2024. augusztus 29.
Van egy igen ijesztő tünete a terhességnek, mely akár a szülés után is megmarad, sőt, két évig is jelen lehet az életünkben. Ez pedig a feledékenység, a szétszórtság, memóriazavar, amit a szakirodalom is ismer, momnesia (mom – az angol anya + amnézia szavakból) néven. A jelenség bár ijesztő lehet, teljesen normális, és komoly előnyei is vannak!
A kérdésben dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
Tényleg jelen van?
A terhesség során és a csecsemőgondozásnál a figyelemzavar tényleg jelen van, pontosabban jelen lehet. Van, akinél egyáltalán nem jelentkezik, vagy mértéke nem szembetűnő. Sőt, nem kell, hogy rögtön a terhesség korai szakaszában jelentkezzen, ahogyan az sem törvényszerű, hogy csak a szülés után kerül elő.
Megszűnése legalább ennyire hektikusan zajlik, de mégis, teljesen természetes folyamatról van szó, mi több, szükségszerűről. A hátterében ugyanis nem az édesanya szülést követő elszigetelődése áll, hanem az evolúció!
A terhesség és a biztonság
Ma már tudjuk, hogy a biztonságos terhességi időszak kiemelten fontos, ezért mindent meg is teszünk a kisbabánk és saját egészségünk érdekében. Ez magában foglalja a lelki felkészülést, a terhestornát, vagy éppen a WHO ajánlása alapján a várandósvitamin szedését is. Sőt, ezekre annyira figyelünk, hogy szem előtt tartjuk, hogy a babaszoba színe megnyugtató legyen, a kis játékok színei, kontrasztja segítség a baba agyának fejlődését, de még azt is, hogy a várandósvitamin szerves kötésben tartalmazza az anyagokat, hiszen azok így sokkal jobban hasznosulnak, vagy hogy a trimeszterek igényeit figyelembe véve adagoljuk a tápanyagokat. Mert tudjuk, hogy fontos!
Mégis, amikor a memóriazavar jelentkezik, ijedten lépünk hátra, mert nem emlékszünk, mi is akartunk este főzni, mi a kedvenc idézetünk, vagy mit ígértünk a főnöknek, mikorra lesz kész a munka. Hogy miért nem emlékszünk ezekre? Mert nincsen rájuk szükség.
Mamiagy
Ahogyan a nők teste, az agyuk is alkalmazkodik az anyasághoz, és ezt nem csak átvitt értelemben kell venni. Az agyi kapcsolatok ugyanis átrendeződnek, az utódgondozás szempontjából előnyösebb rendszerbe.
2024. augusztus 29.
Nagyanyáink még azt mondták a szeplős gyerekre: oda állt, ahol a szart csépelték! Rondának, nem kívánatosnak tartották a túl fehér, érzékeny, szeplős bőrt. A gyerekek is csúfolták a szeplős társaikat - manapság azonban egyre több reklámban tűnik fel a bronz hajú, szeplős ideál. A szeplő ma már nem kínos - inkább menő. De hogy ápoljuk a szeplős bőrt? Mit tehetünk vele és mit nem?
A világos bőrtípusba tartozók hajlamosabbak a szeplősödésre – néhányan úgy születnek, mások pedig csinos szeplőket nevelnek az évek során. Vannak aprók, nagyobbak, szabályosak és szabálytalanok, csak az orr körül rendeződők, vagy egész testet beborítók. A bőrben felhalmozódott pigmentekből kialakuló szeplőkre a napfény is hatással, általában nyáron erőteljesebben látszódnak, télen halványabbak lehetnek.
Mitől lesz valaki szeplős?
A szeplő kialakulásának oka a bőr túlzott pigment termelése. Általában világos hajú (szőke, vörös) és halvány bőrű, kék, vagy zöld szemű embereken jelentkezik. Általában az "északi típusú" emberek jellemzője, de fekete bőrű szeplős ember is létezik, tehát nem kizárólag rájuk jellemző ez a küllemvonás.
Gyermekkorban ritkán alakulnak ki szeplők, legalábbis ritkán láthatóak. Általában serdülőkorban, vagy azt követően alakulnak ki az első foltok, melyekből az évek folyamán akár több is lehet. Télen elhalványulnak, a tavaszi és nyári napsütés hatására azonban élénkebb színűvé válnak. Ez könnyen kivédhető, ha a szeplős ember csak kevés időt tölt a napon, és megfelelő fényvédő krémet használ.
Szépséghiba vagy szexepil?
Van, akinek tetszik, van akinek nem! Egyértelműen nem kategorizálhatjuk a szeplőt. Minden egyes folt más és más, ráadásul színe, formája, nagysága, sőt még megjelenési területe is egyénenként változó. Egy fehér bőrű nő, orrán néhány szeplővel különleges, érdekes szépségnek tűnhet, ugyanakkor a hatalmas, a test minden területén megjelenő sötétebb foltok már zavaróak lehetnek, súlyos érzelmi-önelfogadási zavarokhoz vezethet.
2024. augusztus 28.
A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.
Koleszterin-lerakódás a szem körül
A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.
Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.
A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.
Különbség az LDL és a HDL között
Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
