A zöldhályog kezelése: miért kell ennyiféle szemcsepp és egyéb kezelés?
2024. augusztus 18.
A glaukóma (zöldhályog) kezeléséről számos alkalommal beszélgettünk már professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával. A zöldhályog világszerte az egyik leggyakoribb olyan betegség, ami visszafordíthatatlan látásromlást, súlyos esetben látásvesztést okoz. Hazánkban is gyakori, elsősorban a 40 évesnél idősebb népességben. Megbeszéltük már a kezelések számos aspektusát és a diagnosztikát, azonban még nem tértünk ki arra az elvi jelentőségű kérdésre, hogy miért van szükség a sokféle szemcseppes, lézeres és műtéti kezelésre. Miért nem egy vagy két kezeléstípus az, ami mindenkinek egyformán előnyös?
A glaukóma kezelése
A zöldhályog kezelésében elsősorban a szem belső nyomását, azaz a szemnyomást csökkentjük. A szemnyomás az esetek jelentős részében nem oka a glaukómában kialakuló látóidegbéli idegrost pusztulásnak és a hozzátartozó idegsejt vesztésnek, melyek a látótér és a központi éleslátás megromlását okozzák. Az esetek más részében azonban a magas szemnyomás oki tényező: ilyen az a sokféle glaukóma forma, melyekben a szem egyébként egészséges, de a szem belső nyomása olyan rendkívül nagy mértékben növekszik meg, ami a látóideget alkotó idegrostok pusztulásához vezet. Az első nagy csoport, melyben kevesebb típus fordul elő, de sokkal gyakoribb hazai népességünkben, a nyitott csarnokzugú glaukómák csoportja.
Ebben a betegségcsoportban belső betegség okozza a látóideg idegrostjainak típusos pusztulását, azonban az állapot lefolyását, a romlás gyorsaságát jelentősen csökkenteni lehet a szemnyomás csökkentésével. Ebben a formában a szem vérkeringési zavarai (alacsony vérnyomás, túlkezelt magas vérnyomás) és öröklött tényezők is oki szerepet játszanak. Az oki tényezők nagy része jelenleg nem befolyásolható. Így tehát a glaukóma kezelése általánosságban szemnyomást csökkentő kezelésből áll. Téves az az állítás, mely a médiumokban az utóbbi egy-két évben többször is elhangzott, hogy a glaukómát különféle műtétekkel meg lehet gyógyítani. Ez természetesen nem igaz. Legjobb esetben a romlás további részét lehet jelentősen gátolni. Ez valamennyi kezelés célja.
Miért nem egyforma kezelés kell mindenkinek?
A szemnyomás csökkentése nem elégséges kezelési cél a zöldhályog kezelése során. Nagyon gyakran látható, hogy a szemnyomáscsökkentő kezelés (elsősorban szemcseppek rendelése) mellett a beteg glaukómája mintegy 10 év alatt oly mértékben romlik, hogy a hasznos látás végérvényesen elvész az érintett szemen vagy szemeken. A fejlett országokban a glaukómás vakságok jelentős része kezelés mellett alakul ki. Ennek egyik fő oka az, hogy a kezelés elvi iránya ugyan megfelelő, de a szemnyomás csökkentés mértéke nem az.
Mivel nem elég nagy a nyomás csökkenése, a keletkező eredmény nem biztosít a gyakorlati élet szempontjából hasznos látásmegőrzést. Úgy kell ezt elképzelnünk, mintha a mesében egy szegény ember feküdne az úton a hátán egy pótkocsis teherautóval. Arra jönne egy jóságos óriás, és így szólna hozzá: – Szegény ember, látom, hogy ez nagyon fáj neked. Segítek rajtad. Leveszem a pótkocsit, és csak a teherautót hagyom ott. – Ebből a tanmeséből nyilvánvaló, hogy a szemnyomás csökkentése semmit nem ér önmagában. A kezelés célja a szemnyomás kellően alacsony értékre csökkentése.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető: Gaucher-kór
2024. augusztus 17.
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek.
A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek következtében zsírszerű anyagok halmozódnak fel a szervezetben, többnyire a lépben, a májban, a csontokban. Így többi között megnagyobbodott lép, májkárosodás, véralvadási zavarok alakulhatnak ki.
A szövetség szerint jelenleg legalább száz olyan ember él Magyarországon, aki Gaucher-kórban szenved, és nem tudja, hogy kezelésre szorulna. A betegség főbb tünetei a krónikus fáradtság, végtagfájdalom, bélpanaszok, illetve véralvadási zavarokból következő erős orrvérzés, ínyvérzés, elhúzódó és görcsös menstruáció. A kór érinti a betegek csontozatát is: csontjaik törékenyebbek az átlagosnál, gyakran tapasztalható órákig, napokig tartó, szinte elviselhetetlen csontfájdalom.
A betegek számára Magyarországon is van elérhető terápia, a Szent László Kórház hematológia és őssejt-transzplantációs osztályának szakorvosai hosszú évek óta vesznek részt a Gaucher-betegek kezelésében – írták a közleményben.
A körömgomba nem csupán esztétikai probléma
2024. augusztus 17.
Időskorban akár a 50%-ot is elérheti a populációban a körömgomba gyakorisága. Ennek a rendkívül magas előfordulási aránynak oka lehet az is, hogy nem tulajdonítunk neki komoly jelentőséget, pedig egy rendkívül makacs fertőző betegségről van szó. Ezalatt szervezetünkben folyamatosan hordozzuk a kórokozót.
Ha fáj a fejünk, rögtön bekapunk egy fájdalomcsillapítót. A körömgombával nem izgatjuk magunkat, fájdalmat sem okoz, ezért igazából nem is igen tekintjük betegségnek.
Mik a tünetek?
A folyamat a lábkörmöket gyakrabban, a kézkörmöket ritkábban érinti. A klinikai tünetek az esetek egy részében diszkrétek: a körömlemez sárgás-fehéres elszíneződése, mérsékelt megvastagodása, egyenetlensége figyelhető meg, míg máskor jelentős deformitás, sárgás-zöldes-barnás elszíneződés, a körömlemez alatt jelentős mennyiségű törmelék, a körömlemez töredezettsége, esetleg részleges vagy teljes leválása hiánya figyelhető meg.
A fertőzés úgy indul, hogy a gomba bekerül a köröm alá, és ott él tovább – mélyen lenn, ahonnan a köröm kinő. Ezek a körömgombák nem láthatók, sem a köröm alatti aktív fertőzés, csak a már megvastagodott, elszíneződött, töredezett, rétegesen leváló köröm.
Mi okozhatja?
A körömgombásodás sokkal gyakrabban fordul elő a lábujjakon, mint a kéz ujjain. Ennek oka, hogy a cipők és a zoknik meleg, nyirkos környezetet teremtenek, amely a gombák szaporodását elősegíti.
A gombásodás kialakulását számos tényező elősegítheti: a körömlemezt érô sérülések, ismételt mikrotraumák, rendszeres sportolás, nem szellôzô, manapság divatos mûanyag cipôk viselése, meleg, nedves környezet, izzadás, uszoda, wellness, közös fürdôk használata, mûköröm viselése, idôskor, vérkeringési zavarok, cukorbetegség, immunrendszert legyengítô betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek szedése.
A legtöbb fertôzést az okozza, amikor a körömgombák valamilyen sérülést követôen bekerülnek a köröm alá – például egy nehéz tárgyat ejtünk a lábunkra, megszúrjuk a lábujjunkat vagy túl rövidre vágjuk a körmöket.
Gyakrabban fordul elô azoknál, akiknek fokozottabban izzad a lábuk, szinte mindig zárt (edzô) cipôt hordanak – nyáron is. – Nem váltogatják a cipôket, így nem tud egyik napról a másikra kellôen kiszáradni, esetleg még zoknit sem cserélnek naponta.
A mûkörmök és a körömlakkok hermetikusan lezárják a körömfelszínt és a körömágyat, ezzel teljesen védett helyet biztosítva a körömgombáknak és szaporodásuknak.
Hogyan segít a köszvényen a diéta?
2024. augusztus 16.
Köszvény esetén a szervezetben megnő a húgysav-szint, ennek következményeképp pedig húgysav kristályok csapódnak ki az ízületekben. Ezek a kicsapódott kristályok fájdalmat, gyulladást, ún. köszvényes rohamot okoznak. A betegség legtöbbször a helytelen táplálkozás miatt alakul ki, azonban genetikai hajlam is szerepet játszhat benne.
Hogyan segít a diéta?
A kialakult köszvény betegség kezelésében a diétának és az életmód-változtatásnak kiemelt szerepe van. Ilyenkor ún. purinszegény diétát szükséges követni. A purin az a szerves vegyület, melynek emésztése során az emberi szervezet húgysavat termel. A purin bevitel csökkentésével tehát a húgysav-szint is csökkenthető.
Köszvény kezelése – purinszegény diéta
A purinszegény diéta kulcsfontosságú köszvény esetén. A túlzott purin fogyasztás ugyanis tovább fokozza a húgysav-szintet, a húgysavkristályok növekedését, az ízületek roncsolását és a gyulladást. A szervezetbe bevitt purin nagymértékű csökkentésével azonban a húgysav-szint is csökkenni fog, ezzel pedig az első és legfontosabb lépést megtettük a gyógyulás irányába.
Kialakult köszvény esetén a diéta és az ízületi gyulladáscsökkentő kezelés egyidejű, azonnali megkezdése ajánlott. Ilyenkor azonban sokszor előfordul, hogy a diéta önmagában nem képes megfelelő mértékben és gyorsasággal lecsökkenteni a húgysav szintet. Ebben az esetben a köszvény diéta kiegészítésére gyógyszeres kezelés is szükséges a húgysavszint kellő csökkentése céljából. Ennek megítélése minden esetben a kezelő reumatológus szakorvos feladata. Kiemelten fontos, hogy a gyógyszeres kezelés NEM HELYETTESÍTI A DIÉTÁT!
4 szuper fagylaltrecept a nyárra - Fagyi házilag!
2024. augusztus 16.
Van annak valami varázslatos hangulata, ahogy az ember a mélyhűtőből a saját fagylaltját kínálja. Sokfélét készíthetünk, ilyenkor úgyis elfogy mind pillanatokon belül. Legyünk bátrak az ízek kiválasztásánál! Készítsd el a saját fagyidat, ami számodra a legfinomabb lesz!
Narancsos-mandarinos fagylalt
Verjünk kőkemény habbá egy fél literes habtejszínt. Öt-hat hatalmas narancs héját reszeljük le, nyomjuk ki a levüket, és jó néhány mag nélküli mandarint pucoljunk meg. Ha nagyon vékony a hártyájuk: rajtuk lehet hagyni, de tényleg csak akkor, különben szedjük le a mandaringerezdekről azt is, és vágjuk őket össze. Tegyünk hozzájuk három nagy kanál finom gyümölcsös jellegű mézet, egy csöpp fahéjat és kevés reszelt szerecsendiót.
Ezt a masszát nagyon óvatosan keverjük a tejszínhabhoz. Ha van fagylaltgépünk, tegyük bele az egészet - ha nincs, ahogy nekem sincs, egyszerűen tegyük a mélyhűtőbe, és 15-30 percenként keverjük át, hogy egyenletesen szilárduljon.
Van, aki szereti, ha étcsokoládé-forgácsot, pirított mogyorót teszünk bele - én inkább a tetejére teszek pirított pisztáciát vagy mandulaforgácsot, amikor tálaljuk.
Édes, hűvös magvak
Ezek lehetnek apróra tört diószemek, puha, édes mandula, zöld árnyalatú pisztácia, ropogós mogyoró vagy akár zsíros-nehéz kesudió is. Sőt: keverhetjük őket egymással.
Én a legjobban úgy szeretem, ha közepesen durvára töröm a mogyorót, mondjuk, és egy serpenyőbe szórom. Ahogy melegítem, barnacukrot szórok rá, jó két-három marékkal a tizenöt dekányi mogyoróhoz. Amikor az egész illatos, sűrű, karamelles masszává válik, akkor üveglapra simítom és kihűtöm. Egészen apróra darálom a grillázst - hiszen az lesz belőle, és hozzákeverem a szokásos fél liternyi habtejszínből készült kemény habhoz. Nagyon jól áll neki egy apró pohárka sherry is, nyugodtan csorgassuk mellé, és így tegyük a mélyhűtőbe. Persze ezt is kavargassuk át gyakran, hogy egyformán hűljön.
Honnan ismerheti fel az anafilaxiát?
2024. augusztus 15.
Ön tudja, hogy mi a teendője anafilaxiás sokk esetén? Tisztában van vele, hogy mely tünetek alapján azonosíthatja be ezt a hirtelen kialakuló, súlyos és életveszélyes reakciót? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus, gyermek tüdőgyógyász szakorvosa foglalta össze az anafilaxiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az anafilaxiáról dióhéjban
Az anafilaxia súlyos, akár az életet is veszélyeztető akut állapotot jelent, amit számtalan allergén kiválthat. Ezek közül a leggyakoribbak az ételek (tehéntej, tojás, földimogyoró és diófélék, szója, halak, szezámmag), a különféle gyógyszerek (antibiotikumok, kontrasztanyagok), valamint a méh-és darázsméreg allergia. Mivel az anafilaxia is egy allergiás folyamat következménye, így az egyik legnagyobb dilemmát az okozza, hogy miként lehet megkülönböztetni az enyhébb allergiás reakcióktól. Dr. Mezei Györgyi szerint a helyzet pontos felmérése azért is rendkívül fontos, mert míg az enyhébb allergiás tünetek kezeléséhez elegendőek az antihisztamin tartalmú készítmények, addig az anafilaxia súlyosbodását és az esetleges életveszélyt csak az izomba adott adrenalin injekció adásával előzhetjük meg.
Így ismerheti fel az anafilaxiát
Az anafilaxia perceken (esetleg órákon) belül kialakuló, egyre súlyosbodó állapot, ami két-három szervrendszert is érinthet. Ennek során az allergénnel való találkozás hatására az immunsejtekből hisztamin és egyéb kémiai üzenetküldő vegyület szabadul fel, amely a jellegzetes tüneteket okozza. De honnan ismerhetjük fel ezeket?
A World Allergy Orginazation 2020-as állásfoglalása alapján két esetben beszélhetünk anafilaxiáról:
-Ha az anafilaxiás tünetek a bőrt, a nyálkahártyát vagy mindkettőt érintik (testszerte megjelenő csalánkiütés, viszketés, bőrpír vagy az ajkak és szemhéj vizenyője), emellett pedig legalább még egy, a légutakat, a keringési rendszert vagy az emésztőrendszert érintő súlyos tünet is jelen van.
-Ha az akutan kialakuló vérnyomás-esés vagy hörgőgörcs vagy gégét érintő tünetek megjelenése egy ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után következik be még akkor is, ha nem állnak fenn az anafilaxiára jellemző bőrtünetek.
Mint dr. Mezei Györgyi mondja, az anafilaxiában légúti érintettségre utaló tünet a nehézlégzés, a légszomj és a sípolás, a gombócérzés, rekedtség, valamint a nyelv, a torok, a garat és a gége duzzanata. A tünetek a keringési rendszert és az idegrendszert is érinthetik, ez esetben hirtelen kialakuló vérnyomás-esés, valamint gyengeség, szédülés, ájulás, zavartság, halálfélelem és eszméletvesztés is létrejöhet. A harmadik anafilaxiában érintett szervrendszer, az emésztőrendszer: súlyos, görcsös hasi fájdalom, ismétlődő hányás, hasmenés jelzi a kritikus állapotot.
Összefoglalva tehát: az anafilaxia egy viharos gyorsasággal kialakuló, az egész szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, ami akár halált is okozhat. A súlyos anafilaxia a légutak, a légzés és/vagy a keringés potenciálisan életveszélyes károsodásával jár, ami bőrtünet nélkül is megjelenhet.
Honnan tudható, hogy a hőség miatt nem alszik vagy alvászavara van?
2024. augusztus 15.
A kánikula, az éjszaka is magas hőmérséklet nagyon sokaknál megnehezíti az alvást, ez a fajta adaptálódás még egészséges szervezetnek sem könnyű. Aki pedig már korábban is alvászavarral küzdött, annak talán még súlyosabb lehet a helyzete. De honnan tudhatjuk, hogy csak a hőség miatt szenvedünk vagy valódi alvászavarunk van? Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa (alvásszakértője) válaszolt a kérdésre.
Kánikulában jobban fel kell készülni az alvásra
A kánikula, az időjárási frontok szinte mindenki hatnak valamilyen módon, bár vannak, akik jóval érzékenyebben reagálnak másoknál. Főként azoknak nehéz alkalmazkodni a sokszor szélsőséges változó időjárási körülményekhez, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek, például szív-érrendszeri vagy légzőszervi betegek, illetve a menopauza időszakát élik vagy idősebbek. Ugyancsak súlyosbodhatnak a már meglévő alvászavarok, nem elsősorban szervi okok miatt, hanem a megváltozott körülmények okán. Hiszen senkinek sem könnyű pihentetően aludni 32 fokban, és sok esetben a légkondicionálás is zavaró hatású lehet, különösen, ha túl hűvösre állítják.
Kánikula idején érdemes tehát alaposan felkészülni az alvásra, például nyitott ablakkal, a hálószoba elsötétítésével, az elektromos eszközök kerülésével, esti zuhannyal, relaxációval. Amennyiben viszont már régebben fennáll vagy fokozódik az alvászavar és már nappali tüneteket is okoz, mindenképpen szakértő segítséget kell kérni.
Mikortól beszélhetünk alvászavarról?
Az alvászavar nagyon gyakori betegség, átmenetileg a lakosság harmadát érinti, tartósan pedig közel tizedét – mutatták ki egy korábbi Huntarostudy tanulmányban. Azoknál, akik orvoshoz fordulnak, a leggyakoribb panasz az elalvás és/vagy a visszaalvás nehézsége, és az, hogy a páciensek úgy érzik, „rosszul alszanak”, azaz az alvás minőségét vagy mennyiségét nem tartják elégségesnek.
Ugyanakkor a diagnózis felállítása korántsem csak a szubjektív tapasztalatokra épül, a BNO-10 betegségosztályozó rendszer alapján a nem organikus, vagyis nem szervi eredetű álmatlanság (inszomnia) végleges diagnózisához az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük:
– az elalvási, illetve átalvási nehézség, valamint az alvás nem kielégítő minősége,
. az alvászavar legalább heti három nap jelentkezik, minimum egy hónapon keresztül,
– emellett a páciens sokat foglalkozik az álmatlansággal és annak lehetséges következményei miatti aggodalmakkal,
– a nem kielégítő alvás következtében jelentős kellemetlenséget tapasztal, mely befolyásolja munkahelyi és társas funkcióit.
Az Európai Alvástársaság által javasolt diagnosztikai kritériumok közé tartozik még (a fentieken kívül) a szükségesnél korábbi felébredés, a lefekvés kerülése, halogatása. Emellett az alvászavarhoz kapcsolódóan legalább egy nappali panasz a következők közül: fáradtság / rossz közérzet, figyelem-, koncentráció-, vagy memóriapanaszok, társas-, családi, munkahelyi, vagy tanulmányi teljesítmény romlása, hangulatzavar / irritábilitás, nappali álmosság, viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, impulzivitás, agresszivitás), csökkent motiváció / energia / kezdeményezőkészség, megnövekedett hajlam a hibákra, balesetekre.
Babavárás nehézségekkel: Így készüljünk fel a meddőségi kezelésekre
2024. augusztus 14.
A meddőségi kezelések előtti időszak gyakran stresszes és kihívásokkal teli lehet, azonban egy kis tudatossággal leküzdhetjük az előttünk álló akadályokat. Hogyan csökkenthetjük hatékonyan a feszültséget? Mire figyeljünk a mindennapokban a táplálkozás terén? Cikkünkben mutatjuk a pontos válaszokat!
Teremtsünk stresszmentes környezetet!
Napjainkban is számos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a stressz befolyásolhatja-e a kezelés kimenetelét. Egyelőre minden kétséget kizáró eredményeket nem publikáltak, azonban egy biztos: a stresszes, feszült mindennapok semmiképp nem tesznek jót az egészségünknek, ezért a legjobb döntést a nyugodt körülmények kialakítása jelenti. Akárcsak a petesejt donáció, úgy a meddőségi kezelés előtt is érdemes a valódi lelki nyugalomra fókuszálni.
Az alábbi tippekkel megkönnyíthetjük az elkövetkezendő heteket, hónapokat:
- Készüljünk fel lelkileg szeretteink segítségével. Gyakran már az is óriási terhet vesz le a vállunkról, ha egyszerűen csak megosztjuk másokkal az aggályainkat és félelmeinket. Ilyenkor jól esik egy kicsit kiönteni a lelkünket, a biztató szavak pedig csökkentik az esetleges feszültségünk mértékét. Ha egy közeli hozzátartozónk vagy ismerősünk is meddőségi kezelést vett igénybe, akkor kérdezzünk bátran tőle a személyes élmények megismerése érdekében.
- Ne féljünk szakemberhez fordulni. Természetesen a stressz leküzdése nem mindig egyszerű feladat. Ha úgy érezzük, kérjük bizalommal pszichológus vagy terapeuta segítségét, aki lépésről lépésre vezet el minket a lelkileg kiegyensúlyozott mindennapokhoz. Ezzel remek szolgálatot teszünk az egészségünknek, és feldolgozhatjuk az akár több éve vagy évtizede fennálló problémáinkat is. Előfordulhat, hogy már egy-két alkalom után áttörést érünk el, a ránk nehezedő nyomásnak pedig végleg búcsút inthetünk.
- Pihenjünk eleget minden nap. Túlzott pörgés helyett inkább csökkentsük a megszokott tempót, és készüljünk fel testileg és lelkileg is a kezelésre. Töltsük az időnket olyan dolgokkal, amelyek valódi kikapcsolódást és feltöltődést nyújtanak számunkra. Sétáljunk a szabadban, hallgassunk zenét, nézzük meg újra a kedvenc filmjeinket és sorozatainkat – szerencsére számos lehetőség közül választhatunk a saját igényeinkhez igazodva. Tekintsünk úgy erre az időszakra, ahol a pihenésen kívül semmi másra nem kell koncentrálnunk.
Tüdőbeteg? Ezért jelenthet nagy kihívást a kánikula
2024. augusztus 14.
A kánikula különösen megviselheti azokat, akik a tüdőt érintő tartós megbetegedésben szenvednek. Miért követel nagyobb óvatosságot a forró nyár a COPD-s és asztmás betegektől? A kérdésre dr. Potecz Györgyi a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere válaszolt.
A szélsőséges hőség és magas páratartalom kiváltképp kockázatos a légúti betegségben szenvedőkre, hiszen megnehezítheti a légzést, rontja tüneteiket és általános egészségi állapotukat is veszélyeztetheti. Mindezt tovább súlyosbítja a városok megnövekedett légszennyezettsége, valamint a szezonális allergiák.
Rosszabbodó tünetek
A nagy nyári melegben és magas páratartalom mellett a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) vagy asztmában szenvedő pácienseim gyakran számolnak be légzési nehézségekről -mondja dr. Potecz Györgyi. Ennek az az oka, hogy a szervezet ilyenkor is igyekszik a normál testhőmérsékletet beállítani, ám a hűtéshez extra energiára van szüksége, ami további terhelést jelenthet a légzőrendszerre, a szív- és érrendszerre. A tüdőbetegségben érintett betegeknél szaporább lesz a légzésszám, és megnő az oxigénszükséglet, ami újabb megterhelést jelent az amúgy is károsodott tüdőnek. A beteg légszomjat és fáradékonyságot tapasztal.
Hőség, pára, ózon és pollen -veszélyes négyes
Egy 2022-es vizsgálat eredmény szerint, melyet a European Respiratory Journal Open Research című folyóiratban tették közzé kiderül, hogy a COPD-s betegek magas hőmérséklet esetén nagyobb valószínűséggel észlelik légzési tüneteik rosszabbodását, légszomjat, zihálást és mellkasi szorító érzést. A meleg időjárás okozta fellángolások egyik lehetséges oka a magas talaj közeli ózonkoncentráció – magyarázza Potecz doktornő, ami az egyéb légköri szennyező anyagokhoz hasonlóan (szálló por, nitrogén-dioxid, kén-dioxid) légzési nehézségeket okozhat. Az ózon képződéséhez a megnövekedett szennyezőanyag-kibocsátáson kívül a száraz és napos időjárás, gyenge szél és az alacsony légnedvesség is hozzájárul.
Főként tavasszal és nyáron, valamint a déli órákban kell magasabb ózonszinttel számolnunk, ami csökkenti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet és a tüdőkapacitást. Ez elsősorban azokat érintheti rosszul, akiknek eleve csökkent a tudőfunkciójuk. Magas ózonszint esetén nagyobb a kockázata a tüdőgyulladásnak és a hörghurutnak, az asztmások tünetei felerősödhetnek, és gyakrabban kényszerülnek rohamoldó inhalátoruk használatára.
Mitől hullanak az augusztusi csillagok?
2024. augusztus 13.
A szerelmesen balzsamos augusztusi estéken választhatunk csillagot, sőt kívánhatunk is ... na de mi az ami hullik, és hullik-e tényleg, vagy csak úgy tűnik?
A hulló csillag - babonásan szerelmes
Azt mondják, ha valaki akkor kíván valamit, amikor a csillag hullik az égről, az a kívánsága meg fog valósulni. Ezt természetesen az éjszakai sétákon andalgó szerelmesek használják ki a legjobban. Ilyenkor szerelmük tárgyával kapcsolatos kívánságokat küldenek a csillagokba. Magyarországon az augusztusi csillaghullás egy ilyen romantikus és visszatérő esemény, melyet a Perseidák meteorrajhoz tartozó hullócsillagoknak köszönhetünk, minden évben általában aug 8-18 közt valamikor érnek a közelünkbe, érdemes figyelni, melyik nap tetőzik, vagyis van legközelebb hozzánk a csillaghullás.
Mi is az a hullócsillag?
Az egyik pillanatban még fent ragyognak az égbolton, a másik pillanatban pedig leesnek egy lángcsóvát húzva maguk után. Érdekes - és ahogy a régi nóta is megörökítette -ismert jelenség az augusztusi csillaghullás. A Föld, keringése közben gyakran találkozik üstökösökkel, amelyek ha szétesnek, porfelhő keletkezik belőlük. Amikor az üstökös a Nap közelébe ér, felmelegszik és porszemcséket szór szét. Ezeket más néven meteornak nevezik. A hullócsillagnak nevezett jelenséget is ezek a porszem méretű kődarabok okozzák, amelyek másodpercenként több kilométert is megtesznek.
Meteor és meteorit
Sokszor rosszul használják ezt a két szót, peig ugyan szoros kapcsolatban vannak egymással, nem ugyanazt jeletnik. A meteorit a bolygóközi térből a Föld felszínére lehullott testek megnevezése, magyarán a földre került "hullócsillag". A meteoritok a Föld felszínére természetes úton került, Földön kívüli anyagminták.
Meteornak kezdetben a lehulló test által a légkörben kiváltott, látható hatást nevezték (hullócsillag), ma már a bolygóközi térből a Föld felé közeledő testet, sőt a bolygóközi térben mozgó kisebb testeket is így nevezzük.
