Rövid séták csökkenthetik az időskori cukorbetegség kockázatát
2026. május 20.
Az étkezések utáni negyedórás séta megelőzheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását az idős embereknél. A több rövid gyaloglás éppoly hatásos, mint a napi egy hosszú – mutatta ki egy amerikai tanulmány.
Evés után magas a vércukorszint
Az étkezés utáni séta jól szabályozza a vércukorszintet – idézi a BBC hírszolgálata a George Washington Egyetem kutatását. Az evést követően megemelkedő vércukor növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, ezért a legrosszabb választás pihenni egyet étkezés után.
Loretta diPietro kutatásvezető szerint az amerikai tanulmány elsőként vizsgálta a kockázatos időszakban végzett kis testmozgás hatását. Elmondta, a cukorbetegséget megelőző állapotból (glükóz intolerancia) a 2-es típusú diabéteszhez vezető út kulcstényezője az evés utáni magas vércukorszint.
Mozgás időskorban
2026. május 20.
Az idős betegeknek hozzávetőlegesen a fele három vagy több idült társbetegségben szenved, ezért még inkább fontos a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres mozgásra figyelni.
Az öregedés biológiai, pszichológiai és szociális változásai jelentős hatást gyakorolnak nemcsak a táplálkozási szükségletekre, szokásokra, az optimális tápláltsági állapot fennmaradására, de az egészségügyi kockázatokra is.
Az idősödés aspektusainak megértése nemcsak az egyének egészsége, hanem a társadalom fenntarthatósága szempontjából is kulcsfontosságú. Az öregedés egy összetett biológiai folyamat, amelyet a szervezetben zajló molekuláris és sejtszintű változások jellemeznek, amelyek idővel az életműködések fokozatos romlásához, az alkalmazkodóképesség csökkenéséhez és az életkorral összefüggő betegségek kockázatának növekedéséhez vezetnek.
Bőrápolás kamaszkorban
2026. május 19.
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat – pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet– mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Az utóbbi években látványosan átalakultak a gyerekek és tinédzserek bőrápolási szokásai. A közösségi médiában megjelenő trendek hatására már ez a korosztály is egyre fiatalabb életkorban kezd el kozmetikumokat, sminktermékeket és aktív hatóanyagokat tartalmazó készítményeket használni. „Fontos azonban különbséget tenni a között, ha egy fiatalnak valóban van bőrproblémája, vagy teljesen egészséges bőrt kezel” – magyarázza dr. Kovács Anikó. Mint mondja, a fiatal bőr még nem érett, ezért a hatóanyagokkal szemben érzékenyebb és sérülékenyebb, mint a felnőtteké.
Boomergenerációsként a gyógyszertárban
2026. május 19.
Az egészsége a legnagyobb érték
A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.
A boomergeneráció tagja a társadalom egyik legtapasztaltabb rétegét képviseli. Már rengeteget bizonyított, tudja milyen évtizedeken keresztül helytállni a munkahelyen, miközben erős tartópillére volt a családja számára. Most azonban az életének ebben a szakaszában másfajta kihívásokkal találkozhat. Nemcsak a gyerekek, unokák önállósodása vagy a nyugdíjas élet körüli változások hozhatnak fordulatot, hanem a szervezet is egyre több figyelmet kér.
Elhízás és teherbeesés
2026. május 18.
Az elhízott nők nehezen esnek teherbe? Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy az elhízott nőknek átlagosan több hónap próbálkozás után sikerül csak teherbe esni, mint nem elhízott nőtársaiknak.
Az elhízottság jellemzésére gyakran alkalmazott mutató az ún. testtömegindex (BMI).
BMI A BMI (Body Mass Index) kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.
A 20 és 25 közötti BMI-érték számít normálisnak. Ha valakinek 25 és 30 közötti a BMI-je, akkor már az elhízás kapujában van, és jelenlegi állapota is fokozott rizikót jelent számos betegség szempontjából. Gyakoribbak körükben a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, a máj- és epebetegségek, az alvási apnoé, néhány daganattípus, ill. a nőknél különféle nőgyógyászati problémák, így pl. a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A 30-nál magasabb BMI-vel rendelkező nőket már elhízottnak tekintik, és a növekvő BMI-értékkel együtt egyre nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az előbb felsorolt, elhízással összefüggő egy- vagy többféle betegség.
Tapasztalatok alapján a 29 fölötti BMI-értékek esetén csökken a valószínűsége a terhesség természetes úton való létrejöttének.
Kórházi magány – Barátok nélkül nehezebb a gyógyulás
2026. május 18.
A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra. Az Europion az Amigos a gyerekekért Alapítvány megbízásából végzett kutatása alapján a szülők szerint a gyerekek számára egy hosszabb kórházi tartózkodás során a lelki megterhelés közel azonos súlyú a fizikaival. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egyre fontosabbá válnak számukra a baráti kapcsolatok a gyógyulás terén is.
A magyar szülők 46%-a szerint a gyerekek leginkább a fájdalomtól vagy a kezelésektől tartanak egy hosszabb kórházi tartózkodás során. Közel ugyanennyien (41%) úgy gondolják, hogy a gyerekek egyik legnagyobb félelme az, hogy kiszakadnak a megszokott életükből: elszigetelődnek, egyedül érzik magukat és nem találkoznak a barátaikkal. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány friss reprezentatív felmérése* alapján a kapcsolatok hiánya közel akkora megterhelést jelent a kórházban lévő gyerekeknek, mint a fizikai fájdalom elviselése.
A számokból jól látszik: a lelki megterhelés súlya alig marad el a fizikaiétól.
Ahogy nőnek a gyerekek, felértékelődik a barátság
A kutatás arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával a kortárs kapcsolatok szerepe egyre erősödik. Míg a kisebb gyerekeknek elsősorban a család közelsége ad biztonságot, a nagyobbaknál már a barátságok jelentik azt a kapaszkodót, amely a kórházi időszak alatt különösen hiányzik.
Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció
2026. május 17.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)
Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)
Nem csonka, csak egyszülős
2026. május 17.
„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.
De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.
Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.
10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe
2026. május 16.
A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.
A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.
A fogvesztés nem a természetes öregedés része
2026. május 16.
Magyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.
A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.
A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.
A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.
