2025. december 25.
A karácsonyi és újévi ünnepek idején az egészségügyi szolgáltatók, így a gyógyszertárak működése is eltér a megszokott nyitvatartási rendtől, ekkor ügyeleti rend szerint látják el feladataikat.
December 24-én a pihenőnapokon is nyitva tartó gyógyszertárak általában 12 óráig fogadják a betegeket. December 25-én és 26-án, valamint január 1-jén a gyógyszerellátást kizárólag a 0–24 órás, az ünnepnapokon is nyitva tartó, illetve az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárak biztosítják. December 31-én a gyógyszertárak a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint, egyes esetekben rövidített nyitvatartással, jellemzően 14 óráig működnek.
Az egyes gyógyszertárak betegforgalmi bejáratánál jól látható módon megtalálható a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó vagy ügyeletes gyógyszertár neve, címe és telefonszáma, valamint az ügyeleti vagy készenléti szolgálat időtartama és a felnőtt-, illetve gyermekorvosi ügyelet elérhetőségei.
Az ügyeleti vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról az NNGYK honlapján, valamint az EgészségAblak applikációban lehet tájékozódni.
Az ünnepnapok körüli időszakban a szolgáltatások korlátozottabb elérhetősége miatt különösen fontos előre gondoskodni a saját és a családtagok rendszeresen szedett gyógyszereiről, valamint az alapvető, gyakran szükséges készítményekről. A nyugodt és zavartalan ünnepi időszak érdekében javasolt, hogy a szükséges gyógyszereket a lakosság lehetőség szerint még az ünnepek előtt váltsa ki, és az ünnepnapokon csak indokolt esetben vegye igénybe az ügyeleti ellátást, ezzel is segítve, hogy az egészségügyi ellátórendszer a valóban sürgős esetekre tudjon összpontosítani. Különösen fontos odafigyelni arra, hogy gyermekek esetében rendelkezésre álljanak a láz- és fájdalomcsillapító készítmények, valamint érdemes ellenőrizni a torokfertőtlenítők, orrcseppek és köptetők meglétét, továbbá szükség esetén a megfelelő mennyiségű csecsemőtápszert is.
2025. december 25.
A Karácsony hófehéren az igazi. Amikor mindent elborít a hótakaró, mindenhol csengőszó keveredik a talpunk alatt ropogó hóval és körbevesz mindannyiunkat a szeretet.
Miért jó a fehér Karácsony?
Ha gyereked van akkor ezért:
elvan a hóemberépítéssel amíg te nyugodtan le tudsz ülni végre és szuszanni egy kicsit a karácsonyi hajtás után
kacagva tartja az arcát az ég felé, hogy hópelyheket egyen, ilyenkor érzed, hogy szükséged lenne egy fényképezőgépre
csinálhatsz vele hóangyalkát a hóba feküdve és a karodat mozgatva
2025. december 24.
A karácsonyi szokásokban és hiedelmekben megőrződtek a téli napfordulóhoz, az évkezdethez és Jézus születéséhez fűződő hagyományok.
December 24-én, Ádám-Éva napján adták elő az ún. paradicsomjátékot, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítették meg. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak és a karácsonyi vacsorát az éjféli mise után fogyasztották el. A háziasszony mindent előre kikészített, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztania. A család együtt imádkozott és elsőként mézbe mártott fokhagymát, diót ettek. A fokhagymának gonoszűző szerepet tulajdonítottak. Az alma is elmaradhatatlan volt a karácsonyi asztalon, egy almát annyi felé vágtak, ahány tagja volt a családnak és együtt elfogyasztották a család összetartását erősítve. A szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma a család egészségét biztosították. A néphit szerint, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos gubát, halat esznek, akkor a következő évben bőségben lesz részük. A családtagoknak mindenből kellett enni, inni. Szokás volt a család halottainak is megteríteni és minden ételből egy keveset tányérra tettek. Karácsonykor dióval jósoltak, a tálból kivett jó dió egészséget, a rossz betegséget, bajt jósolt. A karácsonyi vacsora után a morzsát nem szabad kidobni az ünnep végéig, mert megóvja a ház lakóit a betegségtől. A szemetet sem ajánlatos kivinni a házból, mert a szeméttel a szerencse is távozik. A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad.
Az asztal egész héten át terítve volt minden háznál, hogy a látogatókat, köszöntőket is megkínálják. A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy a közelébe helyezett tárgyaknak, eszközöknek különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány. Mágikus erejűnek tartották pl. a karácsonyi abroszt, később sütőabrosznak használták, hogy a termés bő legyen, és a kenyér is megkeljen. A karácsonyi abroszt advent csendjében hímezték az asszonyok. Az asztal alatt a megszületett kisded szalmája fénylett, így a házakat a betlehemi istállóhoz hasonlatossá tették. Ezt a szénát, vagy szalmát karácsony után az állatok alá helyezték vagy megetették velük, hogy szaporák, egészségesek legyenek. Az asztalra vagy alá magvakat is raktak, a következő évre jó termését, a bőséget varázsoltak.
