A pitypang (gyermekláncfű)

2025. március 28.

Taraxacum officinale

Régi vagy más ismert nevei: asszonyhűség, bárányfejűfű, barátfej, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békavirág, békasaláta, bimbófű, buborékfű, buglyosvirág, erdélyben czikória, cikóriavirág, csattogógaz, cserbóka, csürkevirág, disznókék, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, éjjelilámpa, férfihűség, gyermeklánc, gyermekláncfű, gyermeklánczfű, hányóra, kácsavirág, kákics, kikirics, kislibavirág, kopaszbarát, kotlóvirág, kutyavirág, kutyatej, lámpavirág, láncvirág, láncfű, lánclapi, marcivirág, májusi virág, női hűség, oroszlánfogfű, pampula, papatyi virág, papvesszeje, pilisfű, pongyola pitypang, pitypang pimpó, pimpam, pimpiparé, pimpampárévirág, pimpo, pimpónya, pipevirág, raponc, récevirág, saláta, sárvirág, tejesfű, tejesfűvirág, törpe, törpe sárgacikória, tyúkvirág, oroszlánfog, vadsaláta, vakulócsirke, vénasszonyvirág, zsibavirág

Perzsa neve: talk chakok – „keserűfű”
Arab neve: tarakshagog
Angol neve: dandelion
Francia neve: dent de lion (oroszlánfog)

Fészkesek – Compasitae

A gyermekláncfű évelő növény, mely magról kelve az első évben csak egynéhány tőállású levélből álló csomót hajt; a második évtől kezdve pedig virágzik. Gyökere egyenesen lefelé nő a földbe, vastag, húsos, külsőleg vöröses barna, belül fehér színű, kettétörve fehér tejnedvet bocsát. Szára igen rövid s ezért a levelek mind tőállásúak és sűrű levélrózsát képeznek. A levelek nyeletenek, agyarasak, kerületük többnyire lándzsaalakú.

A levél széle egyenlőtlenül csipkézett, mélyen öblös bevágású. A levél hossza 6 és 30 cm között van, szélessége a felső harmadban 2—7 cm. A rügyben foglalt levelek még gyapjasak, kifejlett korukban azonban kopaszok. A sűrű levélcsomóból indul ki a teljesen levéltelen, csöves alkotású tőkocsán, mely tetején egyetlen egy virág fejecskét visel. A tőkocsán is kopasz, legfeljebb a virágfészek alatt kissé molyhos. Kettétépve tejelő és miután belül üres, a gyermekek belőle láncokat fűzhetnek össze.

A tőkocsán 5—35, átlag 25 cm magasra nő, elvirágzás után 60 cm-nyire is megnyúlik. A virágfészket kívül zöld gallér veszi körül, mely három sorban elhelyezkedett lándzsás, hegyes végű levélkékből áll. A két külső, köre „pongyolán” lelóg (innen is származik a neve a pongyola pitypang), míg a belső kör a virágokhoz simul. A virágok sárgák.
Elvirágzás után a virágból szürkésbarna színű kis terméske keletkezik, melynek tetején a hosszúnyelű bóbita áll. Utóbbi repülőkészülékül szolgál, úgy, hogy a szél könnyen tovaviheti. A gyermekláncfű virágfészkei a reggeli órákban kinyílnak és délfelé becsukódnak. A gyermekláncfű tavasszal, leginkább májusban virágzik, de nyílik áprilistól októberig.

Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2025. március 27.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

• első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
• a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
• amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

A Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát

2025. március 27.

Országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Prof. Dr. Pávics László intézetvezető beszélt.

A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Pávics László vezetésével működő Nukleáris Medicina Intézetben Dr. Besenyi Zsuzsanna adjunktus és Dr. Farkas István tanársegéd elvégezte hazánkban az első radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában.

Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A hazánkban már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték  a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta  a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált. A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek egyetemünkre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek a fontos anyagnak.

Hogyan éljünk sokáig egészségesen? Szűrővizsgálatok szerepe a longevity-ben

2025. március 26.

Az emberiség mindig is kutatta a hosszú és egészséges élet titkát, de az orvostudomány fejlődésével és a technológiai innovációk, valamint a különféle terápiák elterjedésével egyre felkapottabb téma lett a longevity. Köztudott, hogy az egészségtudatos életmód a betegségek megelőzésének egyik kulcsa, ez azonban már nem csak a megfelelő étrendről és testmozgásról szól. A rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatoknak is óriási szerepe van a prevencióban: kutatások szerint akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik a halálozási kockázatot bizonyos betegségek esetében. A Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa, dr. Bencze Ágnes azt is elárulja, miért, és melyek azok a vizsgálatok, amelyeket mindenkinek minden évben érdemes elvégeztetnie.

„Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jólétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. Régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Például, ha magas vérnyomása van valakinek, jobbak lesznek a hosszú távú kilátásai, ha ez már a korai fázisban kiderül, mint akkor, ha egy szövődmény (pl. szívinfarktus, stroke) kapcsán derítünk rá fényt. A szűrővizsgálatok során olyan pácienseknél is felismerhetőek a krónikus betegségek, akik nem tapasztalnak komoly tüneteket, de rizikócsoportba tartoznak” – mondta dr. Bencze Ágnes.

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc mérsékelt vagy intenzív aktivitás), az optimális testsúly fenntartása, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása, a dohányzásmentesség, a stresszkezelés, az alvásminőség javítása mind olyan kulcsfontosságú életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb és egészségesebb élethez. Az egészségtudatos életmód mellett azonban a szűrővizsgálatok  elvégzése  is célszerű. Ezek információt adnak egészségi állapotunkról, segítenek az egészség-károsodás korai felismerésében, aminek következtében lehetővé válik a hatékonyabb kezelés, megelőzve a megbetegedések rosszabbodásának lehetőségét, megakadályozva azok előrehaladását, illetve csökkentve azok kockázatait, szövődményeit.

Egészségmegőrző alapvizsgálatok és személyre szabott szűrések

Az alábbi egészségügyi szűrővizsgálatokon mindenképpen javasolt mindenkinek évente legalább egyszer részt vennie:

• általános belgyógyászati vizsgálat: vérnyomás, pulzus, EKG, testmagasság, testsúly, testtömeg index-BMI méréssel
• vérvétel (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat)
• hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat
• melanóma szűrés (bőrgyógyászati vizsgálat)
• nőknek nőgyógyászati vizsgálat (citológiával és hüvelyi ultrahanggal), méhnyakrák-szűréssel 5 évvel a szexuális élet megkezdése után
• HPV-szűrés minden évben az első pozitív HPV-teszt után
• nőknek emlőultrahang 35 év alatt, mellrákszűrés mammográfiával 40 év felett
• nőknek 50 éves kor után csontsűrűség-mérés, mivel a menopauza miatt a csontritkulás is gyakori
• férfiaknak urológiai vizsgálat, főként, ha a családban volt prosztatadaganat
• fogászati állapotfelmérés

Egészséges idősödés? Lehetséges!

2025. március 26.

Noha az évek múlását semmissé tevő panacea egyelőre nem ismert. A szemlélet azonban átalakulóban van, a korábban megcélzott „anti-age” hatás helyett egyre inkább az egészséges öregedést szolgáló szerek vannak fókuszban.

Az öregedés titkait évezredek óta próbálja kifürkészni az emberiség, és látnak lehetőséget arra, hogy a folyamat lassítható legyen. Több tudós ma már egyre inkább a „healthy aging”, vagyis az „egészséges öregedés” híve, szemben az öregedés megállítását célzó „anti-aging” megoldások hajszolása helyett.

Miért öregszünk?

Erre több elmélet született.

1. Genetikailag programozott élethossz: bizonyos gének működése határozza meg azt, hogy meddig tart az ember élete.
2. Endokrinteória: az öregedést egy biológiai óra szabályozza.
3. Immunteória: az immunrendszer funkcionalitásának az előre programozott romlása, vagyis az immunrendszer előre kódolt öregedése.
4. Szabad gyökös teória: szabad gyökök, amelyek komplex módon zavarhatják meg a biológiai folyamatokat.

Vannak olyan vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok és növényi eredetű egyéb molekulák, amelyek alkalmazása, akár a táplálkozás részeként, akár szupplementáció formájában, hozzájárulhat ahhoz, hogy megvalósulhasson az egészséges öregedés. Az antioxidánsokkal, köztük kiemelten az A-, C- és E-vitaminokkal, a koenzim Q10-zel, a szelénnel éppen úgy számos vizsgálatot végeztek, mint a polifenolokkal. Ismertek vizsgálatok, amelyekben egyéb vitaminok, a magnézium, a cink, a poliszacharidok, a melatonin, valamint az adaptogén gyógynövények (pl. ginzeng) hatását vették górcső alá az öregedés folyamataiban játszott szerepüket illetően.

Több tucat vizsgálati eredmény összegzéséből kiderül, hogy a vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok bevitele elősegítheti az egészséges öregedési folyamatot, nagyrészt azok antioxidáns, regeneratív, ill. egyéb hatásaira visszavezethetően. Úgy tűnik, hogy az egészséges öregedés támogatása az életminőségre is hatással van. Újabban már rendelkezésre állnak olyan, időskorúak körében végzett vizsgálati eredmények is, amelyek a több hónapon át tartó, multivitaminos készítményekkel megvalósított szupplementáció életminőségre kifejtett kedvező hatását írják le.

Válogatott fejezetek a neurológiából

2025. március 25.

Összefoglaló a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ szakmai napjáról

Az elmúlt hétvégén rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, aktuális témákban. Az alábbiakban az előadások összefoglalója olvasható.

Fejfájások és a fejfájások Botox kezelése

dr. Para Szabolcs neurológus
Neurológiai Központ

Előadásának bevezetőjében Para doktor beszélt a fájdalom kialakulásának hátteréről, különbséget tett a primer a szekunder fejfájások közt, az első kategóriába sorolva a tenziós fejfájást, a migrént, a trigemino-autonom fejfájásokat, a cluster (halmozott) fejfájást és az egyéb elsődleges fejfájásokat. Ezen típusokat egyenként is jellemezte, majd útmutatót adott a kezelésükhöz is, mind gyógyszer nélküli, jellemzően életmódbeli lehetőségeket, mind a gyógyszeres kezelés irányvonalait vázolva. Nagyon érdekes videós anyagban láthatták azt is a jelenlévők, milyen lehet egy migrénes látási aurajelenség. Kiemelt jelentőséget kapott az ismertetőben a migrén, mint a második leggyakoribb fejfájás. Ennek akut és profilaktikus gyógyszeres kezeléséről sok szó esett, a krónikus migrén esetében pedig dr. Para Szabolcs elmagyarázta a Botox-kezelés működési elvét és bemutatta ennek eredményességét.

A szédülés differenciál diagnózisa

dr. Gács Gyula neurológus, pszichiáter
Péterfy Sándor Kórház és Rendelőintézet, Neurológiai Központ

Roppant színes előadásában Gács doktor megosztotta a neurológusok örök problémáját, miszerint a szédülés egy olyan nehezen körülírható, gyakori tünet, amit sokszor nehéz kezelni. Felsorolta, mi mindent érezhet a beteg, ami egyrészt lehet tényleges szédülés (ami mozgásélménnyel jár), egyensúlyzavar (amit úgy ír le, „mintha részeg lenne”), és egyéb is, mint például a preacollapsus, hyperventillatio, hypoglikémia. Az előadásban külön fejezetet érdemelt a tényleges, labyrinthaer jellegű szédülés és az első szédüléses rohamok mögött felvonultak olyan okok, mint a majdani episodicus szédülések első történése, a „neuritis vestibularis” (labyrinthitis), a kisagyi infarktus, a labyrinth apoplexia és egyéb belsőfül laesio. Az epizodikus szédülések lehetséges okait is megnevezte az előadó a benignus positionalis paraxysmalis vertigótól (BPPV) a Menière szindrómáig. Utóbbiakról esetbemutatásokat is megismerhetett a hallgatóság. Nagyon érdekes volt hallani az ún. szubjektív szédülésről, főként annak beteg beszámolóiról. Dr. Gács Gyula előadását a tengeribetegség és a partaszállási szindróma színes leírásával zárta.

Öt érdekesség a fehér alapon vörös kereszt emblémáról

2025. március 25.

Ezért fontos a szimbólum helyes használata

A fehér alapon vörös kereszt embléma világszerte ismert szimbólum. A jelkép mély jelentéssel is bír: több mint 150 éve szolgálja az emberi jogokat és biztosít védelmet mindazok számára, akik a rászorultság elve alapján segítséget nyújtanak vagy kapnak. De vajon mi rejlik pontosan a háttérben, miért olyan fontos a vörös kereszt helyes használata?

Az alábbiakban öt érdekesség található a Magyar Vöröskereszt emblémájáról, valamint az is kiderül, miért kulcsfontosságú, hogy mindenki megismerje a szimbólummal kapcsolatos szabályozásokat.

1. A Vöröskereszt Mozgalom emblémáját, a fehér alapon vörös kereszt szimbólumot 1864-ben, az első genfi egyezményben fogadták el. A jelkép az egyezmény helyszínére utal, hiszen alakjában azonos, színeiben pedig inverze a svájci zászlónak.

2. A Magyar Vöröskereszt emblémája nem vallási szimbólum, hanem egy olyan jelkép, amely a humanitárius segítségnyújtást, a védelmet és az emberi jogokat képviseli. Az 1949-es genfi egyezmények 2005-ös kiegészítő jegyzőkönyve deklarálta, hogy a jelképhez nem köthető „semmilyen vallási, etnikai, faji, regionális vagy politikai jelentés”.

3. A fehér alapon vörös kereszt embléma nemcsak a különbségtétel nélküli, a rászorultság elve szerinti segítségnyújtást jelképezi, hanem védelmet is biztosít viselőinek. Az élénk piros szín megkönnyíti az észrevehetőséget, felismerhetőséget. A szimbólum használata szigorúan szabályozott, és a rá vonatkozó előírások teszik lehetővé, hogy a vörös kereszt valóban védelmet biztosíthasson viselőinek.

4. A fehér alapon vörös kereszt embléma alapvető szerepet játszik a humanitárius tevékenységek során. A szimbólum védelmet biztosít mind az áldozatok, mind a segítők számára, ezért kulcsfontosságú annak megfelelő használata. Az embléma használatát nemzetközi és nemzeti jog szabályozza, biztosítva, hogy csak az arra jogosult szervezetek, eszközök, tevékenységek használhassák a törvényileg előírt módokon és célokra.

5. A vörös kereszt emblémába vetett bizalom megerősítése minden helyzetben elsődleges, hiszen a visszaélések elleni törekvést humanitárius válságidőszakban – legyen szó természeti katasztrófáról vagy eszkalálódott háborús konfliktusról – már túl késő elkezdeni.

Hogyan alkalmazzuk jól a gyógyszereinket? – ebben segít a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze

2025. március 24.

Felezhető-e a kapszula és a kúp? Hogyan készítsünk szuszpenziót? Hol és hogyan kell tárolni a gyógyszereket? Miként adagoljuk megfelelőn a tablettákat? Dr. Sebők Szilvia főgyógyszerész ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem legújabb, a gyógyszerek előkészítéséről, adagolásáról és tárolásáról szóló oktatóvideójában.

A gyógyszer speciális termék, amelynek tárolása, előkészítése, a szedés módja és az esetleges mellékhatások kérdéseket vethetnek fel a felhasználókban. Az egyik ilyen fontos kérdés, a készítmények megfelelő adagolása.

Ha például egy tablettából háromszor kell szednünk a nap folyamán egy-egy szemet, akkor ez legtöbbször nem reggeli-déli-esti felhasználást jelent, hanem arányos szétosztást a nap 24 órájára, vagyis nagyjából nyolc óránként kell bevennünk egy darabot

– mondja dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze.

A patikaszerek tárolásával kapcsolatban is hasznos tanácsokat ad a szakember, például hogy a hűtve tárolandó gyógyszereket ne a hűtő ajtajába tegyük, mert ott általában a javasolt 2-8 Celsius foknál magasabba a hőmérséklet! Hozzáteszi, hogy a szobahőmérsékleten tartható készítmények esetében maximum 25 fok ajánlott, ezért a nyári hőségben helyezzük el őket a lakás egy hűvösebb pontján, például a kamrában, vagy tegyük a hűtőszekrény alsó polcára! A fürdőszoba, a magas páratartalom miatt szintén nem ideális a gyógyszerek tárolására.

Fontos kérdés a gyógyszerek felezhetősége is. Nem minden gyógyszer osztható ketté, de ha egy készítményen van felezővonal, az arra utalhat, hogy elfelezhető az adott gyógyszer – szögezi le a főgyógyszerész.

Ebben az esetben a felezést ne késsel végezzük, mert morzsálódhat a tabletta, inkább használjunk patikákban kapható, kifejezetten erre szolgáló eszközt. A gyermekeknél alkalmazott kúpoknál is előfordulhat, hogy olyan kicsi dózis szükséges belőlük, amilyen erősségű készítmény nem létezik a piacon, ezért felezni kell őket. Ebben az esetben a kúpok hosszanti elvágásával biztosítható az, hogy a két kúpfél azonos mennyiségű hatóanyagot tartalmazzon. A videóban ennek menetét is megmutatja a szakember.

12 tipp a boldog hétköznapokért

2025. március 24.

Zavaró tényező a túlterheltség. A probléma elsősorban, hogy túl sok dolog köti le egyszerre az ember figyelmét. Telefonon, e-mailben és személyesen keresik egyszerre egymást az emberek.

Sok olyan téma van a televízióban, az újságban és az interneten, amelyből tanulni lehet. A rádióból, tévéből szűrődő háttérzajok, a gyerekek és a kollégák állandó duruzsolása sokszor zavaró tényezők. Hirdetések ugranak fel a legvalószínűtlenebb helyeken a monitoron. A berendezések fütyülnek, csörögnek, berregnek, zörögnek.

Ez épp elég ahhoz, hogy őrületbe kergessen valakit. Elveszíti az ember a gondolatmenetét, elfelejti, mit is csinált éppen, és bajba kerül a feladatok újrakezdése miatt.

Azonban van megoldás, hogy lecsendesítsük az állandó zajokat az agyban, akár meditáció nélkül is. Ha nyugodtabbnak és koncentráltabbnak érzi magát valaki, akkor hatékonyabb is. Kiderült ugyanis, hogy nem tudnak egyszerre két dologra koncentrálni az emberek. Egy felmérés kimutatta: tizenöt percig tart visszarázódni a félbehagyott feladatba, ha e-maileket vagy leveleket kell írni munka közben.

A felsorolt javaslatok meglehetősen drákóinak tűnnek, de mindenki észre fogja venni a különbséget a saját hétköznapjaiban, aki kipróbálja!

1. Ha bekapcsolva szoktad hagyni a tévét, például reggeli készülődés közben, kapcsold ki.
2. Tegyél így a rádióval is, még az autóban is.
3. Ne vigyél magaddal iPodot.
4. Legyen egy cetli a szobában azzal a felirattal, hogy „nyugodt elme”. Valahányszor ránézel majd, leereszt egy picit, és elsimítja a gondolataitad. Ez valóban működik.
5. A családdal töltött idő közben osszátok el a gyerekeket a felnőttek között. Ha lehetséges, minden felnőttre egy gyerek jusson.
6. Ne végezz egyszerre több feladatot. Ne beszélj telefonon főzés közben, ne nézd meg az e-mailjeidet konferenciahívás közben, és ne rendezgesd a leveleidet, míg a gyerek a házi feladatát magyarázza.
7. Némítsd le a telefont. 
8. Pihenj az elintéznivalók között. Készíts egy listát a teendőkről. Ha nem fér bele, ne próbáld meg bezsúfolni őket egy napra.
9. Ne nézz tükörbe egy hétig.
10. Csak információszerzés céljából használd az internetet. Ha kész, ne nézelődj tovább. Így nem ugrálsz majd linkről linkre.
11. Twyla Tharpnak van egy érdekes megközelítése: alkalmanként, egy hétig nem nézi a számokat. Nem néz rá az órára, a szerződésekre, a banki kimutatásokra, a fürdőszobai mérlegre, vagy bármi olyanra, aminek köze van a számokhoz. Mindezt azért, hogy az agyának a másik részét is használja egy kicsit.
12. Ne ess kísértésbe. Ha otthon dolgozol, a család, a telefon, az internet elcsábíthatnak a munkától. Ilyenkor menj egy csendes helyre, például egy könyvtárba, ahol nemvagy kitéve az efféle csábításoknak, és csend van.

Tejcukor érzékenység és tejfehérje allergia - Melyikkel állsz szemben?

2025. március 23.

A tejcukor érzékenység valójában nem allergia, hanem tejcukor(laktóz)bontási zavar. Hasonló tünetei vannak, mint az allergiának. Az örökölhetőség mindkét esetben előfordulhat, de a későbbiekben is kialakulhat bármelyik betegség. Az időben történő felismerés óriási jelentőségű, mivel ezen zavarok a tápanyagfelvételt is befolyásolják, és megelőzhető a vitaminhiány és más hiányállapotok.

A tejcukor

A tejcukor (laktóz) egy természetes cukor, ami a tejben és egyes tejtermékekben fordul elő. Felszívódásához a szervezet laktáz enzimet termel és így alakítja glükózzá és galaktózzá. A tejcukor- érzékenység esetében ennek a bontó enzimnek a hiányáról vagy csökkent működéséről van szó.

Vitaminhiány kialakulás lehet a következmény

A tejcukor érzékenység nem allergia, hanem a bélfalban levő tejcukor bontó enzimek kisebb mennyiségben történő jelenlétének vagy ezek csökkent működésének következtében létrejövő tejcukorbontási zavar. Ennek következtében a tejben lévő tejcukornak csak kisebb-nagyobb mennyisége bomlik el, amit pedig nem tud lebontani a szervezet, az erjedni kezd. Természetesen ennek következtében kialakulnak a bélben a bomlástermékek gázok és savas anyagok. Ezek egyenes következménye a hasmenés, puffadás, hasfájás. További problémákat az okoz, hogy egyéb tápanyagok emésztési zavara is kialakulhat, vagy tápanyag felszívódási zavar lép fel. Azaz nem jut megfelelő vitaminhoz ásványi anyagokhoz, nyomelemekhez stb, a szervezet.

Tejcukor-érzékenységet hidrogén kilégzési teszttel lehet vizsgálni

A kilélegzett levegő hidrogén koncentrációját mérik. Az eredményből pedig a vékonybél bakteriális viszonyaira, szénhidrát felszívódási zavarokra, illetve a vékonybél mozgászavarára lehet következtetni. A normál anyagcsere-folyamatok során hidrogén egyáltalán nem keletkezik, így ennek bármilyen mértékű megjelenése a kilélegzett levegőben kóros állapotra utal. A vizsgálat során a páciens szájfertőtlenítővel öblöget, majd éhgyomri kilégzést végez a műszerbe (belefúj egy csőbe) ezután pedig meg kell inni egy folyadékot mely tejcukrot tartalmaz és megadott időközönként ismét fújni kell. Ezek után lehet a tejcukor érzékenységet megállapítani.

Örökölhető vagy később alakul ki?

A tejcukor érzékenység lehet veleszületett, vagy szerzett, azaz a későbbi élet folyamán kialakuló. Ez utóbbi minden olyan betegség után előfordulhat, ami károsította a bélfalat és az ott található bélflórának az egyensúlyát felborította. Gyakori például bakteriális, vírusos, vagy ún. protozoonok, férgek által okozott fertőzés, lisztérzékenység, ételallergiák vagy bizonyos gyógyszerek, sugárkezelés után. A veleszületett, korai forma rendkívül ritkán előforduló probléma. Az idősödés folyamatával egyre gyakrabban fordulhat elő. Iskolás korban kb. 9.2%, 30-50 évesek között kb. 36.6%-ban fordul elő Magyarországon.