5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója
2025. január 08.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.
Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket
Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.
Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.
Működjünk együtt az orvossal
Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.
6 tipp a téli letargia ellen
2025. január 08.
Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk, és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.
1. Keljünk fel a kanapéról
A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.
2. Legyenek céljaink
A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.
3. Pihenjük ki magunkat
A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.
Téli levertség vagy a PCOS-hez kapcsolódó depresszió?
2025. január 07.
A PCOS sajnos számtalan nő életét keseríti meg, és az sem segít a helyzeten, hogy “kezelésére” sokszor csak fogamzásgátlót javasolnak, mely ugyan a tüneteket megszűnteti, de a gondot nem oldja meg. A PCOS-hez pedig kutatások alapján sokszor társul depresszió is, holott ez a betegség gyógyítható, visszafordítható!
A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos, a Trimeszter Termékenységi Klinika szakembere van a segítségünkre.
PCOS
A policisztás ovárium szindrómát sajnos sokaknak nem kell bemutatni, rengeteg nőt érint a probléma. Ebben az esetben az érett tüszők a petefészekben nem képesek megrepedni, emiatt zavart szenved az ovuláció, sőt, a menstruáció is.
A PCOS kísérő tünetei között az elhízás, a fokozott szőrnövekedés, a pattanásos bőr és természetesen a meddőség is szerepelnek. Ezek mellett a PCOS jellemző kísérő betegsége az IR (inzulin rezisztencia) is, mely sajnos az elhízással könnyen cukorbetegséggé is formálódhat.
PCOS és depresszió
A Columbia Egyetem kutatása is rámutatott arra, hogy a PCOS-ben szenvedő nők között nagyobb arányban fordul elő a depresszió. Ennek nem feltétlenül a súlyos verziójával találkoznak a hölgyek, de sajnos tény, hogy a PCOS-t kísérő tünetek kifejezetten könnyen tesznek kárt az önértékelésben – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője.
A hízás, illetve a fogyásra való képtelenség, a sok sikertelen próbálkozás már önmagában elkeserítő, ehhez jönnek még a pattanások, melyek akkor is megjelennek, ha a legdrágább krémekkel igyekszünk védekezni ellenük, nem is beszélve a sokszor az arcon is megjelenő fokozott szőrnövekedésről. Ezek együttesen akár jelentős mértékben is rombolhatják a nők mentális egészségét, holott a PCOS gyógyítható, visszafordítható betegség.
Életmód és tápanyagok!
Sok esetben szükséges lehet a gyógyszeres kezelés is, amit szakorvos kezdeményezhet, de érdemes tudni, hogy a PCOS rendkívül jól reagál az életmódváltásra. Vagyis rendszeres mozgással és kiegyensúlyozott táplálkozással a betegség nagyon jól kezelhető. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy a PCOS során kimerült tápanyagraktárak feltöltése megtörténjen, hiszen egyes következményei, mint a meddőség is, csak így billenthetők helyre.
Tévhitek a D-vitaminról
2025. január 07.
Az egyre fokozódó tények mellett sajnos tévhitek is keringenek a D-vitaminról szóló információkban.
Tévhit: Minél több D-vitamint szedünk, annál jobb.
Tény: Bár a D-vitamin pótlása a téli hónapokban valóban naponta javasolt, az egészségügyi ajánlások nem véletlenül határoznak meg ajánlott értékeket korosztályonként. Az orvosi kutatások szerint a szervezetben kimutatható bizonyos határérték felett – 125 nmol/l – ennek a fontos vitaminnak nincs további jótékony hatása. Egyénenként változik azonban, hogy kinek a szervezete mennyit állít elő a vitaminból. A napi 2000 nemzetközi egység (NE) egészséges felnőtteknél elégséges ahhoz, hogy a szükséges D-vitamin-szintet fenn tudja tartani, ill. a téli hónapokban előforduló D-vitamin-hiányt megelőzze.
Tévhit: A D-vitamin túladagolható, ezért rendszeres szedése veszélyes.
Tény: A D-vitamin-túladagolás, extrém esetben mérgezés rendkívül ritka. Még ha valaki (egészséges felnőtt) a felső határt jelentő, biztonságosan szedhető, napi 4000 NE mennyiségű vitamint veszi be naponta, túladagolni akkor sem tudja a D3-készítményeket. A szervezetünkben működik ugyanis egy védelmi mechanizmus, amely a bevitt készítményekből csak annyi D-vitamint hasznosít, amennyire szüksége van. Fontos, hogy a bevitt D-vitamin-készítmények hatóanyagai néhány hét után lebomlanak és kiürülnek a szervezetből. A valóban veszélyes túladagolás, mérgezés a múltban jellemzően laboratóriumi, ipari balesetekben következett be.
D-vitamin gyógyszerként
A magyarországi hivatalos, szakmai konszenzusajánlás szerint felnőtteknek a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi adagolással egyformán hatásos és biztonságos. A gyógyszerként forgalomban lévő 20 000 NE D-vitamin – az orvos által meghatározott – heti vagy akár havi egyszeri bevétele nagyban javíthatja a terápiahűséget.
Tévhit: A D-vitamin-pótláshoz elég, ha egészségesen táplálkozunk.
Tény: A kutatások szerint egy átlagos magyar mindössze napi 80 NE D-vitamint visz be a szervezetébe táplálkozással. Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15-30 perces (az UVB-sugárzás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás. Érdemes figyelembe venni, hogy a napvédő krémek gátolják a D-vitamin-termelést. Télen az alacsonyan beeső fény miatt a napsugárzás D-vitamin-képzésre alig (nem) hasznosítható; így csupán élelmiszerből nagyon nehéz megfelelő mennyiségű D3-vitamint a szervezetbe juttatni. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú országokban ezért is jellemző a lakosság jelentős százalékában kimutatható D-vitamin-hiány. Az aktuális orvosi ajánlás szerint napi 2000 NE (egészséges felnőttek esetén) D3-vitamin bevitele tekinthető optimálisnak.
Tévhit: A túl sok D-vitamin meszesedést okoz a testünkben.
Tény: A D-vitamin-fogyasztás egyik legismertebb előnye, hogy szabályozza a szervezet kalciumháztartását és a kalcium beépülését a csontokba. Korábban léteztek olyan elméletek, hogy a magas dózisú D-vitamin-pótlás ún. hiperkalcémiát okozhat. Ilyenkor a vérben keringő kalcium szintje károsan magas lehet, és ez hosszú távon akár az érfalak meszesedésével is járhat. Azonban az érvényben lévő ajánlás szerinti, biztonságosan bevihető napi 4000 NE D-vitamin (egészséges felnőtt esetén) nem okozhat ilyen anyagcserezavart. A vér kalciumszintjének kóros megemeléséhez napi 10 000 NE D3-vitamin rendszeres bevitele felett számíthatunk, de ez mintegy ötszöröse a felnőttek számára ajánlott D-vitamin-pótlásnak.
Tévhit: A fényterápiák vagy akár a szolárium pótolják a természetes napfényt, és segítik a D-vitamin-termelést.
Tény: Bizonyos fényterápiák hasznosak lehetnek bőrünk egészségének fenntartásában. A D-vitamin-pótláshoz szükséges UVB-sugárzást azonban nem pótolják. Ugyanígy nem ajánlott a szoláriumhasználat, ha a cél a testünk D-vitamin-termelésének serkentése. A szoláriumok UVB-fénymennyisége ehhez eleve nem elegendő, a túlzásba vitt szoláriumhasználatnak ugyanakkor lehetnek más jellegű kockázatai.
Ingyenes PSA-szűrés a prosztatarák ellen
2025. január 06.
A betegszervezetek és az urológusszakma összefogásának célja a betegség korai felismerése és a széles körű tájékoztatás. Mert továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért kell széles körben tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztatarák, amely a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a prosztatadaganat, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Az októberben és novemberben zajló országos szűréssorozatra elsősorban az 50 év feletti férfiakat várják.
A prosztatarák korai felismerését segítve több mint 20 helyszínen – fesztiválokon, klinikákon, szakrendeléseken – mérik meg egy egyszerű vérvétellel a szűrésre jelentkezők PSA-szintjét. A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata által termelt fehérje, ami a vérből kimutatható. Emelkedett szintje jelezhet jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást, fertőzést, de akár rosszindulatú elváltozást is.
Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, ill. anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.
Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében.
Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek
2025. január 06.
Akiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.
Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.
Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.
Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.
Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.
Tájékoztatás a látogatási korlátozásról és tilalomról, valamint a kötelező maszkhasználat elrendeléséről
2025. január 05.
2025. január 2-án 12 órától a járványügyi helyzet miatt a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának betegellátó szervezeti egységeinél látogatási korlátozást és tilalmat, valamint kötelező maszkhasználatot rendeltek el.
A 1/2025. (I.2.) számú Klinikai Központ elnöki utasítás a hazai járványügyi helyzet kedvezőtlenebbé válása miatt a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának betegellátó szervezeti egységeinek területén a betegek, látogatók és dolgozók egészségének védelme érdekében látogatási korlátozást és tilalmat, valamint kötelező maszkhasználatot rendel el.
Ennek értelmében az egyetem betegellátó egységeinél a jelentős számú légúti megbetegedés miatt tilos a betegek látogatása. A tilalom alól kivételt képeznek:
- az életveszélyes állapotú vagy életvégi ellátásban részesülő betegek hozzátartozója vagy hozzátartozói, előzetes klinikavezetői engedély alapján;
- a kiskorú betegek szülei vagy törvényes képviselői közül egy szülő, törvényes képviselő, aki folyamatosan a gyermek mellett tartózkodhat;
- a Neonatális Intenzív Centrumokban (NIC/PIC) fekvő újszülöttjét látogató édesanya, és a szülészeti részlegeken a vajúdás és szülés idején az apa;
- valamint egyéb, különleges esetek, a betegellátó szervezeti egység vezetőjének engedélyével.
A rendelet értelmében kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk a betegellátó szervezeti egységekben a betegellátási területeken és a várótermekben. Az előírás minden egészségügyi dolgozóra, betegre és látogatóra vonatkozik, kivéve a 6 év alattiakat és a mentálisan érintett betegeket. A maszkokat az intézmény területén a szabályoknak megfelelően kell használni, szükség esetén az intézmény biztosítja az egyszer használatos maszkokat.
Emellett a rendelet felhívja a figyelmet a kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságára is!
Mitől lesz nyugodt a babavárás? Tippek, tanácsok a stresszmentes 9 hónaphoz
2025. január 05.
Egy gyermek érkezése izgalmakkal teli időszak, főleg, amikor az első babát várja a család. A bizonytalanság, a stressz, a felesleges idegeskedés azonban sem a kismamának, sem a kisbabának nem tesz jót, ráadásul a félelmek, aggodalmak legtöbbször abból adódnak, hogy a leendő szülők nem rendelkeznek elegendő információval, és túl sok a bizonytalanságot erősítő tényező.
Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, amelyek segítenek, hogy nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban teljen ez a 9 hónap.
Készülj fel testileg és lelkileg is
Egy valóban nyugodt várandósság nem a fogantatással kezdődik, hanem az azt megelőző hetekben-hónapokban.
A lelki ráhangolódás érdekében pároddal beszélgessetek sokat a családalapításról, a családbővítésről osszátok meg egymással gondolataitokat, keressetek együtt választ a felmerülő kérdésekre. A nyugodt fogantatás és babavárás egyik legfontosabb feltétele, hogy mindketten életeteknek abban a szakaszában legyetek, amikor nyitottak vagytok azokra a változásokra, amiket egy gyermek születése hoz magával.
Az egészségügyi alkalmasság felmérésére a leendő kismamának érdemes nőgyógyászati vizsgálatot, rákszűrést, citológiai vizsgálatot csináltatni, ill. célzott vér- és vizeletvizsgálattal jó előre kiszűrni, hogy esetleg fennállnak-e a várandósságot veszélyeztető és a fogantatást nehezítő egészségügyi problémák.
A leendő apukának andrológiai szakrendelésre és laborvizsgálatra érdemes bejelentkezni, az első a nemzőképességről, a második az általános egészségi állapotról ad információt.
A felkészülési időszakban a felesleges, ill. mellőzhető gyógyszerek szedését érdemes abbahagyni, természetesen orvosi konzultáció után.
Kerülni kell a dohányzást, a dohányfüstöt és az alkoholfogyasztást is.
A tervezett fogamzás előtt három hónappal legcélszerűbb megkezdeni a magzatvédő vitaminok szedését, hiszen kutatások szerint a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a folsavtartalmú multivitaminokkal. A 12. hétig mindenképpen, de mai ismereteink szerint a várandósság teljes időtartamában javasolt a magzatvédő vitamin szedése, ugyanis így a koraszülés kockázata is csökkenthető.
5 gyakori tévhit a vérzékenységről
2025. január 04.
A vérzékenység kapcsán a legtöbben a súlyos hemofíliára gondolnak, ám az állapotnak több típusa is ismert. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától megtudhattuk, vajon milyen tévhitek keringenek a vérzékenységről a köztudatban.
Hosszú vérzési idő a legfőbb tünet
Való igaz, sokaknak az tűnik fel, hogy a sebeik hosszan véreznek, nehezen áll el. De a vérzékenységnek egyéb tünetei is lehetnek, például gyakori orrvérzés, erős menstruáció, fogmosáskor gyakran vérző fogíny, valamint figyelemfelhívó jel az is, ha kék-zöld foltok tarkítják a bőrt, anélkül, hogy előzőleg beütöttük volna magunkat valamibe.
Mindig észrevehető tüneteket okoz
Bár sok esetben vannak a vérzékenységnek tünetei, ám ha igen enyhe a probléma, még az is lehet, hogy az illetőnek fel sem tűnik az állapot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.
Vérzékenység=hemofília
Nagy tévedés, amikor a vérzékenységet a hemofíliával azonosítják. A hemofíliai az a vérzékenység egy típusa, aminek több súlyossági fokozata is van. Legenyhébb esetben csak igen ritkán vérzik a beteg, míg súlyos formájában a spontán vérzés is igen gyakori (ez az izmokban, ízületekben is előfordulhat). Szintén a vérzékenységhez tartozik az ún. Von-Willebrand betegség, melyről bár kevesebbet hallani, ám igen sok embert érint. Enyhe esetben a beteg akár úgy is leélheti az életét, hogy nem is tud az állapotáról.
Csak férfiak lehetnek hemofíliások
A tévhit onnan származik, hogy férfiaknál lépnek fel tünetek, ám a nőknél is fennállhat hemofília, viszont rendszerint ők csupán hordozók, mivel van nekik egy egészséges X kromoszómájuk még. (hemofíliásoknál a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el).
A vérzékenyek nem sportolhatnak
Mivel a vérzékenységnek több súlyossági formája is létezik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem sportolhatnak. A kérdés inkább a hemofíliások esetén érdekes, főleg azoknál, akiknél súlyos formában van jelen. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megfelelő kezelésben részesült hemofíliások nem csak hogy mozoghatnak, de javasolt is, ugyanis a jól felépített izomzat még védelmi funkciót is ellát, így csökkenti a bevérzések kockázatát. Előtte természetesen ajánlott szakorvossal egyeztetni, valamint a balesetveszélyes/küzdősportok kerülendőek.
A sokszínű kisebbség: fogyatékosság és társadalmi helyzet
2025. január 04.
Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.
Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.
A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.
Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…
Régen sem volt jobb
A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.
És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.
A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.
És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.
