Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei (1.)

2017. szeptember 09.

Egy-egy kor aktuális testtrendjét a kifutók modelljei képezik le, mutatják meg a legnyilvánvalóbban. Ám a 90-es évek anorexiára hajazó divatos testképe sem tudta elhomályosítani a nők emlékezetét - pl. a Willendorfi Vénusz dús idomait illetően... Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász beszélt nekünk a divat globalizációjáról, s hogy mennyire függünk az aktuális testsúlytrendektől. 

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen “vész-éléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, melyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az a szép, az a szép– Ki a szép?

“Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos. Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai. Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított. A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években  az extrém, szinte anorexiásan  vékony testalkatra, az ún. heroinsikkre  váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dúskeblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.”

Ön mikor volt utoljára rákszűrésen?

2017. szeptember 08.

A rendszeres szűrés életet menthet, hiszen az időben felismert rák gyógyítható!

Mit tehetünk a rák ellen?

Egészséges életmóddal a leggyakoribb daganatok kialakulásának kockázatát csökkenteni tudjuk. Egyes daganatokat önvizsgálattal (emlő, here), illetve a tünetek korai észrevételével (bőr és végbél tumorok) időben fel tudjuk fedezni, ezért ezeknek a kezelése eredményes lesz. Minden elváltozással forduljunk orvoshoz. A tapasztalatok szerint eredményesebben gyógyulunk, ha aktívan részt veszünk a gyógyítás-gyógyulás folyamatában. A diagnózis rák… Sokan még ma is halálos ítéletként élik meg ezt a diagnózist. A kérdésre: „De miért pont én?” - a tudomány mai állása szerint nincs egzakt válasz. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a daganatos
megbetegedések száma csökkenthető azzal, hogy nem fogyasztunk alkoholt, nem dohányzunk, eleget mozgunk és nem szedünk fel túlsúlyt.

Hogyan segítünk?

Segítünk az egészséges életmód kialakításában, az önvizsgálat megtanulásában. Szűrésekre mozgósítunk. Kiadványokat jelentetünk meg, felvilágosító előadásokat tartunk. Ingyenes lelkisegély és információs telefonvonalat működtetünk. Honlapunkon és közösségi oldalunkon eljuttatjuk a fontos tudnivalókat az érdeklődőkhöz. Klubokat szervezünk a betegeknek és hozzátartozóiknak, ahol neves hazai orvosszakértők előadását hallgatják meg ingyenesen, találkoznak betegtársaikkal, megosztják tapasztalataikat és egymást segítve eredményesebben
küzdenek meg a betegséggel. Nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre is. Felvilágosító kampányokat szervezünk a vírusok okozta rákbetegségek elleni védőoltások megismertetésére. Azért dolgozunk, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések száma, a megbetegedettek közül minél többen gyógyuljanak meg és kapjanak második esélyt arra, hogy megvalósítsák álmaikat, újra a társadalom teljes életet élő tagjai legyenek, családot alapítsanak, szülőkké váljanak, dolgozzanak.

Szülés utáni szédülés? – Ez lehet az oka!

2017. szeptember 08.

Szülés után az új élethelyzet és az alváshiány miatt sokan küzdenek rossz közérzettel, kimerültséggel, szédüléssel. Ha ezt hosszabban tapasztalja a kismama, akkor érdemes vérvétel útján megbizonyosodni, hogy a vérképe rendben van-e. Ugyanis meglehet, hogy vashiányos vérszegénység okozza a kellemetlen tüneteket. Hogy mi ebben az esetben a teendő, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénységről akkor beszélünk, amikor valamilyen oknál fogva – többnyire vérvesztés miatt – a vasraktárak kiürülnek, a vörösvérsejtek kisebbek lesznek, a hemoglobin tartalmuk – és ezzel együtt az oxigén szállító kapacitásuk is – csökken. Később, ha nem pótoljuk a vasat és a vérvesztés folytatódik, súlyos vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami azért baj, mert a szerveink, szöveteink az oxigénhiány miatt kevésbé tudnak megfelelően működni.

Ezért veszélyes a szülés utáni vérszegénység

A postpartum anémia szülés utáni vérszegénységet jelent. Ennek oka lehet a szüléskor fellépő nagyobb vérvesztés (postpartum vérzés), de lényegesen gyakoribb, hogy a kismama már a várandósság során is vashiánnyal küzdött, és ezt súlyosbította a szülés alatti vérvesztés. A várandósság ideje alatt ugyanis fokozott a szervezet vas szükséglete, így ha a vas raktárakat az anyuka nem töltötte fel idejében, akkor a szülés után a kismamánál vashiányos vérszegénység alakul ki. Ekkor az édesanya a gyermekágy eltelte után sem képes összeszedni magát és fokozódó fáradtságról, depresszióról, aluszékonyságról és erőteljes szédülésről számol be, ami megnehezíti a gyerek körüli feladatok elvégzését is.

A vérszegénység azonban nem csak az anya hangulatára nyomhatja rá a bélyegét, de megnöveli a mama húgyúti fertőzésének esélyét, valamint ronthatja az anyatej minőségét is – az anyatej nem lesz annyira tápanyag dús – mennyisége is csökkenhet. 

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.

Beszoktatás az oviba – próbatétel gyereknek és szülőnek

2017. szeptember 07.

Az óvodába lépés ideje sajátos próbatétel mind a család, mind a kisgyerek életében. A 3-4 éves kisgyerek, ha szobatiszta, ha tud egyedül enni, és képes szavakkal is megértetni magát, akkor óvodaérettnek tekinthető.

3 éves korra a szeparációs (elszakadási) félelem csúcsidőszaka is lefut, és ez megkönnyíti az anyai jelenlét nélkülözését, és lerövidíti a beilleszkedés idejét. Biztató jel, ha gyermekünk csak rövid időre is, de szívesen elmarad ismerősökkel, ha örömmel megy el a nagyszülőkhöz, ha jól érzi magát a játszóházban, a szomszéd gyerekek társaságában. De az hogy képes-e a nap jelentős részét a szülőktől távol tölteni, képes-e arra, hogy beilleszkedjen egy gyerekközösségbe, és ott ismeretlen gondozók „idegen nénik és bácsik” irányításával felszabadultan boldoguljon, csak az óvodába járás során, derül ki.

A szülőknek is nehéz

Az elválás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem csak a gyereknek, hanem a szülőnek is nehéz. A „beszokás” időtartama változik attól függően, hogy mennyire stabil, illetve mennyire bizonytalan az anya és gyereke közti érzelmi kötődés. Ez tette szükségessé, az un. „beszoktatási idő” bevezetését, ami azt jelenti, hogy az első napokban anya is bent van az óvodában, majd a gyerek oldódása függvényében egyre kevesebb ideig marad ott vele.

Beszoktatás az oviba – próbatétel gyereknek és szülőnek

2017. szeptember 07.

Az óvodába lépés ideje sajátos próbatétel mind a család, mind a kisgyerek életében. A 3-4 éves kisgyerek, ha szobatiszta, ha tud egyedül enni, és képes szavakkal is megértetni magát, akkor óvodaérettnek tekinthető.

3 éves korra a szeparációs (elszakadási) félelem csúcsidőszaka is lefut, és ez megkönnyíti az anyai jelenlét nélkülözését, és lerövidíti a beilleszkedés idejét. Biztató jel, ha gyermekünk csak rövid időre is, de szívesen elmarad ismerősökkel, ha örömmel megy el a nagyszülőkhöz, ha jól érzi magát a játszóházban, a szomszéd gyerekek társaságában. De az hogy képes-e a nap jelentős részét a szülőktől távol tölteni, képes-e arra, hogy beilleszkedjen egy gyerekközösségbe, és ott ismeretlen gondozók „idegen nénik és bácsik” irányításával felszabadultan boldoguljon, csak az óvodába járás során, derül ki.

A szülőknek is nehéz

Az elválás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem csak a gyereknek, hanem a szülőnek is nehéz. A „beszokás” időtartama változik attól függően, hogy mennyire stabil, illetve mennyire bizonytalan az anya és gyereke közti érzelmi kötődés. Ez tette szükségessé, az un. „beszoktatási idő” bevezetését, ami azt jelenti, hogy az első napokban anya is bent van az óvodában, majd a gyerek oldódása függvényében egyre kevesebb ideig marad ott vele.

Így készítsük fel gyermekeink szervezetét az iskolakezdésre

2017. szeptember 06.

Az iskolakezdés minden gyerek (és szülő) számára stresszes lehet, a nyári élményeket követően nehéz visszaszokni a tanórák kötött tempójához. Viszont vitaminokkal és ásványi anyagokkal feltöltötten könnyebb lehet a koncentráció, és a megfelelő fejlődésükért is sokat tehet. Íme három példa arra, hogy mely vitaminokat és ásványi anyagokat érdemes pluszban biztosítani gyermekeink részére!

A csontok sztárja: kalcium

• Miért fontos?

Szüleinkhez hasonlóan mi sem ismételhetjük el elég sokszor otthon a lurkóinknak, hogy fogyasszanak elég tejterméket, ugyanis a benne lévő kalciumra szükség van a csontjaik megfelelő növekedéséhez és fejlődéséhez.

• Mennyit ajánlanak belőle a szakemberek?

A kalcium 99 százalékban az emberi csontozatban és a fogakban található, a maradék pedig a vérünkben kering. Naponta nemtől és kortól függően 800-1300 milligramm kalcium bevitelét javasolják a szakemberek.

• Hogyan biztosíthatjuk gyermekeink számára?

Ha kalciumban gazdag ételt szeretnénk készíteni, akkor adjunk egy tál (30 gramm) teljes értékű gabona hozzáadásával készült, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított gabonapelyhet reggelire, ami 125 milliliter tejjel fogyasztva már a napi ajánlott kalciumbevitel 37 százalékát is biztosíthatja. Fogyaszthatunk mellé egy banánt is, ami plusz 18 százalék, vagy a pelyheket elkeverhetjük egy pohár (150g) natúr joghurtban is, ami a napi javasolt kalciummennyiség 23%-át tartalmazza.

Becsengettek

2017. szeptember 06.

Ma reggel véget ér a diákoknak a két és fél hónapos nyári vakáció, megkezdődött a 2017/18-as tanév. Szeptembertől 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista és 168 ezer szakgimnazista kezdi meg tanulmányait az iskolákban, az óvodások száma 314 ezer.

Ma kapják meg a diákok a tankönyveket

Az oktatási intézmények által megrendelt 12,7 millió tankönyv megérkezett tanévkezdésre, s az intézményvezetők augusztus 21-től adhatták le a pótrendeléseket is. Mint ahogy tavaly, úgy idén sem fogja a tankönyvek hiánya megakadályozni az iskolakezdést, több mint 1,1 millió gyerek pedig ebben a tanévben már ingyen jut hozzá a szükséges tankönyvekhez – közölte korábban Palkovics László oktatási államtitkár.

Segítség a teherviselésben

• A tanévkezdés anyagi terheit könnyítendő korábban utalták a családtámogatásokat, az előrehozott utalás csaknem 1,3 millió családnak jelent majd könnyebbséget.
• Novák Katalin ifjúsági és családügyekért is felelős államtitkár a családokat segítő intézkedések között említette az ingyenes tankönyvellátást az 1-9. évfolyamon tanuló diákok számára, ami azt jelenti, hogy 1 milliónál több diák kap térítésmentesen tankönyvet. Számítása szerint egy kétgyermekes családnál ez a támogatás 35 ezer, míg egy három gyermekes családnál akár 50 ezer forintos megtakarítást jelenthet.
• Kitért egy friss rendeletmódosításra is, ami szerint az iskolába bevitt tankönyvek súlya nem lehet több 3 kilogrammnál, hogy a gyerekeknek ne kelljen súlyos táskákat cipelniük az iskolába.

Új tanév, új gyerekszoba: 5 szuper tip

2017. szeptember 05.

Kezdődik a tanév, érdemes néhány szakértői tippet megfogadva újragondolni a gyerekszobát és a tanulósarkot… A profik sokat segíthetnek a költséghatékony, mégis mutatós végeredmény elérésében.

A gyerekszoba, ezen belül a tanulósarok kialakítását főként a helyiség nagysága és a belmagasság határozza meg. Emellett figyelembe kell vennünk a gyermek életkorát is, de tovább nehezíti a tervezést, ha testvérek osztoznak egy szobán. Boncz Péter, a szombathelyi Praktiker áruházvezetője és Zsipi Ildikó, szortiment menedzser most 5 jó tanácsot oszt meg a szülőkkel.

1. Kombiágy: kis helyen több funkció

Gondolkodjunk úgy a gyerekszobáról, mintha az egy mini lakás lenne. Tehát a pihenés, a munka és a szórakozás hármas funkciójának is jusson benne hely. Kisiskolásoknak az úgynevezett kombiágyak a leginkább helytakarékos megoldások. Ezek olyan egyszemélyes emeletes ágyak, amelyekben fölül van a kényelmes, normál méretű hálórész, alul pedig játszóhely vagy tanulósarok alakítható ki, sok tárolóhellyel.

A stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi „érkezését"

2017. szeptember 05.

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok

Magyarországon évente 40-50 ezren kapnak szélütést, azonban mindössze 3 százalékuk kerül idejében kórházba. A statisztikai adatok szerint  13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke esetet tekintve  mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik.  Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő.

A  statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.

• A javuló tendencia is nagyon sok estet takar még

Dr. Csiba László a Magyar Neurológosok Társaságának elnöke  elmondta, hogy az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javuló tendenciát mutatja az is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben duplájára nőtt a trombolízissel  kezelt betegek aránya  - 2010-ben 895, 2015-ben 2042  -  vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint korábban.

• Ijesztő következmények

Az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye óriási, energiatartalékai szinte nincsenek. Ha a vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul.

Ujjbegynyi izom- vagy májszövet pusztulása lényeges következményekkel nem jár, hasonló mennyiségű agyszövet elvesztése azonban beszédképtelenséget vagy valamelyik testfelünk bénulását okozhatja. A beteg elfelejt olvasni, számolni, máskor képtelen a szöveget megérteni. Hall, de nem ért, olvas, de a szóképek olyanok mintha ismeretlen nyelven íródtak volna.