Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.

Mivel mossunk fogat?

2025. november 16.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.

Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.

Mivel tisztítsuk a fogakat?

Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.

• Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
• A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
• A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
• Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
• A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.

Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!

• A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!

Dr. Boross rendel – Tévhitek

2025. november 15.

• Gyulladt ujjra paradicsomot vagy uborkát tenni nem segít, sőt, feláztatja a bőrt és súlyosbítja a helyzetet. Az ízületi és végtagsérüléseknél semmiképpen sem hasznos az ecetes borogatás, mert nem tesz jót a bőrnek.
• Ha már borogatjuk a bokánkat vagy a csuklónkat, akkor elég a sima vizes borogatás, de még inkább hatékony a jegelés jégzselével vagy jégakkuval.
• Attól, hogy egy csuklót, bokát mozgatni tud a páciens, még nem jelenti azt, hogy nincs törés vagy szalagszakadás.
• A nyílt sebet nem szabad sebhintőporral beszórni vagy krémmel bekenni, otthon legfeljebb fertőtlenítést és steril fedőkötést végezzünk.
• A szúrt, vágott, metszett, esetleg lőtt sebek ellátása abszolút szakorvosi feladat, és persze nem szabad elfeledkezni a tetanusz betegség elleni megelőző védőoltásról sem.
• Sokan az ínhüvelygyulladást, pattanó ujjat is házilag, kenegetéssel szeretnék megszüntetni, pedig ehhez nyugalomba helyezés, gyulladáscsökkentés, vagy végső esetben műtét szükséges.

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:

• időskor
• női nem
• alacsony testtömegindex (BMI)
• korábbi csonttörések
• családban előforduló csípőtáji törések
• dohányzás
• rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
• 4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva

Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.

Laktulóz kilégzési teszttel igazolható a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO)

2025. november 13.

A kontaminált vékonybél szindróma, vagyis a SIBO diagnosztizálásának egyik sarokpontja, hogy elkülöníthető legyen más betegségektől, elsősorban a hasonló tüneteket produkáló IBS-től, vagyis az irritábilis bél szindrómától. Ugyan mindkettő olyan funkcionális betegség, amely mögött nincs szervi eltérés, mégis fontos tudni, pontosan mi okozza a panaszokat.
– A SIBO diagnosztizálása az úgynevezett laktulóz kilégzési teszttel történik. Ez egy közel 3 órás vizsgálat, amelynél megfelelő előkészítés után éhgyomorra végez a páciens hidrogén kilégzési tesztet, majd egy laktulózzal elkevert pohár víz elfogyasztása után ezt 20 percenként megismétli. Ilyenkor azt elemezzük, milyen tüneteket produkál a páciens (főként hasfájásra, feszülésre, puffadásra számíthat) és mennyi idő alatt jut el az anyag a vastagbélbe. A vékonybélben kialakuló bakteriális túlnövekedést jelzi a kilélegzett levegőben körülbelül 90 percen belül megemelkedő hidrogéngáz-koncentráció.

A SIBO kezelése nem csak az antibiotikumot jelenti

• A mikrobióta összetett rendszer, működése és felépítése elválaszthatatlan a bél ideg-hormon-és immunrendszerétől – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Mindig figyelembe kell vennünk, hogy a bél-agy tengelyt érő stressz-hatások, étrend és életmód egyaránt befolyással vannak a bél állapotára, ezért a mikrobióta elváltozásainak kezelése sem épülhet csupán gyógyszerre.

Borozgatunk, iszogatunk?

2025. november 13.

Sorozatunkban kedves, mosolyogni való, humoros, netán túlzásokba eső régi reklámokból, szövegezésekből szemezgetünk.

A reklámok egyfajta korjelzők. Jellemzőek az adott korra, amikor azok készültek, mert a háttérben ott búvik egy adott szakma, hivatás általános története, fejlődésének pontjai. A reklámábrázolás fejlődése során nyomon követhetjük a betűvonás stílusjegyein, a nyomtatási technikák fejlődésén túl a szájhagyomány, a képi ábrázolás és az írásbeliség időbeli alakulását.

A szakemberek szerint a reklám csírái már az ókorban fellelhetők. Kialakulását és a reklámeszközök használatát jól végigkísérhetjük a gyógyszerészet fejlődésének mezsgyéjén. Szinte a gyógyszertárak létrejöttének pillanatától megfigyelhetőek azok a jelek, amelyekkel az orvosgyógyszerész, majd később az önállóvá vált patikus felhívta a betegek figyelmét a szolgáltatása iránt. A bútorzat, az edényzet, a csomagolóanyagok, az ajándék- és reklámtárgyak mind-mind az adott gyógyszertár ismertségét voltak hivatottak fokozni és terjeszteni. A gyógyszerészet – kialakulása és története során – élen járt a reklám fejlesztésében és a reklámeszközök kialakításában.

Régen is a különböző reklámok közül a termékreklám volt a legmarkánsabb. A termékreklám a kommunikáció része. Reményt ad és ígéretet tolmácsol, leginkább, hogy döntésre, vásárlásra ösztönözzön. Így volt ez régen is, és így van ez ma is.

Lelki egészség megőrzése könyvek segítségével

2025. november 12.

Szórakoztató olvasmányok, önismereti és pszichológiai könyvek, valamint klasszikus és szépirodalmi alkotások – ezeket olvassák leggyakrabban a Libri olvasói stresszes vagy nehéz élethelyzetekben. A könyvkereskedő az olvasás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló, több mint 700 fős, nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a válaszadókat leginkább a saját nehézségeiktől való eltávolodás, a hétköznapokból való kizökkenés segíti a problémás élethelyzetekkel való megküzdésben.

Ma világszerte több mint 1 milliárd ember küzd valamiféle mentális betegséggel – vagyis a lelki problémák minden 8. ember életét megnehezítik. A Libri arra volt kíváncsi, hogy milyen szerepet játszanak az olvasók életében a könyvek – éppen ezért a könyvkereskedő egy a könyvek és a lelki egészség kapcsolatát vizsgáló online felmérést végzett, amelyet több mint 700-an töltöttek ki.  

A kutatásból kiderült: az olvasók csaknem 98 százaléka szerint a könyveknek szerepük van a lelki egészség megőrzésében, és mintegy 94 százalékuk szerint segítenek a nehéz, stresszes vagy kritikus élethelyzetek átvészelésében is. A kérdőív válaszai alapján úgy tűnik, a legtöbb olvasónak saját tapasztalata is van ezen a téren: 53 százalékuk gyakran, egyharmaduk (29,4%) mindig, majdnem 16 százalékuk pedig alkalmanként olvas, ha lelki nehézsége adódik.  

A felmérésben a Libri az olvasmányok típusára is rákérdezett: a nehéz, stresszes helyzetekben válaszadók háromnegyede (74,5%) kifejezetten könnyed, szórakoztató irodalmat keres, ugyanakkor több mint harmaduk (37,6%) önismereti, önsegítő vagy pszichológiai témájú könyvekhez is szívesen fordul, míg 34 százalékuk klasszikus vagy kortárs szépirodalmat olvas.