Nyugtalan vándor a ködtenger partján

2017. március 24.

Caspar David Friedrich német festő (1774-1840) műveiben az elkülönültség lenyűgöző érzését fogalmazza meg. A vallási el­képzelések hagyományos jel­képrendszerét a természet képeivel sikerült helyettesítenie. Többek között ez az oka, hogy néhány festménye titok­zatos vonzerővel hat a szem­lélőre. Magányos, feketébe öltözött férfi áll szálegyenesen egy sziklán. Pillantását egy valószínűtlen fényben fürdő hegycsúcsra veti. Testtartása arra is utalhat, hogy valamiféle alakot sejdít a távolban, ám ott csak éles fényt látni.

Szinte teljesen feloldódik a táj fejedelmi látványában. Tekintetét rövidesen mégis el kell vonnia onnan: következő lépését kell mérlegelnie. Talán vándorútja céljára és az odavezető útra is gondol. Lefelé kell fordítania pillantását, mert a fölfelé vezető út ismeretlen terek határolta mélységeken át vezet. A valóság már csak ilyen!

Elbátortalanodva visszafordulni?

A lába előtt tátongó mélységet csaknem áthatolhatatlan ködfelhő borítja. Ugyan mit tesz majd? Elérte volna már a célját? Tovább kell még mennie? Talán nem lát lehetőséget a ködtengerbe való leereszkedésre? El kell felejtenie távoli célját? Csüggedten visszafordul, vagy vállalja a veszélyes, mégis elkerülhetetlen vándorút kockázatát?

Caspar David Friedrich a Vándor a ködtenger fölött címet adta művének. Ki ez a vándor? Magánya képzettársításokat ébreszt: a legmagasabb után kutató volna, nyugtalan vándor, aki a kilátástalanságból akar kiemelkedni? Aki tekintetét a belső tusa és a külső világban megélt magány után most másik útra veti? Olyasvalaki, aki megpróbál kiszabadulni a kétsarkú természet igájából, melyben az egész földi élet raboskodik? Talán az új kezdet merész tettére készíti föl magát, kitörve korának és környezetének szokványos gondolatmintáiból és szertartásaiból? Ez egyben azt is jelentené, hogy megváltozna az embertársaihoz, házastársához, barátaihoz és a családjához való viszonya. Hogyan reagálnának ezek, ha látnák, hogy szakít a jelennel és a múlttal, azokkal a szokásokkal és magatartásformákkal, melyek eddig vezérelték? Össze tudja-e egyeztetni ezután a létéért és társadalmi helyzetéért vívott harcot azzal az ösvénnyel, amely magányos csúcsokhoz vezeti? Föl tudja-e adni e teljes belső megváltozáshoz vezető ösvényen az önmaga érvényesüléséért küzdő ént? Vállalhat-e - ugyan szabad-e vállalnia - olyan kockázatot, melynek eredményét még nem láthatja biztosan előre?

Tuberkulózis világnap - március 24.

2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2017. március 23.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Március 22. - A víz világnapja

2017. március 22.

Meccsek és kalóriák

2017. március 22.

Fantasztikus teljesítménnyel szerepelt a magyar válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. A meccsek sok év után ismét milliókat ültetnek le a képernyők vagy a szabadtéri kivetítők elé, és ilyenkor bizony jól esik néhány finom falat. Megnéztük, hizlal-e a meccsnézés...

Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?

Ennyi kalória ég el egy meccsen

Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás, 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal is lehet percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.

Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint. Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.

A nők 80%-a megfertőződik, de a férfiak is veszélyeztettek

2017. március 21.

Bár a közvélemény a méhnyakrák kialakulásával kapcsolatban hallott eddig a HPV-vírusról, valójában számos daganatos betegséghez vezethet. Évente 1500 nő kap lesújtó, orvosi beavatkozást jelentő leletet a nőgyógyászától, sokan azonban félnek elmenni rákszűrésre. Ma már egy egyszerű teszt segítségével kideríthető, valaki magában hordozza-e a vírust, és ezáltal veszélyezteti-e önmaga, illetve más egészségét.

A HPV (humán papillomavírus) szexuális úton terjed, a fertőzött személy szervezetében a vírus akár 1-2 évig is tünetmentesen lappanghat, szerencsés esetben azonban az immunrendszer képes leküzdeni a fertőzést. Ha ez nem sikerül, 5-20 éven belül a vírus jó- vagy rosszindulatú bőr- és nyálkahártya elváltozások megjelenéséhez vezethet. Míg egyes típusok szemölcsöket okoznak, addig a magas kockázatú csoportba soroltak a méhnyakrák, hüvely- és szeméremtestrák, hímvesszőrák, végbélrák és szájüregi rákos daganatok kialakulásában játszanak szerepet. A HPV majdnem 100%-ban okolható a méhnyakrák kialakulásáért, 85%-ban felelős a végbélnyílás körüli rákért, 15%-ban pedig a fej-nyaki daganatok (pl. garatrák) megjelenéséért. A mellrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében.

Nem csak fiatal lányokra veszélyes!

Csakhogy a szexuális életet és a vírusfertőzéseket többnyire tabuként kezeljük, a család előtt is szégyelljük. Megdöbbentő, de a nők 80%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer a vírussal. Azt gondolnánk, ez a probléma csak azokat a fiatalokat érinti, akik gyakran váltanak szexuális partnert, a valóság azonban az, hogy a férfiak, sőt, a menopauzát követően az idősebb női korosztály is hordozhatja a vírust. 1999-es magyarországi adatok szerint a HPV előfordulása 20 év alatti nők körében 32%, majd folyamatosan csökkenve 42 év felett is 10,2%.

7 dolog amit az iskolától függetlenül megtanítok a gyerekemnek

2017. március 21.

A világ tele van azzal, hogy az iskolák ma már nem szolgálják ki a korszerű tudás iránti igényünket. Átszervezik, majd újra átszervezik, majd központosítják, majd rehabilitálják, majd újra reformálják, majd visszaalakítják a rendszert.

Az eredményt látva vagy szorongunk, vagy átgondoljuk, mi az amit mi magunk tehetnénk azért, hogy a mi saját gyerekünk esélyei jók maradjanak, bármilyen is az iskolarendszer. Én 7 olyan dolgot találtam, ami ehhez szükséges, mind a hét elsősorban szülői minta, szülő elvek nyomán, nem iskolai órák keretében valósulhat meg. Mit kell tenned hozzá, hogy a te gyereked így élhessen? Kemény leszek, mint a kád széle: Neked is meg kell tanulnod ezeket és neked is így kell élni. Felnőttként egyrészt könnyebb, mert nem kell megfelelnünk mellette még az iskolának is, másrészt gyorsabb, mert céltudatosabbak lehetünk.

Digitális lábnyomok: a te gyerekedé mekkora?

2017. március 20.

Franciaországban idén májusban törvényt hoztak arról, hogy a nagykorúvá vált gyerekek beperelhetik a szüleiket, ha korábban olyan fotót osztottak meg róluk, ami nekik kellemetlen, mert ezzel megsértik a jogaikat. A büntetés 15 millió forintnak megfelelő euró, sőt, akár börtön is lehet. Vajon tényleg szükség van ilyen kemény korlátozásra, vagy elég némi tudatosság és elővigyázatosság? 

A digitális lábnyom fogalma azokra a jelekre, nyomokra vonatkozik, amelyek a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére. Ilyen nyom például minden egyes kép, ami valakiről kikerül a netre. Az édes gyerekfotókra, a meghitt családi pillanatokat megörökítő képekre pedig csak úgy özönlenek a lájkok és a szívecskék Facebookon és Instagramon…

Hagyd, hogy ő is beleszóljon!

„A szülőknek nemcsak morális, hanem adott esetben jogi felelőssége is lehet egy-egy kép megosztásával kapcsolatban” – mondja Simon Éva jogász szakértőnk.

A te ismerőseid között is biztosan van olyan, aki annyira büszke a trónörökösre, hogy már újszülött korától szinte naponta posztol róla, és olyan is, akiről csak hallomásból tudod, hogy családot alapított, mert álnéven van fent a közösségi oldalakon, és mindenféle avatárokat használ profilkép helyett. Mi mindent érdemes tudni, hogy megtaláld az arany középutat?

Bébipapi…márciusra

2017. március 20.

Főzni jó! Babáknak, kicsi gyereknek sem nehéz, de tudatosságot és felelősséget igényel. Sőt, még az sem biztos, hogy mindig külön kell főzni a picinek.
Sőt, a családnak elkészített étel „babásítása” is sokszor lehet megoldás! 

Sárgarépa

Nagy cukor- és béta-karotin-tartalmú, gyógyhatású zöldség. A kisbabák szép színe és édeskés íze miatt többnyire kedvelik. Nyersen székletlazító, főve székletfogó hatású. A székletet és – ha naponta ezt eszi a baba – a bőrt is sárgára színezi. A répát alaposan meg kell mosni és meg kell hámozni. Az újrépát, ha vegyszermentes termesztésből származik, akkor nem hámozzuk, csak erős szőrű kefével ledörzsöljük a külső héját. Vajban párolva vagy tejben főzve a legízletesebb.

Alma

Kalóriaértéke kicsi, szegényes fehérjékben és szénhidrátokban, viszont sok vizet, bőséges mennyiségű C-vitamint, béta-karotint, nyomelemet és immunerősítő antioxidánst tartalmaz. Ahogy érik az alma a fán, úgy gyarapodik benne a C-vitamin, és ennek maradandóságáról az almában levő bioflavonoidok gondoskodnak. Magas pektintartalma miatt a bélbetegségek ideális gyógyító étele. A pektin – az alma húsának rostanyaga
– bevonja és védi a bélnyálkahártyát, megköti az ólmot, higanyt, ártalmas baktériumokat, rákkeltő anyagokat, és mint salakképző rostanyag felgyorsítja ezek kiürítését a szervezetből. Az alma magas rosttartalma okán egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében.
Válasszunk hazai, megbízható termesztésből származó, éretten leszedett gyümölcsöt. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg, és egyéves korig mindig hámozzuk is meg.

Mikortól adható?

A kisbabák étkezésébe a gyümölcsök bevezetését leghelyesebb az almával kezdeni, mert kellemes íze miatt akár nyersen, akár főve vagy sütve a kisbabák kedvenc gyümölcsei közé tartozik.