Erre figyeljünk, hogy gondtalan legyen a családi pihenés
2017. június 16.
Nincs annál rosszabb, mint amikor egy váratlan betegség beárnyékolja az oly rég várt családi nyaralást vagy kirándulást. Némi felkészüléssel azonban nagy eséllyel megelőzhetjük, hogy a kikapcsolódásra szánt idő a négy fal között teljen. A K&H gyógyvarázs a gyermekek egészségének elkötelezett támogatójaként összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket, amelyekkel a nyaralás valódi élmény lehet az egész család számára.
Alaposan mérjük fel úti célunk higiéniás viszonyait!
Ha külföldi országot választunk a családi nyaralásra, mindenképp tájékozódjunk a higiéniás körülményekről! Útikönyvekből és utazási blogokból könnyedén feltérképezhetjük, hogy iható-e a csapvíz, melyek az adott ország leggyakoribb egészségügyi panaszai, hol van a legközelebbi ügyeletes orvos és gyógyszertár. Fontos, hogy ha nem javasolt innunk a csapvízből, akkor még a nyaralás előtt tanítsuk ezt meg gyermekünknek, hiszen akár egy korty is súlyos panaszokat okozhat.
Szerezzünk be egészségbiztosítási kártyát és kössünk biztosítást is!
Ha az Európai Unión belül utazunk, érdemes egészségbiztosítási kártyát is igényelnünk az utazási biztosítás mellett. Az EU kártya ingyenes, gyorsan igényelhető, és rendkívül nagy segítséget nyújthat, ha sürgősségi ellátásra van szükség. Ne felejtsük el az utazási biztosítást sem, mely ma már egyszerűen megköthető online is, és védelmünk akár már másnaptól érvénybe léphet.
Allergiás, náthás vagy csak túl sok epret evett?
2017. június 16.
Tüsszögés, orrfolyás és köhögés – kevesen gondolnak arra, hogy náthás panaszaik a táplálkozással is összefügghetnek, pedig érdemes ezt is megfigyelni. Hisztamin intoleranciásoknál az eper fogyasztása is tüneteket okozhat.
Tüsszögés az epertől
Nyári náthát a nem megfelelően beállított klíma, túl hideg üdítők fogyasztása is okozhat, de a tünetek pollenallergiát is jelezhetnek. Ha az évnek ebben az időszakában visszatérő panaszaink vannak, akkor nagy valószínűséggel ez utóbbival van dolgunk: május végén-június elején elsősorban a pázsifűfélék okoznak panaszt, ám ez változó, hiszen az időjárás függvényében egyes növények virágzása eltolódhat, vagy korábban is kezdődhet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. A légúti panaszok kapcsán azonban kiváltó tényezőként a szezonális gyümölcsök fogyasztását sem szabad figyelmen kívül hagyni: hisztamin intolerancia esetén náthás tüneteket okozhat az eper fogyasztása is.
Mi a hisztaminintolerancia?
Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Ha a szervezetünkben a hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent mértékben van jelen, akkor a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni: a légúti panaszok mellett gyakori a problémás ételek fogyasztását követően fellépő hasfájás, hányinger, puffadás, gyomorégés. Bőrtünetek is jelentkezhetnek: kiütések, bőrpír, de fejfájás, szédülés, vérnyomás-ingadozás is kialakulhat.
Tényleg mellrákot okozhat a melltartó? – Tévhitek a mellrákkal kapcsolatban
2017. június 15.
Az orvostudomány még mindig nem tudja pontosan, hogy mitől alakul ki az emlőrák, de a közéletben sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Az biztos, hogy az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás növelheti a kialakulásának kockázatát…
Az AVON a Mellünk Egészségéért Védőnői Program keretén belül összegyűjtötte a legismertebb tévhiteket:
1. Tévhit: A merevítős melltartó viselése növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.
- Tény: Nincs bebizonyított tudományos vizsgálati eredmény, hogy a melltartó viselése növelné az emlőrák kialakulásának kockázatát.
- Tipp: Ügyeljünk arra melltartónk kiválasztásakor, hogy az megfelelő méretű legyen, és ne szorítson! A szűk fehérnemű csökkentheti a nyirokáramlást, aminek következtében a méreganyagok felhalmozódnak, ez pedig kedvez a rák kialakulásának.
Melanoma megelőzés – A fényvédelem és az önvizsgálat nem elég!
2017. június 15.
Az utóbbi időszakban szinte naponta diagnosztizálok rosszindulatú bőrelváltozást, ezek közt a festéksejtes elváltozásokból kiinduló melanomát is, pácienseim körében – számol be megdöbbentő tapasztalatairól dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegemnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.
Mennyire fontos a fényvédelem a megelőzésben?
- A fényvédelem fontos, ám könnyen megtévesztő lehet, ha kizárólag erre az egy tényezőre hívjuk fel a figyelmet. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a melanomás esetek egyre gyakoribbak a 20-as éveikben járók körében is, ők pedig nem kizárólag a saját életmódjuk miatt vannak veszélyben, hanem a gyermekéveikben elszenvedett napfény károsodások miatt is.
Ha valaki most nem jár szoláriumba, nem dohányzik és 11 és 15 óra között nem tartózkodik a napon, könnyen azt hiheti, hogy szűrővizsgálatra sincs szüksége, hiszen mindent elkövet a megelőzés érdekében. Pedig a bőr nem felejt, a gyermekkori leégéseket „elraktározza” és a következménye évekkel később is jelentkezhet.
A másik gyakori tévedés, hogy a fényvédelem kapcsán főként csak a nyaralások, nyári strandolások jutnak eszünkbe. Emiatt a szabadban töltött idő egyéb változataira – sport, városnéző séta, fűnyírás a kertben - ártalmatlan tevékenységekként gondolunk, pedig az eközben elszenvedett napégés, a bőrt érő UV-sugárzás épp olyan rizikófaktor, mint ha a strandon pirulunk le. Emiatt gondolom, hogy könnyen félrevezető lehet, ha kizárólag a fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet, amelyre valóban nagy szükség van a megelőzéshez, ám önmagában – rendszeres anyajegyszűrés nélkül - nem nyújt elegendő védelmet.
Van-e „szükséges mennyiségű kosz”?
2017. június 14.
„Amikor kicsi volt a gyerekem, folyamatosan hipóval takarítottam mindent, nem volt piszkos a lakás. A kutyát már a fiam megszületése előtt elajándékoztam, nehogy ártson a kis drágámnak a kutyaszőr –meséli egy idős nő a buszon. Sosem hagytam, hogy a fiam állatokat simogasson, cumizzon vagy az ujját szopja. Mégis allergiás lett iskoláskorára. Nem értem én ezeket a dolgokat… „
Mára már többet tudunk arról, hogy mik azok a tényezők, amik növelik az allergia kockázatát. Napról napra bizonyosodik be, hogy a „búra alatt nevelt” gyerekek gyakrabban lesznek allergiásak, mint az egészséges mennyiségű koszt is tartalmazó környezetben felnőtt társaik.
Nem arról van szó, hogy nem kell takarítani!
Sokkal inkább arra kell figyelni, hogy mindezt az egészséges mérték szerint végezzük. Egy kisgyermeket nevelő anyának nem a fertőtlenítőszeres, takarítószeres flakonnal a kezében kell fel-alá szaladgálnia, és egyenként tüntetni el a foltokat, nyomokat, amik egy kisgyermekes családban elkerülhetetlenül keletkeznek – százával naponta. Nem kell a porszívózás rabságába sem esni, különösen, ha (még) nem poratka-allergiás valaki a családban. Egy kutatás rámutat arra, hogy a szinte tökéletesen poratka-mentes környezetben nevelt gyermekeknél három éves korban több allergiás reakció fordul elő, mint a nem poratka-mentes környezetben nevelkedett kortársaiknál.
Tudományos vizsgálatok sora támasztja alá, hogy nem ördögtől való háziállatokat tartani a csecsemőt vagy kisgyermekeket nevelő családokban. Attól, hogy valakinek a háztartásában kutya vagy macska is él, még nem lesz kutya- vagy macskaszőr allergiás.
Sőt, úgy tűnik, hogy az állatszőrös környezet egyfajta védelmet nyújt az allergiával szemben. Azoknál a gyermekeknél, akik családjában kettő vagy több háziállatot tartottak, az allergia gyakorisága kisebb volt, mint a háziállatot nem tartók gyermekeinél.
Mutasd, hogy viselkedsz a rendelőben: megmondom, ki vagy! - Generációk, motivációk
2017. június 14.
Generációs különbségek mindig is voltak, de mik azok, amik jelenleg dominánsan jellemzőek egy-egy generációra?
A világháborús generáció
Napjainkban jelen van egy nagyszülői vagy dédszülői generáció (melyik családnak éppen hogyan alakult az élete vagy sorsa), akik gyerekként vagy kamaszként éltek a II. világháborúban. Az akkori átlagember életét a mélyszegénység jellemezte, és a mindennapi küzdelem a túlélésért. A fájdalom, a veszteség, a nincs, a tehetetlenség érzése a sorssal szemben mindennapjaik domináns része volt.
Az érzésekről akkor nem beszéltek, mert az akkori élethelyzetben átélt érzésekre nincsenek szavak. Történeteik vannak, de sok esetben az érzéseket az ember csak a szemükből látja, mert az érzések kimondása még most is tabu vagy fájna kimondni.
Megszokták és elfogadták a fájdalmat az élet részeként felfognit. Tapasztalataik alapján rögzítették, hogy nincs rá megoldás, mert abban az időben ezekre a fájdalmakra nem is volt. Esetleg talán csak az, amit a vallás és a hit adhatott. Mindenki maga oldotta meg a problémáját. Kívülről nem segített senki más, mert mindenkinek megvolt a maga baja.
Gyerekként otthon gyakran élték a felnőttek életét, és kivették a részüket néha a legkeményebb munkából. Ha nem tették, nem volt megértés, mert a többiek túlélése múlhatott rajta. A nevelés elfogadott és szerves része volt a verés, családon belül is. Tehát megtanultak magukban lenni, a fájdalomra sok esetben az élet maradandó részeként tekinteni és azt elfogadni.
- Ha eljönnek a rendelőbe…
Ezeket az idős betegeket – éppen tapasztalataik és élettörténetük miatt – sok esetben már csak akkor látjuk a rendelésen, ha a panaszok nagyon erősek és a fájdalom is már valóban elviselhetetlen. Általában betegségeik előrehaladott stádiumúak, mert megszokták, hogy tűrjenek, és éppen ezért csak a végső esetben kérnek külső segítséget.
Versenyport és súlyzós edzés gyerekeknek?
2017. június 13.
Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is…
Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.
A gyermekkori mozgás hiánya jóvátehetetlen kárt okoz a csontrendszernek is. Csontjaink a rájuk ható különféle erőhatások következtében erősödnek, sőt vastagságbeli növekedésüket is a terhelés segíti elő. A csonttömeg ugyanakkor csupán 25-30 éves korig nő, ezután egy darabig egyensúlyban vannak a felépítő- és lebontófolyamatok, majd idősebb korban egyre inkább a lebontás válik hangsúlyossá. Minél nagyobb csonttömeget érünk el gyermek- és fiatalkorban, annál hosszabb ideig tart a csontszövet lebontása, azaz annál kisebb a csontritkulás kialakulásának esélye. Mozogni tehát kötelező, de vajon mit, mikor és hogyan?
Szabadidős vagy versenysport?
Tévhit, hogy a gyermeknek/serdülőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy versenysportot űzzön. Elegendő, ha rendszeresen kiegyensúlyozott, harmonikusan terhelő és változatos mozgásokat, mozgásformákat végez. Szabadidős vagy hobbisportként szinte bármilyen sportágat választhatunk már gyermekkorban is, azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a mozgás változatos legyen. Nem csak azért, hogy ne unja meg a gyermek.
Az egészséges és harmonikus fejlődéshez többféle terhelésre – állóképesség- és erőfejlesztésre, a hajlékonyság növelésére, egyensúly- és koordinációfejlesztésre – van szükség.
Valóban nem akar cukrot enni? Nem lesz egyszerű dolga!
2017. június 13.
Nagyon sok esetben az ember cukormentesen próbál étkezni az egészséges táplálkozás jegyében. Ráadásul, ha az ember még olyan betegséggel is kénytelen együtt élni, mint az inzulinrezisztencia, akkor kiemelten fontos, hogy pontosan tudja, miben van cukor, mit kell kerülnie, és mivel érheti el az édes ízhatást a cukor nélkül. Mindemellett sokszor keveredik a cukormentes és a szénhidrátmentes étkezés kifejezése. Hogy mire jók a szénhidrátok, miben találhatóak meg, szükséges-e hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket fogyasztani arról Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.
A szénhidrátok
A szervezet egyik legfontosabb energia forrásai a szénhidrátok. 1 gramm szénhidrát elégetése 4,2 kcal energia felszabadulással jár. Forrásai elsősorban a gabonák, a hüvelyesek, a gyümölcsök, de a tejtermékekben is megtalálható kis mennyiségben, tejcukor formájában. A szénhidrátok cukoregységekből épülnek fel, és ezek száma alapján soroljuk őket egyszerű, vagy összetett szénhidrátok közé. Az egyszerű szénhidrátokra az jellemző, hogy viszonylag gyorsan tudja hasznosítani a szervezet, ezért gyors vércukorszint emelkedést okoznak, ami nagy inzulinválasszal is jár. Az összetett szénhidrátok lebontása már több munkát igényel, ezért kevésbé okoznak hirtelen vércukorszint emelkedést. Az energia bevitel közel 50%-át javasolt szénhidrátokból fedezni.
A cukor
A köznyelvben cukor szó alatt a szacharózt értjük, ami tulajdonképpen egy kettős szénhidrát. Két molekularész alkotja: egy glükóz (=szőlőcukor) és egy fruktóz (=gyümölcscukor). Szacharóz lehet cukorrépából előállított répacukor, cukornádból előállított nádcukor és juharfa nedvéből nyert juharszirup. Az összenergia bevitel maximum 10 %-a lehet hozzáadott cukrot tartalmazó a WHO ajánlása alapján, de mivel szénhidrátokhoz más forrásból is hozzá lehet jutni, ezért teljesen ki is lehet zárni az étrendből a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket. Egy inzulinrezisztenciás vagy cukorbeteg számára pedig az egyik legfontosabb étrendi javaslat a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek kerülése, és helyettük lassan felszívódó, összetett szénhidrátok fogyasztása.
Csak az íze kedvéért...? – Így ne egyél többet, ha már nem vagy éhes!
2017. június 12.
Étkezéseink alkalmával gyakran előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, de engedünk a falánkság kísértésének... Úgy érezzük, nehéz abbahagynunk az evést, ha nagyon ízlik az étel, vagy már megszoktuk, hogy „csak úgy” veszünk még belőle. Szerencsére, ha figyelünk rá, elkerülhető, hogy átlépjük a teltségérzet-küszöböt, és megtanulható a jól szervezettség, a szemléletmódváltás táplálkozási szokásainkban is.
A székrekedés a kicsiket is kínozza
2017. június 12.
Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.
Mikor beszélhetünk székrekedésről?
Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.
Kicsiket és nagyokat is érinthet
A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, bébiknél általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.
Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?
A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”
