Egészséges-e a vegán étrend?
2018. február 15.
Tisztázzuk, miről is beszélünk. Mit nem eszik egy vegán? Hát, először is nem eszik húst. Idáig azonos a vegetáriánusokkal. Másodszor nem eszik tojást, tejterméket, mézet. Kézenfekvő a kérdés: honnan hát a fehérje? Honnan a vas, a kalcium és egyéb nélkülözhetetlen ásványi anyagok?
Közkeletű tévedést van szerencsém eloszlatni: a fehérje nem az állati eredetű élelmiszer kiváltsága csupán. A fehérjék, amolyan lego kockák módjára építőkövei minden élőlénynek, így természetesen a növényeknek is. Ugyanabból az anyagból szőttek minket, az állatokat és a növényeket.
Ezzel együtt sajnálatosan elterjedt szokás azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy „az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az”. Oszlassuk el a ködöt! Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav egyszerre. (Fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.) Ugyanakkor viszont semmi olyan nincs bennük, ami a növényekből nem beszerezhető. Egy növényben nem találjuk meg mind a 8-at egyszerre. Viszont ma már pontosan tudjuk, hogy melyik növényben melyik van meg és melyik nincs. A gabonafélékből a lizin és az izoleucin nevű aminosav hiányzik, a hüvelyesekből a triptofán és a metionin. Ezek a növények – a gabonafélék és a hüvelyesek - tökéletesen kiegészítik egymást. Ha például eszünk egy falafelt pitában, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy ételünk tartalmazta mind a 8 esszenciális aminósavat. Ezt nevezik úgy, hogy fehérje-komplettálás. Nem egy bonyolult dolog.
Idén mindenki állat lesz? – Íme, a legnépszerűbb jelmezek!
2018. február 14.
Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból…
- A Játéksziget közel ezer fő bevonásával készült online felmérése szerint a családok kevesebb, mint 20 százaléka készít saját kezűleg farsangi jelmezt, a megkérdezettek több mint fele hol vásárolja, hol készíti a maskarákat, 30% pedig egyértelműen a vásárlásra voksol.
- 2 és 5 ezer forint közötti összeget költ gyerekenként a farsangi jelmezekre és kiegészítőkre, arcfestékre a családok fele, 15% 1-2000 forintot szán rá és ugyanennyien áldoznak 5-7000 forintot is, tízezer forint fölé csak 3,5 százalék merészkedik.
- Idén a legtöbben valamilyen állat jelmezt öltenek, vagy hercegnőnek, tündérnek öltöznek. Népszerűek még a foglalkozásokat megjelenítő jelmezek és a szuperhősök is, de a Jégvarázs Elzája sem ment még ki a divatból. A Star Wars karakterek és a különféle boszorkányos, vagy horror karakterek 6-6 % körüli népszerűségnek örvendenek, a pókembert pedig a gyerekek 5 százaléka választja.
Nem mindegy, hogy allergiás, vagy érzékeny egy ételre!
2018. február 14.
Búza, glutén, tojás, tej és szója – leggyakrabban ezek az összetevők okoznak panaszokat akkor, ha valaki ételallergiás vagy ételérzékeny. A kettő ugyanis különböző betegség, az egyik sokkal több embert érint, tüneteik sem teljesen azonosak, a kivizsgálásuk módja pedig teljesen különböző. Dr. Sárdi Krisztinával, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusával az ételallergia és az ételérzékenység közti eltérésekről beszélgettünk.
Az öndiagnózis tévútra vihet, költséges és kellemetlen
A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre. Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást – mesél tapasztalatairól Sárdi doktornő. A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe azt az ételt, amit addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.
Az acetilszalicilsav régi, jól bevált fájdalomcsillapító
2018. február 13.
Napjainkban, amikor gyors ütemben jelennek meg az új hatásmechanizmusú és innovatív technológiájú gyógyszerek a patikák polcain, talán meglepő, de vannak olyan „örökzöld” hatóanyagok is, amelyekkel már dédnagyanyáink korában is gyógyítottak, és amelyek ma is a leggyakrabban használt patikaszerek közé tartoznak.
Ilyen a XIX. század végén a német kémikusok egyik bravúrjaként megszintetizált acetilszalicilsav, amelynek az alapvegyületét már 3500 éve is alkalmazták fűzfakéreg formájában. Azóta a megszintetizált hatóanyag hatalmas karriert futott be, és kalandos útját világpiacot meghódító szabadalmak és modern kori klinikai vizsgálatok övezik.
A fájdalom és a gyulladások ellen
Az acetilszalicilsav „univerzális” fájdalomcsillapító hatóanyag, amely az ízületi fájdalmak (pl. hátfájás) csillapítására éppúgy alkalmazható, mint a fejfájás, fogfájás vagy menstruációs fájdalom enyhítésére, vagy a meghűléssel együtt járó fájdalmak (pl. torokfájás, fejfájás) mérséklésére.
Emellett az acetilszalicilsav gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, és lázcsillapítóként is hatásos.
Ez a régóta ismert hatóanyag tehát méltán érdemel helyet a házi patika szerei között is.
Fél órát ingázunk a munkába
2018. február 13.
A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.
Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.
A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Várandósság alatti vitaminhiány – Káros lehet a babára!
2018. február 12.
A legfrissebb hazai adatok szerint csak tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is…
Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeket, szellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.
Vagy nem szedünk vitamint, vagy nem olyat, ami ajánlott
Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.
Ne hordjuk ki lábon a megfázást!
2018. február 12.
Több liternyi forró tea, citrom, méz, használt zsebkendők tornya, rosszabb esetben pedig gyógyszerek hada? Mindannyiunk számára ismerős lehet ez az életkép ebben a hideg, sokszor nyálkás időben. De vajon csak egy egyszerű megfázásról van szó, vagy egy komolyabb influenzával nyomjuk otthon az ágyat? A tünetek egyformán kellemetlenek, azonban korántsem mindegy, hogy melyik kórokozóval állunk szemben.
Influenza vagy nátha?
A nátha és influenza ugyanúgy légzőszervi megbetegedés, viszont különböző vírusok okozzák. Az influenzás megbetegedések és a nátha közötti legfontosabb különbség, hogy míg az influenza jellegzetes tünetei hirtelen, addig a nátha okozta panaszok lassan, fokozatosan rosszabbodnak.
Influenza esetén a fertőződést követően 24-48 órával igen magas láz alakul ki, ami a 39-39,5C fokot is elérheti, erős fejfájással, illetve végtagfájdalommal jár, és csak ezután jelentkezik a torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és váladékos köhögés. Megfázás esetén alacsonyabb láz, esetleg hőemelkedés jelentkezik izomfájdalom és fejfájás nélkül, ugyanakkor itt vezető panasz az orrfolyás és a tüsszögés.
Ha az egész családot eléri a hányás és a hasmenés
2018. február 11.
Mindkét gyermekem és a férjem is hasmenéses és hánynak. A kisfiam „hozta haza” az óvodából a megbetegedést. Tegnap hirtelen kezdődően hasmenése lett és többször hányt. Az óvónők mondták, hogy az elmúlt héten többen is megbetegedtek hasonló tünetekkel az oviban. Mára már az iskolás lányom és a férjem is a „mellékhelyiséghez van kötve”, ugyanilyen tünetekkel. Itatnám őket teával, de a kisfiam azt mondta, hogy ő nem akar folyadékot inni, mert úgyis kihányja. Mit tegyek?
Úgy tűnik, valamilyen vírus okozta megbetegedésről lehet szó. Szem előtt kell tartani, hogy hasmenésnél és hányásnál alapvető fontosságú az elveszített folyadék pótlása. Ihat akár cukrozatlan gyümölcslevet is vagy csapvizet a gyerek, ha mást nem akar. Az sem baj, ha húsleves vagy zöldségleves formájában jut a folyadékhoz. A lényeg, hogy mindig fogyasszon bőséges mennyiségű folyadékot, akár kedvére való ez, akár nem. Célravezetőbb, ha kortyonként, apránként veszi magához a folyadékot a beteg, mert így az nagyobb eséllyel hasznosul a szervezetben.
Az elvesztett sókat és cukrot is pótolni kell.
Erre a célra speciális elektrolit-pótló készítmények szolgálnak. Szükséghelyzetben azonban házilag is készíthető elektrolit- és cukorpótló folyadék sóból, cukorból és vízből. Nem túl finom, de ezt kell lassan kortyolgatva, több részletben meginni.
Csakrák, testünk energiaközpontjai
2018. február 11.
A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.
A csakrák és összefüggéseik
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival.
Mire is jó a homeopátia?
2018. február 10.
Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.
