A sejtterápiás kezelés 3 fő előnye vállfájdalom esetén
2025. március 09.
A váll az egyik legflexibilisebb ízület a testben, amelyben csontok, izmok és más képletek teszik lehetővé az összetett mozgásokat és erőkifejtést. Ugyanakkor az itt létrejövő problémák kezelése gyakran nem könnyű, ezért is fontos hangsúlyozni a modern regeneratív medicina jelentőségét. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája mutatta be a sejtterápiás kezelés lehetőségét.
Regeneratív orvoslással támogatható a szervezet
Nincs jobb gyógyító, mint a saját testünk, ráadásul a természetes módon bekövetkező gyógyulás teljesen biztosan nem árthat. Ezért is olyan izgalmas terület a regeneratív orvoslás, amely egy gyógyszermentes, természetes lehetősége annak, hogy a test öngyógyító képességét a lehető legmagasabb „fokozatra kapcsoljuk”, és akár olyan sérülések, műtétek, egyéb problémák után is gyorsabb legyen a felépülés, amelyek korábban erősen elhúzódtak.
– A regeneratív orvoslás egyik leghatékonyabb eszköze a sejtterápiás kezelés (PRP-kezelés), amely egy optimális megoldás lehet számos vállprobléma terápiájában. A sejtterápiáról fontos tudni, hogy a vérlemezkékben gazdag vérplazmát használja fel – erre utal a PRP megnevezés is (platelet-rich plasma), amelyet ún. centrifugálással lehet kinyerni a saját vérből. Miután tehát vérvétellel kinyerjük a saját vért, azt a megfelelő eljárás után vissza is injektáljuk az érintett testrészbe. A vérlemezkék sok egyéb mellett növekedési faktornak nevezett hormonokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a test öngyógyító folyamatait. Vagyis tulajdonképpen arról szó, hogy a természetesen módon is a vérben lévő hasznos anyagok nagyobb koncentrációban és célzottan jutnak vissza oda és akkor, ahol és amikor nagy szükség van rájuk – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája.
Ezért olyan gyakoriak a vállsérülések
A váll a szervezetünk legmozgékonyabb ízülete, és annak érdekében, hogy stabilitása biztosított legyen, a felkarcsont fejével ízesülő lapocka ízületi árkát egy kemény szövetből álló gyűrű veszi körül, az úgynevezett labrum. Ez a porcgyűrű segít a felkarcsont fejét a vállízületi árokban tartani. A porc sérülése vagy túlhasználata nem ritka jelenség, különösen, tenisz- vagy szoftball játékosoknál, és minden olyan sportnál vagy egyéb tevékenységnél, amely azzal jár, hogy hosszú időn keresztül a fej fölé kell emelni a kart. Ugyanakkor balesetben is megsérülhet a labrum, például, ha direkt ütés éri a vállat, ha a kinyújtott karjára vagy a vállára esik valaki. Gyakran előfordul, hogy nem önmagában áll fenn a labrum sérülés, hanem egyéb vállbántalmakkal együtt jelentkezik, mint amilyen a rotátorköpeny-szakadás.
Szerelem, szenvedély vagy szenvedés?
2025. március 08.
A szerelem az egyik legkomplexebb, legérdekesebb, legmegmagyarázhatatlanabb és legcsodálatosabb érzelem amit egy ember érezhet. Több író és költő vetette már papírra a szebbnél szebb szerelmi történeteket, zenészek adták hangszerek által hallhatóvá a szerelem dallamát...
A szerelem egy adrenalinnal teli állapot, mely az embernek energiát, impulzust, könnyedséget, gondtalanságot és örömet okoz. A szerelem egy rózsaszín köd, egy rózsaszín szemüveg amin keresztül nézzük a világot. Egy habcsókkal teli világ. De néha ezt a szemüveget mégis elkezdjük levenni. Ha le is vesszük először, rögtön vissza is helyezzük, hogy újra az idilli állapotban legyünk.
De vajon mikor kezdünk el nagyobb időközöket hagyni a két levétel között? Ez egy természetes folyamat, de ha partnerként, támogatólag vagyunk a párunk mellett ennek a szemüvegnek nem kell feltétlen lekerülnie. Csak abban az esetben ha már másképp kezdünk látni a szemüvegen át.
Nézzük meg, hogy a habcsók tényleg habcsók marad-e? De mi van akkor ha ez a szerelem már átlendül egy gyermeki ragaszkodásba vagy féltékenységbe? Az megerősíti vagy megöli a kapcsolatot? Mennyire lehet szoros egy kötelék, hogy az még ne fojtsa meg az embert, vagy mennyire lehetünk szabadok a kapcsolatunkban, hogy az még elviselhető maradjon? Vajon egy nőnek vagy egy férfinak kell erősebbnek lennie, vagy egyenlő felekként lehetünk egy kapcsolatban? Ezt mi magunk döntjük egy, hogy milyen szerepben vagy szituációban érezzük jól magunkat. De mi van akkor ha ez az egyensúly felbomlik?
Egy kapcsolatban tudok nőként nő maradni és férfiként férfi maradni, vagy inkább csak meg akarok felelni a másiknak? Vajon a férfiban a férfi társat találtuk meg vagy csak keressük az édesapánkat akitől elköltöztünk? És férfiként vajon mennyire kell a nő, vagy ott is az anya hiányát pótoljuk?
A homeopátia és a kineziológia segít megérteni a bennünket folyamatosan irányító belső énünket, hogy vajon mikor és mit vagy milyen szituációban ért minket először az elhangolódás. A szerelem és az általa okozott bajoknak fizikai tünetei is lehetnek.
Hogy ezeket az érzéseket megértsük és feltárjuk, és hogy meggyógyítsuk az ezekkel a lelki problémával együtt járó lehetséges panaszokat a homeopátia a lehető legjobb terápiás gyógymód. A kineziológia a korábbi életesemények összefüggéseinek a megértéséhez ad segítséget ezzel elősegíti a jelenben és a jövőbeni élethelyzetek megélését.
5 buktató, ami miatt eredménytelen a fogyókúra
2025. március 08.
Sokan fogyókúráznak, de keveseknek sikerül tartósan csökkenteniük a testtömegüket. Miért? Íme 5 buktató, ami miatt a kilók elleni legádázabb és legelszántabb küzdelem is kudarcba fullad.
1. buktató
Elérhetetlen, nem racionális cél. Nemcsak a fogyókúra területén, hanem mindenhol, ahol sikeres szeretne lenni, racionális célokat kell kitűzni, amelyekkel azonosulni is tud. Az önmagába vetett hit ereje nagyobb, mint azt gondolná. Ha már a testtömegcsökkentésre irányuló program kezdetétől az az érzése, hogy a feladat úgysem teljesíthető, csak szélmalomharc lesz belőle. Ha jelentős súlytöbblettől szeretne megszabadulni, tűzze ki a célokat „darabokban”!
2. buktató
A mindenkinek bevált módszer. Ha egy ismerősének a cipője megtetszik, nem célszerű leszedni a lábáról és belelépni, mert kicsi az esélye annak, hogy önnek is kényelmes lesz. Így van ez a diéták világában is. Ami az egyik embernek segít, nem feltétlenül megoldás a másiknak, hiszen az életmód, a biológiai ritmus egyedi. Egy súlycsökkentő program kezdete előtt mindig érdemes szakemberrel, dietetikussal konzultálni, aki úgy alakítja ki az étrendjét, hogy az csak az ön igényeit fogja szolgálni. Ez azért is fontos, mert a fogyás veszélyes is lehet. Egy szakember figyel önre, nem hagyja, hogy a diétázás alatt hiánybetegségei alakuljanak ki a kisebb vitamin- és ásványianyag-bevitel miatt. Mindezek mellett a szakember az elhízás okát is fel tudja tárni, ezáltal célzott beavatkozásra képes.
3. buktató
Nem szabad több energiát bevinni a szervezetbe, mint amennyire szüksége van. Az anyagcsere, akár a mérleg nyelve egy felhasználási és egy felvételi oldalból áll. A testmozgással, az élettani funkciók kielégítésével, de még a nyugalmi ébrenléttel és az alvással is energiát használ fel a test, melynek mértéke eltérő. Az evéssel, ivással pedig energiát nyer ezekhez a folyamatokhoz. Amikor e két oldal egyensúlyban van, a test nincs rászorulva sem a raktározásra, sem a leadásra, így a testtömeg nem változik. Amikor az energiamérleg rossz oldalra billen, akkor kezdődik a hízás. Ezt megállítani két módszerrel lehet: vagy a felhasználási oldalt kell növelni, azaz több energiát égetni el a sporttal, a mozgással, vagy a felvételt csökkenteni, azaz kevesebb energiát felvenni étkezéssel.
A gyógyszertárban különböző vitamin- és ásványianyag-készítmények vannak, melyek alkalmasak a diéta során ezen anyagok pótlására. Kérje gyógyszerésze tanácsát!
Krónikus fáradtság szindróma
2025. március 07.
Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.
A krónikus fáradtság tünetei…
A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.
…és lehetséges okai
A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.
Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.
A stressz káros hatása III. rész
2025. március 07.
A kalcium szerepe a pánikrohamban
A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.
A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?
A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.
A stressz káros hatása II. rész
2025. március 06.
A stressz folyamata
Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.
Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.
Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.
Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.
Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.
A stressz káros hatása I. rész
2025. március 06.
Gerincproblémák
A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.
A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.
Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?
2025. március 05.
A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?
„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.
Kik a leginkább érintettek?
A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”
A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.
10 hasznos tanács, amivel megúszhatjuk az influenzát
2025. március 05.
Az új év idén az influenzajárványnak is lendületet adott hazánkban, így az ünnepi kikapcsolódás után sokakat hamar és váratlanul döntött le a lábáról a vírus. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint a légúti megbetegedések közül a negyedik héten is egyértelműen az influenza vezette a listát 43,7 százalékkal. Mintegy 70 000-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, 50 000-rel többen, mint január első hetében, és leginkább a 15 év alatti gyerekek között terjed a betegség (42 százalék).[1] A korábbi évek tendenciái és a járványhelyzet alapján valószínűsíthető, hogy az átoltottsági arány a mostani influenzaszezonban is alacsony maradt, különösen a veszélyeztettek körében. De mit tehetünk azért, hogy ne kapjuk el az influenzát, ha nem vagyunk beoltva? A Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze, dr. Szőnyi Magdolna PhD az alábbiakban tanácsokat ad a vírus elleni védekezéshez.
„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:
[1] https://nngyk.gov.hu/hu/tovabbi-hirek/integralt-felugyeleti-rendszer-eredmenyei-2025-4-het
„Más betegségekhez hasonlóan az influenza is megelőzhető, de legalábbis enyhíthetők a tünetei. Azonban fontos kiemelni, hogy elsősorban az általános egészségi állapotunk, az immunrendszerünk erőssége határozza meg, hogy oltás nélkül mennyire ellenálló a szervezetünk a vírusokkal szemben, és le tudja-e győzni őket szövődmények nélkül” – mondta a Budai Egészségközpont szakorvosa.
A többek között torokfájással, köhögéssel, orrfolyással, lázzal, izomfájdalmakkal járó influenzafertőzés elkerülése, illetve tüneteinek kezelése érdekében számos hatékony lépést tehetünk, akkor is, ha még nem vagyunk beoltva. Dr. Szőnyi Magdolna szerint ezeket a tanácsokat érdemes megfogadni:
1. Védőoltás
A védőoltás akár 70 százalékos védelmet nyújt az influenza ellen, így ez a leghatékonyabb módszer a vírus elleni védekezésben. A járványgörbe továbbra is emelkedik, az esetszámok járványküszöb alá csökkenése csak február végére valószínűsíthető, ezért, ha korábban nem is adattuk be az influenza elleni védőoltást, még mindig érdemes lehet megtenni. Alapesetben azonban a járvány kialakulása előtt, vagyis novemberben, decemberben javasolt beadatni, mivel a védettség kialakulása körülbelül 2 hétig tart. Különösen ajánlott a védőoltás a kockázati csoportba tartozóknak, így a 60 év felettieknek, 6 hónapnál idősebb gyermekeknek, és minden olyan foglalkozást végző személynek – például kórházi dolgozóknak és pedagógusoknak –, akik közösségben dolgoznak és ezáltal könnyebben megfertőződhetnek. Az oltás által nyújtott védettség normál esetben egy évig tart, de a vírus folyamatos mutálódása miatt évente ajánlott megismételni a védőoltást.
A büdös tojás és az empátia
2025. március 04.
A szakállas vicc szerint, miután már mindenki beletörődött abba, hogy az ifjú lord süketnéma, 18 évesen megszólalt reggeli közben: - Ez a tojás büdös! - Drága fiam! - kiált fel az anyja - Hát te tudsz beszélni!? Miért nem szólaltál meg eddig? - Mert nem volt büdös a tojás - hangzik a logikus válasz.
Mi az empátia?
Az értelmező szótárak és a pszichológia megközelítései szerint a beleélő képességet, az átélést jelenti, ám ne az álmodozás, hanem a művészi katarzis, vagy a másik ember helyzetének belsővé tétele során. Az empátia során egy olyan lelki kapcsolat jön létre, melyben az egyik ember szinte beleéli magát a másik helyzetébe és a másik ettől azt érzi, meghallgatták, és megkönnyebbül.
Ha nem büdös a tojás, minek szólni?
Hát igen. Ha jobban belegondolunk ez a vicc nem feltétlenül nevetséges, mint inkább tanulságos. Hiszen hányszor vagyunk úgy, hogy minek szóljunk? Egyáltalán minek figyelni bármi másra, mint a tojás szagára? Van nekünk elég bajunk, vagy nem?
Számtalan tanulmány készült már az emberi kommunikáció átalakulásáról, esetleges válságáról. Így arról is, hogy hány és hány kommunikációs fórum halt el, szűnt meg. A presszótól a falusi búcsúkig, a kiskocsmáktól a klubokig, szakkörökig, s lett belőlük tóksó, tévénézés. A baráti munkahelyi összejövetelekből pedig politikai vitakör, netán magányos italozás.
Mi veszett el menet közben?
Mert valami kétség kívül elveszett. – Hogy vagy? – kérdezzük a szembejövőtől. A legjobb nyitott kérdés, mely után a válaszadó szabadon dönthetné el, hogy egy – Kösz jól! válasszal elintézi a dolgot, tudatja velünk, hogy ő is agykontrollos, és azt mondja: - Egyre jobban! vagy éppen kitárja a szívét. Ám ha a szemben futó netán komolyan venné érdeklődésünket, már idegesen pislognánk az óránkra. Mire válaszra nyitná a száját, már rohanunk is tovább. Még hogy meghallgassam az ő baját, hisz van nekem is elég!
Ki kíváncsi ránk?
Hatalmas lelki terheket cipelünk, homlokunkat ráncoljuk, s szidjuk a környezetünket, hogy senki nem kíváncsi ránk, pedig csak méltó tükörképét kapjuk saját viselkedésünknek. Nem érdekel senkit, hogy nekünk mi fáj, mi a jó, minek örülünk és miért bánkódunk... Milyen jó volna elmondani! Mert ez fontos, és meg is könnyebbülhetnénk egy kicsit.
