Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így tanítsd a gyereket rendesen fogat mosni!

2017. június 19.

Babakortól kezdve szájápolásra kell nevelnünk a kicsit, mert könnyedén megtagadhatja a fogmosást, ha nem vagyunk következetesek!  

 

- Anya! Utálok fogat mosni! Nem mosok fogat és kész! - mondja Marci és a győztesek mosolyával vonul ki a fürdőszobából. Az óvodában könnyen le lehet bliccelni a fogmosást, már ahol odafigyelnek arra, hogy a gyerekek az étkezések után megfelelően ápolják a fogaikat. A családban pedig igen nehéz dolga van a szülőnek, ha konzekvens akar maradni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet. 

Mikor bújnak ki az első fogak?

A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Elsőként legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró "gyógymóddal" segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait, mivel nyugtatja az érzékeny ínyt. 



Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. június 18.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

„A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma. Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség” – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egy hónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.



Betegségeid forrása: A székrekedés

2017. június 18.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

 

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.



Meddig élünk? – Ez a magyar átlag megyénként

2017. június 17.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az OECD-átlagnál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok* között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év*, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Európában a svéd férfiak és a spanyol nők élnek a legtovább

A lakóhelytől az egyéb életkörülményeken át az életmódig számtalan tényező befolyásolhatja, hogy meddig élünk. Az Eurostat adatai szerint európai viszonylatban a férfiak esetében Lettországban a legrövidebb a várható élettartam (67,6 év), míg Svédországban a leghosszabb (79,6 év). A nőknél Bulgária a sereghajtó 77 évvel, a legtovább pedig várhatóan a spanyol nők élnek (85,5 évet).*

  • A nők tovább élnek, mint a férfiak:

ez a különbség a várható élettartamban átlagosan 5,5 év Európában – a legnagyobb Litvániában (10,9 év), míg a legkisebb Hollandiában (3,5 év). Ha egy férfi elérte a 65 éves életkort, a további várható élettartama 13,8 (Litvánia) és 19,7 év (Franciaország) között van, egy nő pedig várhatóan 17,6 (Bulgária) és 24 (Franciaország) közötti évet él még.*



Egyszerű gyógytea az emésztési problémák ellen

2017. június 17.

Az egyik legegyszerűbb gyógynövényünk, amely minden háztartásban, minden konyhában megtalálható. Jellegzetes íze sokak kedvencévé teheti. A legjobb emésztésjavító. Hogyan használd?  

 

Ez a csinos, 1,5-2 méter magas évelő növény könnyen felismerhető nyélen ülő szálas leveleiről, melyet sárga virágokból álló fürtös ernyővirágzat vesz körül. Ovális apró gyümölcsei bordázottak, zöldesszürkék és igen jó illatúak. A természetben a mérgező bürökkel is összetéveszthető az édeskömény. Ezért ne szedjük a természetben, hanem inkább vásároljunk, vagy magunk termesszük. 

A babatea alapja

Az édesköményt minden anyuka jól ismeri, hiszen a babateákba a jó széklet ürítés és a szorulás elkerülése érdekében ez a gyógynövény az egyik legfontosabb alapanyaga a babateáknak. Ezt a hatását a fáraóktól a mai napig használják, ismerik. Az ókori görögök Marathonnak hívták ezt a növényt. Hippokratész írta fel először csecsemőkori bélgörcsökre, majd 400 év múlva újból ajánlják, de mint étvágycsökkentőt. A szoptatós anyáknak is javallották a tejhozam fokozására. 
 

Fűszer és gyógyír

Nem csak gyógyírként, hanem fűszerként is használják, főleg a halételek fűszerezésére javasolják, de bármilyen húsra érdemes köményt tenni, mivel annak emészthetőségét javítja. Sós sütemények különleges ízét is a kömény adja meg. A magvakat tejben forralva egy olyan gyógyitalt készítettek, melyet a szoptatós anyáknak adtak, ezzel növelve tejük mennyiségét. 

Minden nép ismeri

Amerikában, Latin Amerikában és Jamajikában is elterjedt és ismert a kömény hatása. Hasmenésre emésztési problémáéra és a szelekre ajánlják gyógyírként minden népnél. A mai herbalisták szemlemosó folyadékot is készítenek kömény főzetből, tovább elemezve Plinius megfigyelését, mely szerint a kígyó a vedlés után kömény növényéhez dörzsölődik, így a szeme kitisztul, újra éles lesz. 



Erre figyeljünk, hogy gondtalan legyen a családi pihenés

2017. június 16.

Nincs annál rosszabb, mint amikor egy váratlan betegség beárnyékolja az oly rég várt családi nyaralást vagy kirándulást. Némi felkészüléssel azonban nagy eséllyel megelőzhetjük, hogy a kikapcsolódásra szánt idő a négy fal között teljen. A K&H gyógyvarázs a gyermekek egészségének elkötelezett támogatójaként összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket, amelyekkel a nyaralás valódi élmény lehet az egész család számára.

Alaposan mérjük fel úti célunk higiéniás viszonyait!

Ha külföldi országot választunk a családi nyaralásra, mindenképp tájékozódjunk a higiéniás körülményekről! Útikönyvekből és utazási blogokból könnyedén feltérképezhetjük, hogy iható-e a csapvíz, melyek az adott ország leggyakoribb egészségügyi panaszai, hol van a legközelebbi ügyeletes orvos és gyógyszertár. Fontos, hogy ha nem javasolt innunk a csapvízből, akkor még a nyaralás előtt tanítsuk ezt meg gyermekünknek, hiszen akár egy korty is súlyos panaszokat okozhat.

Szerezzünk be egészségbiztosítási kártyát és kössünk biztosítást is!

Ha az Európai Unión belül utazunk, érdemes egészségbiztosítási kártyát is igényelnünk az utazási biztosítás mellett. Az EU kártya ingyenes, gyorsan igényelhető, és rendkívül nagy segítséget nyújthat, ha sürgősségi ellátásra van szükség. Ne felejtsük el az utazási biztosítást sem, mely ma már egyszerűen megköthető online is, és védelmünk akár már másnaptól érvénybe léphet.



Allergiás, náthás vagy csak túl sok epret evett?

2017. június 16.

Tüsszögés, orrfolyás és köhögés – kevesen gondolnak arra, hogy náthás panaszaik a táplálkozással is összefügghetnek, pedig érdemes ezt is megfigyelni. Hisztamin intoleranciásoknál az eper fogyasztása is tüneteket okozhat.

Tüsszögés az epertől

Nyári náthát a nem megfelelően beállított klíma, túl hideg üdítők fogyasztása is okozhat, de a tünetek pollenallergiát is jelezhetnek. Ha az évnek ebben az időszakában visszatérő panaszaink vannak, akkor nagy valószínűséggel ez utóbbival van dolgunk: május végén-június elején elsősorban a pázsifűfélék okoznak panaszt, ám ez változó, hiszen az időjárás függvényében egyes növények virágzása eltolódhat, vagy korábban is kezdődhet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. A légúti panaszok kapcsán azonban kiváltó tényezőként a szezonális gyümölcsök fogyasztását sem szabad figyelmen kívül hagyni: hisztamin intolerancia esetén náthás tüneteket okozhat az eper fogyasztása is.

Mi a hisztaminintolerancia?

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Ha a szervezetünkben a hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent mértékben van jelen, akkor a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni: a légúti panaszok mellett gyakori a problémás ételek fogyasztását követően fellépő hasfájás, hányinger, puffadás, gyomorégés. Bőrtünetek is jelentkezhetnek: kiütések, bőrpír, de fejfájás, szédülés, vérnyomás-ingadozás is kialakulhat.



Tényleg mellrákot okozhat a melltartó? – Tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

2017. június 15.

Az orvostudomány még mindig nem tudja pontosan, hogy mitől alakul ki az emlőrák, de a közéletben sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Az biztos, hogy az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás növelheti a kialakulásának kockázatát…

Az AVON a Mellünk Egészségéért Védőnői Program keretén belül összegyűjtötte a legismertebb tévhiteket:

1. Tévhit: A merevítős melltartó viselése növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.

  • Tény: Nincs bebizonyított tudományos vizsgálati eredmény, hogy a melltartó viselése növelné az emlőrák kialakulásának kockázatát.
  • Tipp: Ügyeljünk arra melltartónk kiválasztásakor, hogy az megfelelő méretű legyen, és ne szorítson! A szűk fehérnemű csökkentheti a nyirokáramlást, aminek következtében a méreganyagok felhalmozódnak, ez pedig kedvez a rák kialakulásának.


Melanoma megelőzés – A fényvédelem és az önvizsgálat nem elég!

2017. június 15.

Az utóbbi időszakban szinte naponta diagnosztizálok rosszindulatú bőrelváltozást, ezek közt a festéksejtes elváltozásokból kiinduló melanomát is, pácienseim körében – számol be megdöbbentő tapasztalatairól dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegemnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.

Mennyire fontos a fényvédelem a megelőzésben?

- A fényvédelem fontos, ám könnyen megtévesztő lehet, ha kizárólag erre az egy tényezőre hívjuk fel a figyelmet. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a melanomás esetek egyre gyakoribbak a 20-as éveikben járók körében is, ők pedig nem kizárólag a saját életmódjuk miatt vannak veszélyben, hanem a gyermekéveikben elszenvedett napfény károsodások miatt is.

Ha valaki most nem jár szoláriumba, nem dohányzik és 11 és 15 óra között nem tartózkodik a napon, könnyen azt hiheti, hogy szűrővizsgálatra sincs szüksége, hiszen mindent elkövet a megelőzés érdekében. Pedig a bőr nem felejt, a gyermekkori leégéseket „elraktározza” és a következménye évekkel később is jelentkezhet.

A másik gyakori tévedés, hogy a fényvédelem kapcsán főként csak a nyaralások, nyári strandolások jutnak eszünkbe. Emiatt a szabadban töltött idő egyéb változataira – sport, városnéző séta, fűnyírás a kertben - ártalmatlan tevékenységekként gondolunk, pedig az eközben elszenvedett napégés, a bőrt érő UV-sugárzás épp olyan rizikófaktor, mint ha a strandon pirulunk le. Emiatt gondolom, hogy könnyen félrevezető lehet, ha kizárólag a fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet, amelyre valóban nagy szükség van a megelőzéshez, ám önmagában – rendszeres anyajegyszűrés nélkül - nem nyújt elegendő védelmet.



Van-e „szükséges mennyiségű kosz”?

2017. június 14.

„Amikor kicsi volt a gyerekem, folyamatosan hipóval takarítottam mindent, nem volt piszkos a lakás. A kutyát már a fiam megszületése előtt elajándékoztam, nehogy ártson a kis drágámnak a kutyaszőr –meséli egy idős nő a buszon. Sosem hagytam, hogy a fiam állatokat simogasson, cumizzon vagy az ujját szopja. Mégis allergiás lett iskoláskorára. Nem értem én ezeket a dolgokat… „

Mára már többet tudunk arról, hogy mik azok a tényezők, amik növelik az allergia kockázatát. Napról napra bizonyosodik be, hogy a „búra alatt nevelt” gyerekek gyakrabban lesznek allergiásak, mint az egészséges mennyiségű koszt is tartalmazó környezetben felnőtt társaik.

Nem arról van szó, hogy nem kell takarítani!

Sokkal inkább arra kell figyelni, hogy mindezt az egészséges mérték szerint végezzük. Egy kisgyermeket nevelő anyának nem a fertőtlenítőszeres, takarítószeres flakonnal a kezében kell fel-alá szaladgálnia, és egyenként tüntetni el a foltokat, nyomokat, amik egy kisgyermekes családban elkerülhetetlenül keletkeznek – százával naponta. Nem kell a porszívózás rabságába sem esni, különösen, ha (még) nem poratka-allergiás valaki a családban. Egy kutatás rámutat arra, hogy a szinte tökéletesen poratka-mentes környezetben nevelt gyermekeknél három éves korban több allergiás reakció fordul elő, mint a nem poratka-mentes környezetben nevelkedett kortársaiknál.
Tudományos vizsgálatok sora támasztja alá, hogy nem ördögtől való háziállatokat tartani a csecsemőt vagy kisgyermekeket nevelő családokban. Attól, hogy valakinek a háztartásában kutya vagy macska is él, még nem lesz kutya- vagy macskaszőr allergiás.

Sőt, úgy tűnik, hogy az állatszőrös környezet egyfajta védelmet nyújt az allergiával szemben. Azoknál a gyermekeknél, akik családjában kettő vagy több háziállatot tartottak, az allergia gyakorisága kisebb volt, mint a háziállatot nem tartók gyermekeinél.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...632633634...655
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.