A magyarok háromnegyede csináltatna géntesztet, hogy elkerüljön betegségeket

2025. március 03.

A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki, további 13 százalék szintén megtenné, bár ők kicsit kényelmetlenül éreznék magukat emiatt. A fennmaradó 23 százalék többsége nem szeretné tudni, hogy milyen kockázatok várnak rá – mutatják a STADA Health Report* adatai. Az öregedés gondolata tízből négy magyart foglalkoztat, ami az európai átlaggal megegyezik, viszont sokkal jobban aggódnak az esetlegesen bekövetkező időskori hanyatlás miatt. A riport rámutat arra is, hogy azok, akik boldogok, elégedettek a megjelenésükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt.

Európai szinten az emberek 43 százaléka aggódik az öregedés miatt, 44 százalékuk nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, további 13 százalékuk pedig bizonytalan ezzel kapcsolatban – mutatják a STADA Health Report adatai, amely Európa-szerte 23 országban, köztük Magyarországon is azt vizsgálta, hogy az emberek mit gondolnak egyes egészségügyi témákról. A reprezentatív felmérés alapján a lengyel (53%), az egyesült királyságbeli (51%) és az ír (50%) lakosok tartanak leginkább az öregedéstől, ami a hollandokat (31%), a svájciakat (32%) és a szerbeket (33%) aggasztja legkevésbé. Magyarország középen helyezkedik el: nálunk az emberek 39 százaléka aggódik az öregedés miatt, 47 százaléka nem, 14 százaléka pedig bizonytalan ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes országok lakóit miért nem zavarja az öregedés, úgy tűnik, hogy az elfogadásnak döntő szerepe van. Azok 79 százaléka, akik azt mondják, hogy nem aggódnak az öregedés miatt, azt az élet természetes részeként írják le. Az öregedés miatt nem aggódók 48 százalékát vigasztalja egyfajta közömbösség a megváltoztathatatlan dolgok iránt, ez különösen igaz ránk, magyarokra és a Cseh Köztársaságban (59%) élőkre. További okok közé tartozik a nyugdíjas évek utáni várakozás és a saját magunkra szánt vagy a szeretteinkkel töltött idő (16%), amelyet az osztrákok (33%), a németek (27%), a svédek (26%) és a svájciak (24%) már nagyon várnak; a magyarok körében 13 százalék ez az arány. A vallás és az a meggyőződés, hogy az emberi lét több, mint ez a földi élet, az európaiak 16 százalékának jelent vigaszt, különösen Ausztriában, Írországban, Magyarországon, Svájcban és Szlovéniában (egyenként 20%). „Azok az emberek, akik boldogok, elégedettek a külsejükkel és jó a mentális egészségük, kevésbé aggódnak az öregedés miatt” – emeli ki az adatok alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Az európaiak számára a legaggasztóbb forgatókönyv az esetlegesen bekövetkező időskori fizikai hanyatlás (68%), ami különösen a finneket (79%) és a magyarokat (77%) nyugtalanítja. Európa-szerte a második legégetőbb aggodalom az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és a demencia: 10-ből 6 európai aggasztónak találja ezeket. Magyarországon ugyanez az arány, de ezzel nálunk ez a negyedik leginkább emlegetett aggodalom. A magyarok inkább (61%) tartanak attól, hogy esetleg teherré válhatnak mások számára. Ez a kérdés a portugálok (74%) és a spanyolok (69%) számára még inkább aggodalmat okoz. A magyarok az átlagosnál jobban (55%) tartanak az olyan krónikus betegségektől is, mint a rák és a szívproblémák. Nálunk 61 százalék a krónikus betegségektől tartók aránya, de vannak, akik jobban félnek ettől: a Portugáliában (68%), a Cseh Köztársaságban (65%), valamint Szerbiában és Svédországban (63-63%) élők. Érdekes módon a fizikai állapot romlása, ha csak kis mértékben is, de jobban vagy éppen ugyanannyira felzaklatja az európaiakat (43%), mint a barátok és a családtagok elvesztése (42%). A magyarokat ezek a kérdések sokkal jobban foglalkoztatják: 53 százaléka aggódik a fizikai állapotának romlása, 49 százalék pedig a barátok és családtagok elvesztése miatt. Az időskori elszigeteltség és magány miatt minden harmadik európai aggódik.

Madár teszt - amelyiket választod, olyan a hangulatod!

2025. március 02.

Kétféleképp használhatod ezt a madaras tesztet. Az egyik, hogy választasz a 6 madárból egy olyat, ami legközelebb áll hozzád, és megnézed a jelentését. A másik, hogy hazafelé figyelsz a madárvilágra. Milyen madarakkal találkozol ma? Melyik madárfajból látod a legtöbbet? Nézd meg az üzenetét!

Az alábbi hat madár a városaink, falvaink lakója, Ősztől tavaszig bent laknak az emberek közt, de a melegebb hónapoban is gyakran találkozunk velük a lakott területeken.A veréb, a rigó, a cinege, a galamb, a varjú és a szarka. 
Ők a legközelebbi madár-szomszédaink.

• Vajon mit jelentenek a szimbolika szintjén ezek a kedves, velünk élő madarak?
• Melyikük a kedvenced?
• Vagy éppen melyiküket látod mostanában nagyon gyakran? 

Keresd ki a képen és nézd meg a szimbolikáját!  

1. Veréb

2. Feketerigó

Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!

2025. március 02.

Megfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.

Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.

Nem mindig a testben kell keresni a megoldást

Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.

Mi az ostorcsapás effektus?

Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.

Tükröm, tükröm mondd meg nékem!

2025. március 01.

Elterjedt hiedelem, hogy ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha egy lány törte el, 7 évig nem megy férjhez. Hiedelmek és babonák a tükörrel kapcsolatban.

Természetesen nem csak nálunk ismeretesek ilyen jellegű babonák a tükörrel kapcsolatban, de akadnak rokonai világszerte. Az afrikai zuluk például azért félnek a vízbe nézni, mert attól tartanak, hogy ott megjelenő tükörképüket egy krokodilus elragadhatja.

A tükor szelleme

Ősi társadalmakban különös tisztelet övezi a tükröt. Számukra a tükör nem egy fizikai jelenség, hanem egy félelmetes valami, amiben lakik egy ismeretlen lény, szellem. Azért kell a tükör épségére nagyon vigyázni, mert ha összetörik, akkor a benne lakó szellem bosszút áll azon, aki a tükröt tönkretette. Ezek az elképzelések magyarázzák, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal.

Amerika aztékjai például obszidiánból csiszoltak tükröket s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból, de egyiptomi ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A tudomány és mese

A tükör egyszerű fizikai működését, vagyis a fénysugaraknak a tükörlapról történő szabályos visszaverődését a különböző társadalmak, más-más módon értették és értelmezték:

Hófehérke meséjében a gonosz királyné a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, hogy ki a legszebb országában. A tükör mindentudó szelleme pedig mindig az igazat válaszolja.

A régi orosz babona szerint az a lány, aki az újév első percében - kezében égő gyertyával - belenéz a tükörbe, háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét.

A fejfájás okai, fajtái

2025. március 01.

I. rész: Bevezetés

Szinte nincs olyan ember, aki élete során ne szenvedne többször is a fejfájás miatt. Egy év alatt tízből nyolc embernek legalább egyszer fáj a feje, négynek olyan mértékben, hogy fájdalomcsillapítót kell bevennie. A járóbeteg-rendeléseken megforduló betegek jelentős részének a fejfájás az egyik vezető panasza.
Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori, és egyre szaporodik a fejfájás, egyes statisztikák szerint az emberek egyre nagyobb hányada szenved ún. fejfájásbetegségben.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság 1988-ban készült osztályozása alapján elsődleges vagy önálló fejfájásbetegségek és másodlagos vagy tüneti fejfájások különböztethetők meg.

Mi okozhat tüneti fejfájást? 
Legáltalánosabb talán a bakteriális vagy vírusfertőzésekhez, lázhoz társuló fejfájás. Okozhatja homloküreggyulladás, szembetegség, rosszul korrigált látáshiba, fogproblémák vagy az állkapocsízület elváltozása, a nyaki gerinc betegsége, de társulhat anyagcsere-betegséghez is. Lehet magas vérnyomás jele, de bármilyen irányú vérnyomás-ingadozás kiválthatja: mind az emelkedés, mind a vérnyomásesés járhat fejfájással. Számos gyógyszer mellékhatása lehet fejfájás, de az is előfordul, hogy a gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) elhagyása okoz fejfájást. Agyi térszűkítő folyamatok – bevérzés, tumor – tünete is lehet, ezért tartós fejfájás esetén feltétlenül szükséges a kivizsgálás. Rövid ideig tartó, de igen heves fájdalomrohamokkal jár az arcidegzsába (trigeminusneuralgia). A fejsérülést követő ún. poszttraumás fejfájás két héten belül jelentkezik és általában nyolc hét alatt megszűnik, de olykor krónikussá is válhat. 

Kis lépések nagy változásokhoz: Hogyan cseréld le a szokásaidat?

2025. február 28.

Ha válságba kerül valaki, arra ösztönöz, hogy megkérdőjelezzék és megújítsák meglévő szokásaikat. Azonban a szokások megváltoztatása nem egyszerű feladat; a kis lépésekben cselekvés hatékony módszer lehet a fenntartható változás elérésére. A következő cikkben bemutatom, hogyan alkalmazhatod ezt a megközelítést sikeresen az életedben.

1. A szokásváltoztatás tudománya

2. Azonosítsd a megváltoztatni kívánt szokásokat

3. Tűzz ki kis, konkrét célokat

4. Kisebb részlépések

5. Rendszeresség és ismétlés

Most érdemes kivizsgáltatni a pollenallergiát!

2025. február 28.

Akár már februárban is jelentkezhetnek a szezonális pollenallergia tünetei, de még nem késő, hogy kivizsgáltassuk magunkat. A szezont a mogyoró virágzása nyitja, majd azt követi az éger, a kőris, a nyír, a nyár és a tölgy. A bőrön végzett úgynevezett prick-tesztet érdemes a tünetmentes időszakban és az antihisztamin készítmények szedése előtt elvégeztetni – mondja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Annak érdekében, hogy az érintettek időben elkezdhessék a terápiát, már a kellemetlen panaszok megjelenése előtt ajánlott allergiavizsgálatra menni, így időben kiderül, pontosan mi áll az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek hátterében. A szezonális allergiás nátha tünetei akár már februárban jelentkezhetnek, hiszen a korai allergiaszezon a mogyoró virágzásával veszi kezdetét Magyarországon.

Influenzák és felső légúti megbetegedések 2.

2025. február 27.

II. rész: Sertés- és madárinfluenza

Disznóságok

Akárcsak az emberek, a sertések is kaphatnak influenzát, bár a kórokozó vírus eltér az emberétől. Néha ez is okozott emberi megbetegedést, főleg azoknál, akik állattartással foglalkoztak. A 2009. évi sertésinfluenza-vírus (H1N1) azonban eltért az eddig megszokottól, emberről emberre is terjedt, így azokra is, akik egyáltalán nem láttak még élő disznót. Ez egy kevert felszíni fehérjét tartalmazó vírus volt, mely elsősorban a közép-amerikai régióban, először Mexikóban ütötte fel a fejét, és az itt járó turisták hordták szét a világban. A vírus légi úton terjed (ha az emberre ráköhögnek vagy tüsszentenek), de ha fertőzött tárgyat érint valaki, majd – kézmosás nélkül – nyúl a szeméhez, orrához, szájához, a vírus akkor is a szervezetbe jut. Általában magas lázzal jár, sokszor a tüdő is érintett lehet. A hagyományos influenza elleni védőoltások nem hatásosak, de a beteget a már kifejlesztett vírusellenes gyógyszerekkel jól lehet gyógyítani.

Madárinfluenza

Az első madárinfluenzás esetet 1997-ben jelentették Hongkongból. A kór egyértelműen fertőzött baromfikkal való érintkezés után következett be. Az influenza antigénszerkezete addig ismeretlen típusú volt, és kimerítette a világjárványt okozó tulajdonságokat. Szerencsére az emberről emberre terjedő képessége nem volt túl nagy. 2003-ban már komolyabb forma riasztotta a világot: 266 halálesetet okozott a madárinfluenza. Felmérhetetlen veszélyt jelent, hogy a vírus örökítőanyagának változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre, világméretű járványt okozva, mely meg is történt 2009-ben. Ez az előrejelzés serkentette 2003-ban a WHO-t arra, hogy komoly riadótervet dolgozzon ki a pandémiák megelőzésére, különös tekintettel a madárinfluenzára. A riadóterv jól vizsgázott a 2009-es H1N1 járványnál is. A madárinfluenza ellen kifejlesztették a specifikus vakcinát.

Influenzák és felső légúti megbetegedések

2025. február 27.

I. rész: Influenza

Mindenkinek volt már influenzás megbetegedése. Ismertek a tünetek is: láz, fejfájás, borzongás, köhögés, a beteg torka piros, testszerte izomfájdalmakat érez, fáradt, levert. Gyakorta megfigyelhető, hogy a repülőgépen utazók pár nappal az utazás után felső légúti hurut tüneteiről panaszkodnak. Saját betegeimmel szerzett tapasztalatok alapján igazolhatom, hogy a repülőgépes utazás után az utazók hajlamosabbak a megfázásra, influenzára. Sokan ezért a repülőgépek légcserélő berendezését okolják, de lehetséges az is, hogy a cseppfertőzéssel terjedő vírusok a kabinban nagyobb expozíciós veszélyt jelentenek az utastársaknak. Különösen gyakori, hogy a nyári melegben a nagyvárosok metróin, vagy éppen sétahajózás közben (mindkét helyen élénk a légmozgás) kap a beteg influenzát (mely lázzal jár) vagy náthát (amikor csak folyik az orra és tüsszög). A leírtak miatt a felső légutak, a fül, orr, melléküregek krónikus megbetegedései, illetve a meglevő gyulladásos folyamatok megfelelő, utazás előtti kezelése fontos szempont az utazási influenza megelőzésében.
Az influenza kórokozója egy olyan vírus, melynek felszíni fehérjéi különbözőek, nagy és folyamatos változási képességet mutatnak. Ezért van az, hogy a járványt okozó vírusok szezononként eltérnek egymástól, és az egyik fajta vírussal szemben már védettséget szerzett egyének megint megbetegedhetnek. Ez okozza az ismétlődő, országos (epidémiás) influenzajárványokat is. Világjárvány (pandémia) akkor alakul ki, ha a felszíni fehérjék létrehozásáért felelős gének egyike kicserélődik, és olyan vírus jelenik meg, amivel szemben az emberek nem rendelkeznek ellenanyagokkal. A fertőző forrás a beteg vagy a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladékának cseppfertőzése.

Az influenza elleni védekezés – a védőoltáson kívül a fertőző közösségben viselt száj-orr maszk, és annak elvárása, hogy az emberek ne köhögjenek egymás arcába.

Egység az egyediségben – a rák elleni küzdelem világnapja

2025. február 26.

United by Unique, azaz Egység az egyediségben a 2025-ös World Cancer Day – Rák Elleni Küzdelem Világnapjának mottója. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) idei eseménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a daganatos betegek ellátásának középpontjába az embereket kell helyezni, hiszen mindenkinek egyedi szükségletei, egyedi perspektívái és egyedi története van, mégis a daganatos betegségek által érintett embereket egyesíti az a közös törekvés, hogy csökkentsék a betegség okozta testi és lelki terheket, hogy sikeresen legyőzzék a betegséget, és hogy jobb életet éljenek a betegség után. A rák több, mint egy orvosi diagnózis – ez egy személyes ügy.

2022-ben a becslések szerint a világban 20 millió új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizáltak és egy magyarországnyian, 9,7 millióan haltak meg a betegség következtében. Élete során minden ötödik embernél alakul ki rosszindulatú tumor, és minden egyes ember számára, akit érint, más és más lesz a betegséggel kapcsolatos tapasztalat. A rák nem csupán több mint 200, speciális kezelést igénylő betegségtípust foglal magában, hanem az egyes emberek élethelyzete is különbözik a társadalmi-gazdasági háttér, értékek, de maga a genetikai állomány tekintetében is. Minden diagnózis mögött egy egyedi emberi történet áll, éppen ezért vezet a legjobb egészségügyi eredményekhez az az emberközpontú megközelítés a daganatos betegek ellátásában, amely teljes mértékben figyelembe veszi az egyes emberek egyedi szükségleteit.

A daganatos betegségek visszaszorítására irányuló, az egyént a fókuszba állító megközelítési mód legmodernebb módszerei a genetikára épülnek, hiszen mi lehetne jobban személyre szabott akár a prevencióban, akár a betegség kezelésében, utánkövetésében, mint az, ami az egyén, illetve a tumor egyedi genetikai állományán alapul.

Mit nyújt a genetika a rák megelőzésében és gyógyításában? A daganatos betegségek lehető legkorábban megtörténő kimutatását, ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével sokkal hatékonyabbá válik az egészség megőrzése vagy visszanyerése, hiszen atumoros megbetegedések esetén a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet.

A genetika szerepe a daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében

Létezik már egy olyan proaktív genetikai teszt, mely a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő betegségekre hajlamosító gén variánsokat vizsgálja. Az ilyen genetikai vizsgálatok révén megtudhatjuk, hogy életünkben mely rákbetegségek kialakulására nagyobb a kockázat, ennek ismeretében pedig olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető az adott daganatos betegség kialakulása. Amennyiben genetikailag meghatározott tumor rizikót mutat ki a Proaktív teszt, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában prevenciós terv felállítására, mely lehetővé teszi a daganatos betegség megelőzését vagy korai felfedezését. 
A Proaktív teszttel kimutatott eredményeket családszűrésre is fel lehet használni a családtagok védelme érdekében.