Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Inczeffy Patika története

Egy családi hagyomány újjáéled.


Gyógyszertárunk által egy régi családi hagyomány éledt újjá 1996. december 9-én.

        Nagyapánk Inczeffy Károly Erdélyben, Tövisen született 1904. július 1-jén unitárius nemesi családban. A család első ismert tagja, Inczeffy György 1614-ben Kadácson (ma Hargita megye) mint primipilus lustrál. Innen kapták a kadácsi előnevet. Dédapja unitárius lelkész Székelyderzsen, nagyapja, kadácsi Inczeffy Samu és apja, Inczeffy Albert is gyógyszerészek voltak. Inczeffy Albert oklevelét a kolozsvári FJTE-en kapta meg 1892-ben. 1895-től Tövisen az 1871-ben alapított Minerva gyógyszertár tulajdonosa 1930-ig. Anyja Horváth József nagyenyedi városi jegyző Margit nevű leánya. Inczeffy Albert gyógyszerész jótékonysági tevékenysége Erdély-szerte ismert volt, a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium megsegítésére 1926-ban létrejött Véndiák alapítvány támogatói közt kiemelten említik nevét nagyértékű adományával. 1930-ban megveszi Tordán az 1872-ben alapított Remény gyógyszertárat Gerő Gyula gyógyszerész özvegyétől, aki férje halála után bérbe adta Markovits Henrik gyógyszerésznek. Itteni tevékenysége alatt vállalta, hogy havonta adományt küld Kolozsvárra az Erdélyi és Bánáti Gyógyszertártulajdonosok Egyesülete által megvásárolt ház adósságainak törlesztésére. Ebben az időben tagja volt a Torda megyei Gyógyszerész Kollégium választmányának mint gyógyszertártulajdonos.

     Inczeffy Albert fia, Inczeffy Károly iskoláit szülővárosában, Tövisen kezdte meg, majd Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban folytatta, ahol 1923-ban érettségi vizsgát tett. Ezután két évig apja gyógyszertárában tölti gyakornoki idejének egy részét, majd 1926. szeptember 1. és 1927. augusztus 31. 

között Nagyenyeden uzoni Kovács Endre gyógyszerésznél a Bethlen Gábor nevű gyógyszertárban gyakornokoskodik. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdi meg az I. Ferdinánd Király Egyetemen, azonban az első év után Szegedre megy, ahol a FJTE-en az 1927/28-as tanévben 53 társával együtt fejezi be egyetemi tanulmányait és kapja meg az 1831. számmal ellátott gyógyszerész oklevelet. Visszatér Erdélybe, azonban a román hatóságok nem honosítják oklevelét és ezért 1930-ban beiratkozik a bukaresti egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahol az utolsó tanévet még egyszer elvégzi. 

Bukarestben 1931. március 19-én kapta meg új, 41. számú gyógyszerész oklevelét. 1931 és 1936 között Tövisen dolgozik mint alkalmazott gyógyszerész, 1936-ban a Kolozs megyei Bonchidára megy, ahol bérbe veszi Horváth Károly özvegyének 1890-ben alapított, Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárát. Később Tordán a család Remény nevű gyógyszertárának lesz a tulajdonosa. 1949-ben államosítják, Őt pedig Tordán egy másik gyógyszertárba helyezik állami alkalmazottként.

     1955 szeptemberében áttelepszik Marosvásárhelyre, ahol november 1-től a kórházi gyógyszertárat vezeti. 1959. szeptember 18-án főgyógyszerészi vizsgát tett a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Karon 31 gyógyszerésztársával együtt. 1969. november 1-jén nyugdíjazzák, ezt követően még nyolc évig dolgozik Maros megye különböző gyógyszertáraiban, többnyire helyettesítésekkel bízzák meg, mivel rendkívül alapos tudása, megbízható, szorgalmas munkája és nagy munkabírása közismert volt kollégái és felettesei körében.

     A Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 1978 szeptemberében arany diplomával, 1988-ban gyémánt oklevéllel tüntette ki ötven-, illetve hatvanéves gyógyszerészi tevékenysége elismerése jeléül. 1992. június 5-én hunyt el Marosvásárhelyen. Sírját az ótordai temető árnyas lombú fái őrzik.

   Bár jelenleg máshol és más körülmények között működtetjük e nagy elődökről elnevezett Inczeffy Patikát, de gyógyszerészi munkásságuk ma is követendő példaként áll előttünk.



hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.