Műtétet irányított 5G mobilhálózaton egy orvos
2019. május 17.
A világon első ízben hajtottak végre műtétet az új generációs 5G mobiltelefon segítségével: egy spanyol orvos a Mobil Világkongresszus (MWC) barcelonai helyszínéről irányította a beavatkozást.
Az orvostudományban már alkalmaztak hasonló segítségnyújtást, de az 5G jóval rövidebb késleltetési időt és sokkal jobb képminőséget biztosít, mint a korábbi hálózatok, csökkentve így a hibalehetőségeket és pontosabb információt nyújtva az orvoscsoportoknak. A műtét alatt a késleltetési idő 0,01 másodperc volt a jelenleg általánosan használt 4G hálózat 0,27 másodpercéhez képest.
A szakértők többsége szerint az 5G idővel lehetővé tesz majd robotkarok segítségével történő távműtétet is.
A műtét alatt António de Lacy, a gasztroenterológiai osztály vezetője valós idejű tanácsadást és műszaki segítségnyújtást végzett egy 5G hálózat révén közvetített műtéthez orvoscsoportjának, amely béldaganatot műtött meg az MWC színhelyétől 5 kilométerre fekvő barcelonai Hospital Clinic kórházban.
Az évente sorra kerülő Mobil Világkongresszust szervező Mobilszolgáltatók Világszövetségének (GSMA) ügyvezető igazgatója, John Hoffman szerint ezt volt az első, 5G hálózat segítségével valós időben közvetített műtét.
“Ha az ember távolból irányít egy műtétet, olyan benyomást kell kelteni, mintha személyesen ott lenne. Egy-két milliszekundumnál nem lehet több a késleltetési idő. Ezért érdekes számunkra az 5G” – fejtette ki Mats Granryd, a GSMA vezérigazgatója.
A macskatulajdonos befolyásolhatja kedvence viselkedését
2019. május 16.
A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált tanulmány több mint háromezer, döntően Nagy-Britanniában élő macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás részeként a szakemberek saját személyiségvonásaikról kérdezték a résztvevőket, valamint a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról is kifaggatták őket – írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatokat vizsgáló korábbi kutatások.
Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülői neuroticizmus negatív hatással lehet a gyerek jólétére, ami megmutatkozhat a gyengébb fizikai és mentális egészségben vagy az általánosságban nézve alacsonyabb életminőségben.
A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a macskatulajdonosok esetében a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus magas szintje negatív hatással lehet a háziállat jólétére.
A magas fokú neuroticizmussal jellemezhető macskatulajdonosok továbbá nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak “viselkedési problémája van”, ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg, emellett ezeknél az állatoknál gyakoribb a stresszel összefüggő betegség, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly.
A macskatartók pozitív személyiségjegyei ugyanakkor szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére.
A szívbetegek a diagnózis után is dohányoznak
2019. május 16.
A szívbetegek gyakran a diagnózis után is tovább dohányoznak vagy folytatják az egészségtelen életmódot – állapította meg egy nemzetközi kardiológiai kutatás.
A tanulmányhoz 27 ország több mint 8200 szívbetegének adatait elemezték. A kutatást a European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban ismertették.
A megkérdezett páciensek 19 százaléka közölte, hogy betegsége ellenére továbbra is dohányzik, 82 százalék maradt túlsúlyos és 34 százalék mozgott keveset az Euroaspire című, a szív- és érrendszeri betegek életmódjáról, kockázati tényezőiről és kezeléséről szóló felmérés alapján. A dohányzó szívbetegek többsége nem próbált meg leszokni a dohányzásról, nem is tervezte ezt.
Európában majdnem minden második halálozás szív- és érrendszeri okokra vezethető vissza – mondta el Kornelia Kotseva, az Imperial College London kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatókat leginkább az döbbentette meg, hogy elegendő lehetőség állt a páciensek rendelkezésére: a betegek a szakemberek tanácsai alapján megtanulhatták volna az egészségtudatos életmódot.
Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?
2019. május 15.
A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.Milyen háziállatot válasszunk?
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.
A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:
– minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.
– a különböző hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.
– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.
Hat éven át keveset alszanak a szülők
2019. május 15.
Az első baba születésétől kezdve akár hat évig is kevesebbet alusznak a fiatal szülők, mint a várandósság előtt – derült ki egy hosszú távú új kutatásból.
A szülők alvásmennyiségéről és az alvással kapcsolatos elégedettségéről készített tanulmányt 4659 olyan szülő – 2541 anya és 2118 apa – részvételével végezték, akiknek 2008 és 2015 között született gyereke. A Warwicki Egyetem, a Nyugat-virginiai Egyetem és a Német Gazdaságkutató Intézet tudósainak munkáját a Sleep című szaklap közölte.
A vizsgált időszakban a résztvevők évente interjúban számoltak be alvásuk minőségéről. Az első baba születésétől számított első három hónapban az anyák átlagosan egy órával aludtak kevesebbet, mint a várandósság előtt, az apák alváshossza mintegy 15 perccel rövidült.
“A nők a férfiaknál több alváshiánnyal néztek szembe a gyerek születése után, ami azt tükrözi, hogy az anyák továbbra is gyakrabban töltik be az elsődleges gondviselő szerepét” – mondta Sakari Lemola, a Warwicki Egyetem pszichológiai karának kutatója.
Amikor a gyerekek 4-6 évesek voltak, az anyák alvásideje még mindig 20 perccel rövidebb volt, mint a gyermektelen években, az apáké továbbra is 15 perccel volt kevesebb.
Az első gyereküket gondozó szülők alvására nagyobb hatással volt a gyereknevelés, mint a tapasztaltabb szülők alvására. A szoptató anyákra valamivel erősebben hatott az új helyzet, mint a babájukat üvegből táplálókra.
Az eredmények azt mutatták, hogy sem a háztartás magasabb jövedelme, sem a pszichoszociális tényezők – többek között az, hogy két vagy egy szülő neveli-e a gyereket – nem játszottak szerepet az alvás minőségének szülés utáni változásában.
Édes-savanyú szósz kínai kellel és sonkával
2019. május 14.
A kínai ételek egyik legismertebb stílusa az édes-savanyú ízhatás. Mielőtt a konyhába vonulunk megfőzni, előbb irány a kínai élelmiszerbolt és a piac!
Hozzávalók:
1 közepes kínai kel,
10 dkg sonka,
1 köz. hagyma,
fél-fél zöld és piros húsú paprika,
3-4 szem szárított gomba (tongu v. shiitake)
1 dl tyúkhúsleves (lehet kockából is)
4 ek. ecet,
1 ek. szójaszósz,
1 kis paradicsom püré
1 ek méz,
cukor, csilli szósz, olaj, keményítő, izlés szerint.
Elkészítés:
Felaprítjuk a kínai kelt a wokban vagy serpenyőben megpirítjuk. A kis kockára vágott sonkát tesszük bele leőször, majd a nagyobb kockára vágott hagymát és paprikát a sonkához adjuk, és együtt pirítjuk. Hozzáadjuk a felaprított és beáztatott gombát.
A tyúkhúslevesbe belekeverjük a paradicsom pürét, a szójaszószt, a mézet és a sót, az ecetet, majd a kellel együtt az edénybe öntjük, és még pár percig pároljuk. Sűrítjük a keményítővel, majd cukorral és csillivel izesítjük.
Inhalációs eszközök helyes használata
2019. május 14.
Az obstruktív légúti betegségek (pl. COPD, asztma) kezelésének leggyakoribb módszere a hatóanyagok belélegeztetése. Helytelen gyógyszerbelégzési technika esetén a légutakba nem jut el a kívánt mennyiségű gyógyszer, és emiatt romlik a beteg állapota.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a helyes gyógyszerbelégzéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat.
Tanácsok a gyógyszerbelégző eszközök használatához
• Fújja ki a levegőt!
A gyógyszerbelégzés előtt, amennyire csak lehet, ki kell fújni a levegőt!
• Végezzen mély belégzést!
Felületes belégzéskor a hatóanyag nem jut le a légutakba.
• Gyógyszerbelégzéskor döntse hátra a fejét!
A levegő útja a tüdő felé a garatban egy éles kanyar ral kezdődik. A fej hátradöntésével a ka nyart ki egyenesítjük, és így a gyógyszer könnyebben tud továbbhaladni a tüdő fe lé.
• Szájon át szippantsa be a gyógyszert!
Gyakran előfordul gyermekeknél, de idősebb betegeknél is, hogy az eszközt az ajkaik közé veszik, majd az orrukon át vesznek levegőt. Ilyenkor nem jut gyógyszer a légutakba.
• A mély belégzés végén 10 másodpercig tartsa vissza a levegőt!
Miután leszívtuk a gyógyszert a légutakba, időt kell adni neki, hogy lerakódhasson a nyálkahártyára. Ha azonnal kifújjuk a levegőt, az zal együtt a gyógyszer bizonyos hányada is kiszökik.
• Gyógyszerbelégzés után öblítse ki a száját!
A gyógyszer egy része még a legjobb belégzési technika esetén is a szájüregben és a garatban rakódik le, ahol helyi mellékhatásokat (rekedtséget, köhögést, szájpenészt), illetve lenyelve, majd az emésztőrendszeren át a vérkeringésbe jutva általános mellékhatásokat okozhat. Ezek a gyógyszerbelégzést követő szájöblítéssel és gargalizálással egyszerűen megelőzhetők.
A zöld környezet csökkenti a pszichés betegségeket
2019. május 13.
A zöld környezetben felnőtt gyerekek életük során kisebb eséllyel fognak pszichés betegségben szenvedni egy dán tanulmány szerint.
Akár 55 százalékkal kisebb lehet a pszichés betegségek kialakulásának kockázata azoknál, akik erdőkkel, mezőkkel, kertekkel vagy parkokkal körülvéve nőnek fel, mint azoknál, akik ilyen környezet hiányában élnek – olvasható az Aarhusi Egyetem kutatóinak tanulmányában. A tudósok szerint ez is azt bizonyítja, hogy a városokat zöldebbé kell tenni.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány elkészítéséhez a kutatók mintegy egymillió dán szülői ház környezetét bemutató, 1985 és 2013 között készült műholdas felvételeket vizsgáltak. Ezeket az adatokat egyeztették 16 különböző pszichés betegség kialakulásának kockázatával.
“Adathalmazunk kimutatta, hogy a pszichés zavar kialakulásának kockázata fokozatosan csökken annak megfelelően, hogy milyen mértékben volt a vizsgált személy születésétől tíz éves koráig zöld területekkel körülvéve” – mondta Kristine Engemann, a tanulmány vezetője.
“A zöld területek ezért gyerekkorban kiemelten fontosak” – emelte ki a kutató. Nem feltétlenül rossz dolog városban felnőni, ha van a közelben zöld terület.
A coeliakiáról (lisztérzékenységről)
2019. május 13.
A coeliakia/lisztérzékenység egy örökletes, genetikailag meghatározott autoimmun betegség.
Ezen betegeknél a táplálkozással bevitt glutén kölcsön hatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, melynek következtében ellenanyag-termelődés indul meg a saját szövetek ellen. Ez a folyamat a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi, ami felszívódási, illetve egyéb, emésztőrendszeren kívüli problémákat, zavarokat is okoz.
Milyen jellemző tünetekkel jár a lisztérzékenység?
• (hosszú ideig tartó) hasmenés, haspuffadás
• zsírfényű széklet
• étvágytalanság, akaratlan, kóros fogyás (gyermekeknél fejlődésben való elmaradás)
Milyen módon diagnosztizálható?
• Vérvizsgálattal – coeliakiaspecifikus ellenanyag-vizsgálat: a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációjának mérése.
• Vékonybél-biopszia: szájon keresztül a vékonybélbe vezetett endoszkópos vizsgálattal a nyálkahártyából szövetmintákat vesznek. A beteg egyénnél a nyálkahártya le – lapult, a bélbolyhok rövidek, a normálisnál szélesebbek vagy hiányoznak.
Milyen kezelési lehetőség létezik?
A coeliakia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diéta betartásával jól kezelhető. A garantáltan gluténmentes termékek csomagolásán szöveggel és áthúzott búzakalász piktogrammal jelölik a gluténmentességet.
Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét
2019. május 12.
Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.
Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.
A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.
A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.
Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.
A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.
