Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Időben felfedezhető a vastagbélrák

2017. szeptember 02.

A legjobban szűrhető daganatos betegségek közé tartozik a vastagbélrák, a tüdőrákot követően mégis a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak itthon. Tünetei sokfélék lehetnek, melyeket egytől egyig érdemes komolyan venni, a szűrés fontosságára pedig nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, pláne, ha a családban már előfordult a betegség – hangsúlyozza Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus.

A vastagbélrák gyakorisága az elmúlt években Magyarországon is növekedett, itthon jelenleg évente nagyjából 6000 új esettel, és 4000, a betegséghez vagy szövődményeihez tartozó halálesettel számolnak a szakorvosok.

Veszélyes tünetek

"Az esetek felében már távoli áttétet adó, lényegesen nehezebben kezelhető esettel találkozunk, pedig a betegségnek számos tünete már a kezdeti fázisban tapasztalható. A puffadás, az újkeletű hasi fájdalom, és a székletrend megváltozása - székrekedés és hasmenés is előfordulhat - már jelzi, ha valami gond van. Az étvágytalanság, fogyás, éjszakai izzadás, és a véres széklet is a betegségre utal, ha ezeket tapasztaljuk, azonnal orvoshoz kell fordulni" - mondja a gasztroenterológus.



A körömrágásról

2017. szeptember 01.

Ezen pszichés tünetképződést az iskoláskor problémái közé szokták sorolni, de ez ennél korábban, akár 4 éves korban is jelentkezhet. 

A cumizáshoz és az ujjszopáshoz hasonlóan önnyugtató cselekedet, nehéz róla leszokni, nem ritka, hogy a felnőttkorra is áthúzódó rossz szokássá válik. Vajon miért folyamodik a gyerek éppen a köröm rágásához? Talán azért, mert a szájkörnyék különlegesen érzékeny erogén zóna. A szopás, a rágcsálás, az evés során már csecsemőkorban megtapasztalja a száj körüli manipulálás örömszerző, önkielégítő, sőt agresszivitást levezető élményét. Az ujjszopós gyerekek 5-6 éves korban ezt a kisbabás örömszerzést gyakran a szintén önnyugtató, de elfogadhatóbb körömrágásra cserélik fel.

Vajon miért történik?

Szorongást válthat ki:

  • a félelemérzés (állattól, személytől, mesealaktól, haláltól, szeretetmegvonástól),
  • bármilyen szokatlan, nagy izgalmat okozó esemény (betegség, baleset, film, mese, tévéműsor) látványa.
  • Körömrágó lehet a korához képest túlfoglalkoztatott
  • vagy túlfékezett (mozgásban, tevékenységben gátolt),
  • a sokat bírált, és emiatt bűntudattal, önértékelési zavarral és az elhagyatottság érzésével küzdő gyerek.
  • A körömrágás kifejezhet valamilyen belső küzdelmet, megfelelni vágyást,
  • de a lelki feszültség mögött meghúzódhat féltékenység, rivalizálás a testvérekkel vagy az osztálytársakkal,
  • és gyakran az elfojtott agresszivitás jele is lehet (saját magában téve kárt).
  • A körömrágás jelezheti a környezettel való konfliktust is.
  • Olyan gyereknél észlelhető, akit környezete nagyon szigorúan kezel,
  • akit túlságos követelményekkel árasztanak el,
  • és ennek a gyerek képtelen megfelelni, de nem is áll módjában ellenkezni.
  • A környezetben valaki (szülő, oktató stb.) állandóan parancsolgat, vagy csak tiltja a normális gyermeki aktivitást,
  • nem tűri azt, hogy a gyereknek negatív érzései vagy csúnya gondolatai legyenek,
  • nem engedi az indulatok, az akarat kinyilvánítását.
  • Nyugodtságot, fegyelmet, rendet, alkalmazkodást, felnőttes viselkedést követel valaki a gyerektől.
  • Gyakran a gyerek környezetéből csak egyvalakinek szól a tünet, ilyenkor a gyerek csak az adott személy jelenlétében rágja a körmét (csak az iskolában, csak az apa hazajövetele után stb.).


Milyenek a szeptemberi gyerekek?

2017. szeptember 01.

Minden egyes hónap szülöttei sajátos készségekkel és feladatokkal jöttek a világra. Mi jellemzi a szeptemberi születésű embereket? Milyen volt a gyerekkoruk, milyen tulajdonságok jellemzőek rájuk általában?

Az év 9. hónapjában született Szüzek kritikusak, tökéletességmániásak és nagyon érzékenyek, sértődősek. A Mérleg jegyűek is érzékenyebbek, bizonytalanabbak októberi társaiknál.

Már sokszor a megszületés se könnyű számukra, gyakori a születési trauma. Sokuknál a görnyedt tartás árulkodik erről. Sajátságos belső világuk van, ahova gyakran el is menekülnek a szülői elnyomás elől. Sok bennük az elfojtás. Engedelmes, jó gyerekek, mindenkinek, de főleg a szülőknek akarnak megfelelni.

Elfojtják a dühüket, palástolják, kontrollálják érzéseiket, ezzel magyarázhatók sokszor érthetetelennek tűnő felnőttkori dühkitöréseik. Passzívítás, tehetetlenség jellemzi őket- a cselekvést mástól várják el – hajlamosak rá, hogy inkább fejben játsszák le az eseményeket. Félnek megmutatni magukat - hátha tragédia lesz belőle. Sajátságos lelkiviláguk van, túlzott érzékenységgel fűszerezve.

 



Szeptember: Eljött a nagytakarítás ideje!

2017. augusztus 31.

A méregtelenítés kapcsán gyakran böjtökre, de az is lehet, hogy teákra, gyógyfõzetekre, levesekre, étrend-kiegészítõkre, de legalábbis drága rostkészítményre stb. gondolunk, és nem arra, hogy miért is nyúlunk ezekhez a termékekhez.

Bár megnyugtató, hogy sokkal kevesebb esetben van szükség a szó szoros értelmében méregtelenítésre, mint azt a meggyõzõ marketingüzenetek sulykolják, mégis érdemes más szempontból foglalkoznunk a témával.



A változásokat rejtő iskolatáska

2017. augusztus 31.

A változásokat rejtő iskolatáskaSzülőként nap, mint nap tapasztaljuk, hogy a változások végigkísérik életünket. Az ételt, melyet gyermekünk tegnap még kedvenceként rajongva evett meg, ma már furcsa fintorral az arcán utasítja vissza. A játékot, melyért pár hónapja még könyörgött nekünk, már elő sem veszi. A legnépszerűbb programra, egyszer csak azt mondja: "Nincs kedvem!" Változások, melyekhez szokva vagyunk. De mi történik gyermekünkkel az iskolában? Miért jön ki az iskola kapuján a nemrég még mosolygós gyermekünk helyett egy tomboló hurrikán?

Mit is jelent az iskolaérettség? Érett-e a gyermek, és elég érett-e a szülő?

Az óvoda utolsó évében különböző iskolaérettségi kompetenciatesztekkel felmérik, hogy gyermekünk értelmileg és logikailag készen áll-e a Rá váró komplex feladatok értelmezésére és végrehajtására, majd útjára engedik egy eddig ismeretlen világ felé.

Azonban nem minden értelmileg érett kisgyermekről mondható el az, hogy lelkileg is felkészült a mindennapok ilyen hatalmas fordulatszámmal történő megváltozására. Sőt, a legtöbb szülő, akinek első gyermeke megy iskolába, már csak halovány emlékfoszlányokkal rendelkezik arról, hogy anno neki milyen volt átmenni ezen a folyamaton. 

 



Segítség, a gyerekem zenélni akar!

2017. augusztus 30.

A kiváló magyar muzsikus, Bródy János azt nyilatkozta, ha valaki „megpendíti, hogy a gyereke zenész akar lenni, és az én tanácsomat kéri, azt szoktam mondani, próbálja meg lebeszélni róla. Ha nem sikerül, akkor talán van valami esélye.”

Való igaz, hogy a tehetség egyik gyakori figyelmeztető jele a megszállottság, az elkötelezettség érzése, azonban ez csupán egyik alkotóeleme a potenciálnak. A teljes kép természetesen sokkal árnyaltabb. Számos szülő most jó eséllyel a fejéhez kap, mondván „bárcsak az én gyermekem is ennyire eltántoríthatatlan lenne”, bízva abban, hogy a még szárnyait próbálgató művészpalánta egyszer valóban sikeres zenész lesz. Addig azonban meglehetősen rögös az út, és a zenélni tanuló gyermekek csak kis része lesz felnőttként valóban elismert muzsikus.
(…)

Az ifjú művészpalánták

A magyar származású pszichológus, Révész Géza szerint nem véletlen, hogy a zenei tehetség az egyik legkorábban megmutatkozó tehetségtípus, hiszen lényegesen kevesebb „tanultságot” igényel, mint más képességterületek.

Noha számos elmélet született a zenei képességek fejlődéséről, nem meglepő, hogy néhány közülük nem köti életkorhoz, vagy más készségek fejlettségi szintjéhez a zenei képességek fejlődését. Abban azonban a legtöbb kutató egyetért, hogy a zenei fejlődés szenzitív periódus 8-9 éves korban lezárul, vagyis a gyermek fogékonysága ezt követően csökkenést mutat, ami idegrendszeri változásokkal is magyarázható.



A klóros uszoda­víz növeli az asztma és allergia kockázatát!

2017. augusztus 30.

Léteznek olyan irányú kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát.

A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve.

30 óvodából 430 gyereket vizsgáltak, akinél 5,7 év volt átlagéletkor és 47 % a lány. A szülőkkel előzőleg kitöltettek egy kérdőívet a gyerek kórtörténetéről, az úszási szokásaikról és a lehetséges súlyosbító tényezőkről.

Az eredmények a következőképp alakultak:

A fedett vagy nyílt klóros uszodai vízben történő edzések kétéves kor alatt összefüggésbe hozhatók a bronchiolitis nagyobb kockázatával. Az edzések száma természetesen egyenesen arányos a rizikó arányával. Az összefüggés még akkor is nyilvánvaló volt, ha más rizikótényezőket kizártak.

Azok közt a gyerekek közt, akiknek szülei nem szenvedtek atópiás betegségekben és óvodába sem jártak (tehát számos rizikótényezőtől mentesültek), 4.45-szeresére nőtt a bronchiolitis kialakulásának esélye, amennyiben a gyermekkoruk során 20 óránál többet töltöttek klóros vízben. Azoknak a gyerekeknek pedig, akiknél kialakult a bronchiolitis, a későbbi gyermekéveikben jóval nagyobb az esélyük az asztmára és a légzőrendszeri allergiákra.



Ezért baj, ha a férfinak van pajzsmirigyzavara

2017. augusztus 29.

A pajzsmirigyzavar leggyakrabban a nők kapcsán merül fel, ám a probléma ugyanúgy sújtja az erősebbik nem tagjait is, igaz, valamennyire ritkábban. Hogy náluk még milyen panaszok jelezhetik az állapotot, arról dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt.

Ezt kell tudnunk a pajzsmirigyzavarokról

A pajzsmirigyzavaroknak több formájuk is van, és a legtöbb esetben a szerv túl sok, illetve túl kevés hormontermelésével jár (természetesen vannak kivételek). A leggyakoribb problémák a következők: pajzsmirigy megnagyobbodás (strúma), pajzsmirigy göbök, pajzsmirigy daganatos megbetegedése, pajzsmirigy gyulladás, illetve a pajzsmirigy alul-és túlműködése.

A pajzsmirigy által termelt hormonok nagy befolyást gyakorolnak az anyagcsere folyamatokra (is), ezért túlműködés esetén a szervezet fokozott üzemmódra kapcsol, míg az alulműködés ennek ellenkezőjével jár. Ennek fényében ez előbbi jellemző tünetei a hasmenés, csökkent melegtűrés, fokozott izzadás, szapora pulzus, remegés, stressz, álmatlanság. Az alulműködés ezzel szemben székrekedést, csökkent hidegtűrést, alacsony pulzust, fáradékonyságot és depressziót eredményez.

Férfiakat is sújtja

A pajzsmirigyzavarok a férfiakat bár ritkábban, ám ugyanúgy sújtják, mint a nőket, viszont náluk más panaszok is jelentkezhetnek.

Meddőséget okozhat

A probléma mind a nőknél, mind a férfiaknál meddőséget okozhat. A pajzsmirigy túlműködés ugyanis a spermiumok csökkent mozgását eredményezheti, míg az alulműködés kevés spermiumszámot okozhat, mivel megnövelheti az agyalapi mirigy által termelt prolaktin szintjét, ami csökkenti a tesztoszteron mennyiségét.



Úszni várandósan is lehet?

2017. augusztus 29.

Sok kismama bizonytalan abban a kérdésben, hogy szabad-e pocakkal a medencébe merészkedni. Amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, külön kell választani a víz, mint közeg magára a mozgásra (testre és lélekre) gyakorolt hatását és a víz fizikai veszélyeit (hőmérséklet, tisztaság). Nézzük a pro és kontra érveket!

A vízben mozgás szempontjából az úszás vagy az aquafittness kifejezetten jótékony hatású a kismamáknak. Különösen pozitív, hogy a vízben a súlygyarapodás ellenére, az ízületek terhelése nélkül lehet átmozgatni minden porcikánkat.

Természetesen a víz hőmérsékletére és tisztaságára (valamint klórozottságára) fokozottan ügyelnünk kell, ha pocakosan csobbanunk.

Amiért jó az úszás a várandós kismamának

  • Akár várandósan is el lehet kezdeni az úszást, hisz technikája egyszerű, sérülésveszély jellemző.
  • A fájós deréknak és lábnak kifejezetten felüdülés a víz.

Mit mondanak, akik óvatosságra intik a várandós kismamákat?

  • A víz tisztasága és a fertőzésveszély erősen összefügg…
  • Aki alapból érzékeny, terhessége alatt fokozottabban veszélyeztetett a kórokozókra.
  • A víz hőmérséklete és meg/felfázás erősen összefügg.


Magyar felfedezés az Alzheimer-kórról

2017. augusztus 28.

Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez. Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása.

  • Alzheimer-kórban szenvedő betegek jelentős részénél epilepsziás működészavar mutatható ki – a két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés az Alzheimer-kór megértéséhez.
  • A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba.
  • Az epilepszia korai kimutatásával és az ezt követő kezeléssel valószínűleg lassítható az Alzheimer-kór tüneteinek romlása.

A pontos diagnózishoz speciális vizsgáló eszközök szükségesek, amelyeket jelentős támogatással szerzett meg a kutatócsoport.

A publikált eredmény az Európai Neurológiai Akadémia Kongresszusán az idén bekerült a „Breaking News” szekcióba.

Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Ennek korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez. Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló Holter-EEG készülékkel vizsgálták a kutatásban résztvevő betegeket: három év alatt gyűjtött adatok elemzésével mutatták ki az összefüggést az epilepszia és az Alzheimer-kór között.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...584585586...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.