Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Betegségeid forrása: A székrekedés

2017. június 18.

Korunk vezető népbetegségei a szív és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor, testzsír és a koleszterin szint mellé felzárkózik a sorba a székrekedés is, mely egy igazán alattomos probléma, korunkban pedig nagy betegségnek számít, ha tisztában vagyunk a mellékhatásaival.  

 

A székrekedés egyike a leggyakoribb panaszoknak, amely igen sok embert érint. Nem is olyan régen ezek a tünetek is különösen az idősebbek körére voltak jellemzőek...  Franciaországban tízmillió ember szenved székrekedésben, Németországban a lakosság 30%-a. Az elmúlt években a statisztikusok szerint növekedett a székrekedésben szenvedő emberek száma.

Naponta egyszer székletet kell üríteni, ez a nézet már az ókor óta meggyőződése az embereknek. Néhány teljesen egészséges ember is székrekedés elleni szereket kezd szedni, mert nincs naponta széklete, és függővé válik a hashajtóktól. A székletürítés normál gyakorisága még egészséges emberek körében is tág határok között mozog. A naponkénti egyszeri székletürítés nem feltétlen garanciája a megfelelő bélműködésnek. Ma már széles körben elfogadott, hogy a naponta háromszori székletürítés ugyanúgy normális lehet, mint a heti háromszori.



Meddig élünk? – Ez a magyar átlag megyénként

2017. június 17.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az OECD-átlagnál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok* között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év*, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Európában a svéd férfiak és a spanyol nők élnek a legtovább

A lakóhelytől az egyéb életkörülményeken át az életmódig számtalan tényező befolyásolhatja, hogy meddig élünk. Az Eurostat adatai szerint európai viszonylatban a férfiak esetében Lettországban a legrövidebb a várható élettartam (67,6 év), míg Svédországban a leghosszabb (79,6 év). A nőknél Bulgária a sereghajtó 77 évvel, a legtovább pedig várhatóan a spanyol nők élnek (85,5 évet).*

  • A nők tovább élnek, mint a férfiak:

ez a különbség a várható élettartamban átlagosan 5,5 év Európában – a legnagyobb Litvániában (10,9 év), míg a legkisebb Hollandiában (3,5 év). Ha egy férfi elérte a 65 éves életkort, a további várható élettartama 13,8 (Litvánia) és 19,7 év (Franciaország) között van, egy nő pedig várhatóan 17,6 (Bulgária) és 24 (Franciaország) közötti évet él még.*



Egyszerű gyógytea az emésztési problémák ellen

2017. június 17.

Az egyik legegyszerűbb gyógynövényünk, amely minden háztartásban, minden konyhában megtalálható. Jellegzetes íze sokak kedvencévé teheti. A legjobb emésztésjavító. Hogyan használd?  

 

Ez a csinos, 1,5-2 méter magas évelő növény könnyen felismerhető nyélen ülő szálas leveleiről, melyet sárga virágokból álló fürtös ernyővirágzat vesz körül. Ovális apró gyümölcsei bordázottak, zöldesszürkék és igen jó illatúak. A természetben a mérgező bürökkel is összetéveszthető az édeskömény. Ezért ne szedjük a természetben, hanem inkább vásároljunk, vagy magunk termesszük. 

A babatea alapja

Az édesköményt minden anyuka jól ismeri, hiszen a babateákba a jó széklet ürítés és a szorulás elkerülése érdekében ez a gyógynövény az egyik legfontosabb alapanyaga a babateáknak. Ezt a hatását a fáraóktól a mai napig használják, ismerik. Az ókori görögök Marathonnak hívták ezt a növényt. Hippokratész írta fel először csecsemőkori bélgörcsökre, majd 400 év múlva újból ajánlják, de mint étvágycsökkentőt. A szoptatós anyáknak is javallották a tejhozam fokozására. 
 

Fűszer és gyógyír

Nem csak gyógyírként, hanem fűszerként is használják, főleg a halételek fűszerezésére javasolják, de bármilyen húsra érdemes köményt tenni, mivel annak emészthetőségét javítja. Sós sütemények különleges ízét is a kömény adja meg. A magvakat tejben forralva egy olyan gyógyitalt készítettek, melyet a szoptatós anyáknak adtak, ezzel növelve tejük mennyiségét. 

Minden nép ismeri

Amerikában, Latin Amerikában és Jamajikában is elterjedt és ismert a kömény hatása. Hasmenésre emésztési problémáéra és a szelekre ajánlják gyógyírként minden népnél. A mai herbalisták szemlemosó folyadékot is készítenek kömény főzetből, tovább elemezve Plinius megfigyelését, mely szerint a kígyó a vedlés után kömény növényéhez dörzsölődik, így a szeme kitisztul, újra éles lesz. 



Erre figyeljünk, hogy gondtalan legyen a családi pihenés

2017. június 16.

Nincs annál rosszabb, mint amikor egy váratlan betegség beárnyékolja az oly rég várt családi nyaralást vagy kirándulást. Némi felkészüléssel azonban nagy eséllyel megelőzhetjük, hogy a kikapcsolódásra szánt idő a négy fal között teljen. A K&H gyógyvarázs a gyermekek egészségének elkötelezett támogatójaként összegyűjtötte a leghasznosabb tippeket, amelyekkel a nyaralás valódi élmény lehet az egész család számára.

Alaposan mérjük fel úti célunk higiéniás viszonyait!

Ha külföldi országot választunk a családi nyaralásra, mindenképp tájékozódjunk a higiéniás körülményekről! Útikönyvekből és utazási blogokból könnyedén feltérképezhetjük, hogy iható-e a csapvíz, melyek az adott ország leggyakoribb egészségügyi panaszai, hol van a legközelebbi ügyeletes orvos és gyógyszertár. Fontos, hogy ha nem javasolt innunk a csapvízből, akkor még a nyaralás előtt tanítsuk ezt meg gyermekünknek, hiszen akár egy korty is súlyos panaszokat okozhat.

Szerezzünk be egészségbiztosítási kártyát és kössünk biztosítást is!

Ha az Európai Unión belül utazunk, érdemes egészségbiztosítási kártyát is igényelnünk az utazási biztosítás mellett. Az EU kártya ingyenes, gyorsan igényelhető, és rendkívül nagy segítséget nyújthat, ha sürgősségi ellátásra van szükség. Ne felejtsük el az utazási biztosítást sem, mely ma már egyszerűen megköthető online is, és védelmünk akár már másnaptól érvénybe léphet.



Allergiás, náthás vagy csak túl sok epret evett?

2017. június 16.

Tüsszögés, orrfolyás és köhögés – kevesen gondolnak arra, hogy náthás panaszaik a táplálkozással is összefügghetnek, pedig érdemes ezt is megfigyelni. Hisztamin intoleranciásoknál az eper fogyasztása is tüneteket okozhat.

Tüsszögés az epertől

Nyári náthát a nem megfelelően beállított klíma, túl hideg üdítők fogyasztása is okozhat, de a tünetek pollenallergiát is jelezhetnek. Ha az évnek ebben az időszakában visszatérő panaszaink vannak, akkor nagy valószínűséggel ez utóbbival van dolgunk: május végén-június elején elsősorban a pázsifűfélék okoznak panaszt, ám ez változó, hiszen az időjárás függvényében egyes növények virágzása eltolódhat, vagy korábban is kezdődhet – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. A légúti panaszok kapcsán azonban kiváltó tényezőként a szezonális gyümölcsök fogyasztását sem szabad figyelmen kívül hagyni: hisztamin intolerancia esetén náthás tüneteket okozhat az eper fogyasztása is.

Mi a hisztaminintolerancia?

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Ha a szervezetünkben a hisztamin lebontását végző diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent mértékben van jelen, akkor a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni: a légúti panaszok mellett gyakori a problémás ételek fogyasztását követően fellépő hasfájás, hányinger, puffadás, gyomorégés. Bőrtünetek is jelentkezhetnek: kiütések, bőrpír, de fejfájás, szédülés, vérnyomás-ingadozás is kialakulhat.



Tényleg mellrákot okozhat a melltartó? – Tévhitek a mellrákkal kapcsolatban

2017. június 15.

Az orvostudomány még mindig nem tudja pontosan, hogy mitől alakul ki az emlőrák, de a közéletben sok tévhit kering a betegséggel kapcsolatban. Az biztos, hogy az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás növelheti a kialakulásának kockázatát…

Az AVON a Mellünk Egészségéért Védőnői Program keretén belül összegyűjtötte a legismertebb tévhiteket:

1. Tévhit: A merevítős melltartó viselése növeli a mellrák kialakulásának kockázatát.

  • Tény: Nincs bebizonyított tudományos vizsgálati eredmény, hogy a melltartó viselése növelné az emlőrák kialakulásának kockázatát.
  • Tipp: Ügyeljünk arra melltartónk kiválasztásakor, hogy az megfelelő méretű legyen, és ne szorítson! A szűk fehérnemű csökkentheti a nyirokáramlást, aminek következtében a méreganyagok felhalmozódnak, ez pedig kedvez a rák kialakulásának.


Melanoma megelőzés – A fényvédelem és az önvizsgálat nem elég!

2017. június 15.

Az utóbbi időszakban szinte naponta diagnosztizálok rosszindulatú bőrelváltozást, ezek közt a festéksejtes elváltozásokból kiinduló melanomát is, pácienseim körében – számol be megdöbbentő tapasztalatairól dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, az Anyajegyszűrő Központ főorvosa. Sajnos egyáltalán nem ritka a fiatal korosztály érintettsége, előfordult, hogy 18 évesnél fiatalabb betegemnél igazolt a szövettani vizsgálat melanomát. A súlyos lefolyású betegség ellen a fényvédelem és az önvizsgálat mellett a rendszeres anyajegyszűrés, a korai diagnózis nyújt védelmet.

Mennyire fontos a fényvédelem a megelőzésben?

- A fényvédelem fontos, ám könnyen megtévesztő lehet, ha kizárólag erre az egy tényezőre hívjuk fel a figyelmet. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a melanomás esetek egyre gyakoribbak a 20-as éveikben járók körében is, ők pedig nem kizárólag a saját életmódjuk miatt vannak veszélyben, hanem a gyermekéveikben elszenvedett napfény károsodások miatt is.

Ha valaki most nem jár szoláriumba, nem dohányzik és 11 és 15 óra között nem tartózkodik a napon, könnyen azt hiheti, hogy szűrővizsgálatra sincs szüksége, hiszen mindent elkövet a megelőzés érdekében. Pedig a bőr nem felejt, a gyermekkori leégéseket „elraktározza” és a következménye évekkel később is jelentkezhet.

A másik gyakori tévedés, hogy a fényvédelem kapcsán főként csak a nyaralások, nyári strandolások jutnak eszünkbe. Emiatt a szabadban töltött idő egyéb változataira – sport, városnéző séta, fűnyírás a kertben - ártalmatlan tevékenységekként gondolunk, pedig az eközben elszenvedett napégés, a bőrt érő UV-sugárzás épp olyan rizikófaktor, mint ha a strandon pirulunk le. Emiatt gondolom, hogy könnyen félrevezető lehet, ha kizárólag a fényvédelemre hívjuk fel a figyelmet, amelyre valóban nagy szükség van a megelőzéshez, ám önmagában – rendszeres anyajegyszűrés nélkül - nem nyújt elegendő védelmet.



Van-e „szükséges mennyiségű kosz”?

2017. június 14.

„Amikor kicsi volt a gyerekem, folyamatosan hipóval takarítottam mindent, nem volt piszkos a lakás. A kutyát már a fiam megszületése előtt elajándékoztam, nehogy ártson a kis drágámnak a kutyaszőr –meséli egy idős nő a buszon. Sosem hagytam, hogy a fiam állatokat simogasson, cumizzon vagy az ujját szopja. Mégis allergiás lett iskoláskorára. Nem értem én ezeket a dolgokat… „

Mára már többet tudunk arról, hogy mik azok a tényezők, amik növelik az allergia kockázatát. Napról napra bizonyosodik be, hogy a „búra alatt nevelt” gyerekek gyakrabban lesznek allergiásak, mint az egészséges mennyiségű koszt is tartalmazó környezetben felnőtt társaik.

Nem arról van szó, hogy nem kell takarítani!

Sokkal inkább arra kell figyelni, hogy mindezt az egészséges mérték szerint végezzük. Egy kisgyermeket nevelő anyának nem a fertőtlenítőszeres, takarítószeres flakonnal a kezében kell fel-alá szaladgálnia, és egyenként tüntetni el a foltokat, nyomokat, amik egy kisgyermekes családban elkerülhetetlenül keletkeznek – százával naponta. Nem kell a porszívózás rabságába sem esni, különösen, ha (még) nem poratka-allergiás valaki a családban. Egy kutatás rámutat arra, hogy a szinte tökéletesen poratka-mentes környezetben nevelt gyermekeknél három éves korban több allergiás reakció fordul elő, mint a nem poratka-mentes környezetben nevelkedett kortársaiknál.
Tudományos vizsgálatok sora támasztja alá, hogy nem ördögtől való háziállatokat tartani a csecsemőt vagy kisgyermekeket nevelő családokban. Attól, hogy valakinek a háztartásában kutya vagy macska is él, még nem lesz kutya- vagy macskaszőr allergiás.

Sőt, úgy tűnik, hogy az állatszőrös környezet egyfajta védelmet nyújt az allergiával szemben. Azoknál a gyermekeknél, akik családjában kettő vagy több háziállatot tartottak, az allergia gyakorisága kisebb volt, mint a háziállatot nem tartók gyermekeinél.



Mutasd, hogy viselkedsz a rendelőben: megmondom, ki vagy! - Generációk, motivációk

2017. június 14.

Generációs különbségek mindig is voltak, de mik azok, amik jelenleg dominánsan jellemzőek egy-egy generációra? 

A világháborús generáció

Napjainkban jelen van egy nagyszülői vagy dédszülői generáció (melyik családnak éppen hogyan alakult az élete vagy sorsa), akik gyerekként vagy kamaszként éltek a II. világháborúban. Az akkori átlagember életét a mélyszegénység jellemezte, és a mindennapi küzdelem a túlélésért. A fájdalom, a veszteség, a nincs, a tehetetlenség érzése a sorssal szemben mindennapjaik domináns része volt.

Az érzésekről akkor nem beszéltek, mert az akkori élethelyzetben átélt érzésekre nincsenek szavak. Történeteik vannak, de sok esetben az érzéseket az ember csak a szemükből látja, mert az érzések kimondása még most is tabu vagy fájna kimondni.

Megszokták és elfogadták a fájdalmat az élet részeként felfognit. Tapasztalataik alapján rögzítették, hogy nincs rá megoldás, mert abban az időben ezekre a fájdalmakra nem is volt. Esetleg talán csak az, amit a vallás és a hit adhatott. Mindenki maga oldotta meg a problémáját. Kívülről nem segített senki más, mert mindenkinek megvolt a maga baja.

Gyerekként otthon gyakran élték a felnőttek életét, és kivették a részüket néha a legkeményebb munkából. Ha nem tették, nem volt megértés, mert a többiek túlélése múlhatott rajta. A nevelés elfogadott és szerves része volt a verés, családon belül is. Tehát megtanultak magukban lenni, a fájdalomra sok esetben az élet maradandó részeként tekinteni és azt elfogadni.

  • Ha eljönnek a rendelőbe…

Ezeket az idős betegeket – éppen tapasztalataik és élettörténetük miatt – sok esetben már csak akkor látjuk a rendelésen, ha a panaszok nagyon erősek és a fájdalom is már valóban elviselhetetlen. Általában betegségeik előrehaladott stádiumúak, mert megszokták, hogy tűrjenek, és éppen ezért csak a végső esetben kérnek külső segítséget.



Versenyport és súlyzós edzés gyerekeknek?

2017. június 13.

Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is…

Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.

A gyermekkori mozgás hiánya jóvátehetetlen kárt okoz a csontrendszernek is. Csontjaink a rájuk ható különféle erőhatások következtében erősödnek, sőt vastagságbeli növekedésüket is a terhelés segíti elő. A csonttömeg ugyanakkor csupán 25-30 éves korig nő, ezután egy darabig egyensúlyban vannak a felépítő- és lebontófolyamatok, majd idősebb korban egyre inkább a lebontás válik hangsúlyossá. Minél nagyobb csonttömeget érünk el gyermek- és fiatalkorban, annál hosszabb ideig tart a csontszövet lebontása, azaz annál kisebb a csontritkulás kialakulásának esélye. Mozogni tehát kötelező, de vajon mit, mikor és hogyan?

Szabadidős vagy versenysport?

Tévhit, hogy a gyermeknek/serdülőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy versenysportot űzzön. Elegendő, ha rendszeresen kiegyensúlyozott, harmonikusan terhelő és változatos mozgásokat, mozgásformákat végez. Szabadidős vagy hobbisportként szinte bármilyen sportágat választhatunk már gyermekkorban is, azonban érdemes odafigyelni arra, hogy a mozgás változatos legyen. Nem csak azért, hogy ne unja meg a gyermek.
Az egészséges és harmonikus fejlődéshez többféle terhelésre – állóképesség- és erőfejlesztésre, a hajlékonyság növelésére, egyensúly- és koordinációfejlesztésre – van szükség.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...573574575...597
hírek, aktualitások

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.

Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?

2025. április 23.



A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.

Amikor a Lyme-kór a szívet támadja

A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.

A Lyme-karditisz tünetei:


Szívdobogásérzés (palpitáció)
Mellkasi fájdalom
Szédülés vagy ájulás
Légszomj
Fáradtság


Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.