Miért ne hagyjuk ki a tízórait és az uzsonnát?

2017. november 10.

Óvodás, talán még kisiskolás korban is zömmel szerepel az étrendben a tízórai és az uzsonna. Sokan emlékeznek a napközis, nagy műanyagkosarakban előre kiporciózott zsemlékre, esetleg almára, amiből lehetett venni, meg persze ott is lehetett hagyni, aki nem kérte. Aztán valamikor a felső tagozatba lépés, a kiskamaszkor tájékán kikopnak a kisétkezések az ember étrendjéből, felnőtt korban pedig szinte már nincs is olyan, aki tartaná a napi ötszöri étkezést, hacsak nincs rákényszerülve valamilyen betegség vagy speciális diéta miatt. 

Márpedig a helyes táplálkozás egyik alappillére a változatosság mellett a rendszeresség, ami hozzájárul az ideális testsúly és végső soron az egészség megőrzéséhez. Ez azt jelenti, hogy kb. 3 óránként kellene kisebb adagokat ennünk. A főétkezések – reggeli, ebéd, vacsora – közé beiktatott tízórai és uzsonna egyenletessé teszik a vércukorszintünket és megakadályozzák azt is, hogy a következő főétkezésig túlzottan megéhezzünk, ezért többet együnk a kelleténél. A kisétkezések tehát a táplálkozásban beállítják a finom egyensúlyt, amivel elejét lehet venni az éhségből fakadó túlkapásoknak, a túlzott kalóriabevitelnek és a nassolásnak. Úgy segítik az egészséges testsúly megőrzését vagy a fogyást, hogy folyamatosan biztosítják az energiát és a tápanyagokat ahhoz, hogy fizikailag és szellemileg egyaránt teljesítményünk legjavát nyújtsuk.

A helyes táplálkozás ideális esetben tehát öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozott kalória- és tápanyagbevitelhez nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is. De miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon? Szűcs Zsuzsanna dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által elkészített új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® szerint igazít el a kérdésben.

Irány a jó levegő, hogy ne legyen rövidlátó a gyerek

2017. november 10.

A szabadban, a friss levegőn lenni jó még ilyenkor, ősszel is! De nemcsak jó, de egészséges is. A mozgás jelentette kedvező hatásokon túl számos egyéb pozitívuma is van a kinn töltött óráknak. Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb valószínűséggel lesznek rövidlátók – igazolja egy nemrégiben végzett vizsgálat.

Mit kell tudni a rövidlátásról?

A rövidlátás, idegen szóval miópia (vagy myopia) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. Ebben az esetben a szem fénytörő képessége a normálisnál nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya túlságosan domború. A rövidlátás negatív törőerejű, ún. konkáv lencsékkel, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható.

A tudomány jelenlegi állása szerint a rövidlátásnak genetikai okai is vannak, amire ráerősíthet a környezet, az úgynevezett vizuális stressz révén. Ez akkor alakul ki, ha a gyerekek túl sok időt töltenek közeli tárgyak nézésével, azaz például sokat olvasnak vagy számítógépeznek.

A rövidlátás előfordulásának a gyakorisága Európában egyre nő, derül ki a JAMA nemzetközi szakmai folyóiratban közöltekből. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban a gyermekek körében szintén hasonló trend figyelhető meg, aminek következtében középiskolás korban a rövidlátás az ottani fiatalok 80-90 %-át érinti. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermeket vontak be a kutatók a három éven keresztül tartó vizsgálatukba.

Azt próbálták kideríteni, hogy 40 perc plusz szabadtéri tevékenységnek a mindennapi rutinba való beiktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. A három év elteltével szemészeti vizsgálat történt, amiből kiderült, hogy a szabadtéri tevékenységekben résztvevő gyermekek körében ritkábban alakult ki rövidlátás. Számszerűen: a kinti programokban résztvevő gyermekek 30,4 %-ánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 %-ánál diagnosztizáltak rövidlátást.

Hogyan csillapítsa otthon a fülfájást?

2017. november 09.

A fülgyulladás kezelése orvosi feladat

A fülgyulladás rendszerint erős fájdalommal jár, ami az evést, alvást, és egyéb tevékenységeink végzését is megnehezíti. Nyáron valóban a strandolás, a fülzsírdugó okozza a legtöbb panaszt, emellett a huzatban való tartózkodás, allergiás nátha szövődményei miatt is sokan fordulnak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. Kezeletlen esetben a fájdalom fokozódik, a fülben szövődmények jelenhetnek meg, és a gyulladás átterjedhet a környező szövetekre is, ezért néhány nap alatt nem múló, vagy erősödő fülfájás esetén fontos az alapos kivizsgálás.

Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van

2017. november 09.

Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.

Figyelj a levegő minőségére!

Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.

Készülj fel a szabadtéri játékra!

„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.

Jelentősebb fennakadás nélkül elindult az elektronikus egészségügy rendszere

2017. november 08.

A közlemény szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kontakt centerében megerősített szolgálat működött annak érdekében, hogy az EESZT országos kiterjesztésének első, éles napján segítsék a szolgáltatókat az esetleges problémák megoldásában. A kontakt centerbe nem érkezett olyan jelzés, hogy lenne olyan csatlakozásra kötelezett háziorvosi szolgálat vagy gyógyszertár, ahol ne lenne legalább két elektronikus-személyigazolvány (eSzig) kártyaolvasó. A járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények számára - az igényelt mennyiségben - ennél minden esetben jóval több kártyaolvasót szállítottak ki - írta az államtitkárság

Kiemelték, hogy az ÁEEK munkatársai a következő napokban is folyamatosan segítik a csatlakozók munkáját. Emellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. call centerét is hívhatják az intézmények.

Az államtitkárság közleménye szerint az EESZT megindításának első napján több mint 4,6 millió "eseményt" rögzítettek az egészségügyi szolgáltatók, és több mint 181 ezer e-receptet küldtek be a rendszerbe. November 1-jéig összesen 9744 szolgáltató indította el az intézményi csatlakozást, közülük több mint 7500-an már aktívan dolgoztak a térben - közölték.

Növényi támogatás az idegrendszernek

2017. november 08.

A nappali tevékenységet is befolyásoló alvászavar a lakosság 10-30%-át érinti. Kezelést akkor igényel, ha jelentős panaszokat okoz, és gátolja a mindennapi élettevékenységet, aktivitást. Az alvászavar lehet tünet és betegség is, amely mögött különféle okok húzódhatnak meg. Mind a premenstruációs szindróma, mind a menopauza járhat alvászavarokkal, azonban a pontos eredetét nem minden esetben lehet felderíteni.

Az enyhébb alvászavarok altató hatású szerek nélkül is kezelhetők, a lefekvés előtt rendszeresen végzett tevékenységek (pl. meleg fürdő) reflexszerűen megnyugváshoz vezethetnek. A nyugtató, altató, szorongásoldó szerek többsége – szintetikus és természetes eredetűek egyaránt – azonos módon fejtik ki hatásukat. A szorongásoldó, nyugtató hatású gyógynövények és a szintetikus nyugtató-altató szerek felhasználási terülte mégis némileg eltér egymástól.

Krónikus panaszok

A növényi szerektől nem várható olyan gyorsan kialakuló elalvást segítő hatás, mint a szintetikus gyógyszerektől, ezért a gyógynövényeket és a belőlük készült készítményeket elsősorban krónikus panaszok esetén célszerű alkalmazni.

Novemberi túlélő stratégiánk

2017. november 07.

Hetekkel túl vagyunk az őszi napéj-egyenlőség időpontján, sőt már óráink is téli időszámítás szerint ketyegnek. Ahogy a természetben, úgy életritmusunkban és szervezetünkben is egy új időszámítás kezdődött. A november sok szempontból az egyik legaktívabb hónap az éves körforgásban, és az egyik legnehezebb is. Aktív, mert itt az év végi hajrá, amikor még idén utoljára teljes erővel belevethetjük magunkat a munkába, hogy a december, az év vége valóban ünnepi hangulatúra sikeredhessen. És nehéz: hiszen ahogy telnek a napok, úgy fogy a fény, úgy jönnek a mind hidegebb fuvallatok és velük a betegségek, fertőzések, kellemetlen testi tünetek időszaka. 

Stressz nélkül könnyebb

A novemberi hajrá jócskán próbára teszi tűrőképességünket, hiszen a fokozott munkatempó, a hajtás, az év végi stressz mellé egyre zordabb természeti körülmények társulnak. A fokozódó terhelés, az év végi vállalások elvégzése, a határidők betartása, a befejezetlen folyamatok elvégzésének nyomása hatalmas terhet rónak ránk és nagy kihívás elé állítják még a leginkább felkészült és egészséges szervezetet is. A kevesebb alvás, több munka, több idegeskedés, töprengés mellé nincs napsütés, már nem igazán töltünk időt a természetben, és fogy a vitamindús táplálékok kínálata is. Nosza, több sem kell a korunkban egyre erősödő, mindinkább mutálódó vírusok hadának! Akkor lendülnek támadásba, amikor a legkevésbé várjuk őket, és persze a legkevesebb időnk jut betegeskedésre. Ha nem készítjük fel szervezetünket, hamarosan egy ördögi körben találhatjuk magunkat, ahol egyik betegségből a másikba esve nyűgösködjük át az év végi időszakot.

Mi, mit jelent a light termékek piacán?

2017. november 07.

Ma már számtalan light, alacsony- vagy csökkentett energiatartalmú, cukor- és kalóriamentes élelmiszerrel, itallal találkozhatunk a boltok polcain. De vajon mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak?

Egyre több fogyasztó szeretne tisztában lenni a termékek összetevőivel és kalóriatartalmával, hogy a legmegfelelőbbet tudja választani magának. Az élelmiszergyártó cégek minden információt igyekeznek megadni a termékeik címkéjén, hogy könnyebben lehessen tudatosan dönteni. Sokszor azonban nehezen értelmezzük, mit is jelent pontosan egy-egy adat, ehhez nyújt segítséget rövid összefoglalónk.

Energia vagy kalória

A két fogalom tulajdonképpen ugyanazt jelenti, az energiának a kalória (kilokalória) a mértékegysége. Azt mutatja meg, hogy a termék elfogyasztásával mennyi energiához jut a szervezet, azaz mennyi kalóriát eszünk vagy iszunk meg. A köznyelvben inkább az utóbbit használjuk, és bevitt kalóriáról, elégetett kalóriáról beszélünk.

Cukormentes vagy energiamentes

Ez a két fogalom nem ugyanaz, hiszen az egyik a kalóriatartalomra, a másik egy összetevőre, illetve annak hiányára vonatkozik. Azok az élelmiszerek is lehetnek kalóriadúsak, amelyekben egyáltalán nincs cukor, de például magas a zsír- vagy fehérjetartalmuk. Persze a cukornak is van kalóriatartalma. Az viszont biztos, hogy az az üdítő, amire rá van írva, hogy kalóriamentes vagy zéró kalóriás, az nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

A hideg idő egészségkárosító hatása

2017. november 06.

A jó hír, hogy a hideg idő nem kedvez a járványok terjedésének, a rossz viszont az, hogy sok egyéb olyan negatívum van, ami veszélyezteti szervezetünket ezen időszak alatt.

A hideg szempontjából különösen kockázatnak vannak kitéve az idősek és a csecsemők, kisgyermekek. Ez utóbbiak nem is figyelnek erre, illetve nem is tudják felmérni az ezzel járó élethelyzetet, vagy még közölni sem tudják, ha fáznak.

A téli hideg időjárás alatt szinte mindenkit elkap a légúti panaszok valamelyik fajtája. Hajlamosak vagyunk csak a meghűlésre, náthára gondolni, pedig a hideg időszak még egyéb egészségkárosító hatásokkal is fenyegeti a szervezetet. Talán kevéssé gondolunk rá, de a bőrünk védelme is rendkívül fontos.

A bőrtakaró védelmi funkciót tölt be, és ha megsérül, azt a szervezet is megsínyli.

A bőrnek lényeges szerepe van a hőszabályozásban, részt vesz a kiválasztásban, ehhez pedig egészségesnek kell lennie.
Bár csecsemőkorban gondolni kell a megfelelő bőrápolásra, sőt sokkal jobban ki van téve a folyamatos fertőzési lehetőségnek, mert a szervezet védekezőrendszere csak fokozatosan erősödik meg.

A csecsemők, kisgyermekek bőre egyrészt tisztán tartást igényel, másrészt kellő védelmet, nyáron az UV-sugaraktól, télen pedig a hidegtől.

Mindenképpen olyan ápolási termékeket célszerű választani, ami természetes hatóanyagú és kifejezetten a babáknak készült. Színezék- és illatanyagmentes legyen, hogy kevésbé allergizáljon.

Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?

2017. november 06.

Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.

A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.

Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.

Amit észre kell vennünk a csecsemőn

„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.