Márciusi allergének: szil, éger, fűz
2026. március 21.
A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.
Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.
Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.
Március - mit ajánl a hagyományos kínai orvoslás?
2026. március 21.
A hagyományos kínai orvoslás egyik filozófiai eleme az öt fázis (vagy öt elem) tana. Azt vallja, hogy az Univerzum minden egyes része és jelensége hordozza a FA, a TŰZ, a FÖLD, a FÉM és a VÍZ jegyeit. Ezek aránya határozza meg az élőlények, az évszakok, a természeti jelenségek, a bolygók, az anyagok tulajdonságait. Testünket behálózó energia csatornák - melyekben a csí áramlik - is illeszkednek az öt fázis rendszerébe. A március a FA elemhez kötődik, a hozzá tartozó szervek az epe és a máj.
A március az epe erősítésének időszaka. Az epe a májban termelődő, de az epehólyagban raktározódó, a széklet színét adó, zöldessárga vagy sárgásbarna nedv. Hozzájárul a patkóbél lúgos közegének biztosításához, ezzel segíti az emésztés számára optimális terep kialakítását, hiszen savas feltételek mellett a hasnyálmirigy váladéka és az epe működésképtelen. Az epe a zsírok lebontásáért felelős, ebből következik, hogy ha nem tudja ellátni funkcióját, a zsírban oldódó, a szervezet számára életfontos vitaminok (A, D, E és K) sem tudnak felszívódni.
El lehet-e vérezni visszeres vérzésben?
2026. március 20.
Nem lennék sem barlangász, sem mélytengeri búvár, sem pedig diszpécser a 104-en. Ez utóbbinak nagyon nehéz lehet kezelni a bejelentők pánikhangulatát, pláne, ha nincs is okuk rá. Ám ezt nagyon nehéz kideríteni telefonon. Ilyen például az, ha valaki csak azt kiabálja, hogy jöjjenek gyorsan, mert a combjából spriccel a vér.
Egyik alkalommal ez volt a bejelentés, és igen, szinte futottunk a mentőhöz. A vérzések sokfélék lehetnek, hajszáleresek, vénásak, artériásak, és a legveszélyesebbek egyike az, ha a combartéria sérül.
Amikor ehhez az esethez siettünk, fel is ötlött bennem egy korábbi eset, ahol egy férfi flexszel vágott a combjába, és csak nagyon kevésen múlt, hogy a kezeink között vérezzen el. Szóval arra készültünk, hogy ezúttal is minden másodperc számítani fog. Egy lakótelepi ház hatodik emeletén volt a sérült, és amikor az előszobába léptünk, tényleg elég borzasztó látvány tárult elénk. A földön nagy tócsában sötétlett a vér, és a falakon, az állótükrön is látszódott a spriccelő vér nyoma. Ám betegünk stabil állapotban volt, csak holtsápadt, de ez inkább az ijedtségnek volt betudható, semmint a kivérzésnek.
Receptre felírt mozgás
2026. március 20.
A Mozgás Receptre programhoz immár 50 önkormányzat jelezte csatlakozását, így lassan 3 millió magyar lakos számára válik lehetővé, hogy háziorvosi javaslat alapján, szervezett formában, szakmailag megalapozott mozgásprogramokon vegyen részt, gyógyszer szedése helyett.
A Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) tavaly indult kezdeményezése, az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság égisze alatt megvalósuló Mozgás Receptre Program óriási szemléletváltást képvisel a hazai egészségmegőrzésben és gyógyításban. A már évtizedek óta jól ismert összefüggés – miszerint a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán prevenciós, hanem gyógyító hatással is bír – végre a mindennapi orvosi gyakorlat részévé válik.
Az ÉMOT szakmai célkitűzéseivel összhangban, valódi áttörés történik: az elmélet gyakorlattá válik! A mozgásterápiás javaslat, a szabadidőben végzett egészségcélú rendszeres fizikai aktivitás az életmód okozta betegségek megelőzésének és kezelésének szerves része lesz.
Fogászati szorongás
2026. március 19.
A szorongásnak nagyon is pontosan meghatározható ára van. A PubMed globális szinten több mint 350 milliárd dollárra becsüli a fogászati betegségek közvetlen költségeit, amelyek jelentős része a „szorongás miatti halogatás” számlájára írható.
„Magyarországi viszonylatban a dentofóbia ára döbbenetesen jól számszerűsíthető: míg egy kezdődő szuvasodás ellátása esztétikus töméssel 30-50 ezer forintra tehető, a szorongás miatti halogatás két-három év alatt elhalt foghoz vagy súlyos gyulladáshoz vezethet. Ebben a fázisban a költségek drasztikusan megugranak, hiszen a technológiai igényességtől függő gyökérkezelés és fogfelépítés már 150-400 ezer forintra rúghat, ha pedig a fog menthetetlen, az implantáció és a korona ára elérheti a 400-600 ezer forintot is. A félelem miatt elhalasztott vizit így tízszeres vagy akár hússzoros szorzót jelent a kiadásokban, ami egy átlagos, gyermekkori traumák miatt kontrollt hanyagoló magyar családnál éves szinten több százezer, de akár egymillió forintos extra terhet is róhat a költségvetésre – teszi hozzá Dr. Czigler Péter.
Hogyan győzzük le a szörnyet a székben?
Bár a szorongás ősi ösztön, a 2026-os fogászati technológia és a páciensközpontú pszichológia már messze túlmutat a puszta fájdalomcsillapításon. A cél nem csupán a beavatkozás szakszerű elvégzése, hanem egy traumatikus élményektől mentes, új alapokra helyezett, bizalmi viszony felépítése. Ebben a megújult eszköztárban a legfontosabb lépés a kontroll visszaszerzése: ha előre megállapodunk orvosunkkal egy egyszerű “Stop” jelzésben – például a bal kéz felemelésében –, a pánikreakció azonnal enyhül, hiszen tudjuk, hogy bármikor megállíthatjuk a folyamatot.
Miért fontos levenni a cipőt?
2026. március 19.
Egy lépés a tisztaságért
Amikor hazaérünk egy hosszú nap után, az első dolgunk gyakran az, hogy „lerúgjuk” a cipőnket. Ez jó szokás, mert nem is gondoljuk, hogy mi minden kerül be az otthonunkba a cipőtalpunkkal.
Sok kultúrában alapvető higiéniai szabály, hogy az otthonba való belépéskor leveszik a kint hordott lábbelit, cipőt, és a többi helyiségben valamilyen beltéri lábbeliben járnak. Ez a szokás különösen erős a keleti kultúrákban, de egyre elterjedtebb Európában is.
Ez nemcsak higiéniai szokás, hanem a tiszteletteljes viselkedés része is, ami azt jelenti, hogy az ember nem viszi be a külvilág „zaját” és „piszkát” a nyugodt, tiszta otthonba.
Hazánkban is sok családnál bevett szokás a cipőlevétel, a vendégpapucs használata, főként a tisztaság megőrzése miatt.
Alvás Világnapja
2026. március 18.
Egyre tudatosabban keresik a magyarok a pihentető alvás titkát
A minőségi alvás ma már nem luxus, hanem a mindennapi jóllét egyik alapfeltétele. Az Alvás Világnapja alkalmából a skandináv gyökerekkel rendelkező JYSK arra hívja fel a figyelmet, hogy a pihentető éjszakai alvás számos tényezőn múlik – a megfelelő matractól és párnától kezdve egészen a hálószoba hőmérsékletéig. A JYSK 2025-ös vásárlási adatai alapján a magyarok egyre tudatosabban fordulnak az alváskomfort javítása felé.
Az alváskomfort került fókuszba
A JYSK vásárlási adatai szerint 2025-ben a matracok, paplanok és párnák iránti kereslet kiemelkedően alakult. A matracok közül a habszivacs megoldások bizonyultak különösen népszerűnek a vásárlók körében. A vállalat egyik ilyen terméke szakmai elismerést is kapott: az OSELVA habszivacs matrac nemcsak a vásárlók körében vált az egyik legkeresettebb termékké: a Magyar Alvás Szövetség szakértői zsűrije ezt a modellt választotta 2023-ban az Év Alvásbarát Termékének. A szervezet – amely 2018-ban alakult azzal a céllal, hogy hiteles alvásedukációval és egy alvásbarát minősítési rendszer működtetésével támogassa a minőségi regeneráció szemléletének terjedését Magyarországon – a vállalat törekvéseit is elismerte: a JYSK Magyarország 2023-ban elnyerte az Alvásbarát Vállalat Díjat, amelyet az alvásminőség javításáért tett erőfeszítéseikért, a tudatos edukációért és a pihentető alvást támogató termékkínálatért ítéltek oda.
Márciusi maradványtünetek
2026. március 18.
Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres
Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.
1. Belső nyugtalanság
Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.
Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!
Glaukóma világnap
2026. március 17.
Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”
A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.
A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.
„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”
Félelem a fogorvostól
2026. március 17.
A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. 
A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.
Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.
