Békét bíró mindenki lehet - 5 konfliktuskezelő mód

2024. augusztus 19.

"Siker az, amikor a világnak az a szeglete, amelyet magunkénak mondhatunk, jobbá lesz általunk." mondta Gary Chapman. Vajon hogy tudjuk jobbá tenni a világunkat, ha naponta éljük meg, hogy felemeljük a hangunkat és, máris kiabálunk "hogy lehet, hogy nem érted, már vagy háromszor elmondtam, hogy hová tettem a dolgaidat!" 

A vita végén pedig azt érezzük, hogy megsértődve hagy ott bennünket a férjünk, gyerekünk, feleségünk. Van aki, inkább nem mond semmit, mert úgy sincs értelme, hiszen „mindig a másiknak van igaza”. Van, aki visszakiabál, „miért kéne tudnom, mi vagyok én látnok?!” Nem ritka a gyerekeknél, hogy a szobájukba menekülnek, és hatalmas robajjal csapják be az ajtót maguk mögött, hogy mindenki pontosan tudja, nagyon megsértődtek ránk, ami ebben az esetben maga az egész világ.

Vannak, akik „vállrándítással” megoldják, „ha akar, valamit majd kibékül”, és nem foglalkoznak tovább a dolgokkal. Vannak, akik nagyon rosszul tűrik a feszültséget, szeretnék megoldani a problémát, de nem tudják, hogyan tegyék, hogy „ne tegyenek olajt a tűzre”.
Van, aki Békét Bíró, mert elemi szükséglete a – lehetőleg mielőbbi - békítés, konfliktuskezelés, a problémamegoldás.

A jó konfliktuskezelő

Minden ember többféle konfliktuskezelési módot használ, de egy-egy embert az általa legtöbbször használt, domináns egy vagy két mód jellemzi. Azaz, ha kell, kiabál, ha azzal éri el a konfliktus feloldását, hogy alkudozik, akkor azt teszi, vagy éppen csendben marad, és megteszi, amit kérnek. 

A jó konfliktuskezelő legfontosabb képessége, hogy a konfliktuskezelési módok között gyorsan és rugalmasan és olyan stílust választ (alkalmaz), amely az adott helyzetben a lehető legcélravezetőbb a konfliktus megoldása érdekében.

A konfliktuskezelés módjai a nagyvilágban

A különböző szituációk, eltérő feltételek nagymértékben meghatározzák az öt konfliktuskezelési mód közüli választást (pl. versengő – ha gyorsan kell dönteni), de további meghatározója a kultúra, munkahelyi konfliktus esetén a szervezeti kultúra. A különböző kultúrákban nagyon eltérő mértékben minősül szociálisan kívánatosnak a versengés vagy a kompromisszumos megoldási mód, erről mindenki rendelkezik élménnyel. Elég, ha csak a külföldi útján átélt, megtapasztalt egy-egy sorban állásra gondol, Németországban, Olaszországban, vagy vásárolt már bazárban Isztambulban, vagy éppen Oroszországban. Nincs se jó, se rossz, csak más kultúra, más szokások, melyhez alkalmazkodunk. Hogy jól, vagy rosszul „viselkedünk”ez már nem az adott kultúra sajátja, hanem a mi egyéni szociális fejlettségünk minősége, állapota, képességeink, készségeink használatának „eredménye”.

Győzni, vagy veszteni?

Azonban attól még, hogy néha kiabálunk, még nem válunk agresszív emberré és, ha időnként átengedjük a „győzelmet” másiknak, azaz lemondunk saját vélt vagy valós igazunk mindenáron való érvényesítéséről, még nem leszünk megalázható, kisemmizett „lakájok”.

Ehhez azonban tisztában kell lennünk önmagunk képességeivel, készségeivel, és azzal a konfliktuskezelő stílussal, (stílusokkal), amit általában használunk. De értenünk kell azt is, hogy adott esetben milyen reakciókra számíthatunk, mit váltunk ki partnereikből (úgymint gyerek, férj, anyós, munkatárs, stb.).  

Persze nincs semmi kőbe vésve, hiszen a másik fél is alkalmaz valamiféle módot arra, hogy megvédje magát, de azért úgy könnyebb reagálni, ha legalább az egyik fél reakcióját ismerjük, és mi önmagunknak mindig kéznél vagyunk.

Bélflóra elemzés: Ezért nem alkalmas még gyógyításra

2024. augusztus 19.

A bélflóra állapotát elemző mikrobiom-tesztek gyakorlati hatékonysága ma még megkérdőjelezhető, a tesztekből nyert információ terápiás célokra még nem alkalmazható – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Az itthon is egyre népszerűbb vizsgálat idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni, indokolt esetben szakorvosi és műszeres vizsgálat szükséges a bélhez köthető betegségek pontos diagnosztikájához, a probléma súlyosságának megállapításához és hatékony kezeléséhez.

A bél baktériumösszetételéről, annak állapotáról képet adó mikrobiom tesztek iránti érdeklődés a bélrendszer általános jelentőségének megértésével párhuzamosan nő. A bélflóra állapotával számos betegség hozható összefüggésbe, például a gyulladásos bélbetegség, a cukorbetegség, az autoimmun, szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió és a rák, bár az ok-okozati összefüggéseket még nem sikerült teljesen feltárni.

„Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait” –  mondja dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.

A széklet mikrobiom teszt a páciens székletmintájának bakterialis génjeit elemzi. A teszt a mintavétel idején a bélben található baktériumokról ad pillanatképet. A baktérium-összetételt számos tényező, például stressz, elfogyasztott ételek, a teszt elvégzésének helye, stb. befolyásolják. Az eltérő protokoll szerint végzett tesztek eltérő eredményt hoznak, ami szintén befolyásolja értelmezésüket.

Hobbisportoló? Érdemes laborvizsgálatot végeztetnie

2024. augusztus 18.

Egy hobbisportolónak elég a nagylabor vizsgálat?

A sportorvosok szerint fontos lenne, hogy egy amatőr sportoló is rendszeresen végeztessen laborvizsgálatot. De honnan tudhatja egy laikus, milyen értékeket lenne érdemes megnézetnie, elég-e esetleg csak egy ún. nagylabor vizsgálat?

– Sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb is lehet, ha egy hobbisportoló is először egy sportorvossal konzultál, aki az állapot, az életkor, az edzések, a célok és az esetleges panaszok alapján állít össze egy olyan listát, amelyet a laborvizsgálatok során érdemes ellenőriztetni – hangsúlyozza Molnár doktornő.

– Akkor is érdemes ezen részt venni, ha nincs panasza a sportolónak, hiszen, ha az ember középkorú vagy akár idősebb, van egy munkája, családja és mellette még sportol is, a laborvizsgálat mindenféleképpen indokolt. Ilyenkor akár még tünetmentes hiányállapotokat is felfedezhetünk, vagy olyan kockázati tényezőket azonosíthatunk, amelyek például szív-érrendszeri betegségekre utalhatnak, és a sportolást is befolyásolhatják. Ez a sportolóknak talán még fontosabb, mint a nem-sportolóknak (akiknek szintén alapvető lenne az évenkénti laborvizsgálat), mert ők a szervezetüket többszörösen használják, esetleg túlterhelik.

Az általános válaszok helyett személyre szabott ellenőrzés szükséges

– A tudatos sportolók egyik fő kérdése, hogy pontosan milyen értékeket érdemes ellenőriztetniük a laborvizsgálatokkal – mondja dr. Molnár Dóra, a Sportorvosi Központ sportorvosa, háziorvos. – Ez mindig személyre szabott, de általánosságban érdemes ellenőriztetni a vasháztartást, a folsavat, a B12-vitamint, a D-vitamint, a pajzsmirigy funkciókat, a szervezet fehérjetartalmát és a kreatin-kináz értéket, ami szinte sosem ellenőriznek, holott éppen az izomterhelésre utal. A vasról például sokan tudják, hogy a hiánya többek közt a teljesítőképesség csökkenéséhez vezethet, de az kevésbé közismert, hogy a szervezet megfelelő vas-ellátottságának vizsgálatához a transzferrin és ferritin érték is hozzátartozik, a sima vas érték nem elegendő, mert ebből csak minimális véleményt lehet mondani a vasháztartásról. E téren a legfontosabb érték a ferritin, ami árulkodik a vasraktárak telítettségéről. 

Számos szempontot tekintetbe véve, a sportorvos olyan panelt rak össze, ami az adott sportoló személynek valóban releváns. A laborvizsgálatok után aztán számos irányba el lehet indulni. Kiderülhet például, hogy másképpen kellene felépíteni az edzést, ilyenkor továbblépés lehet a teljesítménydiagnosztika. Ha bizonyos hiányállapotok merülnek fel, szóba jöhet a dietetikai tanácsadás, mert esetleg a nem megfelelő táplálkozás a ludas.

A zöldhályog kezelése: miért kell ennyiféle szemcsepp és egyéb kezelés?

2024. augusztus 18.

A glaukóma (zöldhályog) kezeléséről számos alkalommal beszélgettünk már professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A zöldhályog világszerte az egyik leggyakoribb olyan betegség, ami visszafordíthatatlan látásromlást, súlyos esetben látásvesztést okoz. Hazánkban is gyakori, elsősorban a 40 évesnél idősebb népességben. Megbeszéltük már a kezelések számos aspektusát és a diagnosztikát, azonban még nem tértünk ki arra az elvi jelentőségű kérdésre, hogy miért van szükség a sokféle szemcseppes, lézeres és műtéti kezelésre. Miért nem egy vagy két kezeléstípus az, ami mindenkinek egyformán előnyös?

A glaukóma kezelése

A zöldhályog kezelésében elsősorban a szem belső nyomását, azaz a szemnyomást csökkentjük. A szemnyomás az esetek jelentős részében nem oka a glaukómában kialakuló látóidegbéli idegrost pusztulásnak és a hozzátartozó idegsejt vesztésnek, melyek a látótér és a központi éleslátás megromlását okozzák. Az esetek más részében azonban a magas szemnyomás oki tényező: ilyen az a sokféle glaukóma forma, melyekben a szem egyébként egészséges, de a szem belső nyomása olyan rendkívül nagy mértékben növekszik meg, ami a látóideget alkotó idegrostok pusztulásához vezet. Az első nagy csoport, melyben kevesebb típus fordul elő, de sokkal gyakoribb hazai népességünkben, a nyitott csarnokzugú glaukómák csoportja.

Ebben a betegségcsoportban belső betegség okozza a látóideg idegrostjainak típusos pusztulását, azonban az állapot lefolyását, a romlás gyorsaságát jelentősen csökkenteni lehet a szemnyomás csökkentésével. Ebben a formában a szem vérkeringési zavarai (alacsony vérnyomás, túlkezelt magas vérnyomás) és öröklött tényezők is oki szerepet játszanak. Az oki tényezők nagy része jelenleg nem befolyásolható. Így tehát a glaukóma kezelése általánosságban szemnyomást csökkentő kezelésből áll. Téves az az állítás, mely a médiumokban az utóbbi egy-két évben többször is elhangzott, hogy a glaukómát különféle műtétekkel meg lehet gyógyítani. Ez természetesen nem igaz. Legjobb esetben a romlás további részét lehet jelentősen gátolni. Ez valamennyi kezelés célja.

Miért nem egyforma kezelés kell mindenkinek?

A szemnyomás csökkentése nem elégséges kezelési cél a zöldhályog kezelése során. Nagyon gyakran látható, hogy a szemnyomáscsökkentő kezelés (elsősorban szemcseppek rendelése) mellett a beteg glaukómája mintegy 10 év alatt oly mértékben romlik, hogy a hasznos látás végérvényesen elvész az érintett szemen vagy szemeken. A fejlett országokban a glaukómás vakságok jelentős része kezelés mellett alakul ki. Ennek egyik fő oka az, hogy a kezelés elvi iránya ugyan megfelelő, de a szemnyomás csökkentés mértéke nem az.

Mivel nem elég nagy a nyomás csökkenése, a keletkező eredmény nem biztosít a gyakorlati élet szempontjából hasznos látásmegőrzést. Úgy kell ezt elképzelnünk, mintha a mesében egy szegény ember feküdne az úton a hátán egy pótkocsis teherautóval. Arra jönne egy jóságos óriás, és így szólna hozzá: – Szegény ember, látom, hogy ez nagyon fáj neked. Segítek rajtad. Leveszem a pótkocsit, és csak a teherautót hagyom ott. – Ebből a tanmeséből nyilvánvaló, hogy a szemnyomás csökkentése semmit nem ér önmagában. A kezelés célja a szemnyomás kellően alacsony értékre csökkentése.

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór

2024. augusztus 17.

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.

A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.

A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él  Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.

A betegek számára Magyarországon is van elérhető terápia, a Szent László Kórház hematológia és őssejt-transzplantációs osztályának szakorvosai hosszú évek óta vesznek részt a Gaucher-betegek kezelésében – írták a közleményben.

A körömgomba nem csupán esztétikai probléma

2024. augusztus 17.

Időskorban akár a 50%-ot is elérheti a populációban a körömgomba gyakorisága. Ennek a rendkívül magas előfordulási aránynak oka lehet az is, hogy nem tulajdonítunk neki komoly jelentőséget, pedig egy rendkívül makacs fertőző betegségről van szó. Ezalatt szervezetünkben folyamatosan hordozzuk a kórokozót.

Ha fáj a fejünk, rögtön bekapunk egy fájdalomcsillapítót. A körömgombával nem izgatjuk magunkat, fájdalmat sem okoz, ezért igazából nem is igen tekintjük betegségnek.

Mik a tünetek?

A folyamat a lábkörmöket gyakrabban, a kézkörmöket ritkábban érinti. A klinikai tünetek az esetek egy részében diszkrétek: a körömlemez sárgás-fehéres elszíneződése, mérsékelt megvastagodása, egyenetlensége figyelhető meg, míg máskor jelentős deformitás, sárgás-zöldes-barnás elszíneződés, a körömlemez alatt jelentős mennyiségű törmelék, a körömlemez töredezettsége, esetleg részleges vagy teljes leválása hiánya figyelhető meg.

A fertőzés úgy indul, hogy a gomba bekerül a köröm alá, és ott él tovább – mélyen lenn, ahonnan a köröm kinő. Ezek a körömgombák nem láthatók, sem a köröm alatti aktív fertőzés, csak a már megvastagodott, elszíneződött, töredezett, rétegesen leváló köröm.

Mi okozhatja?

A körömgombásodás sokkal gyakrabban fordul elő a lábujjakon, mint a kéz ujjain. Ennek oka, hogy a cipők és a zoknik meleg, nyirkos környezetet teremtenek, amely a gombák szaporodását elősegíti.

A gombásodás kialakulását számos tényező elősegítheti: a körömlemezt érô sérülések, ismételt mikrotraumák, rendszeres sportolás, nem szellôzô, manapság divatos mûanyag cipôk viselése, meleg, nedves környezet, izzadás, uszoda, wellness, közös fürdôk használata, mûköröm viselése, idôskor, vérkeringési zavarok, cukorbetegség, immunrendszert legyengítô betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek szedése.

A legtöbb fertôzést az okozza, amikor a körömgombák valamilyen sérülést követôen bekerülnek a köröm alá – például egy nehéz tárgyat ejtünk a lábunkra, megszúrjuk a lábujjunkat vagy túl rövidre vágjuk a körmöket.

Gyakrabban fordul elô azoknál, akiknek fokozottabban izzad a lábuk, szinte mindig zárt (edzô) cipôt hordanak – nyáron is. – Nem váltogatják a cipôket, így nem tud egyik napról a másikra kellôen kiszáradni, esetleg még zoknit sem cserélnek naponta.

A mûkörmök és a körömlakkok hermetikusan lezárják a körömfelszínt és a körömágyat, ezzel teljesen védett helyet biztosítva a körömgombáknak és szaporodásuknak.

Hogyan segít a köszvényen a diéta?

2024. augusztus 16.

Köszvény esetén a szervezetben megnő a húgysav-szint, ennek következményeképp pedig húgysav kristályok csapódnak ki az ízületekben. Ezek a kicsapódott kristályok fájdalmat, gyulladást, ún. köszvényes rohamot okoznak. A betegség legtöbbször a helytelen táplálkozás miatt alakul ki, azonban genetikai hajlam is szerepet játszhat benne.

Hogyan segít a diéta?

 A kialakult köszvény betegség kezelésében a diétának és az életmód-változtatásnak kiemelt szerepe van. Ilyenkor ún. purinszegény diétát szükséges követni. A purin az a szerves vegyület, melynek emésztése során az emberi szervezet húgysavat termel. A purin bevitel csökkentésével tehát a húgysav-szint is csökkenthető.

Köszvény kezelése – purinszegény diéta

A purinszegény diéta kulcsfontosságú köszvény esetén. A túlzott purin fogyasztás ugyanis tovább fokozza a húgysav-szintet, a húgysavkristályok növekedését, az ízületek roncsolását és a gyulladást. A szervezetbe bevitt purin nagymértékű csökkentésével azonban a húgysav-szint is csökkenni fog, ezzel pedig az első és legfontosabb lépést megtettük a gyógyulás irányába.

Kialakult köszvény esetén a diéta és az ízületi gyulladáscsökkentő kezelés egyidejű, azonnali megkezdése ajánlott. Ilyenkor azonban sokszor előfordul, hogy a diéta önmagában nem képes megfelelő mértékben és gyorsasággal lecsökkenteni a húgysav szintet. Ebben az esetben a köszvény diéta kiegészítésére gyógyszeres kezelés is szükséges a húgysavszint kellő csökkentése céljából. Ennek megítélése minden esetben a kezelő reumatológus szakorvos feladata. Kiemelten fontos, hogy a gyógyszeres kezelés NEM HELYETTESÍTI A DIÉTÁT!

4 szuper fagylaltrecept a nyárra - Fagyi házilag!

2024. augusztus 16.

Van annak valami varázslatos hangulata, ahogy az ember a mélyhűtőből a saját fagylaltját kínálja. Sokfélét készíthetünk, ilyenkor úgyis elfogy mind pillanatokon belül. Legyünk bátrak az ízek kiválasztásánál! Készítsd el a saját fagyidat, ami számodra a legfinomabb lesz!  

Narancsos-mandarinos fagylalt

Verjünk kőkemény habbá egy fél literes habtejszínt. Öt-hat hatalmas narancs héját reszeljük le, nyomjuk ki a levüket, és jó néhány mag nélküli mandarint pucoljunk meg. Ha nagyon vékony a hártyájuk: rajtuk lehet hagyni, de tényleg csak akkor, különben szedjük le a mandaringerezdekről azt is, és vágjuk őket össze. Tegyünk hozzájuk három nagy kanál finom gyümölcsös jellegű mézet, egy csöpp fahéjat és kevés reszelt szerecsendiót.

Ezt a masszát nagyon óvatosan keverjük a tejszínhabhoz. Ha van fagylaltgépünk, tegyük bele az egészet - ha nincs, ahogy nekem sincs, egyszerűen tegyük a mélyhűtőbe, és 15-30 percenként keverjük át, hogy egyenletesen szilárduljon.
Van, aki szereti, ha étcsokoládé-forgácsot, pirított mogyorót teszünk bele - én inkább a tetejére teszek pirított pisztáciát vagy mandulaforgácsot, amikor tálaljuk.

Édes, hűvös magvak

Ezek lehetnek apróra tört diószemek, puha, édes mandula, zöld árnyalatú pisztácia, ropogós mogyoró vagy akár zsíros-nehéz kesudió is. Sőt: keverhetjük őket egymással.

Én a legjobban úgy szeretem, ha közepesen durvára töröm a mogyorót, mondjuk, és egy serpenyőbe szórom. Ahogy melegítem, barnacukrot szórok rá, jó két-három marékkal a tizenöt dekányi mogyoróhoz. Amikor az egész illatos, sűrű, karamelles masszává válik, akkor üveglapra simítom és kihűtöm. Egészen apróra darálom a grillázst - hiszen az lesz belőle, és hozzákeverem a szokásos fél liternyi habtejszínből készült kemény habhoz. Nagyon jól áll neki egy apró pohárka sherry is, nyugodtan csorgassuk mellé, és így tegyük a mélyhűtőbe. Persze ezt is kavargassuk át gyakran, hogy egyformán hűljön.

Honnan ismerheti fel az anafilaxiát?

2024. augusztus 15.

Ön tudja, hogy mi a teendője anafilaxiás sokk esetén? Tisztában van vele, hogy mely tünetek alapján azonosíthatja be ezt a hirtelen kialakuló, súlyos és életveszélyes reakciót? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosa foglalta össze az anafilaxiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az anafilaxiáról dióhéjban

Az anafilaxia súlyos, akár az életet is veszélyeztető akut állapotot jelent, amit számtalan allergén kiválthat. Ezek közül a leggyakoribbak az ételek (tehéntej, tojás, földimogyoró és diófélék, szója, halak, szezámmag), a különféle gyógyszerek (antibiotikumok, kontrasztanyagok), valamint a méh-és darázsméreg allergia. Mivel az anafilaxia is egy allergiás folyamat következménye, így az egyik legnagyobb dilemmát az okozza, hogy miként lehet megkülönböztetni az enyhébb allergiás reakcióktól. Dr. Mezei Györgyi szerint a helyzet pontos felmérése azért is rendkívül fontos, mert míg az enyhébb allergiás tünetek kezeléséhez elegendőek az antihisztamin tartalmú készítmények, addig az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg.

Így ismerheti fel az anafilaxiát

Az anafilaxia perceken (esetleg órákon) belül kialakuló, egyre súlyosbodó állapot, ami két-három szervrendszert is érinthet. Ennek során az allergénnel való találkozás hatására az immunsejtekből hisztamin és egyéb kémiai üzenetküldő vegyület szabadul fel, amely a jellegzetes tüneteket okozza. De honnan ismerhetjük fel ezeket?

A World Allergy Orginazation 2020-as állásfoglalása alapján két esetben beszélhetünk anafilaxiáról:

-Ha az anafilaxiás tünetek a bőrt, a nyálkahártyát vagy mindkettőt érintik (testszerte megjelenő csalánkiütés, viszketés, bőrpír vagy az ajkak és szemhéj vizenyője), emellett pedig legalább még egy, a légutakat, a keringési rendszert vagy az emésztőrendszert érintő súlyos tünet is jelen van. 

-Ha az akutan kialakuló vérnyomás-esés vagy hörgőgörcs vagy gégét érintő tünetek megjelenése egy ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után következik be még akkor is, ha nem állnak fenn az anafilaxiára jellemző bőrtünetek. 

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, az anafilaxiában légúti érintettségre utaló tünet a nehézlégzés, a légszomj és a sípolás, a gombócérzés, rekedtség, valamint a nyelv, a torok, a garat és a gége duzzanata. A tünetek a keringési rendszert és az idegrendszert is érinthetik, ez esetben hirtelen kialakuló vérnyomás-esés, valamint gyengeség, szédülés, ájulás, zavartság, halálfélelem és eszméletvesztés is létrejöhet. A harmadik anafilaxiában érintett szervrendszer, az emésztőrendszer: súlyos, görcsös hasi fájdalom, ismétlődő hányás, hasmenés jelzi a kritikus állapotot. 

Összefoglalva tehát: az anafilaxia egy viharos gyorsasággal kialakuló, az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, ami akár halált is okozhat. A súlyos anafilaxia a légutak, a légzés és/vagy a keringés potenciálisan életveszélyes károsodásával jár, ami bőrtünet nélkül is megjelenhet.

Honnan tudható, hogy a hőség miatt nem alszik vagy alvászavara van?

2024. augusztus 15.

A kánikula, az éjszaka is magas hőmérséklet nagyon sokaknál megnehezíti az alvást, ez a fajta adaptálódás még egészséges szervezetnek sem könnyű. Aki pedig már korábban is alvászavarral küzdött, annak talán még súlyosabb lehet a helyzete. De honnan tudhatjuk, hogy csak a hőség miatt szenvedünk vagy valódi alvászavarunk van? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa (alvásszakértője) válaszolt a kérdésre.

Kánikulában jobban fel kell készülni az alvásra

A kánikula, az időjárási frontok szinte mindenki hatnak valamilyen módon, bár vannak, akik jóval érzékenyebben reagálnak másoknál. Főként azoknak nehéz alkalmazkodni a sokszor szélsőséges változó időjárási körülményekhez, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek, például szív-érrendszeri vagy légzőszervi betegek, illetve a menopauza időszakát élik vagy idősebbek. Ugyancsak súlyosbodhatnak a már meglévő alvászavarok, nem elsősorban szervi okok miatt, hanem a megváltozott körülmények okán. Hiszen senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet, különösen, ha túl hűvösre állítják.

Kánikula idején érdemes tehát alaposan felkészülni az alvásra, például nyitott ablakkal, a hálószoba elsötétítésével, az elektromos eszközök kerülésével, esti zuhannyal, relaxációval. Amennyiben viszont már régebben fennáll vagy fokozódik az alvászavar és már nappali tüneteket is okoz, mindenképpen szakértő segítséget kell kérni. 

Mikortól beszélhetünk alvászavarról?

Az alvászavar nagyon gyakori betegség, átmenetileg a lakosság harmadát érinti, tartósan pedig közel tizedét – mutatták ki egy korábbi Huntarostudy tanulmányban. Azoknál, akik orvoshoz fordulnak, a leggyakoribb panasz az elalvás és/vagy a visszaalvás nehézsége, és az, hogy a páciensek úgy érzik, „rosszul alszanak”, azaz az alvás minőségét vagy mennyiségét nem tartják elégségesnek.

Ugyanakkor a diagnózis felállítása korántsem csak a szubjektív tapasztalatokra épül, a BNO-10 betegségosztályozó rendszer alapján a nem organikus, vagyis nem szervi eredetű álmatlanság (inszomnia) végleges diagnózisához az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:
– az elalvási, illetve átalvási nehézség, valamint az alvás nem kielégítő minősége,
. az alvászavar legalább heti három nap jelentkezik, minimum egy hónapon keresztül,
– emellett a páciens sokat foglalkozik az álmatlansággal és annak lehetséges következményei miatti aggodalmakkal,
– a nem kielégítő alvás következtében jelentős kellemetlenséget tapasztal, mely befolyásolja munkahelyi és társas funkcióit.

Az Európai Alvástársaság által javasolt diagnosztikai kritériumok közé tartozik még (a fentieken kívül) a szükségesnél korábbi felébredés, a lefekvés kerülése, halogatása. Emellett az alvászavarhoz kapcsolódóan legalább egy nappali panasz a következők közül: fáradtság / rossz közérzet, figyelem-, koncentráció-, vagy memóriapanaszok, társas-, családi, munkahelyi, vagy tanulmányi teljesítmény romlása, hangulatzavar / irritábilitás, nappali álmosság, viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, impulzivitás, agresszivitás), csökkent motiváció / energia / kezdeményezőkészség, megnövekedett hajlam a hibákra, balesetekre.