A kézírás személyiségfejlesztő hatása

2025. május 20.

Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint amikor géppel írunk.

Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része nagyon aktív lesz. A Broca-központ – amelyet Paul Broca XIX. századi francia neurobiológusról neveztek el – az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, akkor meg sem rezdül. Ez sok mindent megmagyaráz. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van.

A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést. 

Nem beszélve arról, hogy a finommozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással. Azt is kimutatták, hogy a finommozgások révén a precizitás – ami nem minden emberre jellemző – is tovább finomodik. Ha valamit megtanulunk, írjunk róla vázlatot, mert az lenne a jó tanulási módszer!

Nem tudok aludni, mert horkol!

2025. május 19.

A horkolás még potenciazavart is okozhat?

Alvás közben fontos szerep jut a felső légutaknak (orrüreg, garat, gége, légcső), mivel ezeken keresztül jut el a levegő és a benne lévő oxigén a szervezet pihenése alatt is a tüdő és a keringés által a sejtekhez. A felnőtt férfi lakosság 40, a női lakosság 20%-a horkol. A kor előrehaladtával növekszik a horkolás előfordulási valószínűsége. A horkolás a szociális, partnerkapcsolati problémákon túl – mások nyugalmát zavaró horkolás – a horkoló szervezetére is negatív hatással van. A horkolásból adódó, alvás alatti jelentős oxigénhiány nappali fáradtságot, aluszékonyságot, teljesítménycsökkenést, a koncentráció zavarát, ingerlékenységet, férfiaknál potenciazavart okozhat. Mivel a horkolás által létrejövő oxigénhiány folyamatos stresszt jelent a szervezet számára, a horkolók esetében jelentősen megnövekszik az előfordulási valószínűsége a magasvérnyomás-betegségnek, a szívbetegségnek, a stroke-nak és egyéb keringési betegségeknek.

Lehetséges okok

A légutak szűkületének számos oka lehet, ezek közül a legfontosabbak/leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül:
Az orr kóros állapotai (melyek az orrüreg szűkületét okozzák):

• Orrsövényferdülés
• Az orrkagylók megnagyobbodása
• Légúti allergia
• Krónikus orrmelléküreg-gyulladás (rostasejtek, arcüreg, homloküreg)
• Orrpolip

A garat kóros állapotai:

• Megnagyobbodott orrmandula (leginkább gyermekkorban)
• Megnagyobbodott torokmandula
• Megnagyobbodott nyelvcsap
• Tónusát vesztett, laza lágy szájpad
• Anatómiailag szűkebb garat
• Megnagyobbodott nyelvgyök

Élettani/kórélettani állapotok, melyek fennállása esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő horkolás, illetve légzéskimaradás:

• Túlsúly. A testtömegindex (BMI – Body Mass Index) alapján kategorizálható az emberi testsúly állapota. Kiszámítása során a kg-ban megadott testtömeget osztják a m-ben mért testmagasság négyzetével, mértékegysége: kg/m 2 . A normál testsúly 18,5–24,99 közötti tartományban található, 25–29,99-ig túlsúlyosságról, míg 30 feletti értékeknél elhízásról van szó.
• 40 évesnél idősebb egyén. Az életkor előrehaladtával a szervezet izmainak tónusa csökken, ez történik a felső légutak izmaival is. Ennek következtében a lágy szájpad és vele együtt a nyelvcsap tónusukat vesztett szövetei egyre nagyobb mértékben jönnek rezgésbe a beáramló levegő hatására, és az egyre hangosabbá váló horkolási hangot képezik.
• 43 cm vagy annál nagyobb nyakméret férfiaknál, 40,6 cm-nél nagyobb nyakméret nőknél. Általánosságban a nagyobb nyakkörfogat vastagabb nyaki zsírszövetet jelent, amely fekvő állapotban jelentősen szűkíti a felső légutakat.
• Az alkohol izomrelaxáló hatása. Ha lefekvés előtt alkoholt fogyaszt valaki, az mennyiségtől és egyéntől függően relaxálja a felső légutak izmainak tónusát, ezáltal a légutak szűkülnek, ami horkolást eredményez.
• Gyógyszerek, főként nyugtatók, altatók, melyek izomtónus-csökkenést okoznak.
• Dohányzás.
• A menopausa utáni hormonváltozások hatására a garatizmok nagyobb mértékben lazulnak el.

Magyar tanulmány fedi fel a vírusok evolúciójának kaotikus természetét – nehéz lesz így előrejelezni a jövőbeli járványhullámokat

2025. május 19.

A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.

A COVID-19 pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy az újonnan felbukkanó variánsok rendre  felborították a várakozásokat, újabb és újabb nehézségeket okozva. A brit variáns (későbbi nevén alfa) megjelenésekor például sokan már a nyitásra készültek, ám a szegedi járványmodellező matematikusok már jóval előre jelezték a harmadik járványhullámot, amit ez a variáns okozott a megnövekedett terjedési képessége miatt.  A világjárvány megmutatta, mennyire nehéz megjósolni a vírusok evolúcióját – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatóinak új tanulmánya elméleti alapot ad arra, hogy megértsük, miért.

Vitaminpótlás, de hogyan?

2025. május 18.

A téli, tél végi időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes – esetleg mivel nem ajánlott – bevenni, ill., hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.

A legelső, amit hasznos tudni, hogy a szedni kívánt vitamin vízben vagy zsírban oldódó-e, mert ez fontos kiindulópont azzal kapcsolatban, hogy mivel érdemes bevenni – mondja dr. Horváth István László. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat étellel ajánlott elfogyasztani, míg a B- és a C-vitamint egy pohár vízzel, akár reggeli előtt is be lehet venni. B-vitaminnal indítani a napot azért is jó lehet, mert ettől a legtöbben jellemzően kicsit energikusabbnak érzik magukat.

Dr. Vajda Péter az ásványi anyagok szedésével kapcsolatban említ néhány fontos szempontot. Az egyik, hogy a vastartalmú készítményeket javasolt inkább éhgyomorra bevenni, mert üres emésztőrendszerből jobban felszívódnak, de ha valakinek gyomorpanasza van, inkább étkezés közben vagy azt követően tegye. ugyancsak a megfelelő felszívódás érdekében a magnézium-, ill. a vastartalmú készítményeket lehetőleg ne együtt szedjük. Ha van rá mód, akkor a vasat inkább reggel, a magnéziumot pedig este vegyük be, ez egyébként segíthet az elalvásban is.

Ahogyan a gyógyszerek, úgy a vitaminok és ásványi anyagok esetében is igaz, hogy a bevételükhöz a legjobb egy pohár víz.

A kávéban, teában, energiaitalokban lévő koffein kedvezőtlenül befolyásolhatja a felszívódásukat, a C-, valamint a B 1és a B2 -vitamin pedig hő hatására bomlik, tehát ezeket semmiképpen nem ajánlott forró itallal bevenni. Ami a tejtermékeket illeti, azok kifejezetten megnehezítik a vas felszívódását, így a kettőt együtt kerülni kell. De pl. a C-vitamin kifejezetten segíti a vas hasznosulását, az egy gyakori kombináció is – magyarázza dr. Vajda Péter. Ha valaki a vitaminok, ásványianyagkészítmények vagy ezek kombinációja (multivitamin) mellett gyógyszereket is szed, annak érdemes figyelnie arra, hogy a megfelelő hasznosulás érdekében ne együtt, hanem 1-2 óra különbséggel vegye be ezeket.

Nem csak esztétikai kérdés: ezért fontos, hogy erős legyen a farizom

2025. május 18.

A fenék formálása a gerinc védelmét is szolgálja

A fenék formájáért felelős farizom a testünk legnagyobb izma, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és a mindennapi életminőségben is. Segíti a helyes testtartást, tehermentesíti a gerincoszlopot, és csökkenti a derékfájdalom kialakulásának kockázatát. Emellett javítja a járást, az emelést és az egyensúlyérzéket is. Egyre többen jönnek rá, hogy a cél nem pusztán a formás külső, hanem az egészséges, jól működő test – ennek pedig egyik alapja a rendszeres farizom-erősítés.

Egy nő számára a fenék kiemelt testrész, de az esztétikai oldal mellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a farizmunk a testünkön lévő legnagyobb izom, így elég fontos szerepe van az életünkben. Nemcsak segít fenntartani a helyes testtartást, és csökkenti a gerincoszlopra nehezedő terhelést, de javítja a mozgásformákat, például a járást, futást és emelést is, mivel a farizmok kulcsszerepet játszanak a stabilitásban és a testmozgás hatékonyságában. Az erős farizmok segítenek megelőzni a derékfájást és javítják a medence stabilitását, ami különösen fontos a mindennapi aktivitások során.

Fodor Réka fitnesz oktatót a személyes tapasztalatai és a saját fejlődése vezették oda, hogy a női alakformálás, és különösen a farizomépítés szakértőjévé váljon. Néhány éve országos hírnévre tett szert, amikor igazságügyi orvosi szakvélemény készült a farizmáról, ugyanis sokan nem hitték el, hogy az eredeti. A példáját követve ma már több mint 100 ezer magyar nő az ő útmutatása alapján dolgozik a fenekén.

Egészségesen él, mégis magas a vérnyomása – miért?

2025. május 17.

A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb betegség világszerte, amelynek kezelése döntő a szív-érrendszeri betegségek miatt fellépő, idő előtti halálozás megelőzésében. De vajon mi lehet annak az oka, hogy olyanok is küzdhetnek a hipertóniával, akik egészségesen élnek és fittnek mondhatók? Ilyen esetben min érdemes változtatni és hogyan segíthet az orvos? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa válaszolt a kérdésre.

Az életmód és a genetikai is befolyásol

A magas vérnyomás jellemzően semmiféle tünetet nem okoz, szép csendben, évek alatt kialakulva viszont veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét – ezért is hívják sokszor csendes gyilkosnak. Nem egyszer kapjuk fel a fejünket, amikor látszólag egészséges és fiatal vagy középkorú emberek szívinfarktust kapnak, akár végzetes kimenetellel. Ennek hátterében nem ritkán a fel nem ismert és ezért nem kezelt magas vérnyomás húzódik meg. Ha az érintettről tudható, hogy stresszes, rohanó életet élt, nem mozgott, nyugati étrenden élt, esetleg még túlsúllyal is küzdött, akár azt is gondolhatjuk, hogy az életmódja szinte predesztinálta a súlyos eseményt.
De mi a helyzet akkor, ha egészséges életet élő, fit személyek, akár sportolók szembesülnek a magas vérnyomás diagnózisával, akik láthatóan minden megtesznek, hogy ez ne következhessen be?
– A magas vérnyomás betegségről azt mondjuk, hogy multifaktoriális eredetű, vagyis több ok is hozzájárulhat a manifesztálódásához. Számos ilyen tényezőt befolyásolni tudunk az életmódunkkal, vannak azonban olyan genetikai faktorok, amelyekre nincs ráhatásunk – magyarázza Jenei doktor. – A genetikai hatás ráadásul nagyon összetett, hiszen bizonyos veszélyes génmutációk éppúgy hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához, mint a védelmet nyújtó gének nem megfelelő hatékonysága. És ahogyan az öregedést sem tudjuk visszafordítani, úgy a genetikai adottságainkon sem tudunk változtatni. Ezért lehetséges, hogy bizonyos személyeknél még az egészséges életmódot is felülírja az öröklött hajlam.

Érdemes átgondolni az életmódot

A kor előrehaladtával alapvetően megemelkedik a szisztolés vérnyomásérték (ez az első szám) és ezzel a szív-érrendszeri rizikó is. Ez ellen főként orvosi kezeléssel lehet tenni, amennyiben az életmódunk már egyébként is jól van felépítve. Ilyenkor a legokosabb döntés, ha elfogadjuk a diagnózist és mindent megteszünk azért, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a vérnyomásunkat.

Jenei doktor szerint, ha megszületik a magas vérnyomás betegség diagnózisa, akkor is érdemes a kardiológussal beszélni az életmódunkról, ha azt gondoljuk, mindent a lehető legoptimálisabban építettünk föl. Erre jó példa a ketogén diéta, amely rövid távon gyors fogyást és bizonyos egészségi előnyöket eredményezhet, hosszú távon követve azonban megnöveli a tápanyaghiány, az emésztési problémák, a csontritkulás és más kórképek rizikóját. Éppen ezért például vesebetegeknek, cukorbetegeknek, csontot érintő problémákkal élőknek és szív-érrendszeri betegeknek nem is ajánlott. Tehát előfordulhat, hogy miközben valaki úgy véli, mindent megtesz az egészségéért, egy másik szempontból valójában növeli az őt fenyegető kockázatokat.  

Teafaolaj: a hasznos útitárs

2025. május 17.

A tavaszi-nyári hónapban egyre többen terveznek utazásokat, kirándulásokat és pihenést a szabadban. Akár egy napos túrára, egy hosszú hétvégére vagy egy külföldi vakációra indulunk, fontos, hogy felkészültek legyünk minden eshetőségre. Ebben segíthet a teafaolaj, amely sokoldalú és hasznos segítőtárs.

A gyógyhatásokkal rendelkező ausztrál teafa, a Melaleuca alternifolia olaja az egyik leggyakrabban használt olaj. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatása miatt sokoldalú szerepe van a mindennapokban. Baktériumölő, gombaölő, vírusölő, parazitaölő tulajdonságait széles körben alkalmazzák. Figyeljünk viszont oda arra, hogy milyen teafaolajat vásárolunk, hiszen két teafaolaj között is nagy minőségbeli különbség lehet! Terápiás szempontból azok a 100%-os teafa illóolajok az értékesek, melyek terpinén-4-ol tartalma 35 és 48 % közötti, a cineol-tartalma viszont 5% alatti, mivel ez utóbbi vegyület irritálhatja a nyálkahártyát. 

Teafaolaj alkalmazása különböző utazás során felmerülő problémákra

Szúnyogok elleni védelem

Kicsiknek és nagyoknak egyaránt nagy bosszúságot tudnak okozni a szúnyogcsípések. Nem jönnek be a rovarok a helyiségbe, ha pár csepp teafaolajat csepegtetünk egy kis tál vízbe és azt az ablak vagy ajtó közvetlen közelébe helyezzük. Aromalámpába vagy párásítóba is tehetjük, ilyen módon is hatékony. 

Meghúzódott vagy túlterhelt izmok

A téli hónapokban elszoktunk a nagyobb sétáktól, így a tavaszi hosszabb kirándulások, túrák elsőre megviselhetik izomzatunkat. Ezekre nyújthat megoldást egy helyi masszázs, amelyet olajokkal is elvégezhetünk. Gyulladáscsökkentő hatású masszázsolajat kapunk, ha a masszírozáshoz használt kb. 100 ml alapolajba 5 csepp teafaolajat cseppentünk. Így a fáradt, gyulladt tagjaink is megnyugvást találhatnak.

Újabb allergia?

2025. május 16.

Világszerte nő a géllakk okozta allergiások száma, mely leggyakrabban a folyton változó összetevőkkel, az újabb termékek megjelenésével és a nem szakszerű felhelyezéssel magyarázható.

Körömszépészeti termékekben előforduló vegyi anyagok közül az ún. akrilátok okozzák a legtöbb allergiás megbetegedést. Ezek felelnek azért, hogy az UV-lámpa hatására a köröm felszínén a géllakk megkeményedjen.

Tünetek

Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, melyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel később is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik – nyakat, mellkast, szemet, kézfejet –, a panaszok ott is előfordulhatnak. „A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely ún. allergiás kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) okoz” – mondta dr. Lőrinc Kende, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Hozzátette: a mellékhatások az immunrendszer válaszreakciója következtében akár néhány napon belül megjelenhetnek, és kialakulhat egy tartós, hosszú távú allergia.

Mi a teendő?

Ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, korábban megszűnjön, és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni! Helyi gyulladáscsökkentővel, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. A további géllakk viselése ebben az esetben nem ajánlott, ugyanis jó eséllyel újra kialakulhatnak a panaszok. Bőrallergológiai vizsgálattal, az ún. epikután patch teszttel megállapítható, hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, melyeket 40-60 perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. Néhány nap elteltével, ha a területen bőrgyulladásszerű tünetek jelennek meg, akkor biztosan megállapítható az érzékenység.

Ha a továbbiakban az irritáló anyaggal nem találkozik az érintett és más terméket használ, a gyulladás nem alakul ki többet.

Allergia elleni gyógyszerek

2025. május 16.

Kinek, mikor, melyik?

Az allergiás panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek palettája széles, és a készítmények jelentős része vény nélkül is elérhető. Tabletták, oldatok, orrsprayk, szemcseppek egyaránt enyhíthetik a panaszokat. Nem könnyű a választás. Segítünk eligazodni a kínálatban, és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben, milyen tüneteknél melyik gyógyszerforma mellett döntsön.

Körülbelül minden 4. ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és az arányuk évről évre nő. Az allergia leggyakrabban allergiás nátha, más néven szénanátha vagy allergiás rhinitisz formájában lép fel. Az allergiás nátha tünetei hasonlóságot mutatnak a légúti fertőzések, így pl. a nátha, influenza vagy a Covid–19 tüneteivel, ami nehezíti annak a kiderítését, hogy pontosan mi is áll a panaszok hátterében. Az allergiás nátha diagnózisának felállítása orvosi feladat, csakúgy, mint a pontos kiváltó ok(ok) kiderítése is, amely pl. allergénspecifikus bőrteszttel lehetséges. Azonban a tünetek alapos megfigyelése hozzásegíthet a betegség azonosításához és hatásos kezeléséhez.

Figyelje meg ön is a tüneteit!

Lehetséges, hogy ön is allergiás náthával küzd. A szénanátha 4 fő tünete közül:

• orrfolyás,
• orrdugulás,
• tüsszögés,
• orrviszketés,

legalább 2-nek az észlelése fontos a betegség felismeréséhez. A 2 tünet közül az egyik az orrfolyás vagy az orrdugulás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak; vagyis nem csak egyszeri orrfolyásról vagy egy átmeneti orrdugulásról van szó.

A tünetek fennállásának időtartamát illetően:

• az allergiás nátha lehet egész éven át tartó ún. perennális, ha pl. házipor, állati szőr váltja ki a tüneteket,
• de lehet évszakokhoz kötött, ún. szezonális is, amikor bizonyos pollenek (pl. mogyorópollen, pázsitfűfélék pollenje) az allergének.

A szénanátha tünetei nem szűkülnek az előbb felsoroltakra, ugyanis felléphet még:

• torokviszketés, torokfájás,
• szem viszketése, vörösödése, könnyezése,
• köhögés, fulladás,
• hőemelkedés,
• fejfájás,
• fáradtság,
• alvászavar is.

Szénanátha esetén az antihisztamin hatóanyagok jelentik az alapkezelést

Hasznos tudni, hogy az emberi szervezetben a hisztamin az a molekula, amely felelős a szénanátha szerteágazó tüneteinek kialakulásáért. Ebből következik, hogy az allergiás nátha panaszainak kezelésében a hisztamin hatását gátló, ún. hisztamin1-antihisztamin hatóanyagok, röviden H1-antihisztaminok jelentik az elsődleges terápiás választást.

Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról

2025. május 15.

A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.

Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?

A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.

Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?

Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.