2025. október 17.
A napsugárzás befolyásolhatja az anyajegyeket, amik sötétedhetnek, láthatóbbá válhatnak és akár növekedhet a bőrrák kockázata is. Mindenképpen fontos, hogy a nyári hónapokban óvintézkedéseket tegyenek azok, akiknek jelentős számú anyajegye, különösen pigmentált anyajegye, vagy ún. éranyajegye van. Dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos arról is beszélt, hogy nyáron vagy később, az őszi-téli hónapokban érdemes-e részt venni anyajegyszűrésen.
Hogyan hathat a napfény az anyajegyekre?
Besötétedhetnek: A pigmentált anyajegyek a napfénynek kitett testrészeken sötétebb színűvé, ezáltal feltűnőbbé válhatnak.
Irritálttá válhatnak: Az éranyajegyeknél fordulhat elő, hogy az erőteljes napsütés, a leégés fokozhatja a véráramlást a területen, ami akár gyulladáshoz is vezethet.
Fokozott bőrrák kockázatnak vannak kitéve: A túlzott napsugárzás és a leégés növelheti a bőrrák kockázatát, különösen az érzékeny, világos bőrűeknél, a sok anyajeggyel rendelkező személyeknél, és azoknál, akiknél már diagnosztizáltak bármilyen típusú bőrrákot. (Ugyanakkor a sötétebb bőrszín és a kevés számú anyajegy sem jelent védettséget.)
A bőr színét a melanocitáknak nevezett sejtek adják, amelyek a melanin nevű pigmentet termelik. A napfény fokozza a melanin termelődését ezekben a sejtekben, ami a vágyott barna bőrszínt eredményezi. Természetesen a fény hatására a pigmentált részek, vagyis azok a bőrterületek, amelyekben több a festékanyag, szintén sötétebbé válnak. Ez az oka annak, hogy a korábban világosbarna anyajegyek is sötétebb barna színűek lesznek. Ettől nem kell megijedni, ez normális változás, ugyanakkor mindent meg kell tenni a fényvédelem érdekében, ugyanis bizonyított tény, hogy az életünk során megélt fényterhelés összeadódik és megsokszorozza a bőrrák kialakulásának kockázatát – foglalja össze Karászi doktornő.
2025. október 16.
Egy átfogó szemvizsgálat során az optometrista több területet is átvizsgál. A látásélesség mérése mind távoli, mind közeli látásra kiterjedően segít feltárni az esetleges dioptriaváltozásokat.
A szemnyomás-mérés a glaukóma (zöldhályog) korai felismerését szolgálja, ami különösen fontos, hiszen ez gyakran tünetek nélkül károsítja a látást. A szemmozgás vizsgálata feltárja az izomműködési problémákat, míg a szemfenék vizsgálat során a retina állapotát ellenőrzik. Ez utóbbi különösen értékes, mivel így korán felismerhetők olyan betegségek, mint a szürkehályog, a makuladegeneráció vagy a diabéteszes retinopátia. „A 40 év feletti korosztály számára különösen fontos az évenkénti szemvizsgálat, hiszen a korai diagnózis sokszor megmentheti a látást. A szemvizsgálattal segítjük pácienseinket a megelőzésben.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A rendszeres ellenőrzés nem csupán a problémák korai felismeréséről szól, hanem arról is, hogy időben módosíthassuk a szemüveg vagy kontaktlencse receptjét, és szakszerű tanácsot kapjunk a szemápolás legújabb módszereiről.
2025. október 16.
A horkolók közt nem mindenki van tisztában azzal, hogy horkol, különösen, ha nincs hálótárs, akit ez zavarna. Mások nem ébrednek fel a horkolásukra és esetleg csak azt tartják kellemetlennek, hogy reggelente torokkaparásra, irritációra, szájszárazságra ébrednek. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész szerint ennek hátterében a horkolással összefüggő gégegyulladás is állhat, de a kivizsgáláson akár más olyan problémára is fény derülhet, ami kezelést igényel.
Hogyan okozhat a horkolás gégegyulladást?
A fogalmakat tisztázandó érdemes tudni, hogy a gégegyulladás a gége nyálkahártyáját és a hangszálakat is érintő fertőzések, allergia, kémiai behatások, irritációk hatására alakul ki, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes elvesztése, mely az esetek nagy százalékában átmeneti. A horkolás pedig – különösen krónikus, súlyos esetben – szintén erős irritációt, akár gyulladást okozhat a garatban és a gégében. Ugyanis a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre, ami egy bizonyos szint fölött irritáló hatású lehet. A gégegyulladáshoz hozzájárulhatnak az alábbi faktorok is:
– Légúti irritáció: a horkolás gyakran szájon át történő légzéssel jár, ami kiszáríthatja a torkot és irritálhatja a gégét.
– Csendes reflux: a laringofaringeális reflux (vagyis „csendes reflux”) esetében a savas gyomortartalom egészen a torokig elér, és a gégét irritálja. Mivel sem a gége-, sem a torok nyálkahártya nem ellenállóak a savassággal szemben, az irritáció következtében megjelennek az első tünetek, amelyek az esetek többségében nem az emésztéshez kapcsolódnak. Gyakori tünet a rekedtség, különösen a reggeli órákban, valamint árulkodó jel lehet a folyamatos köhögés és krónikus torokköszörülés, időnként előfordulhat gombócérzés és nyelési diszkomfort is.
– Alvási apnoé: legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet légzésszünetek szakítanak meg. Az alvási apnoé is hozzájárulhat a gége gyulladásához és működési zavarához.
