Hogyan vizsgálják a kromoszóma-rendellenességeket a várandósság alatt?

2017. május 16.

A babavárás egy nő életében talán az egyik legszebb időszak, minden izgalom és aggódás ellenére. Vajon minden rendben van? Egészséges a magzat? Megfelelő ütemben fejlődik a kicsi? A kérdések megválaszolása érdekében a kilenc hónap alatt ultrahang- és szűrővizsgálatok sora vár a kismamákra. Nézzük, hogy milyen modern diagnosztikai eljárások érhetők már el hazánkban is, amelyek az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, a Down-kór magzati szűrésére szolgálnak.

A modern ultrahangos és biokémiai szűrővizsgálatoknak köszönhetően ma már a várandósság elején választ kaphatnak a kismamák az őket foglalkoztató egyik legrettegettebb kérdésre: egészséges-e a magzat? A legtöbb leendő anyuka a fejlődési rendellenességek miatt izgul, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló a Down-szindróma. Ez a veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszómatöbblete miatt jön létre, értelmi fogyatékossággal jár, illetve különböző testi rendellenességekkel is társulhat. A modern és innovatív szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban már a legtöbb esetben a várandósság elején fény derül erre a problémára.

„A várandósság 12. hete környékén végezzük el a kötelező, első genetikai ultrahangvizsgálatot, amelynek során megmérjük a magzati tarkóredő-vastagságot, megnézzük, hogy kifejlődött-e az orrcsont és egyéb más tényezőket, amik a rendellenességek esetleges előfordulására utalhatnak” – mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-genetikusa, aki hozzátette, hogy a kötelező ultrahangvizsgálatok mellett más, korszerű vizsgálati módszerek is léteznek.

Mit mond a gyógyszerész? – Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás kezeléséről

2017. május 15.

Már kora tavasszal tapasztalhatunk különböző allergiás tüneteket. Ebben az időszakban virágzik a mogyoró, az éger, a ciprusfélék, a kőris és a nyárfa, melyek pollenje egyre több embernél okoz enyhébb-súlyosabb tüneteket. A nagyon zavaró tüsszögés és orrfolyás mellett a szemet érintő tünetek sem elhanyagolhatók. Leggyakrabban viszkető, könnyező, vörös, duzzadt szemeket eredményez az allergiás kötőhártya-gyulladás.

Mivel lehet a tüneteket enyhíteni?

Legjobban lokálisan, szemcseppekkel tudjuk a tüneteket csillapítani:

• homeopátiás, egyadagos ampullákat tartalmazó készítménnyel,nátrium-kromoglikát-tartalmú szemcseppel – megelőzésre és enyhe fokú allergia esetén alkalmazható már 5 éves kortól,
• azelastin- (antihisztamin) tartalmú szemcseppel – gyorsan enyhíti a tüneteket, 4 éves kortól,
• érösszehúzó (tetryzolin-, naphazolintartalmú) szemcseppel – rövid ideig, max. 5 napig cseppegtethető,
• súlyosabb esetben kombinált hatóanyagú allergiaellenes szemcsepp alkalmazható orvosi rendelvényre.

Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (2.)

2017. május 15.

Lehetséges kordában tartani az indulatokat?

• A hierarchia alapján

Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan tudunk úrrá lenni az indulatainkon. Az egyik ilyen felfogás szerint evolúciósan megéri, hogy – akár az állatvilágban is – az agresszió korlátozás alá kerüljön. Persze ezt megelőzi egy úgynevezett hierarchia harc, mely végén kialakul egy dominancia rendszer, amelyhez alkalmazkodnak az együttélés könnyebbé tételének érdekében. Így ebben a hierarchiában mindenki ismeri a helyét, hogy ki-kivel hogyan léphet interakcióba, kinek „hol a helye”. Agresszív viselkedést ezután a ranglétra alján levő egyedek nem tanúsíthatnak, csak az ő alattuk levők felé.

• Társadalmilag elfogadott módon

Egy másik elmélet szerint a frusztráció okozta indulatot ha ártalmatlan módon ki tudja élni a személy, valamilyen társadalmilag elfogadható módon, akkor az átélt katarzison keresztül csökken a benne rejlő agresszió.

Így például ha az ovistárs megütése, vagy a szülőnek való visszakiabálás helyett a gyermek vagy felnőtt céltáblára lőhet, vagy bokszzsákot üthet, akkor a benne rejlő indulat csökkenni fog. Ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek, mégis mind a terapeuták, mind a laikus emberek előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.

Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (1.)

2017. május 14.

Ha korlátokba ütközik, az bizony ellenállást szül mindenkiben. Az agresszióban azonban ott a másik érzelmeinek semmibe vétele, az önérdek véghezvitelének mindent elsöprő vágya. Ezekkel az impulzusainkkal azonban meg kell tanulnunk megküzdeni. Többek között ez is a gyermekévek feladata.

Mi az agresszió?

Elsőre mindenkinek a fizikai agresszió jut eszébe a szó hallatán. Egy indulatos gyerek verekedése, egy akciófilm lövöldözései, vagy harcok, ütések, rúgások és rosszindulat. Az agresszió alatt minden olyan cselekedetet érthetünk, amely a másik személyének, érzéseinek figyelembevétele nélkül teszünk azért, hogy nekünk jobb legyen. Akár egy közvetlen cél elérésére, akár összetettebb érdek megvalósítására – mint hatalom, dominancia, uralkodás, bosszú – irányul. Tehát az erőszakos cselekedetben meg kell nyilvánulnia annak, hogy más személynek fájdalmat akar okozni, vagy a saját érdekét akarja érvényesíteni a másik kárára.

A kisgyerekek (2-3 éves korban) vagy a kisóvodások (3-4 éves korban) körében is megfigyelhető, hogy erőszakosan reagálnak feszült helyzetben: elveszik, amire szükségük van, vagy megütik a testvérüket, ha elvették tőlük a játékot. Emögött azonban nem a rosszindulat áll, nem a bántás a cél!

Az agresszió az ember előtt megjelenő akadály miatti dühből, frusztrációból fakad. Indulati töltete van, és megjelenése természetes. Azonban a társadalomba, vagy bármilyen szociális közegbe való alkalmazkodáshoz szükséges az agresszióval való megküzdés. Jelentős különbségek lehetnek aközött, hogy ki, hogyan fejezi ki, ki-hogyan küzd meg a benne megjelenő erőszakos impulzussal.
Emiatt az agresszió gátlásához fontos megérteni, hogy az erőszakos viselkedést mi irányítja, mi mozgatja a gyerekeket ilyenkor, illetve az adott életkorban mi az elvárható.

Járjunk most ennek utána!

Mivel csillapítható az epeköves görcs?

2017. május 14.

Tény, hogy az epegörcsökkel társuló epekövesség kezelése elsősorban sebészi feladat, és a hosszú távú terápia alapja a köves epehólyag eltávolítása. Ez a fajta műtét a fejlett országokban napjainkban a leggyakoribb hasi műtétnek számít.

Ha tünetmentes...

Nem minden esetben jár azonban az epekő epegörccsel! Az epeköves betegek jelentős része tünetmentes, és máig vitatott, hogy esetükben szükség van-e műtéti kőeltávolításra. 
Van, aki tünetszegény, azaz csak egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után tapasztal puffadást, teltségérzetet, jobb bordaív alatti fájdalmat.

De általában nagyon fáj

A tipikus epekólikás esetek ennél súlyosabbak: ilyenkor a zsíros ételek elfogyasztása után 1-2 órával nehezen tűrhető, intenzív, görcsös fájdalom jelentkezik, ami hányással is járhat.

Fiatal felnőtt férfiakat támad meg a Bechterew-kór

2017. május 13.

A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a húszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.

Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.

A 20-30 éves férfiakat érinti leginkább

„A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.

Fájdalmas tünetek

Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.

Lábszárfekély - Életveszélyes következménye lehet, ha elhanyagolja!

2017. május 13.

Fájdalmas, nehezen gyógyul és nemcsak az életminőségen ront, hanem az egész szervezet számára veszélyt jelent a lábszárfekély, amely továbbterjedéssel megfertőzhet más testrészt is. A betegség, amely összefüggésben van a vénák keringési rendellenességével, körültekintő ellátást igényel.

A lábszárfekély a belboka területén jelenik meg és krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája. A betegek kórelőzményében évek, évtizedek óta fennálló visszértágulat, érszűkület, esetleg többszöri visszérműtét, mélyvénás trombózis és a lábszár alsó harmadában megjelenő, fokozatos terjedést mutató bőrelváltozások szerepelhetnek. Ha az érintett terület fokozottan elszíneződött, majd elfehéredik, a bőr alatti kötőszövet megvastagszik, esetleg gennyedzik, a lábszár megduzzad és fáj, nagy eséllyel lábszárfekélyről beszélhetünk.

Ők a legveszélyeztetettebbek

Elsősorban a középkorú és idős korosztály betegsége, a hazai lakosság 1%-a szenved tőle. Veszélyeztetettek közé soroljuk, akiknek érelmeszesedés miatt gyenge a keringésük, véralvadási zavarokkal küzdenek, a cukorbetegeket, alkoholistákat, veseelégtelenséggel, magas vérnyomással küzdőket és a dohányosokat. A lábszárfekélyek 90%-a vénás keringési elégtelenség miatt alakul ki.

Mozgással a fittségért – a női keblek

2017. május 12.

A mell a nőiesség szimbóluma. Általa jut kifejezésre a szépség, az érzékiség és az anyaság is. Szép, telt, feszes formája vonzza a férfitekinteteket. De a kevésbé feltűnő, kislányos fajtája is igen vonzó tud lenni. A mell témája kétségkívül foglalkoztat minket, nőket is…

A női domborulatok a tinédzserkorban indulnak fejlődésnek. Későbbi alakulásukban pedig számtalan tényező közrejátszik – hormonok, a kötőszövet felépítése, testsúlyingadozás, terhesség-szoptatás, edzés, táplálkozás is. Méretük és formájuk genetikailag adott, sőt az is, hogy az élettani változásokra (pl. a szoptatás) hogyan reagálnak. A női keblek illeszkednek testalkatunkhoz. Sőt egyes elméletek szerint még a lelki beállítottságunkról is sokat elárulnak. Egy biztos, a telt kebleket ugyanúgy meg kell tanulni viselni, mint a kevésbé feltűnő fajtáit. Hiszen szembetűnővé akkor válhatnak, ha gazdájuk magabiztos testtartással, ízléses öltözékkel fel is vállalja önmagát és a hatást, amelyet kelt vele.

Ahogyan kislányból nagylánnyá, majd anyává cseperedünk, testileg és lelkileg is átformálódunk. Női mivoltunk egyre összetettebbé válik. És amennyire megtanuljuk a melleinket „viselni”, úgy tudjuk nőiességünket is elfogadni és felvállalni. S bár tényleges vonzerőnk nem csak a fizikai adottságunkon múlik, szeretnénk mégis megérteni, hogy melleink miért olyanok, amilyenek. Milyen változáson mennek keresztül a terhességgel és a szoptatással? Vissza tudnak-e alakulni a szoptatás után? Feszességüket, teltségüket elő tudjuk-e segíteni különböző praktikákkal? Ebben a cikkben ezekről esik most szó.

Egy kis mellanatómia

Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből, illetve tejcsatornákból épül fel. Az emlőkben izomszövet nincs, a mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. A kebleink mérete és formája leginkább a benne lévő zsírszövet mennyiségétől, valamint a kötőszöveti csíkok feszességétől függ.

Kötőszövete a változásokra mindig igen érzékenyen reagál.

• A mell feszessége a hirtelen súlyváltozás, illetve a terhességgel és a szoptatással járó méretváltozások hatására csökken leginkább.
• De sajnos megereszkedését akár alkati tulajdonság is okozhatja.

A tévhitek elkerülése végett fontos kiemelni, hogy a mellizom edzése alapvetően nincs befolyással a női mell zsírtároló szöveteire, vagyis a mellek maguk nem lesznek sem nagyobbak, sem kisebbek attól, hogy valaki melledzést végez. Viszont a zsírtároló mellszövetek alatt lévő izom edzésével a mellizom vastagodni kezd, és a mell ezáltal megemelkedhet.

Felnőttkorban is életet menthet a védőoltás

2017. május 12.

• Április 24-30. között került sor a Védőoltási Hétre.
• Az egészséges felnőttek számára is hasznos egyes betegségek ellen oltással védekezni (pl. influenza, hepatitis, kullancsencephalitis, tetanusz, szamárköhögés).
• A fészekimmunitással közvetlen környezetünket, családunkat védjük, azokat, akik valamilyen ok miatt nem olthatóak: az újszülötteket, immunhiányos vagy krónikus betegeket is.
• A HIV-fertőzöttek számára is ajánlottak az élő vírust nem tartalmazó védőoltások az új kezelési protokoll szerint.

A védőoltások évente 2-3 millió életet mentenek meg világszerte, mivel 26 különféle betegség ellen nyújtanak védelmet – hívja fel a figyelmet a WHO.  A Védőoltási Hét kapcsán szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy felnőttkorban is gondolni kell az immunizálásra, többek között a rizikócsoportokba tartozók (HIV-fertőzöttek, krónikus betegek, koraszülöttek, idősek) esetében. A vakcinációval nemcsak magunkat védhetjük, de a családunkat, a környezetünket és a társadalom egészét is.

Ezért van szükség védőoltásokra

A tiszta ivóvíz biztosítása mellett a világszerte bevezetett védőoltások jelentik az emberiség számára a legfontosabb népegészségügyi vívmányt: hozzájárulásuk a gyermekhalálozás visszaszorításához és a gazdasági fejlődéshez felbecsülhetetlen, az oltások több millió ember életét mentették már meg.  Európa is évezredeken át viselte a nagy járványok rettenetes következményeit, becslések szerint például a népesség negyedét-felét pusztította el a 14. századi nagy pestisjárvány.  Sok betegség évszázadokon keresztül tizedelte a gyerekeket, mint például a torokgyík vagy a járványos gyermekbénulás.

„A gyermekkori oltásokról sok szó esik, szerepükkel többnyire mindannyian tisztában vagyunk. Nem tanácsos azonban megfeledkezni arról sem, milyen fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében egyes felnőttkori oltások, akár egy külföldi utazásról, akár az influenzaszezonról van szó” – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, az Egyesített Szent István Szent László Kórház (ESZSZK) Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Kerestem az élhetőbb utat – Beszélgetés Bagdi Bellával

2017. május 11.

Észrevétlen gyerekkor, iskolai megbélyegzés

1976 nyarán, amikor jóapám megtudta, hogy anyám megint terhes (addigra már öt gyereke volt apámnak), így kiáltott: „Csak a cigányoknak van ennyi gyerekük, meg nekünk!” Szóval, születésemkor nem rajongtak körül a rokonok, nem jártak a csodámra, és nem babusgattak, simogattak, szeretgettek mint szemük fényét. Egyetlenegy fotó sem készült rólam csecsemőkoromban, az első fotón, amely a családi albumban szerepel, kb. négyéves vagyok. Ráadásul apám ebben az időszakban súlyos alkoholista volt, folyamatosan verekedtek anyámmal, és a hangos üvöltözések mindennaposak voltak.

Pszichésen mindez nagyon mélyen hatott rám, és a legkorábbi emlékeim a gyermekkoromból a szorongó személyiségzavarral küzdő kislányról szólnak, aki fél az emberektől, miközben azt hiszi, hogy talán láthatatlan, annyira nem veszik észre. Talán azért pisiltem be tízéves koromig mindenféle körülmények között, hogy fölfigyeljenek rám. Kb. nyolcéves lehettem, amikor óra közben nagyon kellett volna vécére mennem, de annyira féltem feltenni a kezem, és mindenki előtt megszólalni és kikéredzkedni, hogy inkább bepisiltem az osztályban. Életem legkínosabb jelenete volt, amikor a tanító néni észrevette, és mindenki előtt megkérdezte, mi történt. Az egész osztály röhögött rajtam. Akkor az egyik fiú elnevezett pisis Bellának, és ez lett a csúfnevem egészen tizennégy éves koromig, amíg egy másik városba nem kerültem gimnáziumba.