Már kialakulás előtt diagnosztizálható a rák kialakulásának kockázata

2024. február 22.

Hazánkban a legyakoribb daganatos betegség a tüdőrák, az emlőrák és a vastagbélrák. A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák. A tudomány fejlődésének, az innovatív kezeléseknek és az ellátáshoz való jobb hozzáférésnek köszönhetően a korábbiaknál tovább élnek a diagnosztizálást követően a betegek, de fontos kiemelni azt is, hogy szakértők szerint a rákos megbetegedések több mint egyharmada megelőzhető lenne.

Rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbélrák, melanoma, gyomorrák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, míg például a tüdőráknál a kutatások nem mutattak ki genetikai meghatározottságot.

Azoknál a tumortípusoknál, ahol a kialakulás 5-15 %-ban öröklődéshez kötődik, már a rákos sejtek megjelenése előtt, proaktívan ki lehet szűrni a kockázatokat. Éppen ezért javasolt mindenkinek genetikai tanácsadáson részt venni, és egy genetikussal átbeszélni, milyen betegségek fordultak elő a családban, mivel a genetikai meghatározottság gyakrabban jelen van, mint ahogy gondoljuk. Egy egyszerű vérvétellel elvégezhető Proaktív genetikai szűréssel pedig a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő, betegségekre hajlamosító géneket lehet megvizsgálni, így kiderül, hogy mely betegségek kialakulásának legnagyobb a kockázata. 

Amennyiben ez a teszt kimutatja a genetikailag meghatározott tumor kialakulásának kockázatát, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában egy prevenciós terv felállítására.

Olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető a daganatos betegségek kialakulása.

Az új, genetikai alapú, személyre szabott megelőzés, illetve orvoslás a daganatos megbetegedések esetében is a legkorszerűbb megoldást nyújtják, hiszen a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet. És annál nem lehet korábbi felismerés, mint ha megtudjuk, génjeinkbe milyen mértékű tumorkockázat van kódolva.

Fekete nadálytő és árnika: zúzódások, rándulások kezelése is

2024. február 21.

Az izom- és ízületi fájdalmakat, sérüléseket rohanó világunk leggyakoribb egészségügyi panaszai közé sorolhatjuk. Csak Európában évente mintegy másfél millió orvos-beteg találkozás jön létre a mozgásszervek akut sérülései vagy krónikus megbetegedései miatt.

Kit ne ért volna már kisebb-nagyobb végtagsérülés, akár sportolás, akár a mindennapi teendők elvégzése, vagy az utcán egy véletlen mozdulat miatt? Leggyakrabban a boka, a térd, esetleg a kar ízületei szenvednek különböző mértékű károsodást. Leggyakoribb tünet a fájdalom, a duzzanat, a bőr kipirosodása és meleg tapintásúvá válása.

Amennyiben a sérülés környékén csak a hajszálerek sérülnek, véraláfutás keletkezik – ekkor zúzódásról beszélünk. Az erekből kiszabaduló vér a környező szövetekbe szivárog, és a balesetet követően akár hetek is kellenek hozzá, hogy a vérömleny felszívódjon. A friss vér folyamatos alvadása és lebomlása okozza a véraláfutások jellegzetes, piros, kék, majd zöldessárga színváltozását.

A zúzódásnál komolyabb fájdalommal jár a rándulás, ami tulajdonképpen az ízületek rövid ideig tartó elmozdulása a szabályos anatómiai helyzetükből. A sérülést követően az ízületek ugyan visszatérnek az eredeti pozíciójukba, de az ízület körüli szalagok időlegesen megnyúlnak és a rövid időn belül érkező újabb terheléseknek nem tudnak ellenállni. Ilyen esetekben az érintett testrész pihentetése javasolt, esetleg hideg borogatás vagy rugalmas pólyából készített fáslival történő rögzítés segít a gyógyulásban. Amikor az ízület a sérülést követően nem tud visszatérni az eredeti helyzetébe, ficamról van szó, ami általában együtt jár az ízületet borító tok és az ízületet alkotó szalagok szakadásával. Az ízületi szalag(ok) szakadása és a ficam komoly fájdalommal jár, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Egyszerűbb esetekben (zúzódás vagy rándulás) nem feltétlenül szükséges az orvosi vagy műtéti beavatkozás, elegendő a fájdalomcsillapítás és a sérült végtag pihentetése, vízszintes pozícióba helyezése. A fájdalom csillapításában gyógyszerésze szakszerű tanácsokkal szolgál, és segítségére van. Ma már nagyszámú, különféle hatóanyagot vagy azok kombinációit tartalmazó tabletta és gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcs, gél sorakozik a gyógyszertárak polcain. A szintetikus fájdalomcsillapítóknak és gyulladáscsökkentőknek hatásos alternatívái lehetnek a gyógynövényalapú készítmények is.

A fekete nadálytő kivonatával készülő kenőcsök, borogatások évszázadok óta ismertek és használtak. Egy 2005-ben végzett klinikai vizsgálatban az egyik leggyakrabban használt hatóanyaggal, a diclofenáckal hasonlították össze a növényből készített kivonatot. Bokaízületi húzódásban vizsgálták a készítmények fájdalomcsillapító, duzzanatcsökkentő és mozgásképességet javító hatását hét napon keresztül. A fekete nadálytő a legtöbb vizsgálati szempontban nemcsak elérte, hanem felül is múlta a diclofenac hatásosságát, miközben annál kevesebb mellékhatást okozott.

Lehet, hogy a reflux miatt nem alszik jól?

2024. február 21.

A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó, éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség összefüggésével. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus beszélt.  

Miért baj, ha sok a mikroébredés?

Az alvás összetett folyamat, amely alatt az ébrenléthez képest másféle agyi tevékenység zajlik. Megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga. Az éjszaka folyamán alvásunk mélysége változik,  a különböző alvásstádiumok – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok ill. az ún. REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) – meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is. 

Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső (szervezetből érkező) ingerekre. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja, melyet köznapi szóhasználtban a „sok a savam”, „feljön a savam” megfogalmazásokkal jeleznek a betegek.

Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet. 

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

2024. február 20.

Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.

A petefészek elégtelenség nem egyenlő a klimax-szal

2024. február 20.

A petefészek elégtelenség gyakran áll a meddőség hátterében, és egyre több nőt érint napjainkban. Sokan úgy gondolják, egyet jelent a klimax-szal, ám valójában nem ugyanazon állapotról van szó. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a petefészek kimerülés okairól, kezeléséről, valamint az érintettek teherbeesési esélyeiről beszélt.

Mit jelent a petefészek elégtelenség?

A petefészek elégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a petefészkek nem termelnek elegendő ösztrogént, nem működnek megfelelően, már 40 éves kor előtt. Ennek következtében nem keletkeznek jó minőségű petesejtek, nem megy végbe normál tüszőérés-és repedés, így a menstruáció el-elmaradozik, rendszertelenné válik. A női nem hormonok hiányában olyan szövődmények léphetnek fel, mint a korai öregedés, meddőség, csontritkulás. 

Az állapot oka több minden lehet (pl. kromoszóma rendellenesség, kemo/sugárterápia, autoimmun betegségek, toxikus hatások) ám a leggyakrabban nem derül ki, mi is állhat a petefészek elégtelenség mögött.

A petefészek elégtelenség jelei

• Menstruációs zavarok, anovulációs ciklusok
• Meddőség
• Hőhullámok
• Éjszakai izzadás
• Hangulatingadozások

Női élet, női lélek: a ciklus viszontagságai és csodái

2024. február 19.

Minden hónapban megjelenik, és hol nagyon örülünk neki, hol fájdalommal tölt el, hol pedig csak a világ legtermészeteseb módján megtörténik. Jön és megy, mégis rendkívül fontos szerepe van. Amolyan központi téma a nő életében. De tudjuk-e pontosan, hogyan zajlik egy ciklusunk? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?  

Az egész már az anyaméhben elkezdődik. Amikorra a lány magzat fejlődésében eléri a 4. hónapot és méretében a kb. 10 cm-t, addigra kifejlődnek a petefészkei, bennük a kb. 4-500 ezernyi tüszővel, melynek mindegyike egy-egy kis petesejtet tartalmaz. Természetesen ebből élete során csak nagyjából 500 fog megérni, de a szervezet nagyon okos és jól beraktároz belőlük, felkészülve minden eshetőségre.

Akkor most nézzük mi is történik velünk minden hónapban. Egészséges esetben az agyunkban található hipotalamusz a hipofizis segítségével fogja figyelemmel kísérni és irányítani a petefészek hormontermelését, és ezáltal, mint egy jól képzett karmester vezényelni a női ciklus lezajlását.

A normálisnak mondható ciklus hosszúsága 28-36 nap közé tehető.  A ciklus szó jelentése kör, vagyis ebben az értelemben a menstruációs ciklusnak nincs sem eleje sem vége. De mégis most válasszuk ki az első napnak a vérzés megérkezését.

Amikor egy menstruációs vérzés végére értünk, mely átlagban 4-5 napig tart, akkor a hipotalamusz egy un. GnRH (GonadotropinReleasingHormon) termelésébe kezd, melynek az lesz a feladata, hogy a hipofízisünket rávegye FSH (Follikulus Stimáló Hormon) és LH (Lutheinizáló Hormon) kiválasztására. Az FSH hormon fogja a petefészkeket ösztönözni arra, hogy termeljenek ösztrogént (é skis androgént) a tüszők érleléséhez. Az LH hormon pedig majd a beérett tüsző megrepesztését és így az ouláció megtörténtét fogja biztosítani. A termelődő ösztrogénnek további feladata, hogy a méhnyálkahártyát megfelelő vastgságúra építse fel, hogy a majd megtermékenyülő petesejtnek kényelmes kis fészke legyen a beágyazódáshoz.

Ciklusonként mintegy 120 tüsző igyekszik beérni, de amint 1 (esetenként 2) érésnek indul, a többi szunnyadásban marad, és várja a következő lehetőséget egy hónap múlva. Amikor megtörténik az ovuláció, azaz a tüsző fala megreped és az érett petesejt kipattan belőle, ezzel megkezdi egészséges esetben 12-14 napig tartó vándorlását a petevezetőn keresztül a méhnyálkahártya felé, ahová majd, ha a megtermékenyülés megtörtént, be fog ágyazódni.

COPD: az idült hörghuruttól a tüdőtágulásig

2024. február 19.

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel? Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Kezdeti jelek

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 95%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom is, de okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is. A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.  

Egyre súlyosbodó tünetek

Az említett külső vagy ritkábban belső (genetikai) hatás következtében a légutakban tartós gyulladás alakul ki. A tüdőben a léghólyagocskák végzik a gázcserét. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha két szőlőfürtöt – a jobb és bal tüdőfél – egymás mellé tennénk. A léghólyagocskák az egyes szőlőszemek, faluk nagyon vékony, hajszálerekkel gazdagon átszőtt. A krónikus gyulladás miatt az egyes léghólyagocskák fala felszakad, így a sok kis légtér, a sok apró szőlőszem egyre nagyobb légterekké – nagy szőlőszemekké – olvad össze. Ezáltal csökken a légzőfelület, ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a rugalmasságából és kialakul a maradandó szűkület.

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél – jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

„A beteg panaszait egyes esetekben az idült hörghurut, máskor a tüdőtágulás határozza meg. Mindkét kórfolyamatot a COPD megnyilvánulásának tekintjük, panaszok esetén orvoshoz kell menni. A COPD légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható.”

Te hogyan kezeled a konfliktusokat? Megoldási stratégiák

2024. február 18.

Sokaknak a konfliktushelyzet szó hallatán országok közötti nézeteltérés jut az eszébe, vagy valamilyen katasztrófa, pedig konfliktusokkal nap mint nap találkozhatunk, sőt részesei is vagyunk. A nagy kérdés az, hogyan jövünk ki ezekből a helyzetekből.  

Bármely pillanatban összeütközésbe kerülhetünk valakivel. Lehet nézeteltérésünk az anyánkkal, a gyerekünkkel, a szerelmünkkel, a kollégánkkal, a főnökünkkel, a zöldségessel vagy a hülye szomszéddal.

Ha a gyereked meg akarja nézni az esti krimit, s te nem hagyod neki, ő erre besértődik, akkor az pont egy ilyen helyzet. Ha a főnököd nincs megelégedve a teljesítményeddel, s szóvá teszi, s Te elsírod magad, az is ilyen helyzet. Ha a hülye szomszéd az öklével veri a falat, mert épp polcot szerelsz, és hangos a fúró, az is ebbe a kategóriába tartozik. És persze az is, ha a pasid folyton bemászik sáros cipővel a nappaliba. Ezeket a nézeteltéréseket interperszonális konfliktusoknak nevezzük.

Konfliktuskezelési megoldások

Ha meg akarjuk oldani ezeket a problémákat, vagy ha egyáltalán kezdeni akarunk velük valamit, sőt, ha semmit sem akarunk velük kezdeni, csak el akarjuk kerülni, akkor tudatosan vagy ösztönösen alkalmazunk valamilyen stratégiát. Ezek a konfliktuskezelő stratégiák.

Az is egy stratégia, ha egy ilyen helyzetben egyszerűen lapítunk, vagy elhúzzuk a csíkot. Sőt, eleve felkészünk rá, hogy ne is kerüljünk soha ilyen helyzetbe. Ezzel elég jól el lehet lavírozni az életben, viszonylag békésen éldegélhetünk, senki sem fog ránk megorrolni. Amolyan "a légynek sem tudna ártani" típusú emberré válhatunk így, akit a legtöbben szeretnek. A stratégia hátránya, hogy kikerülve a megszokott kerékvágásból, újszerű helyzetekben használhatatlanná válik. Szintén problémát jelent, ha közeli hozzátartozóinkkal és családtagjainkkal is ezt alkalmazzuk, mert az élelmesebbek ezt a helyzetet szívesen kihasználják. Az elkerülő stratégia tehát csak korlátozott keretek között alkalmazható sikeresen hosszabb távon.

Az alkalmazkodó stratégia ennél is rosszabb. Ha otthon főzöl, mosol, takarítasz, s mindenki után folyton te pakolsz, mindezt egy szó nélkül, akkor pont ebben a cipőben jársz. Ilyenkor lemondasz arról, ami neked fontos, s a saját személyes értékeidet alárendeled mások hóbortjainak. Rövid távon bizonyos körümények között beválik ez is. Ha hosszabb ideig alkalmazod, akkor azonban ne számíts harmonikus, örömteli életre. Mások irányítanak, mások céljai előzik meg a sajátjaidat. Válts! Ha lehet, minél hamarabb. Ha nem lehet, akkor egy nappal később, de csinálj valamit, lépj ki, változtass!

A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja

2024. február 18.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Kétirányú kölcsönhatások

Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.

Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.

A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.

Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.  

A változások hatnak legerősebben

Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők. 

A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.  

Lelked ura: a Hold

2024. február 17.

A Hold mitológiája igen gazdag. Ez annak köszönhető, hogy állandóan változtatja az alakját, miközben mi mégis mindig ugyanazt az oldalát látjuk (vagy nem látjuk) innen, a Földről. Az asztrológiában a nőiség, az anyai minőség szimbóluma.  

Földünk kísérőjének keringési ideje 27,3 nap. Ugyanannyi idő körül fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő a Föld körül keringése alatt eltelik. Ezért van az, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. A Holdon nincs levegő és víz, és noha mindez barátságtalannak hangzik, a Hold mégis hűséges és tevékeny kísérőnk.

A görög holdistennő Szeléné, Héliosz – a napisten – felesége. A nők, a család és az otthon istennője, de az alvásé és a halálé is. Thétisz görög tengeristennő is a Holdat jeleníti meg, a víz ősi energiáját szimbolizálja. A druida tanok szerint, amikor növekszik a Hold, akkor a Hold legyőzhetetlen, fiatal istennő. Teliholdnál az anyai, termékeny aspektusa kerül előtérbe. Fogyó Holdnál, pedig félelmetes banyává változik, aki az alvilágot és a halált uralja.

A Hold az asztrológiában a nőiesség anyai minőségét szimbolizálja. A személyes horoszkópokban anyánkat, saját gyermeki énünket mutatja meg. Jelöli a hangulatainkat, érzékenységünket, termékenységünket is.

Egészségünk szempontjából a gyomrunkat uralja, valamint a melleinket. A műtéteket nem szabad telihold idejére időzíteni, mert ilyenkor nagyobb a vérzés mennyisége! Lelkünkre is hatással van, támadott Holdnál gyakoriak a lelki problémák.

A Hold a vizek ura, hatással van a tengerekre, óceánokra (árapály). Életünk szinte minden területét befolyásolja. Beleszól a kertészek munkájába, - korántsem mindegy, hogy mikor, mit ültetünk, metsszünk, szaporítunk. Hajunk, bőrünk állapotára is hatással van, megvan az ideje annak, hogy mikor érdemes fodrászhoz, vagy kozmetikushoz menni. Táplálkozásunkat is érdemes a Hold járásához igazítanunk, erre kiváló a Hold-diéta!