Medárd napi megfigyelések

2024. június 10.

A néphit szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig folyamatosan esős lesz az idő. Ez a jóslat valószínűleg évszázados megfigyeléseken alapul. 

Még manapság is az emberek sokszor hagyatkoznak erre a Medárd napi megfigyelésre, és sokszor be is jön. A lényeg, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos, hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napig aszály várható.

Egyes vidékeken a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.

De vajon miért is esik Medárd napján az eső, ha esik?

Ennek a megfigyelésnek tudományos magyarázata van, hiszen a meteorológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy általában ebben az időben éri el hazánkat az a légáramlat („nyári monszun”), amelyből legtöbbször csapadék is keletkezik. Így találkozik a népi megfigyelés a meteorológiai megfigyelésekkel.

,,Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk” – Egy apa gondolatai a cukorbetegségről

2024. június 10.

Az Izeli család addigi élete a feje tetejére állt, amikor kisbabájukról kiderült, hogy 1-es típusú cukorbeteg.

Az édesanyát sokként érte a hír, így férje próbált higgadt maradni, és megnyugtatni őt. De számára is idő kellett, hogy elfogadja az új helyzetet, hiszen rövid időn belül kellett elsajátítania a vércukormérést, az inzulinadást, azt, hogy Luca mit ehet, és ha leesik a vércukra vagy éppen túl magas, mi a teendő. De hogyan élik meg a mindennapokat a cukorbeteg Lucával?

„Úgy kezelem a lányomat, mintha egy teljesen egészséges gyerek lenne. Az én szememben az is. Próbáljuk úgy élni a hétköznapokat, hogy Luca egy percig se érezze, nekünk a cukorbetegségével problémát okozna. Persze odafigyelünk rá, számoljuk az étkezéseknél a szénhidrátot, és ahhoz az inzulinmennyiséget. Naponta 10-12 alkalommal mérjük a cukrát, éjjel is. 1 óráig én vagyok fenn a kislányom mellett vércukrot mérni, utána a párom. Nem könnyű, de az ember mindent megtesz a gyermekéért” – meséli Izeli Róbert, az édesapa Erős Antóniának, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozójának, aki pár hónappal ezelőtt meglátogatta a cukorbeteg kislányt az óvodában.

A gyermeket az óvodában nagy szeretettel fogadták az óvónők, akik közül néhányan elvégezték az alapítvány és az Oktatási Hivatal közös diabétesz-továbbképzését, a DiabMentort. Ezáltal megtanulták, mire van szüksége egy cukorbeteg kicsinek, és hogy ők hogyan tudják támogatni. Naponta többször megmérik a vércukrát, segítenek az inzulin beadásában, és nyomon követik az étkezését is.

Júniusi lendület: napi fél kiló zöldség-gyümölcs

2024. június 09.

A tavasszal beindult természet júniusban turbó fokozatra kapcsol! A piacon sétálva azt sem tudjuk hova nyúljunk, melyik színes, lédús gyümölcsöt válasszuk, melyik roppanós zöldséget tegyük kosarunkba. Válogassunk kedvünkre és használjuk ki a szezon bőségét, mert naponta minimum fél kiló zöldség, gyümölcs az ajánlott mennyiség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket és elkerüljük a betegségeket.  

Még tart az eperszezon, de már itt a málna, a piros és fehér ribizli és az egyelőre kevésbé fogyasztott, de feltörekvőben lévő, C-vitaminban és antioxidánsokban különösen gazdag testvérük a fekete ribizli. Ne ijedjünk meg a fanyar egrestől, azaz köszmététől vagy piszkétől sem, az érett gyümölcsök húsa édes, frissítő. Készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt, mártást, felhasználhatjuk gyümölcsturmixokban is.

Zöldségeink között itt a friss zöldborsó, a zöldbab, a zöld és a fehér spárga, a hazánkban is egyre változatosabb formában megvásárolható saláta-félék: a madársaláta, cikória, az endívia, a radikkio (vörös cikória), a jégsaláta, a rukkola. Érdemes próbálkozni az olyan különlegességekkel is, mint a mángold, a kínai kel, az édeskömény-gumó és a burgonyára emlékeztető csicsóka. A mángold leveleit kevés olajon fonnyasztva felhasználhatjuk meleg salátákhoz, vagy hagyományos módon, a spenóthoz hasonlóan. A kínai kell friss roppanós leveleit hideg salátákhoz, az édesköményből enyhe ánizsos ízű krémlevest készíthetünk, a csicsókát a burgonyához hasonlóan sokoldalúan használhatjuk fel.

A gyümölcsök és a zöldségek szerepe a kiegyensúlyozott táplálkozásban

A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében, a krónikus (pl. szív- és érrendszeri, daganatos) betegségek elkerülésében kiemelten fontos. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk segíti a megfelelő napi energiabeviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását. Bőséges vitamin (pl. C, B1, B2, K, folsav), ásványi anyag (pl. kálium, magnézium) és antioxidáns (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez. Nagy élelmi rosttartalmuk segíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.

A gyümölcsök, zöldségek sokféleségükkel, számtalan elkészítési módjukkal szolgálják étrendünk változatosságát, szezonban vásárolva könnyen, megfizethető áron elérhetőek (arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket szezonjukban vásárolva, fogyasztva még a környezetet is védjük).

A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani a fenti ajánlást.

Kora nyári reggelinkhez, vacsoránkhoz fogyasszunk friss, szezonális kerti veteményeket – zöldsalátát, madársalátát, endíviát, paradicsomot, paprikát, retket, uborkát. Rakhatjuk ezeket szendvicseinkre is, de készíthetünk belőlük gyorsan egy kis adag salátát is.

Ne hagyjuk ki a tízórait, uzsonnát sem, hiszen fontos szerepet töltenek be a napi energia- és tápanyagszükséglet egyenletes biztosításában. A paradicsom és az uborka talán kevésbé alkalmas arra, hogy csomagolt uzsonnáink részei legyenek, de minden szendvics gond nélkül elbír pár fejessaláta levelet, egy félmaroknyi madársalátát, ha valaki kedveli karakteres ízét, akkor néhány szál rukkolát.

Versengés és együttműködés – A sport mint társas tevékenység

2024. június 09.

A sportnak, néhány sportjátékon kívül, sokáig nem volt valódi jelentősége a nyugati civilizációban, pontosabban az ókor és a XIX–XX. század fordulója között nem nagyon. A középkor és a kora újkor európai embere a túléléssel volt elfoglalva, „sportteljesítménynek” az számított, különösen háborús időkben, amik viszont gyakran előfordultak.

És mivel ez a történet is úgy kezdődik, hogy „már az ókori görögök is”, nem lehet kikerülni azt, hogy a görög városállamok is jobbára a háborúk helyett rendeztek sportversenyeket, legfőképp olimpiát. Mert bár persze háborúztak egymással, de legalább az olimpiák idejére felfüggesztették a fegyveres harcokat, hogy egy kicsit kevésbé erőszakos módon döntsék el, mégis, ki a jobb a partvidéken.

És valójában az újkori olimpiák megálmodója, Pierre de Coubertin is ezt a gondolatot vette elő, de volt ennél földhözragadtabb oka is az olimpia újjáélesztésére. Ugyanis Coubertin úgy vélte, hogy 1871-ben a franciák azért veszítették el a porosz–francia háborút, mert katonáiknak nem volt megfelelő az erőnléte, amit tehát fejleszteni kell. Így két irányból is a háború (ill. annak elkerülése) volt az ok a sport nemzetközivé válásához, miközben természetesen nemzeti keretek között már korábban is voltak számottevő kezdeményezések.

De mégis, a sport vajon mi?

Maga a kifejezés a francia „desporter” (mulatságoknak élő) szóból származik, ami jól jelzi, bár a sport annyiféle, hogy nagyon nehezen definiálható, de valamiképp mindig a mindennapokból való kiszakadáshoz kapcsolódik. Sokféle funkciója lehet az egyén és a közösség számára egyaránt (ezekről majd később), de az biztos, hogy a sportolás kilépést jelent a hétköznapok kötelező taposómalmából, akkor is, ha valaki épp a hétköznapjai részévé teszi azt. Mert – a hivatásos sportolók egyes élethelyzeteit leszámítva – az ember önként választja, mint ahogy azt is, hogy most épp nem megy el futni, kosarazni vagy úszni, mert nincs hozzá kedve, és nem kényszeres módon csinálja. Ilyen értelemben a sport igazán pozitív értelemben öncélú tevékenység, ahol az egyén vagy egy csoport (praktikusan csapat) magáért a tevékenységért csinálja, és minden pozitív hozadék, amit a sportolás magával hoz, nem eleve szükséges hozzá. Jó, ha az ember egészségesebb lesz tőle, ha jobb lesz az állóképessége, de alapvetően nem ezért csináljuk. Ezzel együtt érdemes számba venni, mégis, mire jó az egész, milyen alapvető funkciói vannak.

Feng shui a hálószobában

2024. június 08.

Jó-e, ha pirosra festjük a falakat, mi a helyzet az ágy tájolásával, vajon segít-e a házaséleten, ha felfestjük a falra kínai horoszkóp-kalligráfiáinkat? Lássuk!  

Röviden: nem. Nem ezen múlik a siker. A feng shui nem tárgyakból, színekből vagy kalligráfiákból áll, hanem egy átfogó szellemiség. A külső környezettel, a velünk együtt lakó emberekkel való harmónia megteremtéséről van szó, amely segíti a belső harmónia kialakítását. Ebből kiragadni egy részletet – pl. piros fal – önmagában kevés, sőt, a zavart fokozhatja.

A keleti szemlélet az embert nem választja el a környezetétől, ahogy a testrészeket sem egymástól, hanem mindent egységes rendszerként kezel. Teljesen természetes, hogy székrekedés esetén a kézen lévő pontot masszírozzák, a lehető legtávolabb a belektől, vagy hogy a kínai orvos a beteg lakóhelyét is megvizsgálja, amikor kezelési tervet készít. Hol és hogyan él a páciens? Nagyon nem mindegy!

A problémák megjelennek az életben – a hálószobában alkalmasint szexuális zavarok, álmatlanság, civódás képében. Pusztán a lovas kép az ágy felett még kevés a bajok rendezéséhez, bár sokat segít már önmagában az a tudat, hogy „tettem valami konkrétat a dolog érdekében”.

Kérdések a cukorbetegségről

2024. június 08.

A cukorbetegség az egész életre kiható állapot, mely teljes életmódváltást kíván. A zavar mibenléte és kezelése is összetett, ezért mind a frissen diagnosztizált, mind a „régebbi” diabéteszesek megannyi kérdéssel találhatják szemben magukat.

Életem végéig inzulinra szorulok?

A cukorbetegség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, ám megfelelő kezeléssel a vércukorszint normalizálható. Ehhez az esetek többségében az életmódváltáson kívül valamilyen készítményre van szükség: ez lehet inzulininjekció vagy valamilyen tabletta (hogy kinek melyikre van szüksége, azt több tényező is befolyásolja). Ám azt érdemes tudni, hogy az állapot első számú terápiás módja a személyre szabott diéta és a rendszeres mozgás, így elképzelhető, hogy bizonyos idő után – vagy már a kezdetektől – elég csupán a megfelelő életmód követése. Természetesen a rendszeres kontroll ez esetben is elengedhetetlen!

Le tudom váltani az inzulint tablettára?

Sokan úgy gondolják, hogy ha egyszer el kellett kezdeni inzulinozniuk magukat, akkor már mindig ezt a kezelési módot kell követniük. Pedig meglehet, hogy – ha pl. alacsonyabb a vércukor szintje, akkor – elég a gyógyszeres terápia. Természetesen az ellenkezőjére is szükség lehet, vagyis arra, hogy a gyógyszerről inzulinra kell váltani – ilyen lehet pl. a terhesség/ szoptatás, műtét, bizonyos betegségek, ill. az állapotban bekövetkezett romlás.

Fogsorodra van írva a jellemrajzod

2024. június 07.

Fáj, lyukas vagy gyulladt? Melyik foghoz milyen érzelem társul? A fogak és a lelki folyamatok között szoros kapcsolat áll fenn. Összefüggések és fogbabonák!  

Fogaink nem csak szerveink állapotáról adnak információt, de saját érzelmi karakterrel is rendelkeznek, ami lelki dolgainkat tükrözi vissza.

Rágás és rágódás

A fogak szellemi, lelki oldalon is ugyan azt  funkciót töltik be, mint a fizikai síkon. A táplálékot igyekeznek megrágni, összeaprítani. Mind az étel, mind a problémák, érzelmek megrágása igen fontos feladat, hiszen másképp nem bír majd velük a gyomrunk.

A fogak elsősorban akkor jelezhetnek problémát, ha zavar adódik a rágás-rágódás, illetve öntisztulás egyensúlyában.

Fogfájdalmak = lelki receptorok?

Miért nem jó, ha valamin túl sokat rágódunk? A sok rágódás fokozza a vérkeringést, ám a rágódáshoz kapcsolódó kudarcélmények egyúttal fokozzák a savképződést is, ami terheli a fogzománcot, és lyukadáshoz vezethet. Kezdetben fájdalmat érzünk, ami arra figyelmeztet, hogy figyeljünk oda, mit cselekszünk! A baloldali fájdalom elsősorban érzelmi jellegű gyötrődést jelezhet, míg a jobboldali a fizikai, földi dolgokkal kapcsolatos problémákra utalhat.

A metszőfogak fájdalma félelmet, bizonytalanságot jelezhet, a szemfogaké nyugtalanságot, dühöt és haragot; a felső kisőrlők és az alsó nagyőrlők fájdalma pedig kiábrándultságot, levertséget tükrözhetnek.

A felső nagyőrlők, alsó kisőrlők fájdalma túlzott rágódásra, aggódásra utalhatnak; a bölcsességfogak fájdalma pedig lelki kifáradásra, kimerülésre és depresszióra adhatnak magyarázatot.

Azt se feledjük, hogy az is negatív következményekkel járhat, ha elmulasztjuk megrágni szellemi-fizikai táplálékunkat, hiszen gyomrunkat, bélrendszerünket, illetve nyelőcsövünket terheljük meg feleslegesen.

Hol van a határ a természetes gyógymódok és az állandó gyógyszerszedés között?

2024. június 07.

Napjainkban már szinte minden betegségre számtalan gyógyszer és természetes gyógymód közül választhatunk. Azonban hol húzódik a határ a természetes kezelések és a folyamatos gyógyszerfogyasztás között? Hogyan tarthatjuk fenn az egyensúlyt az egészségünk megőrzése érdekében? Alábbi cikkünkben pontosan ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!  

A természetes gyógymódok szerepe

Talán az alapvető ösztöneinkből fakad, hogy a kisebb-nagyobb egészségügyi panaszainkra elsősorban természetes megoldásokat keresünk. Ugyanis nem feltétlenül szeretnénk mesterséges hatóanyagokat a szervezetünkbe juttatni, ezért amit csak lehet, megpróbálunk homeopátiás készítményekkel vagy egyszerűen csak életmódváltással kezelni.

Ha természetes alternatívák után kutatunk, akkor a kannabisz olaj biztosan szembe fog velünk jönni az interneten. Érdemes alaposan utánajárni a CBD olaj lehetséges hatásainak, ezzel kapcsolatban ma is számos kutatás folyik.

Válasszunk bármilyen készítményt is, mindig célszerű egy kis kutatómunkát végezni, és több forrásból is megbizonyosodni a várható egészségügyi hatásokról.

Bizonyos esetekben csakis a gyógyszerek segíthetnek

Vannak betegségek, amelyek kizárólag orvos által felírt gyógyszerekkel kezelhetők. Ilyenkor a természetes gyógymódok csupán kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a gyógyszerek használatát. Ha kisebb-nagyobb panaszokkal küzdünk, először mindig az orvos felkeresésével tanácsos elindulni a gyógyulás útján, aki a szükséges vizsgálatokat követően hatékony gyógyszert javasolhat számunkra. Sajnos hazánkban még mindig kevesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig a betegségek megelőzését vagy korai diagnosztizálását illetően ez jelentené a legfontosabb lépést. Évente ajánlott legalább egy laborvizsgálaton részt venni, ahol máris rengeteg információt kaphatunk az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban. Az időben felismert betegségeket pedig sokkal egyszerűbben és gyorsabban kezelhetjük, mint a későn diagnosztizált problémákat.

Ismerjük a kiropraktikát?

2024. június 06.

A kiropraktika törvény által felügyelt és szabályozott manuálterápia. Lehetővé teszi a hát-, gerinc- és ízületi problémák kezelését, a fájdalmak enyhítését, a mobilitás javítását. Alkalmazóját, a kiropraktőrt sokan csak „csontkovácsnak” hívják. Minden korosztálynak ajánlható ez a kézzel való ráhatással működő technika, így érdemes bővebben tájékozódni róla. ám ha úgy érezzük, hogy szükségünk lehet erre az alternatív gyógymódra, csak magas fokon képzett szakembert válasszunk.

Honnan származik a kiropraktika?

A kiropraktika módszerét (az elnevezés a chiros=kéz és praxis=gyakorlat, alkalmazási mód jelentésű szavakból ered) az Egyesült államokban, az Iowa állambeli Davenportban, a XIX. század végén dolgozta ki és kezdte oktatni Daniel David Palmer, akit akkoriban „mágneses gyógyítóként” tartottak számon. Egy alkalommal páciense hátfájdalmát az egyik elmozdult nyakcsigolya egy meghatározott nyomással történő helyretételével enyhítette. Innen indult ki a kiropraktika felfedezése. Módszere azt sugallta, hogy közvetlen kapcsolat van a mozgásszervi rendszer és a központi idegrendszer között, továbbá a gerinc állapota nagymértékben befolyásolja a szervek működését. Az idő múlásával így lett a kiropraktika elsősorban a gerincben létrejött eltérések korrigálására szolgáló, „helyremozdító” technika, alternatív gerincgyógymód. D. D. Palmer annak idején kiropraktikai iskolát is indított, melynek „tananyaga” napjainkra jelentős fejlődésen ment keresztül. A módszer azt is kiérdemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gerinc szakértelmet igénylő, alternatív gyógymódjaként ismeri el. Mindenhol alkalmazzák szerte a világon, és a tevékenységet mintegy 40 országban törvény szabályozza.

Mire összpontosít?

A kiropraktika olyan gyakori hát- és ízületi problémák kezelését teszi lehetővé, melyek pl. a derékfájás, isiász, nyakmerevség, ínhüvelygyulladás, porckorongsérülés, szédülés stb. Speciális módon közelíti meg a gerincoszlophoz kapcsolódó diszfunkciókat az ízületi és idegrendszeri beavatkozás révén. Célja, hogy a szervezet egészséges maradjon, és semmi ne akadályozza az idegimpulzusok megfelelő áramlását a gerinc felé (pl. ilyen lehet a kompresszió). Ez a manuálterápia ezért a gerincoszlop felszabadítására és a páciens testtartásának újraprogramozására összpontosít, hogy az idegrendszer kapacitása 100%-on működjön.

Mesés Kelet - mesés Nyugat? Avagy olyan nincs, hogy valami nem kínai

2024. június 06.

Divatban van a Kelet. Régi dolog ez: már a középkorban is kincseket sejtettek arrafelé, nem véletlenül indult el Kolumbusz Indiába, a régi korok expedíciói ősi kultúrákról, seregekről, művészetről, felmérhetetlen gazdagságról számoltak be. Magukkal hoztak egy-egy díszes vázát, míves tőrt, papirusznád-festményt, kalligráfiát vagy lakkdobozt. A Nyugat lakói számára Kelet, főleg Kína a titkok hazája lett. A megszerzendő titkos tudás hazája is!  

Eldorádó – valahol nem itt

Hasonló zajlott le Tibettel kapcsolatban is, azzal a különbséggel, hogy az ottani feltételezett kincsek nem anyagi természetűek.

Érdekes dolog, hogy Kínában pedig Nyugat vált az elképzelt Eldorádóvá. A kínai hitvilágban a Nyolc Halhatlan nyugaton, mesés szigeteken él. Vagyis a Paradicsom Nyugaton van. Az ott élők az örök életet adó gyümölccsel, egyfajta aranyalmával táplálkoznak – ez nem más, mint a sárgabarack. Emlegetik az ősi bölcs királyt, An-Tun császárt, akinek országában a bölcsesség, méltányosság, igazság uralkodik. An-Tun császár pedig nem más, mint Antonius római uralkodó, akinek idejében pár utazó eljutott Kínába, és a római jogról meséltek a kínaiaknak…

A kapu: Bizánc

A két világot, Keletet és Nyugatot mindig is kereskedelmi szálak kötötték össze, ám eljutni egyikből a másikba évszázadokon át nehéz, sőt olykor lehetetlen volt. A Góbi-sivatag, vagy az oszmán török birodalom áthághatatlan akadályként tornyosult az utazók előtt. Mégis, a kultúrák találkozni és keveredni tudtak.

Bizánc összekötő kapocs volt jó ezerötszáz évvel ezelőtt. A keleti selyemkelmék  és aranyékszerek még ma is megcsodálhatók az európai uralkodók díszöltözetén – a magyar koronázási paláston, a jogar és a kard megmunkálásán is erősen érződik a keleti hatás. A nyolcszögletű templomok és szentélyek – mint Ravennában Galla Placidia síremléke, vagy a korai bazilikák alaprajza – a kínai bágua elrendezést követi, ahogy a „keletelés”, vagyis a tájolás szokása is megegyezik.