Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire is jó a homeopátia?

2018. február 10.

Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.  

Hogyan hat a homeopátia?
Talán ez a legérdekesebb kérdés, mert még mindig keresik rá a választ. A jelen tudomásunk szerint a homeopátia egy információ, mely utasítást ad az immunrendszernek az egészséges állapot visszaállítására. Egy homeopátiás gyógyszervizsgálat során, az egészséges emberben kiváltott műbetegség tüneteit jegyzetelik le a homeopata orvosok majd a klinikai tesztelésük során ugyan ezt a gyógyszert már a hasonló betegségben szenvedő alanyoknak adják be. Az előbb azt írtam, hogy műbetegség, mert tényleg műbetegséget produkálnak a gyógyszerkísérletben résztvevők. A homeopátia nem vált ki mellékhatást és nem okoz szervi elváltozást sem, csak betegségre jellemző tüneteket produkál, mely tünetek megegyeznek azzal a valós betegséggel, melyet gyógyítani kívánunk. Szóval ha megtaláltuk a legmegfelelőbb homeopátiás szert mely lefedi a beteg tüneteit, akkor ez a gyógyszer egy erősebb műbetegséget idéz elő a már hasonló betegségben szenvedő betegben, de az immunrendszerünk az erősebb betegség ellen fordul ezzel meggyógyítva a tényleges betegséget, mivel azok egy és ugyan azok a betegségek. 
 
Összegezve: a homeopátia egy információ, egy utasítás a szervezetünknek, hogy hogyan gyógyítsa meg önmagát.


Védje magát! - Támad az influenza!

2018. február 09.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

Tényleg használjon zsebkendőt!

Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!

Fordítson elég időt a kézmosásra!

A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!

Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.



Egyre több kórházban van látogatási tilalom

2018. február 09.

Az influenzajárvány miatt országszerte egyre több intézményben rendelnek el látogatási tilalmat - derül ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) adataiból.

  • Az influenzaszerű megbetegedések halmozott előfordulása miatt a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának (PTE-KK) több fekvőbetegosztályán részleges látogatási tilalmat rendeltek el csütörtöktől.

Az intézmény MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tilalom kiterjed a belgyógyászati klinika intenzív és hematológiai osztályára, valamint az aneszteziológiai, a szívgyógyászati, az idegsebészeti és a gyermekgyógyászati klinika intenzív osztályára. Ugyancsak részleges tilalom van érvényben a gyermekklinika onkohematológiai osztályán és PIC-részlegén, a szülészeti klinika újszülött osztályán és NIC-részlegén, valamint a sebészeti klinika szervtranszplantációs osztályán. Megjegyezték: a tilalom alól kivételt képez a gyermekosztályon a beteget kísérő, ápoló szülő; szülés esetén a szülő nő által meghatározott személy, valamint a súlyos állapotú beteg melletti hozzátartozó. Védőfelszerelés - orr-szájmaszk és védőruha - használata, illetve a kézfertőtlenítés kötelező, egy beteget egyszerre csak egy ember látogathat - jelezte a PTE-KK.



A jelmezviselés szociálisan érzékenyebbé tesz

2018. február 08.

Hercegnő- és boszorkányjelmez volt a mai anyukák egykori kedvence.

Maradandó emlék a farsangi jelmez, a felnőttek több mint fele ma is szívesen beöltözne farsangkor, de tízből mindössze egy magyar teszi ezt meg ténylegesen. Emlékeik szerint gyermekkorukban a mai nők harmada hercegnőnek vagy boszorkánynak öltözött, míg a fiúk ugyanilyen arányban öltöttek tűzoltó-, rendőr-, katona- vagy cowboyjelmezt. A farsangi maszkabál azonban nemcsak egy szép gyermekkori emlék, kedvező pszichológiai hatása a gyermekek személyiségfejlődésére megkérdőjelezhetetlen.

Az REGIO Játék megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a magyar felnőttek csaknem fele (44%) a mai napig szívesen emlékszik vissza gyerekkori farsangi jelmezeire. A jelmezbál különösen a kislányok számára jelentett nagy élményt, a nők 51%-a szeretett beöltözni, míg a 30 éven aluliak 54%-a idézi fel szívesen a jelmezes események emlékét.

A felejthetetlen jelmezek között a nők fele a hercegnő, a tündér, a balerina, a boszorkány, valamint a különböző mesékben gyakran előforduló állatok (cica, kutya, katica stb.) jelmezeire szavazott gyermekkorában. A férfiak kedvence a tűzoltó, rendőr, katona és hasonló klasszikus foglalkozások, ezt követik a cowboy- és az állatjelmezek, de nem sokkal maradt le a kalóz sem. A bohóc- és a rémisztőbb maskarák (szellem, vámpír, ördög stb.) nemtől függetlenül népszerűtlenek voltak, a válaszadók alig egy százaléka emlékszik arra, hogy kedvencként viselte volna ezeket.

Jelmez receptre – az orvosok is ajánlják

A játékbolt munkáját segítő szakember, Varga Judit klinikai gyermek-szakpszichológus szerint a beöltözés fejlesztő hatással van a gyermekek képzeletére, kommunikációs készségeikre és társas kapcsolataik fejlődésére is. „A szerepjátékot gyakran alkalmazzuk terápiás célokra is. Egy jelmez viselésével a gyerekek belső vágyaikat eleveníthetik meg, és szabadon azonosulhatnak a viselt karakter általuk érzékelt személyiségjegyeivel.”



Eddig enyhébb volt a járvány a tavalyinál

2018. február 08.

Eddig enyhébb volt az influenzajárvány, mint tavaly ilyenkor – mondta a Kossuth rádió 180 perc című műsorában az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.

Szabó Enikő közölte: a múlt héten 31 ezer 350-en fordultak influenzaszerű tünetekkel háziorvosukhoz, míg egy évvel korábban “százezres” volt a megbetegedésszám.



Zsebpénz-e az, amit annak nevezünk?

2018. február 07.

Ez sok mindentől függ. Elsősorban attól, hogy a zsebpénz evolúciójában hol tartotok. Igen, a zsebpénznek is van olyanja.  

A gyerek életkorától függően ugyanis a zsebpénznek megvan a maga evolúciója. Nagycsoportos-első osztályos korában a gyereknek már lehet saját pénze, az ún. perselypénze. Ezt zömében elköltésre használja apróbb dolgok megvásárlására, de alkalmas már arra is, hogy takarékoskodjon belőle valami nagyobb dologra is (pl. SW Lego-készlet). Mi kell ehhez? Szabályok. Takarékossági szabályok: 

  • házimunkáért nem jár pénz
  • tanulásért nem jár pénz
  • a gyerek dönthessen, hogy elkölti a pénzt, vagy félreteszi, megtartja
  • előtte a szülők a gyerekkel beszéljék át, hogy a döntése milyen következményekkel jár (tolódik a nagy vágy megvalósulása, vagy teljesen kútba esik)
  • hetente egyszer a gyerek a szülőkkel közösen nézzen rá a pénzre, hogy hol tart, mérjék, hogy áll a gyerek, az előrehaladást pedig ünnepeljék meg közösen


Passzív dohányos gyerekek

2018. február 07.

A dohányzó szülők gyerekeinek szervezetében akkor is van nikotinin, azaz a nikotin lebontásakor keletkező vegyület, ha a szülők csak az udvaron, a teraszon, vagy az erkélyen, csukott ajtók mellett hódolnak szenvedélyüknek – állapították meg svéd kutatók.

A linköpingi egyetem egy munkacsoportja – 2-3 éves kisgyerekeket vizsgálva – kiderítette, hogy a lakáson kívül dohányzó szülők gyerekeinek vizeletében kétszer annyi nikotin van, mint azoknak a gyermekek vizeletében, akiknek szülei egyáltalán nem gyújtanak rá. Ez a mennyiség azonban még mindig jóval kevesebb, annál, mint amit azoknál a kicsiknél találtak, akiknek szülei nem fordítanak gondot arra, hogy a lakáson kívül szívják el cigarettájukat. Ezeknek a gyermekeknek a vizelete tizenötször annyit tartalmazott a nikotininből, mint a nemdohányzó apák és anyák gyermekeié.

Kapcsolat van a passzív dohányzás és a légzőszervi betegségek között

A linköpingi egyetem által elvégzett másik – 1600 egy-két esztendős gyermeket érintő – felmérés, korábbi vizsgálatokat megerősítve, szoros összefüggést talált a passzív dohányzás és a kicsik légzőszervi megbetegedései között. A kutatók megállapították: a szülők többsége tudja, hogy a passzív dohányzás árt gyermekének, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy miért.



7 dolog, ami károsítja az immunrendszert

2018. február 06.

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, a fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus segítségével megtudhatjuk, hogy melyek azok a körülmények, vagy szokásaink, amelyekkel gátoljuk az egészséges működését.

1.    Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás épp úgy károsítja az immunrendszert, mint az alkalmanként, nagyobb mennyiségben fogyasztott szeszes ital. A University of Massachusetts Medical School kutatói 8 éven át tartó vizsgálatukban az alkohol fogyasztás, a különböző fertőzések, a szervezetben zajló gyulladások és az immunitás közti kapcsolatot térképezték fel. Az adatok összegzése alapján megállapították, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre és a szív- és érrendszeri, máj, és hasnyálmirigy betegségekre.

2. Magas zsírtartalmú étrend

A magas zsírtartalmú étrend hatására szintén romlik az immunrendszer működése. A Tufts University kutatói a tipikus nyugati étrendet (38 százalékos zsírtartalom) hasonlították össze egy koleszterincsökkentő étrenddel (28 százalékos zsírtartalom). A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kevesebb zsírt tartalmazó étrend hatására javult a T-sejtek, vagyis a fehérvérsejtek azon típusának működése, melyek a fertőzések elleni védekezésben játszanak fontos szerepet.



Várandósság alatti vitaminhiány – Káros lehet a babára!

2018. február 06.

A legfrissebb hazai adatok szerint csak tízből négy kismama változtat az étrendjén a terhesség ideje alatt, pedig a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükséglete jelentősen megváltozik. Másfélszeresére emelkedik a többi között a kalcium- és duplájára a vasszükséglet, amelyet csak kevesebb mint a kismamák harmada pótol megfelelően. Komoly problémát okoz az is…

Komoly problémát okoz az is, hogy minden ötödik várandós anyuka olyan vitamint szed, amely nem kifejezetten kismamák számára készült, pedig bizonyos nyomelemek hiánya fejlődési rendellenességeketszellemi visszamaradottságot és koraszülést is eredményezhet. A magzati fejlődés mellett a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai (például a kismama táplálkozása) számos felnőttkori népbetegség kialakulásában is nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Vagy nem szedünk vitamint, vagy nem olyat, ami ajánlott

Mindössze az anyukák 40%-a változtat az étrendjén a várandósság idején, derül ki a legfrissebb hazai kutatás eredményeiből. Többségük több gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, és jobban odafigyel a folyadékpótlásra is, de a szénhidrát-bevitel csökkentésére csak százból nyolc, a koffeinfogyasztás mérséklésére pedig százból három kismama ügyel. A vitaminpótlás fontossága még kevésbé ismert: bár az várandós anyukák 70%-a szed valamilyen vitamint, minden ötödik kismama olyat választ, amelyik nem kifejezetten a terhesség időszakában ajánlott – így nem fedezi megfelelően a drasztikusan megnövekedett szükségletet, vagy nem tartalmaz minden olyan vitamint és nyomelemet, ami segíti a beépülést.



Sietõs diéta

2018. február 05.

Kicsit szûk a kosztüm, miközben egy hét múlva esküvõre vagy hivatalos? Osztálytalálkozó közeledik, de feszélyez az utolsó találkozás óta felszedett öt kiló? Esetleg last minute nyaralásra fizettél be, és nem tetszel magadnak a tükörben? A gyors fogyás gondolata ilyenkor igazán csábító, de nem árt az óvatosság, hiszen a szervezet könnyen megbosszulja, ha sanyargatják.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...571572573...641
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.