Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Láthatatlan tömeggyilkos a légkondicionálóban

2017. augusztus 13.

1976-ban – látszólag érthetetlen körülmények között – 260 ember, köztük 221 legionárius kapott végzetes tüdőgyulladást Philadelphiában egy ünnepi nagygyűlésen. Hogy mi okozta halálukat? McDade és Shepard doktorok eredtek útjába a különleges halálesetnek, s a rákövetkező évben sikerült megtalálniuk a kórokozó baktériumot, amit az áldozatokra utalva Legionella pneumophila-nak neveztek el. 
Hosszas epidemiológiai vizsgálataik során kiderítették, hogy a kórokozó észrevehetetlenül és kikerülhetetlenül támadt az ünnepelő veteránokra: a szálloda légkondicionálójának párásítója permetezte a levegőbe. Mindez azonban nem egy jól megtervezett vegyi támadás, hanem a szálloda légkondicionáló berendezésének nem megfelelő tisztításából és fertőtlenítéséből adódó, egyébként elkerülhető baleset volt.

Az épületek és a gépkocsik légkondicionáló berendezése jó szolgálatot tesz a nyári kánikulában, azonban egészségünkre ártalmas is lehet, ha azokat helytelenül használjuk, és nem fordítunk kellő figyelmet rendszeres tisztításukra.

Mint a történeti bevezetésből is kiderül, a légkondicionáló berendezésekből egészségre ártalmas kórokozók kerülhetnek a légtérbe. Az utóbbi évtized megfigyelései azonban azt bizonyítják, hogy a légkondicionáló berendezésekkel nemcsak kórokozók, hanem különféle vegyi anyagok is bekerülhetnek a lakás/iroda légterébe és a zárt térben keringve légúti irritációt, megbetegedést okozhatnak.

Ezt okozza a légkondi, ha rosszul használjuk

A már említett Legionella pneumophila az egyik olyan kórokozó, mely a légkondicionáló berendezésekben elszaporodhat. A baktériumnak két különböző típusa is ismert, amelyek közül az egyik súlyos tüdőgyulladást, a másik influenzaszerű tüneteket okoz. Szintén légkondicionáló berendezésben telepedhetnek meg és terjedhetnek az Aspergillus gombák különböző fajtái, melyek belégzése főként legyengült immunrendszerű egyéneknél vezetnek súlyos gombás tüdőbetegségek kialakulásához, de a gomba spóráinak belégzése allergiás kórképek (asztma, allergiás nátha, kötőhártya gyulladás) kialakulását is előidézhetik.



Betegíthet és gyógyíthat is az életmódunk

2017. augusztus 12.

Cukorbetegség, magas vérnyomás, koleszterinszint emelkedés, következményes stroke, vesekárosodás, szívelégtelenség, egyes daganatos megbetegedések, depresszió – betegségek, amelyeket az életmódunkkal befolyásolhatunk. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság frissen megválasztott elnöke az egyre nyilvánvalóbb összefüggésekről beszélt. 

Közel harminc éve kutatják az összefüggéseket

Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, kiértékelésük az 1990-es évek közepén történt meg. A kezdeti pozitív eredmények újabb és újabb tanulmányok indítását segítették elő. Az eredmények a 2000-es évek első évtizedére váltak olyan meggyőzővé, hogy minden kétséget kizáróan kijelenthetővé vált: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben. Így gyógyító hatással bírnak magas vérnyomásban, cukorbetegségben, érelmeszesedésben, depresszióban, egyes rosszindulatú daganatoknál.

Mindennap érkezik megerősítés

- Jómagam a mozgás gyógyító hatásával 1998-ban kezdtem el foglalkozni PhD tanulmányaim és kutatásaim keretében. Kísérleteinkben a futás hatását vizsgáltuk akut szívinfarktus túlélésére. Az életmód orvoslás - lifestlye medicine - klinikai gyakorlatával 2011-ben találkoztam először. Azóta dolgozom azon, hogy az életmód orvoslást, mint orvostudományi ágat Magyarországon meghonosítsuk, a betegségek gyógyításának mindennapi eszköztárába beillesszük – mondja dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) újonnan megválasztott elnöke. - Munkánkban nagy segítséget adnak a mindennapi gyakorlati eredmények, a páciensek pozitív visszajelzései, a gyógyulásuk megtapasztalása és mindemellett természetesen az orvostudományban az utóbbi időben lezajló változás.

A WHO európai uniós munkacsoportja 2015 év végén jelentette meg a Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiáját, amivel az egyik legmagasabb nemzetközi szakmai szinten is ismertté, elismertté váltak a tények: 
10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén



Két nyári szokás az ép fogakért! Kövesd!

2017. augusztus 12.

Fogaink egészségnek megőrzése érdekében a rendszeres fogápolás és az alapos szájhigiénia elengedhetetlen. A kor előrehaladtával azonban összeadódnak az évek során szájüregünkben megtelepedő baktériumok száma, a táplálkozásunkból eredő savak és más károsító tényezők hatása. Nem is gondolnánk, de a napsütéses, nyári időszakban is vannak olyan sokak által elkövetett, fogainkat romboló dolgok, amikkel hozzájárulunk a fogszuvasodáshoz.

A hőmérséklet emelkedésével nő szomjúságérzetünk, s szervezetünk vízháztartása egyensúlyban tartása céljából önkéntelenül is kívánjuk a folyadékot. De mi van, ha a hideg folyadék, vagy akár egy fagyi elfogyasztása fájdalmat okoz fogunkban?



Nyaralás a babával

2017. augusztus 11.

Nyaralás a babával„Mikor és hova menjünk először nyaralni a babával? Milyen körülményekre van szüksége?” Biztosan sok családban felmerültek már ezek a kérdések. Az, hogy végül hova és milyen életkorban viszik el a picit, sokban függ a szülők otthoni körülményeitől és nem utolsósorban attól, hogy az anyuka mennyire „bevállalós”.

Ha valaki kertes házban lakik, nem feltétlenül kell elmenni hazulról, hiszen a friss levegőt a saját udvarban is lehet a csecsemő számára biztosítani. Ha a nyaraláson ugyanolyan körülményeket tudunk biztosítani a gyermek számára, mint amilyeneket otthon is megszoktunk, nincs akadálya annak sem, hogy már egészen fiatal csecsemőt elvigyünk pl. a Balatonhoz. Más a helyzet, ha messzebbre, esetleg valamelyik távolabbi tengerpartra szeretnénk utazni. Nem minden csecsemő viseli jól a repülőutat, különösen a fel- és leszállást. Ilyenkor érdemes itatni vagy szoptatni, mert ezzel elkerülhetjük a légnyomáskülönbség miatti fülfájást.

Bárhová megyünk is, mindig legyen nálunk megfelelő mennyiségű folyadék. Különösen igaz ez a két év alatti babákra, mivel az ő verejtékmirigyeik még nem működnek megfelelően. Így aztán az is előfordul, hogy nagy melegben nem izzadnak, de bőrük erősen kivörösödik, testük felhevül. Ilyenkor a megfelelő folyadékbevitel mellett a jól szellőző, laza ruházatnak is nagy jelentősége van.



Támad a nyári pollenszezon

2017. augusztus 11.

pollenszezon

Számtalan allergiát okozó növény virágzik nyáron, kellemetlen perceket okozva sokunknak. Köhögés, égő és viszkető szemek, könnyezés, orrdugulás, vagy éppen szűnni nem akaró orrfolyás – ezek az allergiás tünetek a nyári kirándulást is meg tudják keseríteni. Ráadásul a pollenek mellett a rovarcsípések és a napfény is kiválthatnak allergiás reakciót. 

„Nyáron a levegő tele van szemmel nem látható pollenekkel. A belélegzett virágpor megtapad a nyálkahártyánkon, a szervezetünk pedig beindítja természetes védekező rendszerét. Mivel a pollent veszélyes anyagnak véli, harcolni kezd ellene, sokszor már elviselhetetlen panaszokat okozva ezzel az allergiásoknak. A tünetek erőssége egyénenként változó, tenni ellenük viszont mindenki hasonlóképp tud. Mint minden betegségnél, itt is fontos a megelőzés és az elővigyázatosság. Az orrfolyást, orrdugulást akár már orrcseppekkel is enyhíthetjük, az állandó égő, viszkető érzés, szemkörnyék- és arcduzzadás esetén viszont gyógyszerre is szükség lehet. Ebben az esetben mindenképp forduljunk orvoshoz, ugyanis a kezeletlen allergia gyakran asztmává alakulhat” – mondta dr. Szilágyi Katalin, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.



Ragaszkodunk a babonáinkhoz a nyaraláson is

2017. augusztus 10.

A magyarok kétharmada ragaszkodik olyan apró szokásokhoz vagy tárgyakhoz, amelyek szerencsét hozhatnak az utazás és nyaralás alatt. Leginkább a fekete macskától tartunk, de a hazai szállásadók is segítenek a szerencsétlenség megelőzésében: a 13-as minden 4. szálláshelyen kimarad a számozásból. 

A Szallas.hu felmérése szerint csak a megkérdezett magyarok harmada állítja magáról, hogy egyáltalán nem babonás – a többség legalább megszokásból tart magánál valamilyen apró kabalát, vagy tesz néha olyasmit, amitől jó szerencsét remél. Nyaraláskor például minden hetedik ember cipel magával valamit, ami nem alapfeltétele az utazásnak, inkább személyes okokból ragaszkodik hozzá – legyen az egy fénykép, kispárna vagy szerencsepénz.

Szent Kristóf-medál és hajszálak

„A többség kabalája nem feltűnő dolog, gyakori például a Szent Kristóf-medál, de azért vannak extrém esetek is: a felmérésünk résztvevői között van, aki minden családtagjától kér egy hajszálat nyaralás előtt, más pedig 17 éve ugyanazt a rövidnadrágot viseli az utazásai alkalmával, mert abban eddig nem érte baj” – ismertette Dorcsinecz József, a Szallas.hu ügyvezetője a felmérés részleteit. A megkérdezettek egyébként egyöntetűen a női nemhez társítják a babonásságot, és az idősebbekre is jellemzőbbnek tartják – ugyanakkor az anyagi helyzet egyáltalán nem befolyásolja a válaszadók szerint, hogy hiszünk-e a sors befolyásolhatóságában.



3 tipp a felejthetetlen nyaralásért

2017. augusztus 10.

A legtöbben hónapok óta várjuk azt a néhány pihenéssel töltött napot, mely végre megajándékoz a szabadság és kikapcsolódás élményével. Fontos, hogy ilyenkor valóban ki tudjuk pihenni magunkat, így később feltöltődve, energiával telve tudjuk majd folytatni a dolgos hétköznapokat. Lássunk most néhány tippet ehhez!

1. Légy spontán!

A nyaralás megtervezésekor többnyire figyelembe vesszük a helyszín sajátosságait, a különböző programlehetőségeket, mindezt összevetjük az elképzeléseinkkel, a vágyainkkal, és annak megfelelően döntünk. A tervezés ellenére azonban nem szabad megfeledkezni a spontaneitásban rejlő örömökről. 

Egy nem tervezett program, egy hirtelen jött ötlet, egy spontán lehetőségre rávágott igen mind-mind jó alkalmat jelentenek arra, hogy megéljük a személyes szabadságunkat, valamint új élményekre tegyünk szert.



A nyaralást is elronthatja egy váratlan rotavírus-fertőzés

2017. augusztus 09.

rotaA Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint a kifejezetten ellenálló rotavírus a nyaralások során használt közös eszközökkel is terjedhet, a betegség kezelése pedig külföldön nehézkes és költséges lehet. A hazai statisztikákból kiderül: egy súlyos rotavírus- fertőzés több mint 5 nap kórházi ápolással járhat, amely külföldi finanszírozása – még biztosítási védelem mellett is – sok pénzbe kerülhet. 

A gondtalannak ígérkező nyári kirándulások, üdülések során sok esetben nem csak élményeket, hanem fertőzéseket is gyűjthetnek gyermekeink. Európában a gyermekorvosnál gyomor és emésztőrendszeri panaszokkal megforduló kis páciensek közül minden harmadik rotavírussal fertőzött, amely – közismerten a hasmenéssel, hányással járómegbetegedések egyik leggyakoribb okozója világszerte.

Veszélyes következmények

Az óvodáskor végére a kisgyermekek többsége legalább egyszer átesik a fertőzésen, földrajzi helytől, nemtől, szociális helyzettől és higiéniai körülményektől függetlenül. Magyarországon évente 4-5000 rotavírus fertőzött beteget regisztrálnak. A kellemetlen tünetekkel – lázzal, hányással, hasmenéssel – járó betegség legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás – ez pedig különösen a 2 év alatti korosztályra veszélyes.

Ezt érdemes tudni a rotavírusról:

  • A rotavírus-fertőzés a 6-24 hónapos kisgyermekek körében a leggyakoribb, és a gyermekek többsége 5 éves korára átesik a betegségen.
  • A betegség súlyos szövődményei miatt az 5 év alatti gyermekek átlagosan több mint 5 napot töltenek kórházban.
  • Egy többnapos külföldi kórházi ellátás költségeinek előfinanszírozása akár többszázezres
  • tétel is lehet.
  • Fájdalommentes védőoltással akár már 12 hetes korra kialakítható a védettség.


Így kerülje el a nyári gyomorpanaszokat

2017. augusztus 09.

A hosszú, meleg nyári estéken, strandolás vagy nyaralás alkalmával hajlamosak vagyunk elcsábulni és eltérni mindennapi étkezési szokásainktól. A jóízű nassolásnak azonban megvan az ára: nemcsak az esetleges pluszkilókkal kell számolni, hanem különféle gyomorbántalmakkal is. Egzotikus utazásunkat szintén megkeseríthetik a különféle fertőzésekből fakadó emésztési gondok. Szakértő segítségével jártunk utána, hogyan előzhetjük meg és orvosolhatjuk a bajt. 

Puffadás, gyomorgörcsök, emésztési gondok, hasmenés vagy székrekedés – olyan kellemetlenségek ezek, amelyek megzavarhatják a nyaralást, de akár a munkában is hátráltathatnak.

Ha felborul az étkezési menetrend

A gyomorbántalmakat a mindennapos étkezési menetrendünk felborulása is okozhatja, de a közel- és távol-keleti, afrikai, dél-amerikai, földközi-tengeri utazások alkalmával is fokozottan jelentkezhetnek a panaszok. Érdemes ezért odafigyelni, hogy ezeken a helyeken mit és mennyit fogyasztunk.
„Az egzotikus országokban jelentkező gyomorbántalmaknak többféle oka lehet, de leggyakrabban a nem megfelelő higiénia a ludas: fertőző forrást jelent a csapvíz, a mosatlan zöldség, a gyümölcs és a nem kellően megfőzött vagy átsütött étel is” – figyelmeztet dr. Petőházi Melinda belgyógyász szakorvos, aki hozzátette: a megelőzésnek viszonylag egyszerű módjai vannak, amelyeket mindig érdemes betartani.



A sikeres nyaralás titka

2017. augusztus 08.

A sikeres nyaralás titka

Hogyan lehet sikeres a nyári szabadság? Kell-e a nyári, nagy családi közös nyaralás vagy sem? Ha vannak kétségei a fenti kérdésekkel kapcsolatban, mindenképpen olvassa el a pszichológus szakember, Makai Gábor írását! 

Mindenki számára, legyen az felnőtt vagy gyerek, ismerős az az érzés, amikor a nyári nagy szabadságolás előtt számoljuk vissza a napokat. Fél lábbal, már a Balaton partján vagy külföldön  a tengerparton ülünk. Bizonyított tény, hogy az utolsó hetekben a munkában a motiváció csökken és ezzel együtt a teljesítményünk is. Ez így van jól. A felnőtt és a gyermek nem tudatosan hangolja át magát arra az időszakra, amelynek elsődleges feladata a pihenés és a feltöltődés.

Érdemes kiemelnem, hogy önmagában az, hogy szabadságra megyünk, az nem pihentető és nem vonja magával a boldogságot.Tudatos tervezés nélkül kisebb az esély a feltöltődésre.

Noha valóban az is tud pihentető lenni, ha délután alszom egy órát vagy kiszakadok nyáron a munkahelyről egy hétre, de minőségi különbség tud lenni nyaralás és nyaralás között. Pszichológiai értelemben a pihenés, szabadságolás csökkenti a szervezet stressz-szintjét és növeli az elégedettség érzését, de magát az esetleges kedélybetegségből fakadó negatív érzéseket nem tudja eltüntetni, maximum enyhíteni, de azok újra felerősödnek, ha az ember visszatér a hétköznapi megszokott életbe.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...588589590...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.