Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy magánrendelők Sződligeten

Orvosok akik nálunk rendelnek


Tisztelt Betegeink!

Dr. Rull Csaba rendelési ideje az alábbiak szerint módosul: Szeptember 21-én és 28-án szabadságon lesz.

Október 7-től szerdánként Gödön rendel 17:00 - 19:00 óráig. A Sződligeti rendelés innentől kezdve szünetel.

 
Dr. Varga Imre rendelése a szerdai napról keddi napra módosult!

Megértésüket köszönjük!

 

 

 

dr. Szűcs Erika

 

Dr. Szűcs Erika fül-orr-gégész szakorvos vagyok. 1996-ban végeztem a budapesti Semmelweis Orvosi Egyetem Általános Orvosi karán. A Szent Rókus Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztályán dolgoztam. Gyermekeim születése után 2006-ban szereztem meg a szakvizsgát fül-orr-gégészetből. A klasszikus orvosi gondolkodás és terápia mellett az integratív medicina híve vagyok. Szívesen alkalmazok a hagyományos gyógyszerek mellett természetes eredetű szereket, a páciensek igénye szerint Schüssler-sókat, homeopátiás szereket és antropozófus helyi kezeléseket. A gyógyításomban jelen van a páciensekkel egy olyan szeretetteljes légkör, amelyben együttműködő orvos-beteg kapcsolat alakulhat ki és ezáltal könnyebben megkezdődhet a gyógyulási folyamat. Főbb területek: visszatérő nátha, orrmandula nagyobbodás, orrvérzés, orrdugulás, orrpolyp, allergia, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hallójárat gyulladás kezelése, gégészeti szűrés, góckutatás, fülmosás.

 Rendelési idő: kedd délelőtt és csütörtök délután

Tel: 06/30 914-12-36  Bejelentkezés: H-P 8-18-ig.

 

Ivicsics EditIvicsics Edit

Klinikai gyermekpszichológusként egyéni foglalkozást tartokgyermekek és serdülők számárarendszeres szülő konzultáció mellett.

A telefonon történő jelentkezés és időpont megbeszélés után az első alkalommal a szülővel találkozom,  utána a gyermekkel vagy fiatallal következik egy megismerési, felmérési szakasz(általában 5 alkalom) amelyet szülő konzultáció követ, ilyenkor történik a visszajelzés és a felmérési szakasz tapasztalataitól függően a további segítségnyújtás megbeszélése.

A jelentkezés oka lehet a kisgyermek-, iskolás-, vagy serdülőkorban jelentkező nehézség

 pl. táplálkozással, alvással, szobatisztasággal, illetve magatartással, tanulással kapcsolatos gondok, önértékelési és érzelmi probléma, szorongás.

A foglalkozások időtartama 45 perc.

Az alkalmazott módszer az életkortól és a problémától függően: játékterápia, verbális terápia, relaxáció, imagináció, illetve szülő konzultáció, család konzultáció.

Rendelési idő: kedd 13-17
Bejelentkezés: 06-30-501-1730

 

dr. Gellért Gábor osztályvezető főorvos

sebész, érsebész

Rendelési idő: péntek 18-19.30
Bejelentkezés: 06 27/336-150

 

Dr. Yusef Abubakar Qawyean

Szakterületeim: belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia.

Belgyógyászként a pl. következő  betegségek gyógyítását végzem: magas vérnyomás, szívbetegségek, vesebetegségek, gasztrointesztinális panaszok.

Endokrinológusként a pajzsmirigy-, mellékvese-, agyalapi mirigy betegségek, nőgyógyászati hormonális zavarok, meddőség hormonális eredetű zavarainak gyógyítását végzem, valamint inzulin rezisztens és obes betegekkel foglalkozom.

Diabetologusként a diabéteszes betegek komplex kezelését végzem, amelynek része a gyógyszeres ellátás mellett a dietetikai és életmód tanácsadás is.



hírek, aktualitások

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.