4 tévhit a gyökérkezelésről

2026. szeptember 02.

Évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni.

Egy németországi kutatóintézet által végzett felmérés során a 2000 megkérdezett 81 százaléka válaszolta azt, hogy fontos dolog a fogak szépsége. Ugyanakkor évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni. "Sajnos még ma is számos téves nézet él az emberekben." - magyarázták a European Society of Endodontology (ESE)
(Európai Endodontológiai Társaság) képviselői egy interjúban. A leggyakoribb téveszmék az alábbiak.

Mi az intelligencia?

2026. szeptember 02.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

Howard Gardner amerikai pszichológus például az 1980-as évek közepén azt javasolta, hogy az intelligenciát 7 különbözõ csoportra bontva vizsgáljuk meg.

Logikai és matematikai intelligencia
Erre a területre koncentrál a klasszikus IQ-teszt. A képesség – a problémákat logikusan analizálni, absztrakt módon gondolkodni és számokkal foglalkozni – fõleg a bal agyféltekében telepszik, ami a racionális gondolkodásért felelõs. Aki szívesen állít fel háztartási terveket, játszik sudokut vagy sakkot, annak erõsségei ebben a féltekében vannak. Az intelligencia eme formáját különbözõ feladatokkal jól lehet edzeni.

Betegséget okozhat a fogyókúra

2026. szeptember 01.

Nem mindig tesz jót a elhízottak egészségének, ha fogynak. – olvasható az International Journal of Obesity címû újság honlapján. A fogyás során szennyezõ anyagok kerülhetnek a vérbe.

Szennyezõ anyagokat tárol a zsírszövet

A megmaradó szerves szennyezõdések olyan szerves vegyületek, melyek rendszerint az ipari folyamatok révén jönnek létre. Sok különféle betegséggel hozták ezeket az anyagokat összefüggésbe: a hormonális rendszer zavaraival, a szaporodó szervek illetve az immunrendszer betegségeivel, a demenciával és különféle daganatos megbetegedésekkel.

Nagyobb a negatív hatás, ha a súlyvesztés több éven át tart

A zsírszövetekben tárolódnak ezek a vegyületek, és ahogy Duk-Hee Lee és kollégái írták, fogyás közben (amikor a zsírtömeg csökken) a véráramba kerülhetnek, és onnan létfontosságú szervekbe jutva okozhatnak problémákat. Megfigyeléseik szerint ez negatív hatás sokkal kisebb mértékben volt jelen akkor, ha fogyókúra kevesebb mint egy évig tartott, mint amikor több éven át húzódott.

Miért fontos a testzsírszázalék?

2026. szeptember 01.

Aki azt gondolja, hogy a testsúlya az egyetlen fontos mérõszám, amely megmutatja, milyen formában van, az téved. Hiszen pusztán a kilogrammok számából nem derül ki, milyen arányban zsíros vagy izmos a test.

Egy nyolcvan kilós férfi lehet elhízott és csupa izom – ennek a pontos kiderítésére szolgál a testzsírszázalék-mérés. – ismerteti dr. Babai László, az Élj Tovább 5  Évvel! mozgalom megalapítója.

Hogyan lehet fittebb egy nagyobb súlyú ember?

Ha példának veszünk egy rendszeresen sportoló nõt, akinek a testsúlyát jelentõs részben az izomtömege teszi ki, könnyen elképzelhetõ, hogy alatta többet mutat a mérleg, mint egy fogyókúrázó, de nem sportoló nõ alatt, hiszen õ csupán az izomtömegébõl veszített. Ebben az esetben hiába mennek lefelé a kilók, a testzsír-százalék növekszik, mert a zsír nagyobb arányban lesz jelen a kisebb testsúlynál is.

A gericferdülést nem lehet megelõzni!

2026. augusztus 31.

A scoliosis, vagyis a gerincferdülés esetében nagyon fontos a korai felismerés, mert nem lehet megelõzni. Minél korábban észreveszik, annál könnyebben korrigálható.  
Az emberi gerincnek csak nyílirányban vannak élettani görbületei. Ezek az élet során változnak, és végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A nyaki és az ágyéki gerincszakasz elõre, a mellkasi és a keresztcsonti szakasz hátrafelé görbül. A helyes tartásnál a görbületek egymást kiegyenlítik.

Fejletlen, gyenge izomzatú gyerekeknél helytelen testtartás alakulhat ki. Megerõsödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, vagy a gerinc oldalirányban is elgörbülhet, ez a scoliosis. Szûrõvizsgálatok során a gyerekeknél nagy százalékban mutatható ki a gerincen kisebb-nagyobb elváltozás. Ezek döntõ többsége azonban jóindulatú tartási rendellenesség, s a rendellenes tartást a gyermek bármikor korrigálni tudja.

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.

Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?

Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.

Társas környezet – Miként viselkedünk?

2026. augusztus 29.

Már Triplett klasszikus kísérletének eredményei is előrevetítették, hogy a serkentés vagy gátlás kérdésében nagyon nem mindegy, mennyire összetett feladatot kell társas környezetben megoldani. Az egyszerűbb feladatok, mint például a horgászzsinór feltekerése esetén, szinte mindig érvényesül a facilitációs hatás, azaz javul az egyének teljesítménye. Erre egy másik jó példa a zsúfoltság: ha mondjuk egy metrón vagy buszon sokan vannak, az lehetőséget teremt a kölcsönös értékelésekre, miközben segíti is az egyszerűbb feladatok megoldását, hisz csak a viselkedés elemi szabályait betartva kell állni vagy ülni, és nem bámulni feltűnően valaki mást. Mindeközben azonban megnehezíti a bonyolultabbakét, mert egy zsúfolt buszon udvarolni például sokkal problémásabb.

És általában is, minél összetettebb egy feladat, annál nagyobb kockázatot vállalunk vele, és annál nagyobb kihívás azt másokkal együtt, vagy mások jelenlétében végrehajtani. Vagyis annál nagyobb annak esélye, hogy a társas gátlás lép fel, a serkentés helyett. Mint egy érettségi, vagy egy egyetemi záróvizsga, amik nem csak hogy igazán bonyolult feladatot jelentenek, de még a tétjük is nagy.

És egy másik szempont arra, hogyan is élünk meg egy-egy helyzetet, hogy milyennek érzékeljük a többiek reakcióját. Ez nyilván összefügg azzal, hogy mennyire akarunk megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak. Minél inkább függetleníteni tudjuk magunkat ezektől, annál kisebb az esélye a társas gátlásnak, miközben persze annál kevésbé figyelünk a többiekre, ami pedig az együttműködés esélyeit rontja.

Minden leégés egy életre szól!

2026. augusztus 29.

A Magyar Dermatológiai Társulat és az Euromelanoma bőrrákmegelőzési kampánya már kisgyermekkortól ajánlja a helyes UV-védelem oktatását.

Mivel a bőrrákos megbetegedések jelentős részében az UV-sugárzás a legfontosabb környezeti tényező, a betegség megelőzésében kiemelt szerepe van a primer prevenciónak, azaz a fényvédelem helyes gyakorlatának. A veszélyes elváltozások korai felismerése érdekében – szekunder prevencióként – ugyancsak elengedhetetlen a havonta elvégzett önvizsgálat, a gyanújelek ismerete és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Fontos, hogy bármilyen gyanús bőrelváltozással forduljunk mielőbb bőrgyógyászhoz, hiszen a késlekedés komoly következményekkel járhat.

Mit tegyen – mit ne tegyen

• 11 és 16 óra között, illetve magas UV-index esetén ne tartózkodjon közvetlen napsütésben, keressen árnyékos helyet.
• Használjon a bőrtípusának megfelelő, magas faktorszámú napvédő készítményt, és kétóránként vagy fürdőzés/ úszás után ismét kenje be a bőrét.
• A naptejet 15-30 perccel azelőtt vigye fel a bőrére, hogy napra megy, és ne hagyja ki a lábfejet, kézfejet, fület és az orrot sem.
• Ha tartósan a szabadban tartózkodik, viseljen arcot árnyékoló kalapot vagy sapkát, illetve a teljes testet takaró, jól szellőző (esetleg UV-szűrős) ruházatot.
• A tűző napsütés ellen mindig – nemcsak a strandon, de a kertben, sportolás és szabadtéri munka közben is – védekezzen.
• Mutasson jó példát a gyermekeinek: vigyázzon rájuk, tanítsa őket is a fényvédelemre, hogy minél korábban kialakuljanak náluk a helyes prevenciós szokások.
• Ismerje meg a bőrtípusából adódó lehetséges kockázatokat, és tartsa szem előtt azokat, amikor a szabadba megy.
• A szolárium használatánál már egy alkalom is növelheti a bőrrák kockázatát.
• A D-vitamin-készletek pótlása céljából nem kell napoznia. Tavasszal elegendő napi 15 perc napfürdő, télen D-vitamin szedése javasolt.
• Viseljen UV-szűrős napszemüveget. Ha pedig már megtörtént a leégés, kérjen tanácsot a gyógyszerészétől.