Szemölcs a kézen, ujjakon? Nem mindig könnyű megszabadulni tőle

2024. február 07.

Szemölcsök bárhol előfordulhatnak a testen, de talán az egyik legkellemetlenebb, ha a kézen, a tenyéren vagy az ujjakon jelennek meg. Ezek egyrészt esztétikailag lehetnek zavaróak, másrészt elhelyezkedésüktől függően megnehezíthetik az írást, a fogást. Megszabadulni viszont nem feltétlenül könnyű tőlük! Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus ebben ad tanácsot.

Ilyen típusai lehetnek a kézen, az ujjakon lévő szemölcsöknek

Közönséges szemölcs (verruca vulgaris)
A leggyakrabban előforduló típus a közönséges szemölcs, ami bárhol megjelenhet a testen, és nem ritkán a kézfejen, az ujjakon jelentkezik.  A közönséges szemölcs általában kerek vagy félgömb alakú, halványsárga vagy durva felülete miatt piszkos szürke, pontozott, érdes felszínű göbcse, ami legfeljebb akkor fáj, ha megsérül. 

Futószemölcs, lapos szemölcs (verruca plana)
Könnyen összetéveszthető egy anyajeggyel a futószemölcs, ugyanis alig emelkedik ki a bőrből, barna vagy bőrszínű és többnyire kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Fiatalabbaknál és legyengült immunrendszerű személyeknél gyakoribb, de bárkinek felbukkanhatnak ezek a szemölcsök. A kézháton és az alkaron viszonylag sűrűn felfedezhetőek. 

Tenyéren és talpon megjelenő szemölcs (verruca plantaris)
A tenyéren és a talpon jelentkező közönséges szemölcsöt gyakran összetévesztik a bőrkeményedéssel vagy a tyúkszemmel, holott ezt is vírus okozza. Kívül csak a kisebb rész látszik, amely barnás, szürkés színű, és a bevérzések miatt apró sötét pöttyök lehetnek benne, és ha feltárják, megtalálható a „közepe”. Általában nem okoz fájdalmat, de főként rossz elhelyezkedése miatt fájdalmassá teheti a járást vagy a kéz használatát. 

Köröm melletti, köröm alatti szemölcs (verruca subungualis)
A körömágyban ritkán keletkeznek szemölcsök, ha mégis, akkor fájdalmasak, a köröm deformitását, foltszerű elszíneződését okozzák. Sokkal gyakoribb a köröm szélénél látható szemölcs, amely egészen kicsi és sokszor csoportokban jelenik meg. Kialakulásának egyik legnagyobb rizikófaktora a köröm és a körömágy bőrének rágása, piszkálása. 

A tartós, egészséges súlyvesztés egyszerűbb, mint gondolnánk

2024. február 06.

Eltelt egy hét az új évből és vannak, akik már fel is adták a frissen megkezdett fogyókúrájukat. A szakember szerint az a jó életmódváltás, amiben az étkezéshez nem társul bűntudat, nem kell lemondani a démonizált kenyérről, burgonyáról, tésztáról, édességekről. Tudatossággal, némi tervezéssel és persze türelemmel bárki elindulhat a fogyás útján, amely sokszor együtt jár az egészség megőrzésével is.

Talán nem volt még olyan esztendő az elmúlt két évtizedben, amikor ne jelent volna meg valamilyen divatdiéta vagy táplálékkiegészítő, amely gyors, látványos fogyást ígért. Sokan döntenek egy olyan módszer mellett, amely valamilyen alapanyag megvonására koncentrál, esetleg az étkezés része vagy helyettesítője egy por, vagy kapszula. Dr. Takács Hajnalka PhD., dietetikus szerint a legfontosabb, amikor valaki életmódváltásba kezd, hogy megfelelő türelemmel és hosszú távú odafigyeléssel tekintsen a fogyással kapcsolatos célokra.

„A mai instant világ magával hozta azt is, hogy mindenki, mindent azonnal szeretne. Éppen ezért a testünktől is rapid módon követelünk olyan változásokat, amelyek ellen többnyire évekig tettünk. Az egészséges, káros következményektől mentes fogyás mértéke heti fél-egy kiló. A divatdiéták és csodaszerek azonban ennél sokkal gyorsabb eredményt ígérnek, ezek azonban nemcsak károsak, hanem tartós eredményt sem hoznak” – mondta dr. Takács Hajnalka.

–  Az tud sikeresen, egészségesen és hatékonyan megszabadulni a súlyfeleslegtől, és ezzel elindulni a kiegyensúlyozott, bűntudattól mentes étkezés útján, aki változatosan, sokszínűen és mértéktartóan táplálkozik.”

Miközben egymás után jelennek meg a diéták és gyors fogyással kecsegtető fogyasztószerek, egyre több az elhízott Magyarországon: Európában a három legelhízottabb, világszerte pedig a TOP10 országban foglal helyet hazánk. Arról azonban a legtöbben nem vesznek tudomást, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek 80 százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki. Az elhízást 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegséggé nyilvánította. Mivel azonban sokszor és sokáig nincsenek tünetei, „csak” a felkúszó kilók, betegségtudattal sem jár együtt.

„Ami nem fáj, azzal nem foglalkozunk alapon sokan húzzák az utolsó pillanatig a nagy változás kezdetét és fordulnak szakemberhez. Mindezt azért is javaslom mindenkinek, mert éveken, évtizedeken át megszokott, sokszor berögzült szokásokat nagyon nehéz egyedül megváltoztatni. Jó hír azonban, hogy egy átgondolt, megtervezett életmódváltás már az első héten eredményt hozhat és idővel rutinszerűen beépülhet a mindennapokba” – tette hozzá a dietetikus szakember.

Szerinte az egészséges táplálkozásba belefér a rántott hús, a hamburger, a franciasaláta, a tésztás étel, a rakott krumpli, a tiramisu és a sajtos pogácsa is, de fontos a mértékletesség és a kiegyensúlyozott táplálékbevitel, hiszen szénhidrátot, fehérjét, zsírt és rostot is szükséges fogyasztani. 

Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

2024. február 06.

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.

A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot

2024. február 05.

Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

A hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni. 

-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.

A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. 

A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.

Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.

A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

2024. február 05.

Nem jár szomjúságérzéssel, fogyással, fokozott vizeléssel, nehéz sebgyógyulással, mint ahogy teljes inzulinhiány vagy elhízás sem jellemző a fiatalkorban kezdődő hármas típusú cukorbetegségre, másnéven MODY-ra (Maturity Onset Diabetes of the Young). Mivel a kórkép különböző formáinak hátterében öröklődő génmutációk állnak, kialakulásának esélye jóval nagyobb azoknál, akiknek családjában korábban előfordult már ez a típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján diagnosztizált gyerekkori diabétesz esetek 2-3 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

A nehezen felismerhető, jellemzően tünetmentes és sokszor véletlenszerűen diagnosztizált betegség a MODY, azért nem tűnik fel, mert a vércukorszint általában csak enyhébb mértékben emelkedik meg, mint az 1-es és 2-es típusú diabétesznél, elhízással sem jár, így nincsenek tipikus tünetek – mondja dr. Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.

Előfordul, hogy csak egy lázas kórkép esetén elvégzett laborvizsgálatnál derül ki, hogy felborult a cukoregyensúly, de sokszor még ekkor sem gondolnak MODY-ra, és a 2-es típusú diabéteszhez sorolják. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valakinél már megállapították, hogy cukorbeteg, azonban a tipikus tünetek nem jelennek meg nála. A MODY nem jár teljes inzulinhiánnyal, általában huszonöt éves kor előtt alakul ki, ezért sorolják a fiatalkori cukorbetegségek körébe.

A világszerte aluldiagnosztizált kórkép genetikailag öröklődik, és leggyakrabban, az esetek mintegy hetven százalékában az úgynevezett glukokináz enzim, másnéven GCK működészavara felelős a kialakulásáért.

Amennyiben ez a gén okozza a diabétesznek ezt a ritka fajtáját, az inzulintermelés csökkenése ellenére sem szükséges annak pótlása, sőt: gyógyszeres beavatkozásra, diétára sincs szükség, tehát nem igényel kezelést, vagyis ez egy kifejezetten enyhe betegség

– teszi hozzá dr. Tóth-Heyn Péter.

A MODY harminc százalékát hazánkban azonban más génmutációk okozzák, amelyek egy későbbi életkorban súlyosabb, típusos diabéteszes tüneteket is okozhatnak (pl. fokozott folyadékfogyasztás, fogyás). Egyes esetekben ilyenkor indokolt lehet az inzulin kezelés bevezetése, vagy célzott antidiabetikus gyógyszeres terápia, természetesen megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással kiegészítve, amivel elkerülhetők a későbbi szövődmények.

A diagnózis felállításához genetikai vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy megállapítsák melyik gén okozza az eltérést. Mivel a kórkép az esetek többségében több generációt is érint –  mellyel sokszor a szülők sincsenek tisztában – ilyenkor a család több tagját indokolt megvizsgálni.

Kiemelten fontos odafigyelni a terhességi diabéteszre, ugyanis a várandósság kilenc hónapja alatt az inzulinérzékenység változik, így egy korábban meglévő, de panaszokat nem okozó MODY-ban is fölborulhat az egyensúly, így a terhesség során akár inzulin kezelésre is szükség lehet.

Sokat nyerhet, ha tartósan megszabadul a plusz kilóktól

2024. február 04.

Az év elején sokan elhatározzák, hogy megszabadulnak a plusz kilóktól – és jónéhányan nem is tudják, milyen sokat tesznek ezzel önmagukért. A túlsúly, az elhízás ugyanis nem csupán esztétikai probléma lehet, de számos betegség rizikófaktora, állapotának súlyosbítója is, sőt ma már önálló betegség. Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa, életmód orvos a túlsúly által befolyásolt betegségeket vette számba és a tartós fogyás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Nincs betegség, amit ne befolyásolna az elhízás

Már a teljes orvostársadalom tisztában van azzal, hogy a túlsúly, de főként az elhízás tulajdonképpen az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen egy állandó gyulladásos állapot tart fent. Vagyis az olyan nyilvánvaló összefüggéseken túl, mint, hogy a nagyobb súly megterheli a mozgásszerveket, a szívet, befolyásolja a hormonrendszert és az emésztést, tulajdonképpen szinte minden szervrendszerre gyakorol valamiféle negatív hatást. Egyes betegségeknek jelentős rizikófaktora, más betegségeknek súlyosbítója lehet. Az alábbiakban érdemes néhány betegséget, állapotot szemügyre venni az elhízás szempontjából.

Metabolikus szindróma

Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy metabolikus szindrómának nevezik ezt a tünetegyüttest. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Reflux

A magyar felnőtt lakosság több, mint fele küzd változó gyakorisággal a refluxszal, különösen negyvenéves kor után, ami azért veszélyes, mert ez a betegség akár a nyelőcsődaganat előszobája is lehet. Az már régóta közismert, hogy a reflux erősebben fenyegeti a túlsúlyos és elhízott embereket, ugyanis a hasi nyomás növekedésével a gyomorszáj záróizma kinyílik. Sőt, ha egy normál súlyú refluxos beteg felszed néhány kilót és a tünetei súlyosbodását tapasztalja, neki is érdemes leadnia a kis felesleget is. 

Alvási apnoé

Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, amelyek közül a legjelentősebb az elhízás. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

A szorongás csapdájában: tehetünk ellene

2024. február 04.

Szorongás, ideges feszültség, aggodalom a jövő miatt – a rossz lelkiállapot sokunk problémájává vált napjainkban. De mit tehetünk ellene?

A nemkívánatos szorongásos érzések hatásainak és előfordulásának csökkentésére segíthetnek pl. a táplálkozási és életmódbeli változtatások. Íme, 5 megoldási javaslat.

1. Kiegyensúlyozott vércukorszint a nyugodt lelkiállapotért

A szorongás súlyosbodhat, és vele együtt nőhet a félelem, a nyugtalankodás, ha nem figyelünk a táplálkozásunkra, és többek közt finomított élelmiszerekben bővelkedő étrendet követünk. Különösen rossz hatású lehet ebből a szempontból is a finomított szénhidrátok, pl. kekszek, sütemények, fehér lisztből készült termékek és üdítők gyakori fogyasztása. Ezek mind megterhelhetik a vércukorszintet szabályozó mechanizmusokat.

Finomított cukor helyett inkább nádcukor vagy méz.

Ez a fajta egyensúlyhiány befolyásolhatja a hangulatunkat is, ami észrevehető pl. abból, hogy ilyenkor ingerültebbek, zaklatottabbak, feszültebbek vagyunk. Ugyanis a vércukorszint csökkenése nemcsak éhséget okozhat, hanem a stresszhormonok termelődését is elősegítheti, amitől szorongóbbnak érezhetjük magunkat, mint általában. (Ez akkor következik be, amikor a testünk inzulin felszabadításával küzd azért, hogy megvédje magát a túlzott mennyiségű cukor hatásaitól.)

Állítsuk meg ezt a folyamatot teljes kiőrlésű, finomítatlan, egészséges zsírokat és fehérjéket tartalmazó élelmiszerek, pl. hüvelyesek, halak és tojás fogyasztásával, az egyenletesebb energiaellátás érdekében.

Fehér helyett inkább teljes kiőrlésű, finomítatlan liszt.

2. Juttassunk táplálékot az agynak a szorongással kísért aggodalom leküzdésére!

A szorongás legyőzéséhez hasznos lehet az is, ha pl. növeljük a halfogyasztásunkat, ezért együnk minél több ómega-3 zsírsavban gazdag halat. Egyes felmérések szerint pl. a napi 2 g ómega-3 zsírsav-bevitelt biztosító személyeknél kevesebb szorongásos tünet tapasztalható a halolaj jótékony hatásainak köszönhetően. Ez utóbbiak közé tartozik még a gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonság, valamint az agy táplálása és jó véráramlásának helyreállítása, támogatása.

Olajos hal kikeverve kevés citrommal, pirítósra kenve.

9 hasznos tipp a görcsölő hasra

2024. február 03.

Feszültségből mindannyiunknak kijut, nem lehet elmenekülni előle. De nem is kell. A stresszt és annak egyik következményét, a gyomorgörcsöt azonban kezelni kell. Erre adunk most pár tippet.  

A gyomorgörcs és következményei

Amikor gyomorgörcsről beszélünk, általában a has bármely területén kialakult feszültséget értjük alatta. Ha hosszan vagy gyakran tapasztalod, annak következményei lehetnek: rossz emésztés, puffadás, derékfájás (mivel a derékövet terheli); hosszútávon pedig gyomorfekély, reflux, gerincsérv, meddőség. Ha érzed, hogy befeszülsz, görnyedsz, mielőbb tegyél hogy ez megváltozzon. Az alábbi 9 tipp között biztos találsz a habitusodnak megfelelőt. A cikkben azt is eláruljuk, hogy miért működnek ezek a módszerek 

1. kocogás
Nem a sebesség számít, hanem az egyenletes ütem és a mennyiség – legalább 30 percet kocogj! Ha végképp nem megy a futás, akkor segíthet egy hosszú kiadós séta – lehetőleg természetben. Lényeg, hogy ne a problémák körül járjanak a gondolataid közben!

2. éneklés
Amellett, hogy jobb mintha ordítasz valakivel, a jó énekléshez el kell sajátítanod a helyes légzést, valamint elengedhetetlen hozzá a rekesz- és hasi izmaid megfelelő tónusa. 

3. táncolás
Add át magadat a zenének! Legjobb ha egymagadban táncolsz és egyhuzamban legalább 35-40 percet. Profiknak ajánlott megpróbálni zene nélkül is, a test saját ritmusában.

4. teljes hasi légzés
Hívják jóga légzésnek is. Háton fekvésben a has domborításával kezdve egészen a tüdőcsúcsig töltsd fel a tüdőd majd lassan fújd ki a levegőt! Csinálhatod ülve is.

5. beszélgetés
Ha szerencsés vagy és jó a beszélgetőpartnered, miután kibeszélted a bajodat, segít, hogy másról is elkezdj beszélni, hogy elkalandozzanak a gondolataid és végre ne ugyanazon görcsölj.

6. gyógytea
Ha nem vagy érzékeny valamelyik összetevőjére, segíthet a patikákban kapható nyugtató teakeverék, vagy házilag citromfű, macskagyökér, komló és levendula.

Mi okozhat lábfájdalmat?

2024. február 03.

Szinte nincs is olyan ember, kinek életét olykor-olykor ne keserítené meg a lábfájdalom. Jó esetben csak egy gyorsan múló panaszról van szó, ám ha hosszabban fennáll a probléma, érdemes utánajárni, vajon mi is áll a hátterében.

A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.

Érszűkület

Lábfájdalom, főleg lábikrafájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak. Nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikrafájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigénigénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre lenne szüksége. Ezt az oxigénhiányt az izom fájdalommal jelzi.

Érszűkületes fájdalomra ezért a „kirakatnéző betegség” tünettana jellemző: járáskor 50-10 m megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra – pl. kirakatnézéskor – megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 m után a fájdalom ismét jelentkezik. Érszűkületre jellemző még továbbá a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, ill. megszűnése a lábfejen.

Kiket érint? Érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat, a dohányzás elősegíti a kialakulását.

Visszértágulat

Másik keringési probléma, mely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor, szemben az érszűkülettel, nem az oda áramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikragörcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.

Kiket érint? A visszértágulat a 30-as életévekben kezd kialakulni, a szülés, álló- vagy ülőmunka, kevés mozgás elősegíti a kialakulását.

Gyógyszerek, amik mellékhatásként depressziót okozhatnak

2024. február 02.

A legkülönfélébb hatású gyógyszerek adagolása válthat ki mellékhatásként depressziót. Hormonális fogamzásgátlók, savcsökkentők, illetve gyulladáscsökkentők szedése is depresszióssá tehet, mindez a betegtájékoztatókban is szerepel. Ha valakinél feltételezett mellékhatásként depresszió lép fel, orvoshoz kell fordulni!

A depresszió mint potenciális mellékhatás legalább 200 hatóanyaggal hozható összefüggésbe, és a probléma súlyát jól szemlélteti az a felmérés, ami szerint az USA-beli felnőttek több mint egyharmada szed olyan vényköteles gyógyszert, ami – mellékhatásként – depressziót válthat ki. Az arányok Európában is hasonlóak lehetnek.

Jót tesz a testnek, de árt a léleknek

Azok között a gyógyszerek között, amik mellékhatásként depressziót válthatnak ki, említhetők a

• – hormonális fogamzásgátlók,
• – egyes vérnyomáscsökkentők,
• – gyomorsavcsökkentők (elsősorban a hatóanyagnevükben „-prazol”-ra végződők),
• – különféle fájdalomcsillapítók,
• – gyulladáscsökkentők (elsősorban a szteroid gyulladáscsökkentők),
• – jóindulatú prosztatahipertrófia kezelésében alkalmazott egyes hatóanyagok.

Általában érvényes az, hogy ha egy beteg több olyan gyógyszert is szed, ami depressziót válthat ki, akkor fokozott a depresszió megjelenésének az esélye. Tény azonban, hogy konkrét esetekben az ok-okozati kapcsolat nagy biztonsággal való kijelentése, vagyis annak a megállapítása, hogy valaki egy adott gyógyszer szedése miatt vált depresszióssá, nehézségekbe ütközik. A depresszió (kiváltó októl függetlenül) gyakori állapot; egy 12 hónapos időszakon belül a lakosság 10 %-a depressziós. Szem előtt tartandó, hogy számos esetben nem maga a gyógyszer, hanem a betegség jelentette teher, aminek az enyhítésére az adott gyógyszert szedik, vezet depresszióhoz.

Akár duplájára is nőhet a depressziórizikó a fogamzásgátlók szedése miatt

Tapasztalatok alapján a kamaszkort követően a nőknél kétszer akkora gyakorisággal fordul elő depresszió, mint a férfiaknál,- ezért mindkét női nemi hormon, mind az ösztrogén, mind a progeszteron felelős lehet. Az állapoton tovább ronthatnak a hormonális fogamzásgátlók. Az érintett gyógyszerek betegtájékoztatójában is szerepel az, hogy a szedésük alatt hangulati mélypontok, depresszió előfordulhat.

A hormonális fogamzásgátlók alkalmazása 23-120 %-kal növelheti a depresszió kialakulásának a kockázatát. Vagyis, akár több mint kétszeresére emelkedhet az esélye annak, hogy valaki depresszióssá váljon, ha hormonális fogamzásgátló módszert alkalmaz. A pontatlannak tűnő adat azzal magyarázható, hogy a nő életkorától és az alkalmazott gyógyszerformától függően más-más mértékű a depresszió kockázatának a fokozódása.