Asztma: miben segíthet az orvos és az életmód?

2018. december 13.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció és az életmódbeli változtatások. A következőkben ismertetjük a legfontosabb kérdéseket, melyeket lényeges a kezelőorvossal egyeztetnünk annak érdekében, hogy optimális kezelésben részesüljünk.  

Kihez forduljak?
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, melynek főbb tünetei a következők: gyakori, rohamszerűen jelentkező köhögés, zihálás, sípoló légzés, mellkasi szorítás, vagy nyomás. A felsorolt panaszok alapján különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkasi röntgen, szükség esetén gyomor pH-vizsgálat – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők, s amennyiben a tüneteket valóban asztma okozza, a kezelést tüdőgyógyász végzi.

Mi az, ami fontos lehet?
Az asztma kezelésében a megfelelően beállított gyógyszeres terápia mellett az életmódbeli tényezők szerepe sem elhanyagolható – magyarázza dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Az első vizitre érdemes ezért a betegeknek felkészülniük. Lényeges, hogy átbeszéljük milyen gyógyszereket, táplálékkiegészítőket szednek. Tartanak-e háziállatot, dohányoznak, illetve sportolnak-e. Célszerű a kisgyermekkori betegségekről információt szerezni: jelentkezett-e csecsemőkorban ekcéma, tejérzékenység, atópia, asztmatikus hörghurut. A beteg állapotának megfelelően tanácsokat adunk a mindennapokhoz, a továbbiakban próbáljuk kizárni az asztmát súlyosbító tényezőket.

Négyből egy HIV-fertőzött nem is tud betegségéről

2018. december 12.

A HIV-vírus elleni harcban elért előrelépések ellenére négyből egy fertőzött nem is tud betegségéről az ENSZ szakértői szerint.

Az elmúlt évben a fertőzöttek 25 százaléka, 9,4 millió ember élt a világban úgy, hogy tudomása sem volt a betegségéről – derült ki az UNAIDS program csütörtökön, Elefántcsontparton bemutatott jelentéséből. 2015-ben ez arány még 33 százalék volt.
Különösen aggasztó a helyzet Nyugat- és Közép-Afrikában: itt a világ lakosságának mindössze hat százaléka él, de a betegségéről nem tudó 9,4 millió ember egyharmada.
Az UNAIDS az adatok alapján készített modellekből végezte el a becsléseket. A jelentést a december elsejei AIDS-világnaphoz kapcsolódóan mutatták be.

A HIV-fertőzöttek több mint felénél nem sikerült a vírusszámot a vérben megfelelően lecsökkenteni, mivel a pácienst nem kezelték, vagy a kezelés nem volt sikeres. Ha a vírust nem sikerül elnyomni, a páciens sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre és másokat is megfertőzhet a HIV-vírussal.

A sikeres kezelés után az immunrendszer normálisan működik és a vírust nem továbbítja a páciens – közölte az UNAIDS.

Az ENSZ célul tűzte ki, hogy 2030-ig legyőzi a járványt. Az UNAIDS adatai szerint azonban a világ mintegy 50 országában növekszik a fertőzöttek száma, 2017-ben világszerte 36,9 millió ember élt a HIV-vírussal, egy évvel korábban 36,3 millióan.

Ki korán kell, egészségebb lesz!

2018. december 12.

A korán kelő nőknél kisebb eséllyel alakul ki mellrák – idézte a BBC hírportálja egy új brit kutatás megállapítását.

A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.
Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is.

Azonban az egyes emberek biológiai órái “nem ugyanazt az időt mutatják”.

A “pacsirták” az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.

A “baglyoknak” nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.

A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak “programozzák”. Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.

Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak. Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.

Legjobb barátunk a kollagén

2018. december 11.

Manapság szinte mindenhol azt hallani, hogy együnk/igyunk/használjunk kollagént, hiszen általa ragyogóbb, üdébb lesz a bőrünk és a ráncokat is csökkenti. Valóban ilyen hatékony, vagy csak manapság olyan trendi? Utánajártunk mindennek és kiderült, hogy ennél sokkal, de sokkal több pozitív hatással bír, nem csak a bőrünkre, hanem az egész szervezetünkre!

A Scitec Magyarország Kft. kutató biológusa, Szász Máté most elárulja nekünk, mely formában a legcélszerűbb fogyasztani, milyen szerepet tölt be a sportolásban, és hogyan segíthetjük elő mi magunk is a termelődését.

Van egy jó hírünk: a szervezetünk tömve van kollagénnel, ami lassan, de folyamatosan bomlik, és újra termelődik. És most jön a rossz hír: ez utóbbi mértéke az életkor előre haladtával, méghozzá olyan 25 éves kor körül elkezd csökkenni.

Többek között ennek köszönhető, hogy bőrünk egyre vékonyabbá, ráncosabbá válik, testünk nem lesz már olyan rugalmas és a porcsejtek alapállomány képződése is lelassul. Tehát abban mindenki egyetért, hogy ez a fehérjetípus különösen fontos szerepet tölt be az életünkben, és szükség van arra, hogy valahogyan pótoljuk.

Ám melyik a leghatásosabb módja ennek? Hogyan érhetjük el a kívánt eredményt? „A kollagént az emberi szervezet nem képes feldolgozni. Ám az úgynevezett hidrolizált, vagyis előemésztett változata felszívódik.”– kezdi a szakértő, majd hozzáteszi, ugyan a hatóanyag nem tud beépülni a szervezetünkbe, arra tökéletesen megfelel, hogy csökkentse a kollagén struktúra leépülését. Bőrünk tehát rugalmas és üde maradhat, és így az ízületeink mozgékonyságát is megőrizhetjük.„A jelenlegi tudomásunk szerint felszívódás szempontjából a szájon át bevitt kollagén a leghatékonyabb.” – magyarázza a szakember.

Magas pulzus éjszaka – kell-e aggódni?

2018. december 11.

Aki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

Az aggodalom tovább emeli a pulzust
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Bár ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar. Az esetek nagy részében “valódi” betegség áll a háttérben, tehát lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ugyanakkor gyakran kiderül, hogy nem szívbetegség, hanem ártatlanabb jelenség húzódik meg a magas pulzus mögött.

Íme, a leggyakoribbak:
– Érzelmek
Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.

5 szuper őszi zöldség és gyümölcs

2018. december 10.

Megérkezett a hűvösebb ősz is, ilyenkor egyre inkább kívánjuk a tartalmas, főtt ételeket, mégsem szeretnénk tönkre tenni tavaszi-nyári diétánk eredményét. A dietetikusok által ajánlott zsírszegény és fehérjében gazdag pulykahús jól kombinálható a friss zöldségekkel, gyümölcsökkel – Dosso Gabi, a Gallicoop háziasszonya szerint.

1. A sokoldalú sütőtök

Az őszi hónapok nagy kedvence a sütőtök, hiszen ez az olcsó alapanyag csodálatos narancsszínnel emeli ételeink látványát. Alacsony kalória-, ugyanakkor bőséges vitamintartalmával egyik legegészségesebb szénhidrátforrásunk lehet. Az ismert fogások mellett igazán ínyenc falatok is készülhetnek sütőtökből: például a pulykahússal töltött sütőtök vagy a sütőtökös pulykatekercs, amely az ünnepi asztalon is megállja a helyét.

2. Gesztenye, nem csak süteménybe

Már a 4. században jóízűen ették őseink a sült gesztenyét, és még napjainkban is szívesen fogyasztjuk forrón sütve, őszi sétáink alkalmával. Végre érik a szelídgesztenye, így érdemes kihasználni, hogy nem a fagyasztóból kell előkapnunk egy agyoncukrozott gesztenyemasszát. Nem csak magában vagy sütemények töltelékeként fogyasztható, hanem húsok mellé is kínálhatjuk. A gesztenyével töltött pulyka akár egy őszi ünnepi ebéd főfogása is lehet.

A játék családépítő hatása

2018. december 10.

A sötét délutánok beálltával valószínűleg megváltoztak a délutáni programjaink. Remélhetőleg a lakásban töltött időben szerepet kap a közös játék. Attól kezdve, hogy a gyermekünk bekerül valamilyen oktatási intézménybe, legyen az akár óvoda, akár iskola, szinte alig látjuk.  

Ezért mikor otthon van, használjuk ki az időt arra, hogy ne csak egymás mellett legyünk, hanem egymásra figyelve, együtt játszva, mesélve, különben nem alakul ki szoros kapcsolatunk gyermekünkkel. A játék azért nagyon jó lehetőség a kapcsolatteremtésre, mert a gyermekünknek abba a tevékenységébe folyunk bele, amit amúgy is szívesen, örömmel csinál. Ha ehhez tudunk csatlakozni, akkor a közös öröm élménye marad meg a gyermekünkben még sok-sok év múlva is.

Másrészt ha szülőként rendszeresen együtt játszunk a gyermekünkkel, azzal arra is megtanítjuk, hogyan lehet az időt tartalmasan eltölteni. Így később, nagyobb korában sem fog unatkozni.

Továbbá játék során sokkal jobban megismerjük gyermekünket. Olyan dolgok is kiderülhetnek, amit addig nem is gondoltunk. Felmérhetjük képességeit, temperamentumát, kitartását, kudarctűrését is. A játék során valószínűleg ezek közül mindegyik változni fog. Képességei fejlődnek, kitartása, feladattudata, szabályok betartása javul, kudarcokat is jobban fogja viselni.. Ez később az iskolában, s az életben is nagyon fontos lesz.

A kismamák öt leggyakoribb félelme

2018. december 09.

Vajon jót teszek a babának? Ezt megehetem? Jó anya leszek? A babavárás örömei mellett a kismamák többségét rengeteg félelem és kétség gyötri a pici egészségével és fejlődésével kapcsolatban. Szerencsére, ami az anyukán múlik, ahhoz csak egy kis odafigyelés szükséges: hiszen ha a mama kiegyensúlyozott és vigyáz magára, azt a baba is meghálálja.

Nagyon el fogok hízni? Teljesen természetes, hogy a várandósság súlygyarapodással jár, ami normál testalkatú kismama esetében optimálisan 11-16 kg mozog. A plusz kilóktól való félelem semmiképpen se sarkalljon bennünket fogyókúrára, elegendő, ha figyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre és a testmozgásra. Az egészségesen táplálkozó és aktív kismamák szülés után sokkal gyorsabban nyerik vissza alakjukat, mint azok, akik „kettő helyett” esznek.

A sporttal ártok a babának? A testmozgás kifejezetten ajánlott a várandósság alatt: nem csak a felszaladó kilókat tarthatjuk ellenőrzés alatt, de a baba egészségéért is sokat teszünk, ha nem engedünk a lustaság csábításának. Csak a nagyon megerőltető és intenzív mozgásformákat kell pár hónapig hanyagolnunk, a sétát, könnyed kirándulást és a kifejezetten a babavárás időszakára kitalált kismamajógát, vagy kismamatornát akár minden nap beiktathatjuk.

Egészséges lesz a baba? Az első kívánság, amit a pozitív terhességi teszttel a kezünkben megfogalmazunk: csak egészséges legyen! A várandósgondozás részeként elvégezhető kombinált teszt egy nagyon fontos vizsgálat, amely a kromoszóma-rendellenesség előfordulásának valószínűségére, kockázatára mutat rá, biztos eredményt azonban nem ad. Amennyiben ez a kockázati érték magas, úgy további vizsgálatokat javasolnak a kismama számára. Erről a magzati kromoszóma-vizsgálatról a legtöbb kismama a pocakhoz közelítő tűre és az 1%-os vetélési kockázatra asszociál. Jó hír, hogy a leggyakoribb genetikai rendellenességeket az egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, teljesen biztonságos non-invazív genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel is kiszűrhetjük, ami több mint 99%-os pontossággal tájékoztat bennünket a pici egészségéről.

Mit egyek, ha epebeteg vagyok?

2018. december 09.

Az epehólyag (vesica fellea) a máj alatt elhelyezkedő, zöldes színű, körte alakú, páratlan, üreges szerv. Ha az epefolyadék kiürülése az epehólyagból akadályozott, vagy az epe összetétele megbomlik, kőképződés és gyulladás alakulhat ki.

A máj által termelt napi 1–1,5 liter epefolyadék az étkezések közti szünetben az epevezetéken keresztül az epehólyagba folyik, ott tárolódik, és közben koncentrálódik.

Az epe szerepe:

• fontos szerepet tölt be a zsírok emésztésében azáltal, hogy a zsírokat kicsiny zsírcseppekké alakítja át, ezzel is segítve az emésztés folyamatát;
• az epében található epesók növelik a koleszterin, zsír, zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) oldhatóságát és azok felszívódását, továbbá serkentik a vízkiválasztást a vastagbélben, amely a béltartalom továbbhaladását segíti elő.

Leggyakoribb epebetegségek: epekőbetegség (cholelithiasis), akut és krónikus epehólyag-gyulladás (cholecystitis), epeútgyulladás (cholangitis), illetve -elzáródás.

Epekőbetegség

Az epekő az egyik leggyakoribb gastrointestinalis betegség a nyugati populációknál. Hozzávetőlegesen a kövek 80%-át koleszterintartalmú, a fennmaradó 20%-ot pedig pigmentkövek alkotják. Az epekő képződése több tényező együttes eredményeképpen jön létre. Bizonyított, hogy az étrendi tényezők befolyásolják a koleszterinkövek kialakulásának kockázatát, mint például a koleszterin-, telítettzsír-, transzzsírsav-tartalom, finomított cukrok és esetlegesen a hüvelyesek.
Emellett az elhízást is kockázati tényezőként tartjuk számon a kőképződés kialakulásánál.

Ha ez összejön, rögtön láthatjuk majd, hogy vegán-e egy élelmiszer

2018. december 08.

Európai polgári kezdeményezés indult, hogy az élelmiszereken képes címke jelölje: vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán élelmiszerről van-e szó. Egymillió aláírásra van szükség, hogy az Európai Bizottság tárgyalja a kérdést.