Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Bébipapi…márciusra

2017. március 20.

Főzni jó! Babáknak, kicsi gyereknek sem nehéz, de tudatosságot és felelősséget igényel. Sőt, még az sem biztos, hogy mindig külön kell főzni a picinek.
Sőt, a családnak elkészített étel „babásítása” is sokszor lehet megoldás! 

Sárgarépa

Nagy cukor- és béta-karotin-tartalmú, gyógyhatású zöldség. A kisbabák szép színe és édeskés íze miatt többnyire kedvelik. Nyersen székletlazító, főve székletfogó hatású. A székletet és – ha naponta ezt eszi a baba – a bőrt is sárgára színezi. A répát alaposan meg kell mosni és meg kell hámozni. Az újrépát, ha vegyszermentes termesztésből származik, akkor nem hámozzuk, csak erős szőrű kefével ledörzsöljük a külső héját. Vajban párolva vagy tejben főzve a legízletesebb.

Mikortól adható?

A zöldségek bevezetése során a burgonya után a sárgarépa következik.

Alma

Kalóriaértéke kicsi, szegényes fehérjékben és szénhidrátokban, viszont sok vizet, bőséges mennyiségű C-vitamint, béta-karotint, nyomelemet és immunerősítő antioxidánst tartalmaz. Ahogy érik az alma a fán, úgy gyarapodik benne a C-vitamin, és ennek maradandóságáról az almában levő bioflavonoidok gondoskodnak. Magas pektintartalma miatt a bélbetegségek ideális gyógyító étele. A pektin – az alma húsának rostanyaga
– bevonja és védi a bélnyálkahártyát, megköti az ólmot, higanyt, ártalmas baktériumokat, rákkeltő anyagokat, és mint salakképző rostanyag felgyorsítja ezek kiürítését a szervezetből. Az alma magas rosttartalma okán egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében.
Válasszunk hazai, megbízható termesztésből származó, éretten leszedett gyümölcsöt. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, és egyéves korig mindig hámozzuk is meg.

Mikortól adható?

A kisbabák étkezésébe a gyümölcsök bevezetését leghelyesebb az almával kezdeni, mert kellemes íze miatt akár nyersen, akár főve vagy sütve a kisbabák kedvenc gyümölcsei közé tartozik.



Mit mond a gyógyszerész - a menstruációs görcsök enyhítéséről?

2017. március 19.

A menstruációs vérzés a petesejt kilökődését követő 14 nap múlva jelentkezik, és általában 4-7 napig tart. A menstruáció a vérzésen kívül járhat egyéb kellemetlen tünetekkel, mint pl. alhasi görcsök, gyengeség, fejfájás, fájdalmas mellfeszülés, ingerlékenység, fáradtság. Hogy lehet enyhíteni a tüneteket?

Mivel enyhíthetők a kellemetlen tünetek?

  • Mérsékelt mozgás javasolt a menses ideje alatt is
  • Meleg vizes borogatás vagy melegítőtapasz helyezése az alhasra
  • Gyógyteák – külön-külön vagy teakeverék formájában alkalmazható:

- cickafarkfű: görcsoldó, vérzéscsillapító
- pásztortáska: vérzéscsillapító
- palástfű: méhösszehúzó, vérzéscsillapító
- napi 2-3 csésze javasolt

  • Magnézium, B-vitaminokkal: görcsök enyhítésén túl, az idegrendszer kiegyensúlyozásában is szerepük van
  • Fájdalomcsillapítók, azok közül is a diclofenac- és az ibuprofentartalmúak
  • Görcsoldók, leghatékonyabbnak a drotaverintartalmúak bizonyultak
  • Homeopátiás készítmények, pl.: Mastodynon cseppek – komplex készítmény, melynek a fő összetevője a barátcserje kivonata. Menstruációs zavarokra, menstruáció előtti tünetek enyhítésére javasolt. Napi 2-szer 30 csepp kevés vízzel higítva.


Hogyan ismerhető fel a terhességi magas vérnyomás?

2017. március 19.

A terhesség alatt olyan nőknél is jelentkezhet a magas vérnyomás, akiknek korábban nem voltak ilyen problémáik. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy a jól beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód megőrizheti a kismama és a baba egészségét.

Már a kismértékű vérnyomás-emelkedést is komolyan kell venni

A várandós nők hipertóniája a Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása szerint külön figyelmet érdemel, ugyanis szélsőséges előfordulási formájában egyszerre két ember, az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.

Már csak azért is elengedhetetlen az orvosi kontroll és kezelés, mert mind a háttér kiderítése, mind a kezelés, gondozás speciális figyelmet kíván. A terhességi magas vérnyomás és különösen a preeclampsia a nők későbbi életszakaszaiban is független rizikófaktorként jelentősen fokozzák a hipertónia és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

Fontos, hogy mikor lesz magas a vérnyomás

A várandósság korai szakaszában lezajló élettani változások „célja” a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első 6 hónapban, vagyis az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket. Ugyancsak jellemző, hogy a vizelet fehérje ürítés normálisan is napi 300 mg-ig emelkedhet.

Babavárás alatt elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás. A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy ez feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy ez feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül.



Anyának lenni végre jó!

2017. március 18.

Szülőnek lenni nem mindig könnyű dolog. Számtalanszor hallottam ezt Anyukámtól, és a "majd megtudod" mondatok itt csengenek a fülemben szinte mindennap, amikor a gyermekeim színezik a hétköznapokat. Amikor még nem voltam Anyuka, megfogadtam, hogy sosem fogom azokat a hibákat elkövetni, amit az én Anyukám "elkövetett". Biztos voltam benne, hogy mindent egészen másként csinálok majd. És nem így lett elsőre...  

De miért?
Anyák és lányok generációkon át viszi magukkal az úgynevezett anyasebet. Ezek generációs minták, amiket anyák továbbadnak a lányoknak, és a lányok a lányaiknak... A nők nagy része azért boldogtalan, mert tudat alatt nem meri meghaladni az Édesanyját. Fut olyan hitrendszer is, hogy tatozom Anyának az életemmel. És ami nagyon erős: a sorsfeladatok tudat alatti átvállalása. Sokan hisszük azt, nem tudatos szinten, hogy ha mi boldogabbak leszünk, mint a női felmenőink voltak, akkor becsapjuk, elhagyjuk őket. 
De ez nem így van. 

Hogy is legyek jó Anya?
Amikor a gyermekek megérkeztek az életünkbe, ráadásul nem szokványos, biológiai úton, akkor biztos voltam abban, hogy én egészen más Anya leszek.
Teltek múltak az évek, és amikor bizony kiszaladtak ugyanazok a mondatok, és ugyanazokkal a gesztusokkal tudtam ugyanazokat a hiedelmeket előadni, mint az Anyukám, akkor azért néha meglepődtem. Már akkor tudatosan éltem az életem, de szinte sokkolt a hasonlóság.

 



Hogy segítsük a gyermekeinket önmaguk felfedezésében?

2017. március 18.

(A boldog, békés és tudatos élet titka) Manapság nem könnyű szülőnek lenni. A szülő mindenkori feladata boldog, békével teli és tudatos gyermekeket felnevelni. Ez az egyik legfontosabb feladatunk, amit ezen a bolygón betölthetünk. Mégis, hogy érhetjük ezt el ebben a mai kaotikus világban? Hogy érhetjük el, amikor bármerre nézünk, válságot látunk? Szegénységet. Munkanélküliséget. Erőszakot. Radikális terroristákat. Politikai nézeteltéréseket. Mindenfelé bizonytalan világot látunk. A bizonytalansággal pedig az a probléma, hogy nagyon könnyen alakul félelemmé, ami boldogtalansághoz és belső zavarhoz vezet bennünket. 

Van azonban remény. Valójában egész életemben soha nem éreztem ennyi reményt. Sok gyermeket láttam világszerte, akiket a karjaimba szaladtak, hogy elmondják nekem, mennyire élvezik a tréningjeimet, és mennyire szeretik megtanulni a tisztítást, köszönetet mondani és elengedni. Elsősorban a gyermekek állnak készen megtudni, hogy kik ők, hol illeszkednek a világba és mi lesz a küldetésük.
Kétségbeesetten túl akarják élni a világ illúzióját. Más szóval, a gyermekeink szivacsként szívják magukba mindazt, amit adunk nekik. Ők a reménységeink.
De mit is adunk nekik?
Mint szülőknek, nagy a kísértésünk, hogy a gyermekeinket harcra szereljük fel, amiről azt gondoljuk, hogy meg kell vívniuk. Azt mondjuk nekik, hogy az élet kemény, hogy húzzák össze a nadrágszíjat, hogy viselkedjenek, hogy egyék meg a zöldséget, hogy mossák meg a fogukat. És, természetesen, hogy “légy kemény, mert csak akkor maradsz életben”.
Úgy gondolkozunk, hogy a rossz kinti világra készítjük fel őket.

 



Digitális Témahét – Hogy ne legyen veszélyes terep a net!

2017. március 17.

Idén újra részt vesz a hazai Safer Internet Program a 2017. április 3-7. között megrendezésre kerülő Digitális Témahét programban, ahol a SIP-oktatók kötetlen, játékos, interaktív formában tartanak országszerte előadásokat általános és középiskolákban. A program ezzel is szeretné a szülők, pedagógusok, gyermekek figyelmét még inkább felhívni az internethasználatból fakadó esetleges veszélyekre és azok kivédésének lehetőségeire.

A Digitális Témahetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kezdeményezésére már másodszor rendezik meg az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakmai vezetésével.

Cél: az oktatás digitalizációja

Célja, hogy a digitális pedagógia minél szélesebb körben elterjedjen a köznevelésben, minél több iskolában tanítsanak digitális eszközökkel, digitális környezetben, illetve módszerekkel.

Ne legyen veszélyes terep az internet!

A Safer Internet Program (SIP) azért csatlakozott idén is a programhoz, mert fontosnak tartja felhívni a figyelmet az internet előnyeire és lehetséges veszélyeire is, így a zaklatásraillegális és káros tartalmakra, ugyanakkor szeretné tájékoztatni a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről. A szakemberek kiemelik, hogy az internet korunk egyik nagy és hasznos találmánya, amely szinte mindenkinek megkönnyíti, szórakoztatóbbá és hatékonyabbá teszi az életét.



5 tipp, hogyan ehetnénk több nyers zöldséget, gyümölcsöt

2017. március 17.

Tippek, hogyan tudsz még több nyers, vitamindús fogást beiktatni az étrendedbe. 

Elsőre talán túlzásnak, vagy akár kivitelezhetetlennek is tűnhet a táplálkozási szakértők által gyakran emlegetett ajánlás, vagyis, hogy fogyasszunk naponta öt alkalommal gyümölcsöt, zöldséget. Most megmutatjuk, hogy nem lehetetlen!

A nyers zöldségek és gyümölcsök egy-két kivétellel (pl. legyengült szervezet, emésztési zavarok) szinte csak pozitív hatással vannak a szervezetünkre. Mivel az ásványi anyag- és vitamintartalom jóval magasabb a nyers ételekben, mint a sült, főtt, hőkezelt élelmiszerekben, ugyanannyi mennyiségből többet tud hasznosítani a szervezet. Ez minden tekintetben javítja az egészségünket: több energiát nyerünk, nő a munkabírásunk, az életkedvünk, javul az emésztésünk, meg tudjuk tartani az optimális súlyunkat, lassabban öregszünk. Jónéhány kutatás támasztja alá, hogy a sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztó népek körében, például a mediterrán országokban kevesebb a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rák, az elhízás és az egyéb civilizációs betegségek aránya.

 



Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2017. március 16.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Allergia vagy nátha?

2017. március 16.

A klasszikus náthás panaszok összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető. 

 

Allergia

Nátha

Láz

Nem

Ritkán

Orrfolyás

Igen, átlátszó, vízszerű

Igen: átlátszó, sárgás vagy zöldes színezetű is lehet

Ízületi és/vagy izomfájdalmak

Nem

Előfordulhat

Könnyező, viszkető szemek

Igen

Ritkán

Tüsszögés

Igen

Igen

Torokfájás

Ritkán, inkább viszkető érzés jellemző

Előfordulhat

Féloldali orrdugulás

Szinte soha

Előfordulhat


A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap, és döntő többségben szeptember és április közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát az időjárás függvényében február végétől-március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.


Március - mit ajánl a hagyományos kínai orvoslás?

2017. március 15.

A hagyományos kínai orvoslás egyik filozófiai eleme az öt fázis (vagy öt elem) tana. Azt vallja, hogy az Univerzum minden egyes része és jelensége hordozza a FA, a TŰZ, a FÖLD, a FÉM és a VÍZ jegyeit. Ezek aránya határozza meg az élőlények, az évszakok, a természeti jelenségek, a bolygók, az anyagok tulajdonságait. Testünket behálózó energia csatornák - melyekben a csí áramlik - is illeszkednek az öt fázis rendszerébe. A március a FA elemhez kötődik, a hozzá tartozó szervek az epe és a máj.

A március az epe erősítésének időszaka. Az epe a májban termelődő, de az epehólyagban raktározódó, a széklet színét adó, zöldessárga vagy sárgásbarna nedv. Hozzájárul a patkóbél lúgos közegének biztosításához, ezzel segíti az emésztés számára optimális terep kialakítását, hiszen savas feltételek mellett a hasnyálmirigy váladéka és az epe működésképtelen. Az epe a zsírok lebontásáért felelős, ebből következik, hogy ha nem tudja ellátni funkcióját, a zsírban oldódó, a szervezet számára életfontos vitaminok (A, D, E és K) sem tudnak felszívódni.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...581582583...587
hírek, aktualitások

A lézer ujjlenyomattól a csontritkulásig – indul a Szenior Akadémia tavaszi évada

2025. március 04.

Tizenkét előadással várja február 10-e és május 5-e között az érdeklődőket a Semmelweis Egyetem főként nyugdíjas korosztálynak szóló online előadássorozata. A Szenior Akadémia idei témái között szerepel egyebek mellett az időskori sürgősségi ellátás, a reumatoid arthritis, a csontritkulás, a pszichoterápia és a lézer ujjlenyomat-kutatás is.

Hétfőnként 18 órától az egyetem vezető professzorai, kutatói mutatják be az orvostudomány legújabb eredményeit és a leggyakoribb betegségekre vonatkozó új ismerteket, új eljárásokat a Szenior Akadémia ingyenes, online előadásain. A sorozat nyitóalkalmán, február 10-én dr. Mandl József, a Molekuláris Biológiai Tanszék professor emeritusa etikai kérdésről és az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatairól beszél majd, az ezt követő februári alkalmakon pedig szó lesz Nobel Alfréd munkásságáról és a nanomedicináról is.


A márciusi előadásokon a hallgatók bepillanthatnak majd az integratív medicinába, a reumatoid arthritis kezelésébe, az időskori sürgősségi ellátásba, az értágulatok kezelésébe, illetve a csontritkulás megelőzési és kezelési lehetőségeibe is.

Az április prezentációkon az érdeklődők hallhatnak a rosszindulatú tumoros betegségek várható alakulásának előrejelzéséről a bioinformatika eszközeivel, a pszichoterápia és önismeret témájáról és a gyermek hematológiában rejlő új lehetőségekről is.



A tavaszi szemeszter záróalkalmán, május 5-én a tervek szerint dr. Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós mutatja be a lézer ujjlenyomat-kutatás jelentőségét.

Dr. Nagy Zoltán professzor emeritus, a Szenior Akadémia szakmai vezetője elmondta: az idei évad előadásait a résztvevők témajavaslatait is figyelembe véve szervezték meg, így a sokakat érintő betegségek kezelése mellett ezúttal több új, tudományos kutatásról szóló előadás is helyett kapott a programban.


A benőtt köröm kezelése

2025. március 03.

A benőtt köröm nemcsak esztétikai probléma, sok ember számára okoz fájdalmat és további betegségek melegágya is lehet a gyulladás miatt. Mikor forduljunk szakemberhez, hogyan tudja kezelni a pedikűrösünk a benőtt körmöket?

A benőtt köröm sok ember számára okoz nagy fájdalmat. Van, aki a fájdalom elkerülése miatt folyamatosan pedikűröshöz jár. Ha időben kitisztítjuk a benövés környékét, illetve megelőzzük a benövést, akkor elkerülhető a kellemetlen probléma, szép és ápolt lábakkal térhetünk haza.
Sajnos előfordul az is, amikor a vendég már nem jut el a saját lábán a pedikűröshöz, mert már járni sem tud a benőtt körömtől.

Ennek általában két oka van:





A vendég reménykedik, hogy hátha elmúlik magától a dolog


Negatív élménye van korábbi pedikűrösénél, aki fájdalmat okozott neki



Az igazság azonban az, hogy a benőtt köröm kiemelése nem jár különösebb fájdalommal, maximum a gyulladás miatt minimális érzékenységgel – ha hozzáértő kezek szakszerűen végzik a műveletet. Ahol nincs még erős gyulladás, csak érzékenység, ott semmit nem érez a vendég.

A magyarok háromnegyede csináltatna géntesztet, hogy elkerüljön betegségeket

2025. március 03.

A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki, további 13 százalék szintén megtenné, bár ők kicsit kényelmetlenül éreznék magukat emiatt. A fennmaradó 23 százalék többsége nem szeretné tudni, hogy milyen kockázatok várnak rá – mutatják a STADA Health Report* adatai. Az öregedés gondolata tízből négy magyart foglalkoztat, ami az európai átlaggal megegyezik, viszont sokkal jobban aggódnak az esetlegesen bekövetkező időskori hanyatlás miatt. A riport rámutat arra is, hogy azok, akik boldogok, elégedettek a megjelenésükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre. További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%). „Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt” – emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket. Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők. Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.