Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy magánrendelők Sződligeten

Orvosok akik nálunk rendelnek


Tisztelt Betegeink!

Dr. Szűcs Erika július 1-ig szabadságon van.

 
Tisztelt Betegeink!
 
Dr. Varga Imre rendelése jelenleg a szerdai napról keddi napra módosult!

Megértésüket köszönjük!

 

 

 

dr. Szűcs Erika

 

Dr. Szűcs Erika fül-orr-gégész szakorvos vagyok. 1996-ban végeztem a budapesti Semmelweis Orvosi Egyetem Általános Orvosi karán. A Szent Rókus Kórház Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti osztályán dolgoztam. Gyermekeim születése után 2006-ban szereztem meg a szakvizsgát fül-orr-gégészetből. A klasszikus orvosi gondolkodás és terápia mellett az integratív medicina híve vagyok. Szívesen alkalmazok a hagyományos gyógyszerek mellett természetes eredetű szereket, a páciensek igénye szerint Schüssler-sókat, homeopátiás szereket és antropozófus helyi kezeléseket. A gyógyításomban jelen van a páciensekkel egy olyan szeretetteljes légkör, amelyben együttműködő orvos-beteg kapcsolat alakulhat ki és ezáltal könnyebben megkezdődhet a gyógyulási folyamat. Főbb területek: visszatérő nátha, orrmandula nagyobbodás, orrvérzés, orrdugulás, orrpolyp, allergia, arcüreggyulladás, középfülgyulladás, hallójárat gyulladás kezelése, gégészeti szűrés, góckutatás, fülmosás.

 Rendelési idő: kedd délelőtt és csütörtök délután

Tel: 06/30 914-12-36  Bejelentkezés: H-P 8-18-ig.

 

Ivicsics EditIvicsics Edit

Klinikai gyermekpszichológusként egyéni foglalkozást tartokgyermekek és serdülők számárarendszeres szülő konzultáció mellett.

A telefonon történő jelentkezés és időpont megbeszélés után az első alkalommal a szülővel találkozom,  utána a gyermekkel vagy fiatallal következik egy megismerési, felmérési szakasz(általában 5 alkalom) amelyet szülő konzultáció követ, ilyenkor történik a visszajelzés és a felmérési szakasz tapasztalataitól függően a további segítségnyújtás megbeszélése.

A jelentkezés oka lehet a kisgyermek-, iskolás-, vagy serdülőkorban jelentkező nehézség

 pl. táplálkozással, alvással, szobatisztasággal, illetve magatartással, tanulással kapcsolatos gondok, önértékelési és érzelmi probléma, szorongás.

A foglalkozások időtartama 45 perc.

Az alkalmazott módszer az életkortól és a problémától függően: játékterápia, verbális terápia, relaxáció, imagináció, illetve szülő konzultáció, család konzultáció.

Rendelési idő: kedd 13-17
Bejelentkezés: 06-30-501-1730

 

dr. Gellért Gábor osztályvezető főorvos

sebész, érsebész

Rendelési idő: péntek 18-19.30
Bejelentkezés: 06 27/336-150

 

Dr. Yusef Abubakar Qawyean

Szakterületeim: belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia.

Belgyógyászként a pl. következő  betegségek gyógyítását végzem: magas vérnyomás, szívbetegségek, vesebetegségek, gasztrointesztinális panaszok.

Endokrinológusként a pajzsmirigy-, mellékvese-, agyalapi mirigy betegségek, nőgyógyászati hormonális zavarok, meddőség hormonális eredetű zavarainak gyógyítását végzem, valamint inzulin rezisztens és obes betegekkel foglalkozom.

Diabetologusként a diabéteszes betegek komplex kezelését végzem, amelynek része a gyógyszeres ellátás mellett a dietetikai és életmód tanácsadás is.



hírek, aktualitások

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.

A bennünk élő gyermek

2025. november 07.

Hogyan kerüljünk vele újra kapcsolatba?



A mentális egészség megőrzése nem csak a pihenésről, a terápiáról vagy a stresszkezelésről szól. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre visszataláljunk ahhoz a részünkhöz, amely spontán, kíváncsi és játékos, vagyis a bennünk élő gyermekhez. Az IKONO az október 10-i lelki egészség világnapja alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy a kreativitás, az élmény és a játék nem a valóságból való menekülés, hanem a jóllét egyik legtermészetesebb forrása. A világon egyre többen keresnek olyan élményeket, amelyekben a digitális túlterheltséggel szemben a valódi érzékelés és kapcsolódás kerül előtérbe. Az immerzív terek iránti érdeklődés az elmúlt években dinamikusan nőtt, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy újra átéljük a gyermeki kíváncsiságot és jelenlétet.

Miért fontos a bennünk élő gyermekhez való visszatérés?

Gyermekként ösztönösen tudtuk, hogyan éljük meg a pillanatot: kíváncsian, mozgásban, érzékeinkre figyelve. Felnőttként azonban ezt a képességet gyakran elnyomja a teljesítménykényszer, a megfelelés vagy az állandó rohanás. A belső gyermek annak a bennünk élő résznek a neve, amely képes örülni, alkotni és rácsodálkozni, és amely nélkül a felnőtt élet gyorsan kiüresedik.

„Nem kell visszatérnünk a múltba ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk. Elég, ha újra képesek vagyunk rácsodálkozni a világra” – mondja Fernando Pastor, az IKONO társalapítója és vezérigazgatója.

A Látás Világnapja

2025. november 06.

Világszerte minden második ember olyan látásproblémával küzd, amely megelőzhető. A látás világnapja alkalmából az Alensa Optika sokkoló tényeket tár fel, és bemutatja azokat az egyszerű lépéseket, amelyekkel ma elkezdhetjük megvédeni látásunkat. Mert ami ma egy apró változtatás, holnap akár az életünket is megváltoztathatja.

Riasztó statisztikák: a látásproblémák világszerte növekednek

A WHO legfrissebb adatai szerint világszerte több mint 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban, miközben ezek felének megelőzhető vagy kezelhető lett volna megfelelő időben történő beavatkozással. Magyarországon különösen aggasztó, hogy a felnőtt lakosság több mint fele használ valamilyen korrekciós eszközt, szemüveget vagy kontaktlencsét, ami azt mutatja, hogy a látásproblémák hazánkban is igen elterjedtek. Az Alensa Optika szakértői szerint a helyzet sürgős cselekvést igényel: az emberek 80%-a ugyanis csak akkor megy szemvizsgálatra, ha már problémát tapasztal, holott a korai felismerés 20-30%-kal növeli a sikeres kezelés esélyét. „A látás világnapja alkalmat ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet: sok esetben egyszerű, mindennapi változtatásokkal sokat tehetünk szemünk egészségéért” – hangsúlyozza Boros Mária optometrista, az Alensa szakértője.

Globális látás válság, meghökkentő adatok

A WHO 2023-as jelentése szerint 1 milliárd látásproblémát érintő eset megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással . A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális refrakciós korrekció (például szemüveghasználat) csupán 65,8%-os szinten áll, ami messze elmarad az egészségügyi célkitűzésektől. A digitalizáció új kihívásokat is hozott, egy példa: az ománi egyetemisták 73,7%-ánál mutathatók ki a számítógépes látási szindróma tünetei, ami a képernyő előtt töltött idő növekvő egészségügyi következményeire világít rá. A jövő sem kecsegtet jobbra: szakértői előrejelzések szerint 2050-re 740 millió gyermeket és serdülőt fog érinteni a rövidlátás, ami generációs szintű egészségügyi válságot vetít előre.