Úti patika

2025. július 17.

Amikor a gyógyszer a családdal együtt utazik

Az utazás

Milyen gyógyszerekre lehet szükség, és hogyan érdemes kiválasztani, hogy melyik gyógyszer utazzon?
Az úti patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy ki(k)nél milyen panaszok orvoslására lehet szükség.

Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed az utazó.

Az úti patika tehát egy személyre vagy családra szabott gyógyszereket, kötszereket és egyéb patikaszereket tartalmazó csomag. Az úti patikának praktikusnak, kis helyen elférőnek, ugyanakkor az esetlegesen felmerülő problémákra „elsősegélyt” nyújtónak kell lennie. Összeállításánál az úti célt is figyelembe kell venni; mert pl. egy trópusi szigetre utazáskor valószínűbb az akut hasmenés, mint egy szomszédos országban való nyaraláskor. Kanyargós utakon való buszos kiránduláskor gyakori panasz az utazási betegség. Hegyi túrák alkalmával fokozott a kockázata a rándulásoknak, ficamoknak, bőrsérüléseknek. vízparton gyakoribbak lehetnek a rovarcsípések.

Vannak olyan panaszok is, amelyek bárhol és bármikor felléphetnek; így a láz és a fájdalom. A fájdalom- és lázcsillapító gyógyszer tehát kötelező kelléke az úti patikának. Érdemes olyan gyógyszerek mellett dönteni, amelyek akár az egész család számára megoldást kínálhatnak adott probléma esetén, és „kompatibilisek” a nyaralással járó esetleges meleggel. Lehetőség szerint kerülendők a hűtőben tárolandó gyógyszerek, a magasabb hőmérsékleten megolvadó kúpok. A tablettákénál problémásabb lehet a folyadékok, kenőcsök szállítása.

Új magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét

2025. július 16.

Az elmúlt években többszörösére nőtt a pszichés okokra visszavezethető táppénzes napok száma

A munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen miközben az alapvetően meghatározza a szervezet teljesítményét, a munkaerőpiacon mind nagyobb súllyal jelenlévő Z generáció már komoly elvárásokkal fordul a cégek felé ezen a téren is. A stressz mindennapos jelenség a hazai dolgozók kétharmadánál, amely gyakran még a pihenőnapokon sem csillapodik, emellett világszerte az alkalmazottak nagyjából 50%-a küzd a rohamosan terjedő kiégéssel, ami szélesebb értelemben vett egészségügyi tüneteket is okozhat. A probléma társadalmi jelentőségét felismerve három hazai cég fogott össze, hogy megalkossa a Health check nevű digitális megoldást, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt.

Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60%-áért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, ráadásul többnyire magukra hagyva küzdenek vele: 10-ből 4 dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni. Erre a kihívásra ad innovatív választ a Health check alkalmazás, melyet a Budapest központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.

„Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális állapota milyen jelentős mértékben támogatja vagy éppen akadályozza a cégek hétköznapjait, a feladatellátás minőségét vagy konkrétan a termelékenységet. A digitális világban olyan eszközöket kell a cégek kezébe adni, melyek segítségével hatékonyabban felismerhetik és kezelhetik a dolgozóik mentális egészségéhez kapcsolódó problémákat” – mondta el Logemann-Molnár Zsófia a MINDER alapító szakpszichológusa. Az alkalmazás anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez is.

Nyári vízparancsolat: igyál többet, érezd jobban magad!

2025. július 16.

A nyár a napfény, a strandolás és a szabadtéri programok szezonja, amikor még inkább oda kell figyelnünk a vízivásra. Sokan mégis csak akkor kortyolnak egyet, amikor már szomjasok, pedig ilyenkor a szervezet már rég vészhelyzetet jelez. Itt az ideje újra tudatosítani: a hidratáltság a jó közérzet és egészség kulcsa, különösen kánikulában – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A tested vízzel működik!

Nem túlzás azt mondani, hogy testünk döntően vízből áll: több mint 60%-át ez az éltető anyag teszi ki, sőt még a csontjainkban is van belőle! A víz segít fenntartani a normál testhőmérsékletet, támogatja a koncentrációt és elengedhetetlen az anyagcsere-folyamatokhoz. Már a súlyunk 2%-ának megfelelő folyadékvesztés is elég ahhoz, hogy fejfájást, fáradtságot vagy tompaságot érezzünk.

Mennyit kell inni?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása szerint a nőknek naponta legalább 2 liter, a férfiaknak pedig 2,5 liter vizet kell fogyasztaniuk, amibe minden élelmiszerforrásból származó beleszámít. A hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR^® azt javasolja, hogy naponta 8 pohár folyadékot igyunk! Ebből legalább 5 pohár ivóvíz (1 pohár = 2-2,5 dl) legyen, mert az a legalkalmasabb szomjoltásra. Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat (pl. kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben ajánlják.

Ez a vízmennyiség azonban szobahőmérsékleten, normál fizikai terhelés, főként ülő életmód mellett végzett napi tevékenységek esetén elegendő a megfelelő folyadékegyensúly fenntartásához. Annak, aki fizikailag aktív életmódot él – fizikai munkát végez, vagy aktívan sportol –, a napi ajánlott mennyiség akár 4,5 literre is növekedhet. Terhesség és szoptatás alatt szintén magasabb az érték, 3,3-4,8 liter a napi vízszükséglet.

Friss kutatás az online kommentkultúra digitális jelenlétre gyakorolt hatásáról

2025. július 15.

Az online tér ma már nemcsak a szórakozás, hanem a munka, az önkifejezés, a közösségépítés színtere is, de a legtöbben egyre kevésbé érzik biztonságosnak, támogatónak. Kutatás készült arról, hogy a bántó hozzászólások, a trollkodás, a kommentkultúra milyen hatással van a magyar internetezőkre, mennyire befolyásolja, hogy ki és hogyan mer megszólalni és megtartani az online világban is az önazonosságát.

A Collabri kutatása egyértelműen alátámasztotta azt a hipotézist, hogy a bántó, negatív vagy megalázó online kommentek jelentős pszichés hatást gyakorolnak az érintettekre és csökkentik az önkifejezés szabadságát. Az eredmény szerint az internetezők csaknem 80 százalékát érte már bántás az online térben, és minden második embert némított már el negatív komment. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenki, aki valamilyen módon jelen van vagy véleményt formál az interneten, előbb-utóbb szembesül negatív visszajelzéssel.

A cinizmus és gúny romboló ereje

A kutatás megállapította, hogy a leggyakoribb bántás nem a trágárság, hanem a cinizmus és a gúny volt.

„A cinizmus egy bújtatott agresszió, amelyet könnyű letagadni – azt nem is úgy gondoltam -, megkérdőjelezve az áldozat valóságérzetét, érzéseinek érvényességét. Ez az önmegkérdőjelezés tovább fokozza a fájdalmat. Ha mások is rácsatlakoznak erre a cinizmusra, az online csoportdinamika hatására ez még mélyebb sebet tud ejteni” – magyarázza Bognár Katalin pszichológus.

A szakértő szerint fontos kérdés, hogy hol kezdődik a valódi cyberbullying, és mi számít egyszerű félreértésnek. Bognár Katalin hangsúlyozza, hogy ez egy szubjektív és vékony határ, amelynek tisztázásában az edukáció segíthetne.

„Ugyanakkor, ha valaki bántva érzi magát, akkor az a bántás valid. A negatív kommentek hatása kiterjed az online létezésre, hiszen az illető legközelebb kétszer is meggondolja, hogyan nyilvánul meg. Ha valaki visszavonul a posztolástól, vagy jobban megszűri, milyen tartalmakat tesz közzé, esetleg hosszabb ideig inaktívvá válik, vagy csak megfigyelő álláspontra helyezkedik, összességében befolyásolja az önazonossága megélését” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő, szexista, rasszista és diszkriminatív megjegyzések mellett a gúnyolódó kommentek is meglepően erős hatással bírnak, 12,7%-ban teljes visszavonulást okoznak az online térből.

Hasznos tanácsok vakáció idejére

2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Hasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.

Társas kapcsolataink is befolyásolják a fájdalomérzékelésünket?

2025. július 14.

Nemzetközi kutatás a krónikus fájdalommal élőkért

A krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok összefüggésének jobb megértését, valamint az oxitocinnak ezekben a folyamatokban betöltött szerepét kutatja a következő három évben egy nemzetközi együttműködés, amelyben az ELTE biológusa is részt vesz. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulhatnak a krónikus fájdalom hatékony kezeléséhez, amire sajnos egyelőre kevés lehetőség van.

A krónikus, hosszú távon fennálló fájdalom jelentősen képes rontani az azzal élők életminőségét, éppen ezért a téma hosszú ideje a tudomány figyelmének középpontjában áll. A kiterjedt kutatások ellenére azonban a hatékony kezelési lehetőségek továbbra is korlátozottak. Ismert tény viszont, hogy a szociális és érzelmi állapotok jelentősen befolyásolják a krónikus fájdalom kialakulását és kimenetelét. Egy nemzetközi konzorcium tagjaként Dr. Vitéz-Cservenák Melinda adjunktus (ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport) 2025-ben jelentős támogatást nyert el az idegtudományi témákra kiírt ERA-NET NEURON pályázati felhívás keretében a terület kutatására.

A most induló nemzetközi projekt célja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kétirányú kölcsönhatás feltárása, valamint az oxitocin szerepének megfejtése e kölcsönhatás létrejöttében. Az oxitocin, egy hipotalamuszban termelődő neuropeptid, amely a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Bár korábbi vizsgálatok során az oxitocin fájdalomcsillapító hatást mutatott az akut fájdalomra állatokban és emberekben, közvetlen szerepe a szociális viselkedés és a fájdalomérzékelés közötti kölcsönhatásban továbbra is tisztázatlan. Az agy „fájdalom mátrixa”, különösen az amygdala és a prefrontális kéreg, döntő szerepet játszik a fájdalomérzékelésben, a szociális interakciók pedig erősen befolyásolják ezeket az érzelmi központokat. Éppen ezért fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban.

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát

2025. július 14.

A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata – derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.

• Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
  Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
• Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
• És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.

A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.