Mi és mennyi van a kozmetikumokban?
2017. július 14.
Lépten-nyomon arról hallani, hogy nem mindegy, hogy mit kenünk magunkra és gyermekünkre. A kozmetikumok egyes komponensei ugyanis száríthatják a bőrt, annak kipirosodásához vezethetnek, netán allergizálhatnak is. Az összetevők milyensége mellett a készítményekben található koncentráció is lényeges; minél magasabb töménységben fordul elő egy nem kívánatos összetevő egy kozmetikai termékben, annál inkább kerülendő a használata.
Egy, az Európai Unióban, így hazánkban is érvénybe lépett szabályozásnak köszönhetően ma már viszonylag egyszerűen és gyorsan lehet arról tájékozódni, hogy melyik összetevő, mekkora mennyiségben lelhető fel egy adott termékben.
Három éves türelmi időszakot követően 2013. július 11-e óta az 1223/2009 rendeletnek megfelelően minden kozmetikai terméken a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktanának, vagy röviden az INCI-nek (International Nomenclature of Cosmetics) megfelelően kell feltüntetni az összetevőket.
Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?
A kozmetikai készítmény valamennyi komponensét fel kell sorolni az összetevők listáján (angolul: Ingredients), mégpedig a koncentrációik csökkenő sorrendjében. Ennek értelmében a lista legelején az adott készítménynek az az összetevője áll, amiből a legtöbbet tartalmaz a termék, míg a felsorolás végén azoknak az alkotóknak a nevei sorakoznak, amiket kisebb mennyiségben adtak a kozmetikumhoz.
- Az 1%-nál alacsonyabb koncentrációjú anyagok
Azoknál az összetevőknél, amik 1%-nál alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a termékben, a felsorolásra vonatkozóan nincsenek szabályok. Ezeket az anyagokat tetszőleges sorrendben lehet a lista vége felé elhelyezni,- természetesen csak azokat a komponenseket követve, amik 1%-nál nagyobb töménységben vannak a termékben.
- A színezőanyagok feltüntetése
A kozmetikumokban esetlegesen előforduló színezőanyagok nevének a feltüntetésére sem vonatkozik a koncentrációk sorrendjét érintő szabályozás. Tény, hogy ezek az összetevők alacsony koncentrációban használva is intenzív színt adhatnak egy-egy terméknek. A színezőanyagok általában CI (azaz színindex, angolul Colour Index) és egy számként pl. CI 17200 kerülnek megnevezésre, feltüntetésre.
Babakozmetikumok varázsszavai
2017. július 13.
A babaápolási termékek széles választéka vár az anyukákra és apukákra, akik a lehető legtöbb gondoskodást szeretnék megadni gyermeküknek. Nem könnyű választani a babafürdetők, babasamponok, babaolajok, törlőkendők, popsikenőcsök dzsungelében.
Hangzatos feliratok, úgymint „ásványi olajoktól mentes”, „bőrbarát pH”, „hipoallergén”, „illatanyagmentes”, „könnymentes”, „parabénmentes”, „SLS-mentes” tarkítják a csomagolásokat.
Mit is jelentenek ezek? Lényeges, hogy ilyenek legyenek a megvásárolt termékek?
Ásványi olajoktól mentes
Sok hagyományos babaápolási termék, így pl. a babaolajok, popsikenőcsök a kőolajlepárlás során nyerhető olajat tartalmaznak. Ezek az ún. ásványi olajok folyékony vagy szilárd paraffin (Paraffinum liquidum vagy Paraffinum solidum) vagy valamilyen vazelinféleség (fehér vazelin=Vaselinum album, sárga vazelin=Vaselinum flavum, illetve koleszterines vazelin=Vaselinum cholesterinatum) neveken találhatók meg az összetevők között. Vannak termékek, amelyek szilikonolajat tartalmaznak.
Az említett olajok, zsíros anyagok, legyenek bármilyen tiszták is, babaápolási termékek esetén nem tekinthetők korszerű alapanyagoknak. Használatuk során lezárják a bőrt, mint egy jól záró kötés, és nem engedik azt lélegezni.
Az ásványi olajoknál előnyösebbek a növényi olajokat (is) tartalmazó termékek. Babaápolási termékeknél méltán népszerű a jojobaolaj, aminek az összetétele valamennyi növényi olaj közül a leginkább hasonlít az emberi bőrt fedő faggyú összetételéhez. A növényi olajok további előnye, hogy különféle zsíroldékony, hámápoló vitaminokban gazdagok, így az A- és E-vitaminokban, amik a bőr egészségének megtartása szempontjából fontosak.
Ne fázzon rá idén nyáron!
2017. július 13.
Kánikula, lenge ruhák, vízpart, napozás, pihenés. Ha a nyárra gondolunk, ezek jutnak eszünkbe leghamarabb, pedig a legtöbb időt a nyári hőségben is a munkahelyünkön töltjük. Hogy a nagy meleg az irodában is elviselhető legyen, klímát kapcsolunk, ami könnyen egyet jelenthet azzal is, hogy napokon belül náthásan, torokfájósan fekszünk otthon, míg kint 36 fok felett táncol a hőmérő higanyszála.
Megfázni 40 fokban? Mi sem egyszerűbb!
„A náthás megbetegedéseket okozó kórokozók leggyakrabban a száraz, alacsony páratartalmú időszakokban, a téli mínuszokban támadnak meg bennünket. Azonban a klímaberendezések is hasonló körülményeket teremthetnek otthonunkban, munkahelyünkön.
A hideg, száraz levegő kiszárítja, elvékonyítja nyálkahártyánkat, védtelenné téve minket a kórokozók ellen. A másik ok, ami elősegítheti a kórokozók terjedését, a klímaberendezések karbantartásának elhanyagolása. A nem ellenőrzött berendezések szűrőjében, víztartályában, rossz elvezetéskor a csövekben pangó vízben könnyedén megtelepedhetnek különböző gombák és baktériumok, amelyeket a klíma a hűtött levegővel együtt szétszórhat a helyiségben. Ezek belélegezve náthás megbetegedéseket okozhatnak, ritkább esetben akár ún. légiós betegséget is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa.
Mit NE tartalmazzanak a babaápoló szerek?
2017. július 12.
Az újszülöttek és csecsemők bőre sok tekintetben eltér a felnőttek bőrétől. Sérülékeny és érzékeny a bababőr; így a náluk használt tisztító- és ápolószerek kiválasztásánál különös gonddal kell eljárni.
Alapszabály: azokat az alap- vagy segédanyagokat, amik bőrön történő alkalmazás során potenciálisan agresszívak vagy károsak lehetnek, nem szabad alkalmazni! Ez valamennyi kozmetikai termékre vonatkozik, de különösképpen igaz az újszülöttek és csecsemők részére készült termékek esetén.
Miért szükséges az óvatosság?
Amennyiben nem jutnak át a toxikus anyagok a bőrön, nem kerülnek be annak a mélyebb rétegeibe, a bőrfelületen akkor is előidézhetnek helyi reakciókat (pirosodás, hólyagosodás stb.).
Azonban a bőrön keresztül való átjutásra is van esély, mivel az újszülöttek és csecsemők bőrének a hatóanyagok átjutásával, felszívódásával szembeni ellenálló képessége jóval kisebb, mint felnőtteké; másként kifejezve, a csecsemők vékony bőre viszonylag „áteresztő”.
Emellett, míg egy átlagos tömegű, 3 kg-os újszülötteknél 1 kg testtömegre kb. 700 cm2 bőrfelület jut, addig felnőtteknél csak kb. 250 cm2. A bőrön alkalmazott ápoló vagy gyógyszeres készítményekkel koraszülötteknél és újszülötteknél óvatosan kell bánni, – hiszen a magas bőrfelület/testtömeg arány miatt – egy adott bőrfelület bekenése esetén magas lehet az egy testtömeg-kilogrammra jutó hatóanyag-mennyiség.
Továbbá, az újszülöttek és csecsemők éretlen gyógyszer-metabolizáló (azaz a hatóanyagokat átalakító és vizelettel, széklettel stb. történő kiürülésre alkalmassá tevő) rendszere tovább fokozza a veszélyt, mivel a szervezetbe – akár a bőrön keresztül is – bejutott anyagoktól nehezebben tud az újszülött és a csecsemő megszabadulni.
Számos, a gyermekek számára formulált készítmény tartalmaz olyan anyagokat, amik az újszülött bőr számára ártalmasak lehetnek. Sok esetben a „bőrgyógyászatilag tesztelt”, illetve a „kiegyensúlyozott pH” és egyéb hangzatos kifejezések sem jelentenek garanciát a tökéletes ártalmatlanságra.
Használjunk hintőport vagy inkább ne?
2017. július 12.
Jó, ha használjuk a hintőport gyermekeink ellátásában vagy kerüljük inkább ezt a “divatjamúlt” gyógyszerformát? – Erre a kérdésre segít megtalálnunk a választ Dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.
Mi az a hintőpor, s miből van?
A nagyon finom, kis szemcseméretű, könnyen szálló, kellemes tapintású, gyógyszergyárakban vagy gyógyszertárakban készített hintőporok kisebb vagy nagyobb, speciális feltéttel ellátott hintőporos dobozban jutnak el a betegekhez. A csomagolásokon általában latinul is megtalálható a hintőpor elnevezés: „Sparsorium”. A hintőporok tömegének jelentős része talkum (kémiai nevén magnézium-szilikát; latinul Talcum, Talcum venetum), és ezzel van elkeverve az adott hatóanyag, ami fertőtlenítő hatású anyag, antibiotikum, vagy gombaellenes hatóanyag is lehet.
Idejétmúlt a hintőpor?
Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal népszerűbbek voltak a hintőporok, mint napjainkban. A hajdani fény megkopása azzal magyarázható, hogy a tudományos ismeretek gyarapodásával egyre korszerűbb gyógyszerkészítmények jelennek meg.
Régebben a gyerekek kisebb-nagyobb horzsolásos sebeit, hegeit fertőtlenítő hatású vagy antibiotikumot tartalmazó hintőporral szórták be. A hintőporos doboz akkoriban szinte minden elsősegélyládában jelen volt. Ma már ismert, hogy a sebgyógyulás folyamata abban az esetben gyorsabb, ha nem szórják tele a sebet talkumos porral. Néhány sebhintőpor ennek ellenére továbbra is elérhető a gyógyszertárakban.
„Divatjamúlt” kezd lenni a bárányhimlő esetén alkalmazott (mentolos) hintőporozás is, és a legkorszerűbbnek az tűnik, ha semmilyen gyógyszeres anyagot nem viszünk fel a himlőkre.
Hexaklorofént ne juttassunk a legkisebbek szervezetébe
A hexaklorofénes hintőporokat (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven; hintőpor, ami 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva) korábban általánosan alkalmazták az újszülöttek köldökcsonkjának fertőtlenítő célú beszórására. Még ma is sok szakember ragaszkodik hozzá – gyakran az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás), miközben ismert, hogy az újszülöttek szervezetébe jutó hexaklorofén idegrendszeri mellékhatásokat is okozhat.
Natúr- és biokozmetikumok – Nem minden az, aminek látszik
2017. július 11.
A bio– és natúrkozmetikumok népszerűségét meglovagolva a szépségipar ontja magából a természetes ezer szinonimáját felsorakoztató feliratokat.
A szaporodó jelölések világában egyre nehezebb eligazodni, kizárólag a csomagolás alapján ugyanis nem könnyű megtudni, pontosan miben tér el a termék átlagos társaitól.
Hagyományos, natúr- és biokozmetikum
A natúr-, organikus vagy biokozmetikumoknak minden olyan biztonsági, gyártási és egészségügyi követelménynek meg kell felelniük, amelyeket a hagyományos kozmetikumokkal szemben is támasztanak. Ám a lényeg, hogy ezeken felül mit tesz a gyártó az egészségre és a környezetre káros anyagok kiiktatásáért. Elvileg ennek megítélésében segítenek a különböző védjegyek, logók a kozmetikumok csomagolásán. De honnan ismerhető fel a valódi biokozmetikum?
Attól, hogy zöld a csomagolása, vagy hogy a nevében szerepel a bio szócska, nem biztos, hogy valódi biokozmetikumról van szó. Ha valaki tényleg ilyen termékeket keres, jobban teszi, ha a megbízható minősítő szervezetek logóját keresi. Bár a védjegyek odaítélésének szempontjai különbözőek lehetnek, abban általában hasonlítanak egymásra, hogy ellenőrzött minőséget takarnak.
Demeter jelölés
- Szigorúbb még a bio előírásoknál is
A biokozmetikumokat minősítő védjegyek Rolls Royce-a a Demeter jelölés. A Demeter International e.v. a biodinamikus termelést és az ezzel előállított – vagy ilyen alapanyagokat tartalmazó – illatszereket tanúsítja. A növényeket kizárólag növényi (gyógynövény) és állati alapanyagokkal kezelik, és igyekeznek megőrizni a talaj tápanyagtartalmát. Egy termék akkor használhatja a Demeter védjegyet, ha mezőgazdasági összetevőinek legalább 90%-a biodinamikus gazdálkodásból, a fennmaradó rész pedig biogazdálkodásból származik.
Amit a pihe-puha bababőrről tudni kell
2017. július 11.
A bőr testünk fontos szerve. Számos funkciója van: védi a szervezetünket, az egyetlen érzékszerv, amely a külvilág többfajta ingeréről is tájékoztat bennünket, lényeges szerepe van a hőszabályozásban és részt vesz a kiválasztásban is. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához egészséges bőrre van szükségünk. Ehhez pedig nemcsak védeni kell a bőrt a sérülések, hőártalmak stb. ellen, hanem rendszeres tisztán tartásáról is gondoskodnunk kell.
Testünk felszínét a külvilág szennyeződéseitől és a bőrön át kiválasztódó bomlástermékektől, salakanyagoktól, levált hámsejtektől egyaránt meg kell tisztítani. Ezzel óvjuk szervezetünket a bőrön át bejutó kórokozóktól, a szennyeződésektől, az elhalt sejtek felszívódó káros anyagaitól, és megkönnyítjük a bőrlégzést.
Miért olyan érzékeny a bébik bőre?
Az újszülött és csecsemő testfelszíne relatíve sokkal nagyobb, mint a felnőtté. A bőr áteresztőképessége, sérülékenysége is kifejezettebb. Ez a kisebb ellenálló képességgel, a fertőző bőrgyulladások iránti nagyobb fogékonysággal magyarázható. Ugyanakkor éppen az újszülött, csecsemő és kisgyermek bőre van állandó fertőzési lehetőségnek kitéve azáltal, hogy folyamatosan nagy felületen szennyeződik széklettel, vizelettel. A szervezetből kiürülő salakanyagok egyrészt számos bomló és fertőző anyagot tartalmaznak, másrészt és főként feláztatják a bőrt, növelik áteresztőképességét és ezzel a fertőzések veszélyét.
Hosszabb autóút trombózis után - Mi a teendő?
2017. július 10.
Trombózis után a betegnek több mindenre is szükséges odafigyelnie, hiszen ha egyszer már kialakultak vérrögök, úgy lényegesen nagyobb eséllyel következik be újra az állapot. Éppen ezért fokozott figyelmet kell ezentúl fordítani a prevencióra. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondja, mennyire veszélyes az, ha az illető hosszabb autóútra vállalkozik.
Nem csak a repülőút okozhat gondot
Sokan tisztában vannak azzal, hogy a hosszabb repülőút bizony megnöveli az életveszélyes mélyvénás trombózis és tüdőembólia kialakulásának kockázatát. Éppen ezért ekkor a betegek felkeresik orvosukat, és érdeklődnek a teendőkről. Azonban azt többen nem tudják, hogy nem csupán a repülőn ülve nő meg a vérrögök keletkezésének rizikója, hanem bizony több órás - főleg autóbusz -, autóutakon –és vonaton - is. Ennek oka, hogy a tartósabb mozdulatlanság, immobilitás, a lábak lógatása miatt a vénákban a véráramlás lelassul, ami pedig elősegíti a vérrögök kialakulását. A rizikót csak tovább fokozza, hogy az emberek többsége az utazás alatt kevesebb folyadékot fogyaszt, mint máskor, és ez csak még tovább fokozza a vér pangását. Az autó és a vonat valamivel kevesebb rizikóval jár, mert a beteg saját akaratából fel tud kelni, járni, leáll a kocsival stb. Ez ezekben az utazási módokon megoldható, de a társas buszutazások ugyanakkora rizikóval járnak, mint a repülés.
Utazás trombózis után
Mivel trombózis után kiemelt figyelmet kell fordítani a prevencióra, ezért minden olyan szituációban ki kell kérni szakorvos véleményét, mely megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét. Ilyen például az, ha valaki 3 óránál több ideig tartó utazásra vállalkozik - legyen szó repülő/vonat/busz/autóútról.
Pelenkadermatitis
2017. július 10.
Az egyszer használatos pelenkák korszakával sok esetben mit sem törődik a babák érzékeny bőre. Kipirosodik, érzékennyé válik, esetleg apró hólyagocskák is kialakulnak a pelenkával fedett bőrterületeken.
Ezek a pelenkakiütés, más néven pelenka dermatitisz vagy pelenka okozta bőrgyulladás jellemző tünetei, tulajdonképpen a leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség ez, amivel egyszer vagy többször, de szinte minden csecsemős anyuka találkozik.
Nem napjainkban felismert, vagy a jelenlegi csecsemőápolás hibáira visszavezethető betegség ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1905-ben Jacquet, egy francia gyermekorvos már leírta a bőrprobléma főbb tüneteit. Tőle származik a találó – pelenka dermatitisz – elnevezés is.
Hol jelentkezik a pelenkakiütés?
A leginkább dörzsölésnek vagy párás melegnek kitett bőrfelületeken, így a combok belső felületein, a combredőkben, a popsin, a farvágás területén, a nemi szerveken egyaránt jelentkezhet a kipirosodás és a felázottság miatti bőrmeggyűrődés.
Így ápold kisbabád bőrét nyáron
2017. július 09.
A nyári időszakban a kisbabák bőre kiemelt figyelmet igényel. A nagy melegben nem csak a napsugárzás elleni védelemre, hanem a pelus által fedett bőrfelületek megóvására is gondolnunk kell. Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a babák bőre sokkal vékonyabb a felnőttekénél, a pelenka tartalma pedig könnyen kicsípheti a rosszul szellőző és nedvességtől felázott bőrt. Aggodalomra viszont semmi ok, mindenre van megoldás!
Nyáron nem csak mi, a babák is többet izzadnak, emiatt gyorsabban kialakulhat vízhiányos állapot. Ez érinti a bőrfelszínt, de a belső szerveket is, ezért oda kell figyelnünk a fokozott rehidrálásra. A kisbabák esetében jobb, ha fél éves korukig teljesen megóvjuk a közvetlen napsugárzástól a bőrt, ezért, ha strandolunk, kültéri programokat szervezünk, a babát mindig tartsuk az árnyékban, vagy leárnyékolt babakocsiban.
Nyári veszélyek
„A kisbabák testfelszín-testtömeg aránya sokkal nagyobb a felnőttekéhez képest, így még inkább hajlamosak a kiszáradásra. Bőrük pigmentsejtjei még érés alatt állnak, a napfény elleni védekezésük is gyengébb, ezért óvjuk 50+ faktorú fényvédő krémmel bőrüket! Számos tanulmány számolt már be arról, hogy a gyermekkori napégések jelentősen növelik a melanoma rizikóját.” – kezdte dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász. „Mindemellett vigyáznunk kell, mert nagy melegben a napszúrás kockázata is növekszik, illetve a kinti tartózkodás miatt a rovarcsípések is gyakrabban előfordulnak.”
