2025. december 24.
A karácsonyi készülődés sokszor próbára teszi a családot, de a háziasszonyt mindenképp. Sok mindenre kell gondolnunk, vagy legalább is célszerű lenne.
Az ünnepi hangulat mindenkit megérint. Környezetünkben – az utcán, a boltokban – minden ünnepi díszben, s ez bennünk is érzelmeket, reakciót vált ki. Sokunk számára a december az év legboldogabb időszaka.
Valóban felhőtlen az ünnep?
A karácsonyhoz általában pozitív érzelmek társulnak, de nem mindenki van így ezzel. Az ünnepi készülődés, a vendégvárás, a boltokban és az utcán a nagy tömeg sok embert megvisel. „Készen leszek mindennel, amit elterveztem? Ízleni fog mindenkinek a menü? Ritkán jön össze így ez a nagy család, vajon jó hangulatú lesz a beszélgetés?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mindenkiben felmerülhetnek. De van, akiben még ennél is komolyabb feszültségek vannak. Félelem és rettegés keríti hatalmába már a hónap elején. A tömeg, a villódzó fények, a túl nagy felelősség, a túl nagy kiadás, a túl nagy fizikai és szellemi megterhelés. Sőt, súlyosabb esetben különböző fóbiák is kialakulhatnak.
Az enyhébb panaszok különböző vény nélkül kapható növényi készítményekkel, relaxációs terápiákkal kezelhetők, tartós fóbia esetén – ami egy szorongásos betegség – szakemberhez célszerű fordulni, aki jó eséllyel teljes egészében meggyógyítja ezt az életminőséget is megrontó betegséget.
2025. december 23.
Az első saját okoseszköz – telefon, tablet vagy laptop – megvásárlása a gyerekek számára mérföldkő, ugyanakkor az új eszköz számos kockázattal is jár, mint például a kártevők, az adatlopás vagy a gyerekeket célzó online átverések.
A megfelelő biztonsági szoftver használata és a gyerekek biztonságtudatosságra való felkészítése fontos, mert gyakran nem is sejtik, hogy az interneten ugyanazok a veszélyek leselkednek rájuk, mint a való életben – csak digitális formában.
Milyen veszélyek fenyegetik a gyerekeket?
Az ESET szakértőinek tapasztalatai szerint a gyerekekre leselkedő leggyakoribb online veszélyek a következők:
Online zaklatás (cyberbullying): sértő üzenetek, bántó képek vagy videók megosztása, kizárás az osztályközösségből. Ez gyakran a közösségi médián vagy üzenetküldő appokon keresztül történik, és komoly lelki terhet róhat a gyerekekre.
Hamis nyereményjátékok és appok: az általános iskolások kíváncsiságát könnyű kihasználni. Egy „nyerj új telefont” típusú hamis weboldal vagy egy csábító mobiljáték letöltése után a kiberbűnözők adatokat, jelszavakat szerezhetnek.
Játékon belüli csalások: sok népszerű online játékban vannak vásárlási lehetőségek. A támadók gyakran hamis ajánlatokkal vagy feltört fiókokkal próbálnak értékes virtuális tárgyakat vagy valódi pénzt kicsalni. Egy csaló például egy online játékban hozzáférést szerzett egy gyermek fiókjához, és a nevében több tízezer forint értékben vásárolt tárgyakat. A szülők csak utólag, a bankkártya-értesítésekből jöttek rá a történtekre.
2025. december 23.
Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.
Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.
„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.
