Mozgással csökkenthető a testsúly és a koleszterinszint is

2024. október 24.

Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve – közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája a hatékony koleszterinszint-csökkentés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az LDL a „rossz”, a HDL a „jó”

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, több frakciót kapunk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 

Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

A rizikófaktorok összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is.

Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.

Rózsaszín köd időskorban

2024. október 23.

Vitathatatlan, hogy a kor előrehaladtával sok minden megváltozik az ember életében. A gondolkodásunk a világról, az önmagunkról alkotott képünk vagy akár biológiai értelemben a testünk is átalakul, még ha sokszor ennek nem is örülünk. Kérdés, hogy a szerelemnek hasonlóképpen át kell-e alakulnia. Egy idősebb ember valóban csak szeretni tud, és nem szerelemmel szeretni?

Eddig csak az 50-es, 60-as korosztály kereste az örök ifjúság titkát, ma már a huszonévesek is ránctalanító krémeket használnak. A fiatalok mintha megrettentek volna az idő múlásától. Egyesek a néhány szál ősz hajukat is befestetik, mások bőrfeszesítőkkel küzdenek a narancsbőr ellen. Bár ez a probléma elsősorban a nőket, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy a lányokat érinti, de bizony a fiúk is beszállnak a küzdelembe.

Az átlagéletkor emelkedése nagyszerű, de egyben komoly kihívást jelentő jelenség napjainkban. A fiatalságot idealizáló társadalomban az időskorral kapcsolatos tévhit, hogy az idős ember csak depressziós lehet, és minden oka megvan arra, hogy izoláltan élje le életének hátralévő részét. Mindez azt a kérdést is felveti, hogy mit jelent és hány évet, amikor azt mondjuk, hogy „életének hátralévő része”. Az ilyen és ehhez hasonló torz gondolkodás nem ad valós képet, sőt úgy gondoljuk, hogy a társadalom nyomása, valamint a hibás ok-okozati következtetés befolyásolni képes az idős ember hangulatát, saját magához való viszonyát.

Az időskor a 65 év és az azon túli időszak. Egy adott civilizáció értéke lemérhető azon, hogy milyen értelmet kölcsönöz a teljes életciklusnak. Ugyanis ez az értelem áthatja az új generációk életét és esélyeit arra, hogy képesek lesznek-e szembenézni a végső kérdésekkel.

Az öregedés diagnózisa csődöt mond, ha csupán a naptári életkorra támaszkodik. Az életkori szakaszok eltolódása miatt szükség van az öregségről és az öregedésről alkotott nézetek felülvizsgálatára. Nemcsak az orvostudomány, de a pszichológia és a gerontológia is egyetért abban, hogy tudományos szempontból tarthatatlan, ha az ember életkorát csupán az évei száma alapján akarjuk meghatározni.

Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

2024. október 23.

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Játék a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25^oC, a férfiak számára pedig a 22^oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk. 

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”

A zen meditáció

2024. október 22.

A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.  

Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.

A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.

A testtartás

Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.

Az ülés

A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:

a,1 
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.

A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.

a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.

Stresszcsökkentés józan ésszel

2024. október 22.

Egyre közismertebb, hogy a stressz számos lelki és fizikai betegség önálló rizikófaktora és szinte lehetetlen elkerülni. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint azonban csökkenteni és kezelni nem csak lehet, de kell is.

Állandó támadásra, menekülésre készen

A stressz egy olyan belső vagy külső inger, amelyet egy adott személy – nem feltétlenül tudatosan – veszélyesnek minősít, és ez vészreakciót indít el benne. A vészreakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Felkészülvén az „ütésre vagy a futásra”, fokozódik a légzés, az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, beindul az adrenalin-termelés, felszabadulnak a zsírsavak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Ebből is látszik, hogy a tartósan fennálló stresszes állapot állandó készenlétben tartja a szervezetet, ami roppant megterhelő.

Aki azt gondolja, a stressz csakis feszültséget okoz, téved. Sokszor olyan alattomosan jelentkeznek a következményei, hogy már csak egy komoly betegség utal arra, hogy túl sokáig hagytuk eluralkodni. Hiszen nem csak a túl sok munka, a többszörös megfelelési- és teljesítmény-kényszer, de a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is stresszforrás. Ha nem lépünk ki időben a stressz okozta ördögi körből, a teljesítményünk romlása után betegségek fognak figyelmeztetni minket a megoldás szükségességére.

Milyen betegségek mögött húzódhat meg a tartós stressz?

• Szív és érrendszeri megbetegedések 
• Magas vérnyomás 
• Pánikbetegség
• Pajzsmirigy betegségek 
• Megnövekedett vércukorszint 
• Gyomorfekély 
• Tenziós fejfájás vagy migrén 
• Ekcéma súlyosbodása 
• Előrehaladott asztma 
• Alvászavarok 
• Irritábilis bél-rendellenesség 
• Daganatos megbetegedések 
• Autoimmun megbetegedések

Ételadalékok is okozhatnak allergiát

2024. október 21.

A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Előfordulhat, hogy két összetevő külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót vált ki.

Enyhe bőrpírt és életveszélyes tüneteket is okozhat

Az additív allergia jellemzően aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén „rejtve” van az élelmiszerekben. – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsőtesten jelentkező bőrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.

A leggyakoribb allergének

Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzően a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók – nátrium glutamát – is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.

• Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát érdekessége, hogy nyomokban számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követően mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezen kívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
• Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez, ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínai étterem szindrómaként is definiált bőrpírral és hányingerrel is kísért tünet együttes feltehetően a nátrium glutamát és a többi összetevő kölcsönhatásának következménye.
• A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
• A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevői közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehézlégzést okozhat. Szakszerű segítség hiányában a beteg állapota rövid időn belül életveszélyessé válhat.

Alacsony vérnyomás? 9 természetes vérnyomásemelő tipp

2024. október 21.

Az alacsony vérnyomás legtöbbször alkati adottság, amely azonban időnként panaszt, kellemetlenséget okozhat, bár egyes esetekben ez lehet egy háttérben álló betegség tünete is. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája természetes vérnyomásemelő módszerekről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.

9 természetes vérnyomásemelő tipp

Alacsony vérnyomás esetén csak ritkán szükséges kezelés, de mindenkinek hasznos ismernie azokat az ötleteket, amelyek kissé megemelik a vérnyomást, és segítenek elkerülni az esetleges gyengeséget, rosszullétet.  

1. Kerüljük a tűző napot és ne üljünk sokáig meleg vízben!
   A meleg még jobban kitágítja az ereket, vagyis még lejjebb viszi a vérnyomást, ezért a meleg vizes fürdőkben, a kádban és a tűző napon is csak rövid ideig ajánlott tartózkodni. 
2. Gyakran igyunk!
   A megfelelő folyadék-, főként vízfogyasztás kiegyensúlyozhatja a vérnyomást, így akkor is fontos rendszeresen kortyolni, amikor nem érezzük szomjasnak magunkat.
3. Óvatosan az alkohollal!
   Bár a jelentős mennyiségű ital éppen emeli a vérnyomást, egy pohár bor egy picit lejjebb is viheti az értéket, így akikre jellemző az alacsony vérnyomás, csak óvatosan fogyasszanak! 
4. Együnk kevesebbet, de gyakrabban!
   A gyakori kis adagok megelőzhetik a vérnyomásesést, ugyanakkor főleg idős magasvérnyomás betegeknél nem ritka az evés utáni vérnyomáscsökkenés. Nekik étkezés után érdemes lefeküdni.  
5. Válasszunk sós ételeket!
   A sóról közismert, hogy emeli a vérnyomást, így alacsony értékek esetén beépíthetőek az étrendbe a sós fogások.  Ez nem jelent túlsózást, de érdemes a fogások közül a sós ízűeket előtérbe helyezni. 
6. Egyeztessünk a gyógyszerelésünkről az orvossal!
   Bizonyos gyógyszerek lejjebb vihetik a vérnyomást – például egyes antidepresszánsok, vízhajtók -, ezért a már szedett gyógyszereinkről és alacsony vérnyomásunkról mindig tájékoztassuk a kardiológust!
7. Próbáljuk ki a kompressziós zoknit!
   Bár visszér-betegség esetén kötelező a kompressziós harisnyák, zoknik viselése, azok abban is segítenek, hogy csökkentve az lábszárakban keringő vér mennyiségét, az máshová áramolhat. 
8. Keresztezzük a lábunkat!
   Gyengeség és szédülés esetén beválhat a keresztezett lábbal ülés, ugyanis enyhén emeli a vérnyomást. Viszont éppen ezért nem szabad vérnyomásméréskor így ülni. 
9. Kerüljük a hirtelen pozícióváltást!
   A helyzetváltozásra bekövetkező hypotonia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése.  Ezt nevezzük orthostázisnak, amikor felálláskor lezuhan a vérnyomás, illetve lassabban emelkedik arra a kívánt mértékre, ami elégséges vérátáramlást biztosít a szervek számára.

Ezt tanítják nekünk a patkányok

2024. október 20.

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.  

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90%-a hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mindezidáig nem végeztek hosszútávú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a cukorbetegség kialakulását

2024. október 20.

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek világszerte többmillió embernél csökkenthetik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát – állapította meg brit kutatók tanulmánya a The Lancet című orvostudományi folyóiratban.

Az orvosok eddig is írtak fel olcsó vérnyomáscsökkentő gyógyszereket az életveszélyes szívroham vagy agyvérzés esélyének mérséklésére. Eddig azonban megválaszolatlan maradt az a kérdés, hogy vajon ezek a gyógyszerek meg tudják-e akadályozni a kettes típusú diabétesz kialakulását is.

A kutatók most arra jöttek rá, hogy ezeknek a gyógyszerek védőhatása sokkal szélesebb körű, mint eddig vélték. A vizsgálat szerint egyes ilyen gyógyszerek közvetlenül képesek csökkenteni a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Az Oxfordi és a Bristoli Egyetem kutatóinak vizsgálata a legnagyobb ilyen jellegű kutatás: átlagosan öt éven át végzett, 19 globális méretű randomizált klinikai vizsgálatban részt vevő több mint 145 ezer ember adatait elemezték.

A szisztolés vérnyomás 5 higanymilliméterrel való csökkentése – ami könnyen elérhető vérnyomásgyógyszerrel vagy életmódváltással – 11 százalékkal csökkenti a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. A tudósok eredményei szerint az angiotenzin-konvertáló enzimgátlók (ACE-gátlók) és az angiotenzin-II-receptorblokkolók (ARB-k) rendelkeznek a legerősebb védőhatással. Mindkettő 16 százalékkal csökkenti a kettes típusú diabétesz kialakulásának esélyét. A kalciumcsatorna-blokkolókról ezt nem tudták kimutatni.

A bétablokkolókról és a tiazid vízhajtókról azonban azt mutatták ki, hogy növelik a cukorbetegség kockázatát, annak ellenére, hogy köztudott jótékony hatásuk a szívroham és agyvérzés megelőzésében.

Vaidya: az ájurvédikus orvos szerepe

2024. október 19.

Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidyáknak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos". A vaidya szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.  

A vaidya képzése és szerepe

Egy vaidya hosszú évekig, akár 12 évig is tanul, hogy elsajátítsa az ájurvéda összetett és átfogó tudományát. Ez magában foglalja a különböző gyógyító technikák, gyógynövények és kezelési módszerek alapos ismeretét. Egy vaidya nem csupán az egyéni betegségek kezelésére összpontosít, hanem a teljes személyiségre és az életmódra is. Az egészséget holisztikus megközelítéssel értelmezik, figyelembe véve a mentális, érzelmi és fizikai állapotot is.

Az ájurvéda és a doshák harmóniája

Az ájurvéda alapvetően a doshák – Vata, Pitta és Kapha – egyensúlyára épül. Minden ember egyedi dosha-kombinációval rendelkezik, ami meghatározza a testi és mentális jellemzőit. A vaidya feladata, hogy azonosítsa az egyensúlyhiányokat, és személyre szabott kezelési terveket dolgozzon ki. Ehhez különféle diagnosztikai módszereket használ, például a nadi vigyan (pulzusdiagnosztika), amely segít meghatározni a doshák állapotát és az esetleges egyensúlytalanságokat.