódjukról. A kutatásban részt vevő nővérek havonta legalább három éjszakát dolgoztak a nappali és esti műszakjuk mellett.
Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?
2019. január 13.

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.
Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.
Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm. Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.