Mit szabad és mit nem, ha befejeződött a trombózis kezelése?
2026. július 14.
A kompressziós harisnya mindig jót tesz
Nagy melegben fokozódhat a trombózis utáni lábfájdalom, ezért még akkor is érdemes kompressziós harisnyát használni, ha már nem lenne muszáj. A keringés a kompresszió hatására felpezsdül, és a felületi vénákból a mélyebben fekvők felé terelődik a véráramlás. Különösen fontos ez hosszabb üléssel, mozdulatlansággal járó utazás során, ugyanis ez jelentősen visszaszorítja az újabb mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát.
Véralvadásgátló, LMWH injekció
Hosszú utazás előtt mindenképp egyeztetni kell a kezelőorvossal, főleg akkor, ha már nem szükséges véralvadásgátlót szedni. Ilyenkor ugyanis, és általában a trombofiliás genetikai eltérésben szenvedő, de aktuálisan kezelést nem igénylő betegnél az orvos elrendelheti prevenció gyanánt az LMWH injekció használatát az oda- és a visszaúton is, hogy ne alakuljanak ki vérrögök.
Milyen egészségkárosító hatásai lehetnek a napozásnak?
2026. július 14.
Ilyen például a napallergia, a viszkető, kivörösödött bőrt, gyakran hólyagos tüneteket okozó fotóallergiás ekcéma. Ezt tulajdonképpen a bőrre felvitt anyagok (szappan, krémek, kozmetikumok – a régebben használt napolajak bergamott-tartalma) ultraviola hatásra aktiválódó bomlástermékei váltják ki. Allergia ellenes gyógyszerek és kenőcsök, gyulladáscsökkentő készítmények és kalcium hatására a tünetek gyorsan elmúlnak.
A napozás közbeni – utáni bőrviszketés a szőrtüszők elzáródása és fertőzése folytán létrejött jelenség. Általában ugyanúgy kezelhető, mint a napallergia. Ha a bőr cserepes, varas, akkor javasolt azt fertőtlenítő oldattal lemosni és szárazon, kenőcs nélkül kezelni.
A túlzott napozás ártalmai
2026. július 13.
Nyáron, ha végre itt a jó idõ, alig várjuk, hogy napozhassunk.
De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltetõ fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nõ. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.
A napfény hosszan tartó hatására a bõr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelõ sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelõdése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bõrt rövid idõ alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bõr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Késõbb hólyagok is keletkezhetnek, és a bõr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfû) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.
Anyu, félek!
2026. július 13.
Hogyan segíthetünk leküzdeni gyermekeinknek a félelmeiket?
Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének elsõ éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlõdés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.
Ugyanakkor elõfordul, hogy a gyermek olyan bonyolult érzelmekkel találja magát szemben, melyekkel nem tud mit kezdeni. Dühös a szüleire, féltékeny az újonnan született kistestvérre - mindez legbelül erõszakos cselekvésre készteti; ettõl megijed és lelkifurdalást érez. Védekezésképpen a külvilágban található elemekre vetíti ki a saját bensõjében lakozó "szörnyeket": egy-egy állatra, emberre vagy helyzetre. 6 éves kora körül kezdi megismerni és elfogadni a félelmet, sõt még a vele való játék is csábító számára. Gyakran látjuk, hogy a kicsik játékból megijesztik egymást. Néha persze túlzásba esnek: az ártatlan játék némelyik gyereknél komoly szorongás alapjául szolgálhat.
Tessék mondani, vesznek vissza gyógyszert?
2026. július 12.
Ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát
Egyre gyakrabban találkozom olyan esetekkel, amikor a betegek vagy a gyógyszerészek a felbontatlan, fel nem használt, illetve valamilyen okból nem megfelelõ gyógyszert, gyógyhatású készítményt visszahozzák a patikába azzal, hogy cseréljük ki, vagy vegyük vissza. Érveik logikusak, hiszen gyakran elõfordul, hogy az orvos más gyógyszert rendel - például a mellékhatások: allergia vagy a másik gyógyszerrel való együttszedés kockázatai miatt -, vagy terápiás okokból át kell térni egy másik gyógyszerre. Így a korábbi gyógyszer megmarad, gyakran az eredeti, bontatlan csomagolásban. Sokan pazarlásnak tartják, hogy a patikus ilyenkor is határozottan nemet mond, mert úgy gondolják, hogy a gyógyszert egy másik beteg még fel tudná használni.
Mindenekelõtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja! Néha nehezen érthetõ egy-egy jogszabály logikája, értelmetlennek, állampolgár-ellenesnek ítéljük, de csak addig, amíg lényegét és célját meg nem értjük: a tiltások és a korlátozások jó része minket és a családunkat védi.
Én a gyógyszer útját úgy képzelem, mint egy hosszú utazást. A nagy pályaudvar indulóoldalán a gyógyszergyár áll, és ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát, indulhat elsõ állomására a nagykereskedõhöz, majd a patikába. A végállomás a beteg, a gyógyszert felhasználó, akinek a gyógyulását segíti.
Gyógynövények alkalmazása várandósság esetén
2026. július 12.
Kutatásaink szerint a hazai várandósok körében a gyógynövényhasználat elterjedt, azonban nem mindig felel meg a szakmai irányelveknek.
Az utóbbi évek kutatásai rávilágítanak arra is, hogy a várandósság alatt alkalmazott, sokszor ártalmatlannak tartott gyógynövények és természetes készítmények is hatással lehetnek az édesanya és a magzat egészségére. Bár ezeket a termékeket gyakran használják, számos esetben nem ismert a hosszú távú biztonságosságuk.
A várandósság alatt alkalmazott készítmények – még az „ártalmatlannak” gondolt gyógynövények is – hatással lehetnek az édesanyára és a magzatra is.
Mikor tekinthető biztonságosnak egy gyógynövény?
A gyógynövények biztonságosságának megítélése során nem elég azt feltételezni, hogy nem árt; meggyőző bizonyítékok szükségesek ennek igazolására. A várandósok esetén sok gyógynövény esetében csak a hagyományos használat alapján feltételezzük a biztonságosságot, klinikai vizsgálatok várandósok bevonásával ritkán állnak rendelkezésre. Több készítmény hosszú távú kockázata nem ismert, ezért fokozott óvatosság szükséges.
Ezekkel a hibákkal tesszük tönkre a hajunk szerkezetét
2026. július 11.
Mit tegyünk a hajunk védelmében?
A strandolás, a gyakoribb hajmosás és a késő esti zuhanyzás miatt nyáron sokkal többször marad nedves a hajunk. A legtöbb hibát azonban éppen a hajmosást követő percekben követjük el: erősen dörzsöljük, szoros törölközőbe csavarjuk, forró levegővel szárítjuk, vagy akár vizesen fekszünk le aludni.
A nyári környezeti tényezők különösen próbára teszik a hajat. A napsütés, a meleg, a tengervíz és a medencés fürdőzés mellett sokan gyakrabban is mosnak hajat, ám arra már kevesebb figyelem jut, mi történik közvetlenül utána. Pedig a nedves haj sérülékenyebb, mint száraz állapotban, ezért ilyenkor a megszokottnak tűnő, erőteljes mozdulatok is fokozhatják a töredezését.
Nem fáj, nem látszik, mégis kockázatot jelent
2026. július 11.
Veszprémben folytatódik a szívbetegségek „láthatatlan” rizikóit feltáró szűrőprogram
A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak az eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.
Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot[1], az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.
Dietetikusok: Miért csak baj esetén fordulunk hozzájuk?
2026. július 10.
A magyarok továbbra is a dietetikusokat tartják a legmegbízhatóbb táplálkozási szakembereknek – derül ki a Szinapszis 2026 júniusában készült, 1000 fős, reprezentatív kutatásából. A válaszadók szerint táplálkozási kérdésekben ők adják a leginkább hiteles, közérthető és szakmailag megalapozott tanácsokat. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a magas bizalom mellett fontos feladat, hogy a dietetikusok szerepe és elérhetősége a jelenleginél sokkal jobban beépüljön a köztudatba. Az egészségünkről ugyanis érdemes egészségügyi szakemberrel dönteni!
A felmérés szerint a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben a magyarok leginkább a dietetikusok szakmai tudásában bíznak. A lakosság 82 százaléka hitelesnek, 81 százaléka szakmailag megalapozottnak, míg 80 százaléka közérthetőnek tartja a tanácsaikat. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az interneten és a közösségi médiában soha nem látott mennyiségben érhetők el táplálkozási tanácsok, gyakran bizonytalan szakmai háttérrel.
Érdemes tudni, hogy dietetikus csak felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember lehet, aki képzése során az emberi szervezet működéséről, a betegségek táplálkozási összefüggéseiről, valamint az élelmiszer-ismeretről és a táplálkozástudományról szerez átfogó tudást. Munkáját folyamatos továbbképzések, szakmai irányelvek és a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló, evidenciaalapú szemlélet határozza meg. A dietetikusok komplex megközelítésben támogatják a hozzájuk fordulókat, figyelembe véve az egészségi állapotot, az életkort, az életmódot, az egyéni szükségleteket és a hosszú távon is fenntartható megoldásokat.
A gyógyszer sem bírja a kánikulát?
2026. július 10.
A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat
A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.
Gyógyszer & kánikula
Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.
Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.
Elvonja a vizet
Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!
A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.
Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.
