Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök
2017. április 12.
Ugyanazt a mozgássort végzi naponta ezerszer a karjával? Egeret használ? Netán csavarkulcsot emelget vagy főzőkanalat? Esetleg teniszütőt? Ha a napi munkája vagy sporttevékenysége után fáj, gyulladt a könyöke, akkor baj van! Csökkentse a fájdalmakat célzottan!
A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal, vagy éppen ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal –, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.
Kis gyulladásból nagy fájdalom
Az egyszeri nagy vagy többszöri pici túlerőltetés okozta gyulladás azon a kicsi ponton jelentkezik először, ahonnan az alkarfeszítő izomköteg a felkarcsonton ered. A gyulladás kezelés hiányában krónikussá válik, és folyamatosan átterjed a könyök többi kötőszöveti képletére is. Ezzel együtt a fájdalom is növekszik, először mozgatásra, később már nyugalomban is, kisugározva a csukló majd a váll felé. Végeredménye, hogy a kar használhatatlanná válik, sőt az éjszaka sem múló fájdalom az alvást is lehetetlenné teheti.
Az anyák növelhetik a lányok melanomakockázatát?
2017. április 12.
Nézd meg az anyját, … és rájöhetsz, mekkora a lányánál kialakuló melanoma kockázata. Ugyanis az anyák – sok más mellett – a szoláriumozásban is példaként szolgálnak a lányaiknak.
Néha nem az anyák a legjobb példaképek. Legalábbis ez derül ki az American Academy of Dermatology legújabb felméréséből, amelyben a megkérdezett, szoláriumhasználó tinédzser lányok és fiatal nők arról számoltak be, hogy az édesanyjuk is gyakran látogatja a mesterséges fénykabint.
A felmérésből az is kiderül, hogy a szoláriumozók körében jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akiknek szűkebb vagy tágabb családjából is használta valaki ezt az eszközt (65%), mint azok közt, akik más úton barnulnak (28%). Különösen az mutatott erős összefüggést, hogy az anyáról „ragad” a lányra ez a szokás, hiszen erről a lányok 42%-a így nyilatkozott. Ezzel szemben más barnítóeszközök és -termékek használóinál csak 10%-os volt ez az arány.
A szoláriumozás „ördögi köre”
A kutatások szerint a rendszeres szoláriumhasználat 75%-kal megnöveli a melanoma megjelenésének rizikóját. Ráadásul a bőrrákoknak ezen legveszélyesebb fajtája gyorsabban kialakul a 15–29 éves nőknél, mint a hasonló korú férfiaknál. A tények tükrében tehát kijelenthető, hogy azok az anyák, akik sűrűn használják a napágyakat, nemcsak a saját rizikójukat növelik a bőrrák tekintetében, de a lányaikét is. Mivel az édesanyák mintája nagyon mélyen épül be a gyermekekbe, éppen ezért kiemelten fontos, hogy a szülők jó példával járjanak elöl.
Érdekes tanulsága az amerikai felmérésnek az is, hogy amíg a válaszadó lányok döntő többsége azt mondta, hogy nem titok a családban a szoláriumhasználat, addig 94%-uk úgy nyilatkozott, hogy azért nem figyelmezették őt a szülei az ezzel járó kockázatokra, mert nem tudtak róla, hogy a lányuk szoláriumozik. Ráadásul azok a tinik és fiatal nők, akik megszokták, hogy barna a bőrük, nagyobb nyomást is éreznek a társaik felől, hogy ezt az állapotot fenntartsák, mint azok, akik nem estek bele a „barna bőr ördögi körébe”.
Elégedettek a gyerekek a menzával
2017. április 11.
A kormányzati menzareform bevezetését követően az alsó tagozatos gyerekek és a szülők többsége is elégedett az iskolai közétkeztetés minőségével – derült ki az OGYÉI megbízásából a Kutatópont által végzett országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a menzareformmal bevezetett egészségesebb, sóban, zsírban és cukorban szegényebb, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend elfogadottsága magasabb a gyerekek esetében a vártnál.
A 2015-ben bevezetett menzareform fogadtatását vizsgálta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megbízásából a Kutatópont Kft. A közétkeztetés átalakításának célja az volt, hogy a gyerekek egészségesebben táplálkozzanak, ezért az Emberei Erőforrások Minisztériuma kevesebb só, zsír és cukor felhasználását, de több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonából készült termék felszolgálását írta elő. Az első tapasztalatok alapján korábban már sor került némi korrekcióra, és a rendelethez szakmai hátteret nyújtó OGYÉI most átfogó képet akart szerezni a 6-12 éves gyerekek étkezési szokásairól, illetve a szülők véleményéről.
Ezt mondták a gyerekek és a szülők
Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója az eredményeket ismertetve elmondta: az 500-500 fős mintán végzett felmérésből kiderült, hogy a tanulók 15 százaléka nagyon jóként, 62 százaléka pedig jóként jellemezte az iskolai ebédet. A menzával elégedetlen, vagy kevésbé elégedett válaszadók leginkább a szűkös választékot és azt kifogásolták, hogy az ételek íztelenek. A nem menzán étkező gyerekek (14%) szülei a közétkeztetéstől való távolmaradást elsősorban azzal magyarázták, hogy gyermekük diétás étkezésre szorul (12%) vagy nem szereti a menzán felszolgált ételeket (27%). A menza megítélésében a szülők közül inkább azok voltak kevésbé elégedettek, akik az átlagosnál jóval (1500 forinttal) többet fizetnek a közétkeztetésért – állapította meg a Kutatópont.
Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám
2017. április 11.
Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám
Nyak, váll, derék, könyök, csípő, térd vagy talp? A lökéshullám terápia számos mozgásszervi fájdalmat csillapít. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint legnagyobb előnye, hogy az azonnali hatáson túl az okokat is kezeli.
Nem kell együtt élni a fájdalommal
A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek - nagy energiájú, hallható hullámok, amelyek a gyógyításban is rendkívül hatékonynak bizonyultak.
Kiderült ugyanis, hogy ha a szakember az érintett, fájdalmas helyre juttatja a hullámot, az beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, oldja a triggereket és dekalcifikál, ezáltal meszesedés okozta fájdalomra, meszes vállra is jól használható, és hatékony a térd és a csípő fájdalmának kezelésében is.
Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint az eredményes fájdalomcsillapításhoz és a probléma okának megszüntetéséhez az első lépés a panaszok pontos behatárolása és a gondos diagnózis. Ezután pedig már elégséges lehet akár a lokális fájdalomcsillapítás is ahhoz, hogy jelentős életminőség javulás következzen be.
- A terápia hatása már néhány kezelés után érezhető, de a teljes kúrához és a tartós eredményekhez több alkalomra is szükség lehet. A páciensek egy része kezeléskor enyhe fájdalmat érezhet, de ez is annak a bizonyítéka, hogy eltaláltuk az érzékeny pontokat. Sokan már az első, második alkalom után is jelentős fájdalomcsökkenésről számolnak be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul – hangsúlyozza Arnold doktor. - A lökéshullám terápia rendkívül eredményes alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak.
Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?
2017. április 10.
Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.
Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.
Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.
Horváth Éva: „A fiam nem egy magamutogató típus”
2017. április 10.
Már csak néhány hét, és megszületik Horváth Éva kisfia. A csinos kismama izgatottan várja, hogy végre karjában tarthassa a picit, és addig is mindent elkövet, hogy minél többet megtudjon róla. Többek között ezért sem mulaszt el egyetlen ultrahangvizsgálatot sem…
…ahol amellett, hogy végigkövetheti a baba fejlődését, a hasonlóságot is szívesen keresgetné a kicsi vonásaiban, ha hagyná… Éva kisfia azonban csak csak akkor fogad szót édesanyjának, ha épp úgy tartja kedve 
Horváth Éva ultrahangon a Czeizel Intézetben. Fotó: Red Lemon
Olyan gyorsan elszállt az elmúlt néhány hónap, hogy Horváth Éva szinte észre sem vette. A sugárzóan szép műsorvezető imádja a babavárás minden pillanatát, de természetesen mindennél jobban várja, hogy végre megérkezzen a pici.
„Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, ilyenkor mindig beleshetek a kisfiamhoz. Ennél már csak az lesz nagyobb ajándék, amikor végre megszületik és megpillanthatjuk őt. Akkor már biztosan nem tud majd kicselezni minket” – kezdte viccelődve Éva.
Jól érzem magam a bőrömben – Beszélgetés Győrfi Pállal
2017. április 09.
Sportosan elegáns öltözet, kellemes férfiparfüm, nyílt, tiszta tekintet, vidám modor, laza, természetes, magabiztos viselkedés. Ő Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője.
A gyerekeket a rendőrautó, a tűzoltóautó, a mentőautó, teljesen lázba hozza. Te is így voltál ezzel?
Már 3-4 éves koromban orvos akartam lenni. Közel laktunk a Markó utcai mentőállomáshoz. Ha nyár volt, ki voltak nyitva az ablakok, kint az utcán álltam, és hallottam, hogy mi folyik bent. Hihetetlen izgalommal, szívdobogással hatott rám, ahogy riasztást adtak a kocsiknak. Később már be is mentem a mentőállomásra, és beszélgethettem mentőkkel. Volt egy kis füzetem, amelybe gyűjtöttem a mentők autogramjait. Majd rájöttem, hogy a nagy rohamkocsi, az nem is innen megy ki, hanem a Szobi utcából. Utána ott álldogáltam, valahogy bejutottam a rohamszobába, ott ültem, és amikor csörgött a telefon, én is odaugrottam. Na így indult. Az orvosi pálya irányába haladtam 17 éves koromig, amikor megalapítottuk a gimnáziumban a Madártej zenekart, amely hihetetlen „zenei magaslatokban” szárnyalt. Akkor mindennel foglalkoztam, csak a tanulással nem. Így aztán sikertelenül felvételiztem az orvosi egyetemre, amit persze szégyelltem, de azért nagyon nem ütött szíven. Arra gondoltam, hogy semmi gond, én úgyis mentőzni akarok. Az ember elhelyezkedik mentőápolóként, begyakorolja magát, és közben elvégzi a mentőtiszti főiskolát. Aminek a végeredménye nagyjából ugyanaz, mintha mentőorvos lenne, hiszen a helyszínen a mentőtiszt gyakorlatilag ugyanazt csinálja. Egy esetkocsiban 3 ember dolgozik, a sofőr, az ápoló és a mentőtiszt vagy orvos. Elvégeztem a mentőápolói alapiskolát, utána a mentőszakápolóit, majd a mentőtiszti főiskola elvégzése után a Róbert Károly körúti mentőállomásra kerültem.
Mit vegyen a gyerek az iskolai büfében? – Ezt ajánlják a dietetikusok
2017. április 09.
Gyakran hangzik el este a családokban az a kérdés, hogy mi volt a suliban, mit ettél ma egész nap. A gyermekek jellemzően 5-8 órát töltenek az iskolában, majd sokan mennek tovább különórákra, edzésekre és csak későn érnek haza. Gyakran a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de olykor (például nulladik óra esetén) négyet is az iskolában vagy az otthonuktól távol fogyasztanak el. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen elérhető kínálattal találkoznak a gyerekek, mit pakolnak nekik a szülők és mit vesznek meg ők maguk az iskolában vagy annak környékén.
A helyes táplálkozás ideális esetben öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozottsághoz nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is.
Miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon?
Reggeli, vacsora
A napi energiaszükségletből megközelítőleg 20-20%-ot kéne kitennie a napindító és záró étkezéseknek. Tartalmazniuk kellene teljes értékű fehérjét (pl. tejet, sovány tejterméket, húskészítményt), összetett szénhidrátot (pl. teljes értékű gabonafélét), valamint megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és élelmi rostot (zöldséget, gyümölcsöt). A serdülő lányok napi 2400 kcal energiaigénye esetén ez 480-480 kcal, míg a kamasz fiúknál a napi 2700 kcal-ból 540-540 kcal energiabevitelt jelent.
Kisétkezések: tízórai, uzsonna
A napi energiaszükségletből kb.10-10 %-ot tesznek ki, napi 2400 kcal energiaigény esetén ez 240-240 kcal, míg 2700 kcal-nál 270-270. Kisétkezések összeállításakor is törekedni kell a tápanyagokban gazdag, változatos harapnivalók elkészítésére. Egy jól záródó dobozba tehetünk kiflit, teljes kiőrlésű kenyeret, müzlit, kölesgolyót, puffasztott gabonaszeletet, sajtot, házilag sütött húsdarabkákat, tejes, túrós, gyümölcsös desszerteket, zöldségeket, valamint joghurtot vagy kefirt. A darabolt, tisztított zöldségeket, gyümölcsöket, például sárgarépát, karalábét, almát, körtét, ha egy kevés citromlével meglocsoljuk, uzsonnaszünetig sem barnul meg.
Ezért veszélyes a lufidurrogtatás
2017. április 08.
A gyerekzsúrok elmaradhatatlan kellékei a lufik, melyek eldurrogtatása a legviccesebb pillanatok közé tartozik. Ám ez a móka akár maradandó károsodást is okozhat – írja a mindenamihallsa.hu.
Az Alberta Egyetem kutatói egyik új tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora zajhatást kelt egy eldurrantott lufi, és meglepő felfedezésre jutottak. A hangereje ugyanis éppen olyan nagy, mintha csak egy lőfegyvert sütnének el közvetlenül a fülünk mellett.
Az ártatlannak tűnő mulatság veszélyes is lehet
Minden erős zajhatásnak életre szóló következményei lehetnek a hallásra nézve. A lufidurranás okozta egyszeri sokkhatás, mely a dobhártyát éri, még nem tűnik aggasztónak, de gyakori, hogy a gyerekek folyamatosan több lufit is eldurrantanak egymás után. A Youtube-on olyan szülinapi gyerekpartit is láthatunk, ahol a gyerekek egymás után száz lufit taposnak el!
Az sem mindegy, hogy durran ki a lufi
A kutatók három mérést végeztek: mekkora zajhatással jár egy tűvel kipukkasztott lufi, egy lábbal kidurrantott lufi, és egy olyan lufi, amit kidurranásig fújnak. A leghangosabb durranást az utóbbi esetben mérték, 168 decibel volt a hangereje, ami még egy 12-es kaliberű sörétes puskánál is 4 decibellel erősebb hanghatást kelt. Ekkora hangerőnek való egyszeri kitettség is veszélyes mind egy gyermek, mind egy felnőtt számára. Nyilván senki nem szeretné ekkora hangerőnek kitenni gyermekét fülvédő nélkül, ám a legtöbb szülőnek a lufi eszébe sem jut, mint potenciális veszélyforrás. Pedig ahogy ez a tanulmány is rávilágít, a hallásvédelem egy lufidurrogtatós partin éppoly fontos, mint egy zenei fesztiválon.
Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…
2017. április 08.
Évszázadok óta születnek elméletek a szépségről, szépségideálokról. Mindig vannak divatos "arcok", alakok, fazonok, színek, Mona Lisák, Bridget Bardot-k és Kardashian-ok. A probléma ott kezdődik, ha az éppen aktuális frizura trend nem áll jól, és egy kicsit sem hasonlítunk a jelenlegi szépségikonra. Ezek szerint nem vagyunk szépek?
Az általánosságban vett szépségideálok az idők során állandóan változtak (még szerencse), amit kisebb történelmi kitekintővel is igazolni tudunk.
Az ókorban a szépséget sok esetben összekötötték az arányossággal, a formákkal, istennők esetében a termékenységgel is. Platón szépségfogalma az „ideákban” rejlik. Az isteni szépség lecsapódik a test szépségében. Arisztotelész szerint a szépre való törekvés dicséretre méltó, éppen ezért kellemes is. Elnagyolva, a középkorban a szépség fogalma összefonódott Isten fogalmával. A női szépség főként Éva és Mária ábrázolásokban manifesztálódott. A reneszánsz korában a nők és a nőiség, kecsesség ábrázolása az eddigieknél talán jóval nagyobb teret kapott, gyönyörűen példázzák ezt a Da Vinci madonnái, Botticelli Vénusza, stb. Később született a híres filozófus, Kant mára már szállóigévé vált gondolata, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik". A 20. század eleji plakátokról visszaköszönő légies, expresszív nőalakokat váltották a femme fatale-k, az „önálló városi nők”. A női szépségeszmény képe a II. Világháború után kicsit „lágyult”. Ki ne ismerné az 50-es évek buja nőideálját, Marilyn Monroe-t, akit a búgóhangú Elvisszel együtt Andy Warhol a 60-as években egész egyszerűen a fogyasztói társadalom görbe tükrévé változtatott. A 70-es évek küszöbén kezdődött „mozgalmak” a szépséget a szabadság, a testiség és az emberi jogok elfogadásában látták. A 80-as években a napbarnított sportosság, a 90-es években a kócos r’n’r, a 2000-es években az extra soványság voltak a szépség mércéi.
