A másnaposság ellenszere a folyadékpótlás
2020. január 17.
Előfordul néha, különösen az év végi bulik és szilveszter idején, hogy az ember kirúg a hámból, és a kelleténél több alkoholt iszik. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyenkor milyen élettani folyamatok zajlanak le a szervezetben, és hogyan segítheti a folyadékpótlás, hogy gyorsabban túljussunk a másnaposságon.
A másnaposság a túlzott alkoholfogyasztás után fellépő, akkut tünetegyüttes, amelynek súlyossága több mindentől függ, az elfogyasztott alkohol típusától és mennyiségétől kezdve az egyéni tűrőképességen át a szervezet folyadék-ellátottsági szintjéig. Tipikus tünetei a fejfájás, hányinger, hányás, a felgyorsult szívverés, szédülés, levertség, ingerlékenység, szomjúság és a koncentrációs zavarok.
De miért okoz másnaposságot az alkohol?
Azért, mert az alkohol nem alapvető tápanyag, a belőle származó energiát nem tárolja a szervezet, hanem azonnal elkezdi lebontani a májban. Ráadásul a lebomlás közben felszabaduló vegyületek, amelyek főként az alkoholos italok ízét és aromáját adják, még csak fokozzák a rosszullétet okozó tüneteket.
Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?
2020. január 16.
A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.
Íme, a fő rizikófaktorok
- Életkor
Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik. - Ultraibolya sugárzás
Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében. - Bőrszín és szeplők
A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból. - Időszakos erős napfényterhelés
Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt. - Napégés
A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra. - Szolárium használat
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat. - Fényvédő termékek
Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket! - Anyajegyek
Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. - Veleszületett anyajegy
Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb. - Családi hajlam
Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. - Korábbi bőr- vagy más típusú daganat
Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak. - Más jellegű betegségek
Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. - Meggyengült immunrendszer
Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot. - Túlsúly
Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban. - Hormonok
Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra.
Miért segítsek? Megéri az önzetlenség?
2020. január 16.
Számos oka lehet az önkéntes tevékenységnek, többek között az, hogy segíteni akarunk annak a közösségnek, amelytől már eddig is sokat kaptunk. De a saját egészségünkre is van hatása!
Gyakorta önmagunk fejlődését reméljük e tevékenységtől, társaságra vágyunk. Lehet-e egyészségügyi haszna az önkéntes tevékenységnek? A szellemi egészség szempontjából is hasznos elfoglaltságok – így az önkéntes tevékenység is – karbantartják az elménket és a testet, és csökkentik az Alzheimer-kór és a különböző, életkorral összefüggő betegségek előfordulásának a gyakoriságát. A betegség korai stádiumához alkalmazkodva segítséget nyújthatunk betegtársainknak is.
Az önzetlen, önkéntes munka egészségre gyakorolt hatásai:
Hozzájárul a testi és a szellemi egészség megőrzéséhez
Az új emberekkel való találkozás, illetve új programokban való részvétel fokozza a boldogság- és örömérzetért felelős endorfin termelését. Mindez segíti a szív, az agy és az immunrendszer működését, amely folyamat végeredményben a stressz csökkenéséhez vezet.
Önbecsülés és önbizalom
Annak a tudata, hogy tevékenységünkkel hozzájárulhattunk egy másik ember életének jobbá tételéhez, jellemzően bennünket is az elégedettség érzésével tölt el. Amikor az ember önmaga is nehézségeket él meg, mások segítése még inkább megerősítheti benne a gondolatot saját létének az értelméről. Mások segítése kibővítheti ismeretségi körét Az új emberi kapcsolatok szélesítik a látókört, új távlatokat nyithatnak meg, és csökkentik a depresszióra való hajlamot és az elszigetelődést.
A tyúkszem kezelése lépésről lépésre
2020. január 15.
A lábunkkal kapcsolatos problémák ugyan nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli a teljes terhet, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.
Ha fájdalmaink vannak, akár egy harántboltozat, akár egy bokasüllyedés, akár egy kalapácsujj vagy egy bütyök miatt, az elrontja az egész napunkat. Nem tudunk dolgozni sem rendesen, sőt még fejfájást is okozhatnak. Lábunk a törzsfejlődés során fokozatosan vált alkalmassá a felegyenesedett járásra – csakhogy olykor a fejlődési rendellenességeket korrigálni kell, hogy a láb a feladatát kellően elláthassa. Így a láb az a testrészünk, amely a legtöbbet szenved a civilizációs ártalmaktól. Nem szereti a sima, kemény talajt, az aszfaltot. A városlakók lábának boltozatos szerkezete már a harmincas éveikben járó embereknél megbomlik. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a nők, akiknek a testsúlya a terhesség alatt jelentősen megnövekszik, illetve a szélsőséges divat sem kíméli a lábukat.
Kialakulás
A test adott területére ható tartós dörzsölés vagy nyomás kezdetben szaruréteg-megvastagodást, bőrkeményedést okoz. Ez a bőrkeményedés védő hatást fejt ki; a keményebb bőr védi a csontot az irritációtól mindaddig, amíg nem vastagszik meg túlságosan. Tyúkszemről akkor beszélünk, ha a szaruréteg egészen a csonthártyáig terjed, ekkor – tekintettel arra, hogy a csonthártya érzőidegekkel dúsan el van látva – nyomásra elviselhetetlen szúró-égető fájdalom lép fel.
Tehát a hiedelemmel ellentétben a tyúkszem nem egy vírusos vagy bakteriális fertőzés, amit el lehet kapni, hanem egy megduzzadt, piros és fájdalmas szarutömlő a csonthártya és a bőr között. Ez a bőrképződmény leggyakrabban a lábon fordul elő, de megtalálható más testfelületen is olyanoknál, akiknek a foglalkozása egy bizonyos testfelszínt érő ismételt traumával jár (pl. a hegedűs állkapocscsontján és kulcscsontján). A kézen ugyanezt okozhatják íráshoz használt eszközök és nehéz kéziszerszámok is.
Lábon a keletkezésben nemcsak a szűk cipő, hanem a lábujjak egymáshoz préselődése is szerepet játszhat. A láb anatómiai eltérése következtében fellépő rossz súlyeloszlás szintén az okok között szerepel, de jelentős a dohányzás szerepe is. Ilyenkor ugyanis a perifériás erek szűkülnek, a végtagok vérellátása jelentősen csökken.
A sejtek csökkent tápanyagellátása szaruréteg-megvastagodást, majd tyúkszem kialakulását okozhatja. Ugyanígy ez a helytelen táplálkozás (túl sok szénhidrát- és édességfogyasztás) következtében is kialakulhat. Lelki háttere lehet a túlzott kapaszkodás valamibe, amit már rég el kellene engedni. Ennek a pszichés ténynek a fizikai megnyilvánulása a lábujjak kapaszkodása, mintha a cipőben is markolnának, így kiálló részük túlzott nyomás alá kerül. Öregkorra az inak is megrövidülnek, az ujjak behúzódnak, s létrejön az ún. kalapácsujj.
Ha tökéletes anya vagy, akkor most ne figyelj!
2020. január 15.
Kedves anyuka! Fáradtnak érzed magad? Túlterheltnek? Folyamatosan elhalasztod azokat a dolgokat, amelyeket saját magadért kellene megtenned? Úgy érzed, hogy minden probléma és teher megéri, mert a gyermekeid boldogok? Túlságosan is "anyuka" vagy? Ha igennel válaszoltál ezekre a kérdésekre, akkor nem vagy egyedül.
Szeretnét tudni, hogyan szerezd vissza az életedet, és nevelj boldogabb gyerekeket? Íme a legnagyszerűbb kézikönyv modern anyukáknak: a Kiégett anyák kézikönyve gyakorlati és pozitív tanácsadó könyv a nők számára, amely mentesíthet a „tökéletes anya" gyengítő gondolatától, tele vicces és nagyon is valós történetekkel, amik megállíthatják a kiégési ciklust, és megvédhetjük gyermekeinket és férjünket a kiégés okozta károktól.
A mai „modern" anyukák szeretnének mindent megadni csemetéiknek, hogy boldog gyermekkoruk legyen. A mai „modern" anyukák igyekeznek tökéletes „Facebook" anyák lenni, életük minden „csodálatos" pillanatát megosztani a külvilággal, legyen az a város legjobb szülinapi bulija, a legszebb és legfinomabb vasárnapi ebéd, vagy a mindenben jeleskedő és szinte minden tanórán túli tevékenységben résztvevő gyerkőceik sikerei. Ez a hajtóerő, bár nemes, de pusztító hatású is lehet, és stresszt, szorongást okozhat, ami „kiégett anyukákat" hoz létre.
Dr. Sheryl Ziegler pszichológus és családterapeuta jól ismeri az anyukák stresszét és a bűntudat terhét, mert gyakran érzik úgy, hogy nem tesznek meg eleget a gyermekeik boldogságáért.
Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?
2020. január 14.
Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.
Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.
Miért sírnak többet egyes babák?
Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.
A magas koleszterin örökletes betegség is lehet
2020. január 14.
A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.
A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.
A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.
A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.
Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.
Kínai zöldséges csirke
2020. január 13.
Varázsolj egy kis kínait a konyhádba! Gyors és isteni vacsora lesz belőle, ami nem terheli meg a gyomrod!
Hozzávalók:
1 nagy sárgarépa
1 nagy kaliforniai paprika
1 fej hagyma
10 dkg gomba
40 dkg csirkemellfilé
szójaszósz
wok fűszerkeverék
só
olaj
Elkészítése:
A csirkemellet megmosom, csíkokra vágom, és bepácolom annyi szójaszósszal, ami mindenhol körbevonja. Ezután a zöldségeket összevágom (a répát, paprikát vékony csíkokra, a hagymát és a gombát szeletekre), majd egy wokban vagy teflon serpenyőben olajat melegítek. Ebben a csirkecsíkokat elkezdem sütni.
Amikor már félig megsültek, hozzáadom a zöldséget és néhány percig pirítom. Ezután ízesítem a fűszerkeverékkel és a szójaszósszal. Ha szükséges, sózom és már tálalom is.
Frissen rizzsel vagy kínai tésztával tálalom!
Gyorsabb, olcsóbb lesz a meddőségkezelés
2020. január 13.
Ahhoz, hogy minden vágyott gyermek megszülessen Magyarországon, az is kell, hogy a 150 ezer meddőségi problémával küzdő párnak segíteni tudjanak. Ezért a meddőségi kezelések a jövőben olcsóbbak, gyorsabbak és mindenki számára hozzáférhetőek lesznek. Az emberi élet nem üzlet – mondta Novák Katalin államtitkár egy konferencián.
A kormány nem szeretné, hogy bárki az anyagi támogatás reményében vállaljon gyermeket, azt viszont szeretné, hogy ne legyen anyagi akadálya a gyermekvállalásnak.
Magyarország népessége 1981 óta fogy. A szülőképes nők száma is folyamatosan csökken, 2001-től 2016-ig 10 százalékkal, azaz 270 ezerrel.
A demográfiai kihívás nem hungarikum, a nyugati világban ez általános probléma. Egyetlen európai országban sem születik a népesség fenntartásához elegendő, azaz családonként két gyermek. A babaváró támogatást július óta több mint 55 ezer pár igényelte.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke panelbeszélgetésen felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 óta a kutatások szerint a fiatalok legalább két gyermeket szeretnének, és éppen ennyi szükséges ahhoz, hogy ne fogyjon a népesség.
A fiatalok gyermekvállalásnál a legfontosabbnak a stabil párkapcsolatot és a testi-lelki egészséget tartják, csak ezek után következik az anyagi biztonság – mondta az elnök, aki a demográfia nehézségek megoldását tekintve bizakodó. A magyarok gyerek és családpártiak, a családtámogatás pedig egyre kiterjedtebb, erre lehet építeni.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke kiemelte: egy gyermek születéséhez két igenre van szükség, s ez minél később történik meg, annál nehezebb összehozni. Soha nem volt ilyen mértékű a családtámogatás, kilenc éve kiszámíthatóság jellemzi, ennek köszönhető, hogy folyamatosan épül a bizalom.
Hogyan kerüljük el a megfázást? - Melegítő és immunerősítő tippek a konyhából
2020. január 12.
A jelenlegi rendkívüli hideg időszakban különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk testi-lelki egészségünkre. A csökkenő hőmérséklet és napos órák száma következtében szervezetünk ellenálló képessége romlik, ráadásul a rendelkezésünkre álló vitaminforrások is igencsak behatároltak, így egyre nehezebb az amúgy is nagyobb vitaminszükségletünket megfelelően pótolni. Megfelelő étrenddel és természetes immunerősítő gyógynövényekkel elkerülhetjük vagy könnyebben átvészelhetjük a meghűléses megbetegedéseket és az influenzát.
Friss gyümölcsöt minden nap
A téli hónapokra fokozottan érvényes, hogy naponta fogyasszunk az idénynek megfelelő nyers zöldséget és gyümölcsöt. Naponta legalább egyszer együnk almát, narancsot, banánt, mandarint, ananászt, kipróbálhatjuk a már nálunk is kapható egzotikus gyümölcsféléket is. A citrusfélék különösen értékesek ebben az időszakban magas C-vitamin tartalmuk és antibakteriális hatásuk miatt.
Télen is: salátaszezon
A télen rendelkezésre álló zöldségekből pedig - burgonya, káposztafélék, répa, cékla, hagymafélék, feketeretek, kínai kel - remek salátákat készíthetünk különféle salátaöntetekkel, zöldfűszerekkel, magvakkal, csírákkal. Teljes őrlésű pirítóssal vagy főtt gabonákkal, esetleg sajt-, húsfélékkel kombinálva komplett ebédet, vacsorát adhatunk az asztalra.
Melegítő fogások: változatosan elkészíthető levesek
A hideg időszakban egyik legfontosabb ételünk egy tányér meleg leves. A még ilyenkor is változatosan és rövid idő alatt elkészíthető zöldség- vagy húsleves melegít, tisztít, pótolja az ásványi anyagokat és a napi folyadékmennyiség szempontjából is igen értékes táplálékunk.
A klasszikus zöldségleveshez használhatunk hagymát, krumplit, sárga- és fehérrépát, zellert, karfiolt, karalábét, brokkolit. Ízesítéshez kiváló a petrezselyem, tárkony, kakukkfű, szerecsendió, borsikafű, sűrítéshez használhatunk vörös lencsét, kölest, de gazdagíthatjuk levesünket tésztával, rizzsel is. Ha a puhára főtt zöldségféléket összetörjük és főzőlevében tejszínnel, tejföllel, szójatejföllel készül habarással krémesítjük, finom és tápláló krémlevest készíthetünk. Bátran kísérletezzünk a zöldségfajtákkal, fűszerekkel és arányokkal. Pirított kenyérkockákkal, magvakkal, sajtropogóssal, sonkakockákkal dobhatjuk fel levesünket. Így akár minden nap más leves kerülhet az asztalunkra télen is.