Ami az immunrendszerünket edzi
2017. április 23.
Tudta, hogy közel 1 kg súlyú mikroorganizmus él a szervezetünkben? És hogy állandóan edzésben tartják az immunrendszerünket? E fontos szerepük miatt vigyáznunk kell rájuk.
A szervezetünk tömegének mintegy 10%-át a velünk élő mikroorganizmusok teszik ki. Ezek elsősorban a bőrön, nyálkahártyáinkon (bélben, légutakban, húgyutakban), a nemi szerveken találhatók.
Baktériumok, amelyek a hasznunkra vannak
A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatók, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is.
Fő feladatuk, hogy folytonosan edzésben tartsák az immunrendszert, és megvédjenek bennünket a megbetegítő kórokozóktól. Ezenkívül segítenek az emésztésben és egyes vitaminok termelésében is.
Ha sérül a bélflóra
Károsodásuk jelentős immungyengeséghez, krónikus fertőzésekhez, gyulladásokhoz, allergiákhoz, bőrproblémákhoz vezet. Ezért rendkívül fontos a védelmük és a regenerálásuk.
Mivel télen sokan szednek antibiotikumokat, melyek radikálisan roncsolják a normál baktériumflórát, ezért ilyenkor még nagyobb gondossággal érdemes ezek pótlása.
Antibiotikum-kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentőségük van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.
Aludj baba, aludjál…
2017. április 22.
Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak.
Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.
Fáradt szülők
Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!
Ezért fájdul meg a torkunk
2017. április 22.
A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit.
Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.
| Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz). |
Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést
Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.
A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.
Milyen a magyarok egészségi állapota?
2017. április 21.
2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több, mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, ugyanakkor a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót.
Az elkészült szűrések eredményei jellemző képet mutatnak a magyar lakosság egészségügyi állapotáról. Az elmúlt hét évben modellértékűen működő Program mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos megelőzés szempontjából sikeresnek mondható, amelynek célja a magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek két évvel történő meghosszabbítása valamint az egészségtudatos magatartás elősegítése.
Korán halunk
A legfrissebb szűrések eredménye jellemző képet mutat a magyar lakosság egészségügyi állapotáról.
- A magyarok átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól.
- Mint ismeretes minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg.
- Legalább három millió embernek magas a vérnyomása, egy millióan cukorbetegek, e mellett a lakosság 40 %-a túlsúlyos.
- Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak és isznak alkoholt, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak.
- Az összes halálozás 54 százalékát teszik ki a szív- és érrendszeri betegségek, míg 27 százalékban a daganatos betegségek felelnek a halálozásért.
Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság
2017. április 21.
Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!
A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők
Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.
Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat. A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.
Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után
2017. április 20.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.
Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.
Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
Mit tehetünk a gyomorégés ellen?
2017. április 20.
A legkiválóbb gasztronómiai élményt is el tudja rontani, ha az utolsó falatot lenyelve elkezd égni, fájni a gyomrunk. Sokan inkább nemet mondunk egy jó pohár borra is, csak hogy elkerüljük ezeket a kellemetlenségeket. A gyomorsav-túltengés szinte mindenkinek ismerős, a felnőttek közel fele legalább havonta egyszer küzd ilyen panasszal. Vajon van-e rá megoldás, vagy akinél egyszer jelentkeznek a panaszok, már soha többé nem lakmározhat „bűnhődés” nélkül?
Hazánkban a munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okaként a gyomorbántalmakat jelölik meg az influenzás megbetegedések után. A gyomorégés legtöbbször a nem megfelelő étrend és életmód, és persze a stressz hatásaként jelentkezik. Gondoljunk csak bele! Reggel felébredünk, éhgyomorra kávét iszunk, szaladunk munkába, útközben bekapunk egy kis péksüteményt, ebédre sokszor nem is jut időnk a megbeszélések miatt. Késő este pedig bőségesen megvacsorázunk, pótolva az egész napos lemaradást. Szervezetünket az egészségtelen étkezés kimeríti, nem csoda, hogy gyomrunk egyensúlya is felborul.
„A gyomorégés a szegycsont mögötti területen jelentkező égető, fájdalmas érzés, amely akár a nyak, a váll és a lapockák irányába is kisugározhat. A helytelen és rendszertelen táplálkozás, a stressz miatt meggyengül a gyomor természetes védekezőrendszere és reflux, gyomorgyulladás vagy akár fekélybetegség alakulhat ki. Szódabikarbónával, savközömbösítő szerekkel csökkenthetjük ugyan a tüneteket, de ha hetente többször ismétlődnek, mindenképp keressük fel kezelőorvosunkat, mert hosszú távon akár reflux betegség is kialakulhat. A reflux esetében az egyik záróizom rossz működése miatt gyomornedv jut a nyelőcsőbe, ami gyulladáshoz, fekélyesedéshez is vezethet. Ezért sem szabad elhanyagolni ezeket a tüneteket” – mondta Tóth G. Tamás gasztroenterológus főorvos, a Budai Egészségközpont munkatársa.
Az öt szeretetnyelv a jógaórán
2017. április 19.
Dr. Gary Chapman nemrég járt Magyarországon és országszerte izgalmas és mély előadásokkal tanított a kapcsolatainkról, elmélyülésről, valódi szeretetről.
Így vigyázzunk a vesénkre
2017. április 19.
Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.
A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.
A vesebetegség rizikófaktorai
Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.
Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.
A rettegés foka – avagy mit tegyünk a mellékhatásokkal?
2017. április 18.
„Nem merem bevenni a gyógyszeremet, miután elolvastam a betegtájékoztatót.” „Hogy engedélyezhetik azt a gyógyszert, ami ilyen súlyos mellékhatást okoz?” „Mire végigolvasom a mellékhatások listáját, meggyógyulok.” Ilyen és ezekhez hasonló mondatokat lehet hallani vagy olvasni sok betegtől. Első pillantásra a kérdés jogosnak is tűnhet, de ne hamarkodjuk el a választ!
Miért jelentkezhet mellékhatás?
Egy régi mondás úgy tartja, hogy aminek nincs mellékhatása, annak hatása sincs. Ez valóban így is van, hiszen a gyógyszer egy olyan anyag, amely a szervezetre hatva (farmakológiai-gyógyszertani, immunológiai vagy metabolikus hatás révén) alkalmas az ember valamely élettani működésének helyreállítására vagy javítására. Ugyanakkor, ha a gyógyszer hatása nem annyira célzott, hogy csak a rosszul működő részt befolyásolja, akkor a más, nem beteg szervekben kiváltott hatást mellékhatásnak éljük meg.
Az alábbi példa ezt mutatja be: a szívben és a hörgőben is úgynevezett béta receptor van. A túl szapora szívverés lassítható a béta receptor gátlásával – ez egy előnyös hatás, csökken a szívdobogás. Ugyanakkor a hörgőben lévő béta receptor gátlása hörgőszűkületet, légzési nehézséget okoz. Ezt a hatást már nem kívánjuk, mellékhatásként kezeljük.
Az allergia kissé más. Gyakorlatilag a világon mindenre ismerünk allergiát, így a gyógyszerekre is.
Már azt is tudjuk, hogy egyes gének jelenléte gyakrabban vezet bizonyos mellékhatásokhoz.
Nagyon vegyes a kép: egyes mellékhatások elkerülhetetlenek, mások csak bizonyos embereknél jelentkeznek, megint másokat megelőzhetünk vagy lényegesen csökkenthetünk.
