A kamaszkori változásokon is átsegít a sport
2024. június 14.
A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.
A mindennapos testnevelés fontossága
2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.
Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.
Kell a jó példa!
A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.
A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.
Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!
Mit sportoljon egy fejletlen izomzatú kiskamasz?
Táplálkozásában kapjon nagy hangsúlyt a megfelelő fehérje- (például sovány hús, tojás) és szénhidrátbevitel (például rizs, zab, banán); kisebb arányban a telítetlen zsírok bevitele (például hidegen sajtolt növényi olajok), hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő hormonális működéshez. 14 éves kortól edzőteremben is edzhet szakember felügyelete mellett. Ebben az életkorban leginkább a saját testsúlyos edzés ajánlott, de személyi edző segítségével már beiktathatók egyes súlyzós gyakorlatok is.
Kézfájdalom-és zsibbadás pajzsmirigyzavar esetén?
2024. június 13.
A pajzsmirigy alulműködése igen gyakori probléma a magyar lakosság körében, melynek tünetei közt általában normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, hajhullás, menstruációs zavarok szerepelnek. Azonban kevesen tudják, hogy bizony a kéz zsibbadása és fájdalma is gyakran utal pajzsmirigyzavarra. A témáról bővebben dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.
Nem múló kézzsibbadás-és fájdalom
A kéz fájdalma igen gyakori probléma, melyért az esetek egy részében a túlzott számítógép használat tehető felelőssé. A jellemzően éjszaka, a csuklónál jelentkező, és a felkarba is kisugárzó fájdalom és zsibbadás legtöbbször csukló alagút szindrómára utal, melynek hátterében a túlerőltetésen kívül autoimmun gyulladás, sérülés, és olyan hormonális változásokkal járó állapotok állhatnak, mint a terhesség, klimax és a pajzsmirigy alulműködése. Ez utóbbira csak ritkán gondolnak, pedig sokszor a nem múló zsibbadás és fájdalom oka a nyak elülső részén található szerv zavara. Pajzsmirigy alulműködés következtében ugyanis olyan anyagok halmozódhatnak fel a csukló szöveteiben, melyek nyomhatják a környező idegeket- mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
További tünetek, melyek pajzsmirigy alulműködésre utalnak
• normál étkezés melletti hízás
• menstruációs panaszok
• meddőség
• hajhullás
• fáradékonyság/álmosság
• depresszió
Hormonpótlással a probléma megszüntethető
Sajnos amennyiben pajzsmirigyzavar okozza a vissza-visszatérő problémát, úgy gyakran felderítetlen marad a kiváltó ok, ugyanis sokan nem hormonális zavart sejtenek a csuklófájdalom mögött. Pedig egy egyszerű vérvétellel igazolni lehetne az állapotot, és amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy csökkent hormontermelése, azt az esetek többségében gyógyszeres terápiával könnyen orvosolni lehet. Ez hamar véget vethet a kellemetlen panaszoknak, így a beteg újra nyugodt és pihentető éjszakáknak nézhet elébe, és ismét fájdalmak nélkül élheti mindennapjait.
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2024. június 13.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
A mozgás hatalma – A mozgás 40%-kal növeli a rákbetegek túlélési esélyeit
2024. június 12.
Bebizonyosodott, hogy a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit.
A Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói jelentős eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a daganatos betegek kezelésében. Tanulmányuk a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést vizsgálta. Különleges hangsúlyt kaptak a passzív életmód egészségi kockázatai és a rákbetegek kezelése alatti és utáni mozgás szerepe is. Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új, releváns tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.
Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának rizikóját, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe. Éppen ezért 5807 rákos beteg adatait vizsgálták meg, amelyek a 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb mozgást végeztek az adott időszak alatt (tehát pl. gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más, kardiojellegű mozgást végeztek), aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.
Döbbenetes eredmények
Az eredmények azt mutatták, hogy kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40%-kal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívak! Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is érvényesek voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömegindexet is. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30%-kal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított. Ezek a megállapítások mindenképpen nagy lendületet kell, hogy adjanak a rákbetegeknek, hiszen ilyen egyszerű módon rengeteget tehetnek magukért.
Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig!
2024. június 12.
A nők immáron évtizedek óta használják a fogamzásgátló tablettákat a nem kívánt terhesség megelőzésére.
A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (folliculusstimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogéntermelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés.
A menstruációs ciklus alakulása
Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menses befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogéntermelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH-termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés.
A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogéntermelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteronszint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.
Fűszerrel a tüdőgyulladás és a candida ellen (recepttel)
2024. június 11.
A szegfűszeg kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. Kitűnően alkalmazható az eltömődött tüdők kitisztításában. Eltávolítja a nyálkás váladékot a szervezetből, amely olyan betegségeknél jelentkezik, mint a köhögés, asztma, hörghurut és mellhártyagyulladás. Specifikus gyógynövénynek számít a gégegyulladás és a torokgyulladás esetében. Tulajdonsága, hogy segít a láz leküzdésében.
A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) már 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.
Megjelenése, termesztése
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név. Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.
Nőhet a fiatalok szívbetegsége, ha a kismama cukorbeteg
2024. június 11.
Fokozott lehet a kockázata a szívbetegség kialakulásának azoknál a fiatal felnőtteknél és kamaszoknál, akiknek az édesanyja cukorbetegséggel küzdött a várandósság idején – derült ki egy friss tanulmányból.
A winnipegi Manitoba Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknál az embereknél, akiknek az édesanyja terhességi cukorbeteg volt, 50-200 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívbetegség még 35 éves koruk előtt, mint azoknál, akik nem voltak kitéve a cukorbetegségnek a méhen belül – olvasható a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című orvosi folyóiratban.
„Ezek a megfigyelések alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kamaszkori és fiatal felnőttkori kialakulása összefüggésben van az anyai cukorbetegséggel” – húzta alá Jonathan McGavock, a manitobai gyermekkórház kutatóintézetének munkatársa, a Manitoba Egyetem docense.
A szakemberek csaknem 190 ezer anyától született több mint 290 ezer olyan gyerek adatait elemezték, akik 1979 és 2005 között jöttek világra a Kanada déli középső részén lévő Manitoba tartományban.
A gyerekek 2,8 százaléka volt kitéve gesztációs diabétesznek (terhességi cukorbetegség) és 1,1 százalékuknál az anya már a terhesség előtt is 2-es típusú cukorbetegséggel küzdött.
A két érintett cukorbetegségnek való kitettség gyakorisága egyre nőtt a tanulmány ideje alatt, és a tendencia a világ más területein is megfigyelhető volt.
Az anya cukorbetegségének kitett fiatalok körében a három leggyakoribb diagnózis a magas vérnyomás (8713 ember), a 2-es típusú diabétesz (3568 ember) és az iszkémiás szívbetegség (715 ember) voltak.
Medárd napi megfigyelések
2024. június 10.
A néphit szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig folyamatosan esős lesz az idő. Ez a jóslat valószínűleg évszázados megfigyeléseken alapul.
Még manapság is az emberek sokszor hagyatkoznak erre a Medárd napi megfigyelésre, és sokszor be is jön. A lényeg, hogy ha Medárd napon esik az eső, negyven napos, hűvösebb, esős, borús időjárás lesz. Ha azonban szép napos idő van ekkor, akkor negyven napig aszály várható.
Egyes vidékeken a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor.
De vajon miért is esik Medárd napján az eső, ha esik?
Ennek a megfigyelésnek tudományos magyarázata van, hiszen a meteorológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy általában ebben az időben éri el hazánkat az a légáramlat („nyári monszun”), amelyből legtöbbször csapadék is keletkezik. Így találkozik a népi megfigyelés a meteorológiai megfigyelésekkel.
,,Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk” – Egy apa gondolatai a cukorbetegségről
2024. június 10.
Az Izeli család addigi élete a feje tetejére állt, amikor kisbabájukról kiderült, hogy 1-es típusú cukorbeteg.
Az édesanyát sokként érte a hír, így férje próbált higgadt maradni, és megnyugtatni őt. De számára is idő kellett, hogy elfogadja az új helyzetet, hiszen rövid időn belül kellett elsajátítania a vércukormérést, az inzulinadást, azt, hogy Luca mit ehet, és ha leesik a vércukra vagy éppen túl magas, mi a teendő. De hogyan élik meg a mindennapokat a cukorbeteg Lucával?
„Úgy kezelem a lányomat, mintha egy teljesen egészséges gyerek lenne. Az én szememben az is. Próbáljuk úgy élni a hétköznapokat, hogy Luca egy percig se érezze, nekünk a cukorbetegségével problémát okozna. Persze odafigyelünk rá, számoljuk az étkezéseknél a szénhidrátot, és ahhoz az inzulinmennyiséget. Naponta 10-12 alkalommal mérjük a cukrát, éjjel is. 1 óráig én vagyok fenn a kislányom mellett vércukrot mérni, utána a párom. Nem könnyű, de az ember mindent megtesz a gyermekéért” – meséli Izeli Róbert, az édesapa Erős Antóniának, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozójának, aki pár hónappal ezelőtt meglátogatta a cukorbeteg kislányt az óvodában.
A gyermeket az óvodában nagy szeretettel fogadták az óvónők, akik közül néhányan elvégezték az alapítvány és az Oktatási Hivatal közös diabétesz-továbbképzését, a DiabMentort. Ezáltal megtanulták, mire van szüksége egy cukorbeteg kicsinek, és hogy ők hogyan tudják támogatni. Naponta többször megmérik a vércukrát, segítenek az inzulin beadásában, és nyomon követik az étkezését is.
Júniusi lendület: napi fél kiló zöldség-gyümölcs
2024. június 09.
A tavasszal beindult természet júniusban turbó fokozatra kapcsol! A piacon sétálva azt sem tudjuk hova nyúljunk, melyik színes, lédús gyümölcsöt válasszuk, melyik roppanós zöldséget tegyük kosarunkba. Válogassunk kedvünkre és használjuk ki a szezon bőségét, mert naponta minimum fél kiló zöldség, gyümölcs az ajánlott mennyiség ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket és elkerüljük a betegségeket.
Még tart az eperszezon, de már itt a málna, a piros és fehér ribizli és az egyelőre kevésbé fogyasztott, de feltörekvőben lévő, C-vitaminban és antioxidánsokban különösen gazdag testvérük a fekete ribizli. Ne ijedjünk meg a fanyar egrestől, azaz köszmététől vagy piszkétől sem, az érett gyümölcsök húsa édes, frissítő. Készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt, mártást, felhasználhatjuk gyümölcsturmixokban is.
Zöldségeink között itt a friss zöldborsó, a zöldbab, a zöld és a fehér spárga, a hazánkban is egyre változatosabb formában megvásárolható saláta-félék: a madársaláta, cikória, az endívia, a radikkio (vörös cikória), a jégsaláta, a rukkola. Érdemes próbálkozni az olyan különlegességekkel is, mint a mángold, a kínai kel, az édeskömény-gumó és a burgonyára emlékeztető csicsóka. A mángold leveleit kevés olajon fonnyasztva felhasználhatjuk meleg salátákhoz, vagy hagyományos módon, a spenóthoz hasonlóan. A kínai kell friss roppanós leveleit hideg salátákhoz, az édesköményből enyhe ánizsos ízű krémlevest készíthetünk, a csicsókát a burgonyához hasonlóan sokoldalúan használhatjuk fel.
A gyümölcsök és a zöldségek szerepe a kiegyensúlyozott táplálkozásban
A gyümölcsök, zöldségek szerepe egészségünk megőrzésében, a krónikus (pl. szív- és érrendszeri, daganatos) betegségek elkerülésében kiemelten fontos. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk segíti a megfelelő napi energiabeviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását. Bőséges vitamin (pl. C, B1, B2, K, folsav), ásványi anyag (pl. kálium, magnézium) és antioxidáns (pl. C-, E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok), valamint alacsony nátriumtartalmukkal hozzájárulnak szervezetünk optimális működéséhez. Nagy élelmi rosttartalmuk segíti emésztőrendszerünk megfelelő működését, hozzájárul egyes daganatos betegségek, illetve a zsírok, a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. Jelentős víztartalmuk segíti a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát.
A gyümölcsök, zöldségek sokféleségükkel, számtalan elkészítési módjukkal szolgálják étrendünk változatosságát, szezonban vásárolva könnyen, megfizethető áron elérhetőek (arról nem is beszélve, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket szezonjukban vásárolva, fogyasztva még a környezetet is védjük).
A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani a fenti ajánlást.
Kora nyári reggelinkhez, vacsoránkhoz fogyasszunk friss, szezonális kerti veteményeket – zöldsalátát, madársalátát, endíviát, paradicsomot, paprikát, retket, uborkát. Rakhatjuk ezeket szendvicseinkre is, de készíthetünk belőlük gyorsan egy kis adag salátát is.
Ne hagyjuk ki a tízórait, uzsonnát sem, hiszen fontos szerepet töltenek be a napi energia- és tápanyagszükséglet egyenletes biztosításában. A paradicsom és az uborka talán kevésbé alkalmas arra, hogy csomagolt uzsonnáink részei legyenek, de minden szendvics gond nélkül elbír pár fejessaláta levelet, egy félmaroknyi madársalátát, ha valaki kedveli karakteres ízét, akkor néhány szál rukkolát.
