A böjt spirituális oldala

2025. március 23.

A vallási böjt jelen van minden vallási irányzatban, évezredek óta: célja a testi-lelki-szellemi harmónia megtalálása és felállítása, az év meghatározott időszakában.

A természet közeli népeknél ma is természetes velejárója az életnek a böjt, csakúgy mint ahogyan a ki,- és belégzés, az alvás és az ébrenlét, úgy a böjt és a táplálkozás is szorosan összefügg.

A vallási böjt célja mindig a benső magasztosság elérése, vagyis a böjtölőket nem egészségügyi szándék vezérli, hanem általában áldozatvállalás, vezeklés vagy elszakadás a testi síktól a mély lelkiség felé, az Istenhez vezető úton.

A böjt megtörése a vallásos hagyományokban mindig valamilyen szent dologhoz kötődött. Az újra befogadott ételből azonban nem lehetett sokat és mértéktelenül enni, így megóvták szervezetüket a hirtelen túlevéstől.

A régi vallásos népek, köztük a magyarok is, sokáig elfogadták a gyógyító embereket, kenőasszonyokat, hályogkovácsokat, a javasasszonyokat és a szent embereket, táltosokat, véleményüket, segítségüket kérték, amikor szükségük volt rá.

A vallási böjt számos kultúrában és vallási hagyományban jelen van, és általában a testi megtisztulás mellett a lelki és szellemi harmónia elérését célozza. A böjt során az ember megtapasztalhatja az önuralom és az önfegyelem gyakorlását, amely az önismeret fejlesztésének fontos eszköze lehet. Az ételről vagy bizonyos tevékenységekről való lemondás segíthet felfedezni belső erősségeinket és gyengeségeinket, valamint rávilágíthat az életünkben jelen lévő függőségekre vagy automatikus mintákra.

Lelki szempontból a böjt lehetőséget ad a befelé fordulásra és az elcsendesedésre, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük saját érzelmi világunkat és alapvető szükségleteinket. A böjt gyakran mélyebb kapcsolatot tesz lehetővé önmagunkkal és a minket körülvevő világgal, ami hozzájárulhat a spirituális növekedéshez és az életcél tisztázásához. Az ilyen mélyebb önismeret segíthet abban, hogy tudatosabban és hitelesebben éljünk, jobban összhangban saját értékeinkkel és elveinkkel.

Vizelési és ejakulációs fájdalom is lehet a krónikus prosztatagyulladás tünete

2025. március 22.

A prosztatagyulladás, amely lehet akut és krónikus is, az esetek többségében feltűnő tünetei miatt orvoshoz „kényszeríti” a férfiakat, bár előfordulhatnak tünetmentes megbetegedések is. De vajon a krónikus prosztatitisznek is ugyanolyan tünetei lehetnek, mint az akut típusnak? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a prosztata tartós gyulladását? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ urológusa.

Három hónapnál tovább tartó fájdalom

A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely három hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul.
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem mindig könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
– Krónikus bakteriális prosztatitisz: a bakteriális eredetű fertőzés néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális prosztatitisz talaján alakul ki. Ez utóbbi leginkább úgy érzékelhető, hogy az akut gyulladás tünetei mérséklődnek, de nem szűnnek meg teljesen. Néhány beteg úgy érezheti, hogy a gyulladás állandósult, aminek hátterében az is állhat, hogy az antibiotikumos kezelés túl rövid ideig tartott vagy a baktériumok rezisztenssé váltak az adott antibiotikummal szemben.  
– Krónikus nem bakteriális prosztatitisz: a betegség konkrét oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű. Sok feltételezés van a kiindulópontra vonatkozóan, egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés és ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt az is felmerülhet, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és a stressz is állhat a háttérben.

Tünetek: égő vizeléstől a fájdalmas ejakulációig

A krónikus prosztatagyulladás tünetei jellemzően enyhén indulnak és idővel növekszik az intenzitásuk. Olyan tünetekre kell gondolni, mint:

• állandó vagy nagyon gyakori vizelési inger,
• égő érzés vizeléskor,
• nehézség a vizelés indításakor, majd akaratlan szivárgás,
• esetleg vér megjelenése a vizeletben,
• a hólyag teltségérzete közvetlenül a vizelés után is,
• fájdalmas ejakuláció.

Idővel a krónikus gyulladás további tünetei is megjelenhetnek, mint például a derékfájdalom, az alhasi fájdalom, illetve fájdalom alakulhat ki a herékben és az ánusz környékén is. (Ha a gyulladás bakterális eredetű, láz és hidegrázás is jelentkezhet.)
Ugyanakkor létezik úgynevezett aszimptomatikus (vagyis tünetmentes) prosztatagyulladás is, amikor csak a laboratóriumi tesztekkel igazolható a betegség.

Vedd fel a szép ruhád, ünnepeld meg a tavaszt!

2025. március 22.

Itt a tavasz! A naptár szerint mindenképp, hiszen már márciust írunk. A naptárt pedig a kozmosz történései, a csillagok, a Nap, a Hold tevékenysége alapján készítették a régiek.

A naptár az égi rend földi tükre. Az időszámítás ma is élő rendszer, amely nemcsak földrészenként, hanem szinte nemzetenként változó, különösen az ünnepnapok tekintetében.

Az ünnepek lényegét akkor érzékelhetjük igazán, ha szembeállítjuk a hétköznapokkal. Az ünnep már külsőségeiben is eltér más napoktól: díszesebb, pompásabb, ételben-italban gazdagabb, az emberek öltözködésében is más, gondolati, érzelmi síkon emelkedett, néhol rejtélyes és misztikus elemekkel tarkított. Az Árpád-korban a vasárnapokkal együtt majdnem száz ünnepnapot ültek meg az emberek. Ma már a hetedik nap megtartása is veszélyben van a gazdasági élet, az üzleti világ diktálta tempó miatt. A posztmodern fogyasztó a vasárnapi templom- és múzeumlátogatás helyett a szupermarketekben keresi az „igényes” minőségi élet szimbólumait, a közösség gondoskodó figyelme, annak szeretetéből fakadó örömérzés helyett a legújabb sampon és az akciós mosópor nyújt rövidke boldogságérzetet.

Rég elfelejtettük már: az ünnep jó alkalom arra, hogy kifejezhessük hovatartozásunkat, hogy félelmeinket, haragunkat, dühünket, indulatainkat, mint rút gömböcöt szétdurranthassuk, megoszthassuk másokkal, vagy végleg lerakhassuk bánatterheinket. Kiszabadíthatjuk magunkat a rossz testi-lelki, szellemi állapot fogságából és erőt meríthetünk egy teljesebb, örömtelibb élethez. Ahogy érzésvilágunkat egyre inkább béklyózza a mindennapi stressz, a megfelelni vágyás, egyre erőteljesebb az érzés: kellenek olyan napok, amikor a tekintetünket a horizont fölé emelhetjük, és számba vehetjük, honnan indultunk és hová megyünk. Vajon ez az az élet, amely összhangban áll belső valónkkal?

Egyéni létünk megnyilvánulásai mennyire részei az egésznek? Roskadozó lelkünket érdemes hát ilyen alkalmakkor hittel és energiával feltölteni, amely aztán valódi értelmet ad a közösségben betöltött szerepünk kiteljesedésének.

Közeledik a tavasz, gyakoribb a migrén?

2025. március 21.

A migrénesek pontosan tudják, melyek azok a triggerek, amelyek kiváltják náluk a görcsös fájást. Leggyakrabban bizonyos ételeket, fényt, hangokat, stresszt szokás emlegetni, de sokan vannak, akiket az időjárásváltozás visel meg. Dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa a közeledő tavaszi frontok kapcsán beszélt a migrén kezelési lehetőségeiről.

Akár hetente többször is kínozhat a migrén

A migrén egy többnyire féloldali, lüktető fájdalom, ami érintheti a homlokot és a halántékot is. Az erős fény, zaj, szagok tovább fokozzák a fájdalom erősségét, amelyhez gyakran olyan tünetek is kapcsolódnak, mint a hányinger, hányás. A roham néhány vagy sok órán át is tarthat és akár hetente többször is jelentkezhet.
Ismert, hogy létezik migrén aura nélkül, migrén aurával, és van migrénes aura is, fejfájás nélkül. Az aura maga egy neurológiai tünet, ami olyan vizuális zavarokat foglal magában, mint a szem előtt villódzó színes foltok, az átmeneti látászavar, és ide sorolhatók az olyan típusú zavarok is, mint a szaglásérzékenység, a hidegrázás, a test egyik felének bizsergése és a beszédzavar is. Krónikus migrénnek nevezzük a több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előforduló fejfájást. 

Aki migréntől szenved, az pontosan tudja, hogy számos tényező kiválthat egy újabb rohamot. Jellegzetesen ilyen a menstruáció, a túl kevés alvás, a lelki megterhelés, a túlhajszoltság, a fogamzásgátlók szedése, a fényingerek és bizonyos élelmiszerek, főként az érlelt sajtok, a csokoládék és az alkoholos italok. Évszakváltáskor pedig gyakrabban megfigyelhető, hogy az időjárásváltozás, a frontok provokálják a fejfájást.

Milyen időjárási jelenségek válthatnak ki migrént?

Érzékenységtől függően főként az alábbi időjárási jelenségek kapcsán alakulhat ki migrén:

• erős napsütés,
• extrém hideg vagy meleg,
• szikrázó fény (például tengerparton vagy havas tájon érzékelhető napsütés),
• magas páratartalom,
• száraz levegő,
• szeles vagy viharos idő,
• légnyomás csökkenés.

Az arra érzékenyeknél az időjárásváltozások felboríthatják a kényes agyi kémiai egyensúlyt, beleértve a szerotonin szintjét is, ami hozzájárulhat a migrén kialakulásához. Sőt, az időjárási triggerek súlyosbíthatják a más kiváltó ok miatt kialakult fejfájást.

Aki tudja, hogy bizonyos időjárási tényezők kiválthatnak nála migrént, nyilván frusztrálónak tartja, hogy ezen a külső körülményen nem lehet változtatni. De fontos tudni, hogy tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsük ezt a külső hatást – hangsúlyozza Para doktor. -  Elsősorban egy fejfájás napló segítségével próbáljuk minél inkább konkretizálni, mi válthatta ki a migrént. Ha már tudjuk, milyen időjárási faktor veszélyes a számunkra, igyekezzünk úgy szervezni az életünket, hogy az adott körülmények közt, például hideg, szeles időben maradjunk beltéren. És ahogyan azt minden migrénesnek javasolni szoktuk, már az első figyelmeztető jelnél vegye be az orvossal egyeztetett gyógyszerét, valamint okosan építsen fel egy egészséges életmódot, hiszen a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és a stresszoldás eleve javíthat a fejfájósok helyzetén.

„Láss a jövőbe!” – innovációs díj a Z-generációnak a Boschtól és a Richtertől

2025. március 21.

• Magyarország két meghatározó nagyvállalata második alkalommal hirdeti meg a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat a felsőoktatásban tanulók számára
• A gyógyítás és a közlekedés jövőjének legnagyobb kihívásaira adott újító ötletekkel pályázhatnak a fiatalok
• A díj célja, hogy a diákokat a jövő trendjeinek felkutatására és lehetséges megoldásokra, azaz innovatív szemléletmódra ösztönözze

Már ma is rengeteg kihívással küzd a világ, de a jövő még ennél is több sorsdöntő választás elé állít mindannyiunkat. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. hisz abban, hogy a fiatalok friss szemlélete és újító lendülete hozzájárulhat ahhoz, hogy a technológia és az innováció sikeres válaszokat adjon a holnap kérdéseire.

Hisznek a jövőben, bíznak az innovációban

A Bosch és a Richter nemrég végzett közvélemény-kutatása szerint a Z-generáció tagjai a gyógyításban és a közlekedésben számítanak a legnagyobb előrelépésre a gyakorlati innovációk terén. A mai fiatalok többsége bízik abban, hogy a jövőben olyan betegségekre is lesz terápia, amelyekre korábban nem volt válasza a tudománynak, valamint további új gyógymódok megjelenésével is számolnak. Sokuk szerint a jövőben jobb közlekedési infrastruktúra áll majd rendelkezésünkre, és vezető nélküli járműveket sem lesz ritkaság látni – derült ki a kutatásból.

„Láss a jövőbe!” – innovációs pályázat a Z-generációnak

A kreatív és új megoldásokra fogékony fiatalokra fókuszálva a két hazai nagyvállalat második alkalommal hirdeti meg közösen a Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjat, idén „Láss a jövőbe!” címmel. A pályázat célja, hogy a közlekedés és a gyógyítás jövőbeni kihívásainak felismerésére és friss, újító megoldások megtalálására ösztönözze a hazai felsőoktatásban tanulókat.

Hogyan jelezhetők előre a világjárványok? Megelőzhetők-e a súlyos betegségek? Miben segíthet a távgyógyítás? Mitől lesznek élhetőbbek a városok? Mi lehet a jövő üzemanyaga? Mivel tehető biztonságossá az önvezetés és a közlekedés? Ez csak néhány azokból a kérdésekből, amelyek döntő hatással lehetnek a közlekedésre és a gyógyításra az elkövetkező 5-10 évben. A Bosch×Richter Ipari Innovációs Díjra jelentkező diákok írásban nyújthatják be pályázatukat, melyben a jövő mobilitását és egészségügyét meghatározó problémafelvetés mellett a gyakorlatban is megvalósítható megoldást kell kidolgozniuk. A pályázat további részletei a www.boschxrichter.hu oldalon olvashatók.

A pályázatra a felsőoktatásban tanuló diákok 2025. május 15-ig éjfélig jelentkezhetnek egyéni és csapat kategóriákban akár az egészségügy, akár a mobilitás területén. A nyertes egyéni pályázók nettó 1 millió forint, a maximum három fős csapatok pedig tagonként nettó 500 ezer forint díjazásban részesülnek. A nyertesek a pályaműveiket a Bosch×Richter Innovátorok Napján 2025 szeptemberében mutathatják be.

Miért veszélyes a pápát is megtámadó kétoldali tüdőgyulladás?

2025. március 20.

A legfrissebb hírek szerint Ferenc pápa kétoldali tüdőgyulladás miatt szorul kórházi kezelésre. Bár a Vatikán közleménye szerint a laborvizsgálatok, a mellkasröntgen és a pápa állapota „továbbra is összetett képet mutat”, a vallási vezető „jó hangulatban” van. Dr. Hidvégi Edittől, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyászától megkérdeztük, miért fenyegetheti az idősebbeket komolyabban a tüdőgyulladás, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan lehet kezelni a betegséget.

A pápa veszélyeztetett a tüdőgyulladás szempontjából

A WHO adatai szerint a világon a 7. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás, még napjainkban is. Nem egyenlő arányban fordul elő a kórkép legyengült állapotú egyének és erős immunrendszerrel rendelkezők között, illetve az életkor tekintetében is különbségek mutatkoznak. Érthető okokból idősebb korban, legyengült immunrendszerű egyéneknél, csecsemőkorban, vagy koraszülötteknél lehet különösen veszélyes a tüdőgyulladás, mert gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén például sokszor hiányzik a másoknál jellemző magas láz. További tipikus tünet lehet még a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás. Ha viszont egy idős ember ilyen erős tünetek nélkül, de ismert ok nélkül ágyban marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra.
Az immunrendszer sérülékenysége Ferenc pápánál különösen indokolt, a vezető erősen hajlamos a tüdőfertőzésekre, ugyanis a BBC cikke szerint felnőttként mellhártyagyulladásban szenvedett, és 21 éves korában eltávolították egyik tüdejének egy részét.

Mi okozhatja a tüdőgyulladást?

A tüdőgyulladást (pneumóniát) leggyakrabban baktérium vagy vírus okozza, de kiválthatják paraziták, belélegzett gőzök, gázok, illetve akár a légzőrendszerbe került idegentest is. A tüdőgyulladásoknak 60%-át okozzák baktériumok, ezen megbetegedéseknek a halálozása a többi kórokozó által kiváltott megbetegedésnek akár a 2-3-szorosa is lehet. Magyarországon a teljes antibiotikum-fogyasztásnak mintegy a tizedét a tüdőgyulladások kezelésére használják fel.
A pápa esetében az információk szerint ún. kétoldali tüdőgyulladásról van szó, ami azt jelenti, hogy az egész szerv érintett a betegségben. Ha a tüdőgyulladás csak foltszerűen helyezkedik el a tüdőben és a gyulladás a légutak menti szövetekben terjed, bronchopneumoniáról van szó, ez a legenyhébb forma. Amennyiben a tüdőnek csak egy lebenyét érinti a gyulladás, amely nem tör át a lebenyhatáron, akkor lebeny-tüdőgyulladásról van szó. Ha pedig a gyulladás a tüdő kötőszövetes vázát érinti interstitiális (szövet közti) tüdőgyulladásról beszélünk.
Ezt a megkülönböztetést azért fontos ismerni, mert bár a tüdőgyulladás tünetei hasonlóak lehetnek az egyes fajták esetében, a kezelési mód jelentősen eltérhet a különböző típusok között. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyorsabb gyógyulás és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései

2025. március 20.

A csontritkulás a csontváz egészének rendszerbetegsége, amelyben a csontszövet mennyisége úgy fogy, hogy a megmaradó csontszövet az eredeti csontszövet összetételéhez képest nem mutat eltérést.

Az osteoporosis két formája a primer és a szekunder. A primer osteoporosisnak szintén két típusa van, a posztmenopauzás osteoporosis (I. típusú), és a szenilis osteoporosis (II. típusú). A két típus dietetikailag is eltérő étrendi szempontokat indokol, ezért is fontos megkülönböztetni.

Az 50 éves nők 30%-a, a 80 évesek 70%-a szenved a csípő, a deréktáji gerinc vagy az alkar csontritkulásában. Az osteoporosisos törések előfordulása körülbelül négy év alatt 25%-kal nőtt az Európai Unió országaiban. Hazánkban a mozgássérült emberek mintegy 30%-a csontritkulás miatt lett tartósan mozgássérült, és 65%-uk 55 éves kor után véglegesen fogyatékossá vált. Ezek az emberek nem képesek munkavégzésre, így jóval korábban mennek nyugdíjba, mint az egészséges, hasonló korú társuk. Az alulfinanszírozott ellátási rendszerben nagy összegként jelenik meg az ilyen betegek kezelésére fordított pénz.

A CSONTRITKULÁS FOLYAMATA 
Felnőttkorban fiziológiás körülmények között az ún. remodeling folyamat során 10–14 nap alatt a csontokban egy-egy kis területen lebomlik a csontszövet, majd a helyébe 3–4 hónap alatt új szövet épül. Ily módon a csont teljes mennyiségének 2–10%-a épül át évente. A csonttömeg a csúcstömeg elérése után stagnál: az építés és a lebontás egyensúlyban van. 40–45 éves kor körül túlsúlyba kerülnek a lebontási folyamatok, melynek következtében évi 0,3–0,5%-kal fogyatkozik a csonttömeg. A nőknél a menopauza táján ez évi 2–5%-ot is elérhet, majd annak befejeztével az ütem lelassul. A kor előrehaladtával a különböző szervek eltérő ütemben változnak. 

Mi micsoda? A búzacsíra

2025. március 19.

A csírák jótékony hatását már régen felismerték, vegyük most a búzacsírát és tudjuk meg mire jó és mit tartalmaz!

A búzacsírát és általában a csírákat már évezredek óta ismerik. A csírázó magokat mindig is az élet kezdetének szimbólumaként értelmezték.

Honnan származik?

I.e. 3000-ben a kínaik már foglalkoztak a magok csíráztatásával. Sheng Nung császár könyvében részletesen ír a csírák gyógyító hatásáról. A föníciaiak hajózásaik alkalmával fogyasztották őket a friss táplálék pótlására. A XVIII. században Cook kapitány hajóján a skorbut kezelésére használták.
Hazánkban már a bronzkor óta ismerik a csírákat még sem mondhatjuk azt, hogy méltó helyet foglal el a magyar konyhákban.

Mit tartalmaz?

A búzacsíra nagy mértékben tartalmaz A vitamint. Sőt, a vizsgálatok szerint minnél zöldebb annál magasabb az a vitamin tartalma. Tartalmaz még jelentős mennyiségű káliumot, foszfort, vasat, cinket, B1-, B2-, B6-vitamint, folsavat, biotint, krómot, magnéziumot és kalciumot. Fogyasztása ajánlott mindenki számára, de fontos tápláléka a betegségből lábadozó, legyengült immunrendszerű betegeknek. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a rákot, megkönnyíti az emésztést de fontos szerepe van a szív- és érrendszeri ill. csontozattal kapcsolatos megbetegedésekkel.

A búzacsíra kivonatát használják kozmetikai célokra is, mint például samponokhoz, tusfürdőkhöz, testápolókhoz.

GLUTÉNT tartalmaz, mint maga a búza, tehát aki erre érzékeny, nem fogyaszthatja.

Ilyen korai jelek utalhatnak 2-es típusú cukorbetegségre

2025. március 19.

Minél előbb észleli valaki magán a 2-es típusú cukorbetegség jeleit, annál korábban részesülhet megfelelő kezelésben, amelynek felépítésében nagy segítséget jelenthet a szöveti cukormonitorozás. Az ennek alapján kialakított életmód és szükség esetén orvosi kezelés pedig erősen csökkenti a komolyabb szövődmények rizikóját. Sokan azonban nem gondolják, hogy a gyakori vizelés, a kimerültség vagy a homályos látás tünet lehet. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista a korai figyelmeztető jeleket vette számba.

Hogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?

Az úgynevezett inzulinrezisztencia (más néven prediabetes) nagyon sokáig nem okoz tünetet. Még a vércukorszint is normális marad egy ideig, ugyanis a szervezet több inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha azonban a hasnyálmirigy huzamos ideig kénytelen sok inzulint termelni, akkor az ezért felelős béta-sejtek elkezdenek „elfáradni”, kimerülni, és a hasnyálmirigy már nem tudja optimális tartományban tartani a vércukorszintet. Így alakulhat ki az emelkedett éhgyomri érték, a csökkent glukóz tolerancia, illetve a 2-es típusú diabétesz. Nagyon fontos tudni, hogy az emelkedett vércukorszint és az inzulinrezisztencia még visszafordítható állapotot jelentenek. Ehhez azonban életmódváltás és szükség esetén orvosi kezelés kell, amelyekhez nagyon komoly támpontot jelent a 2-es típusú cukorbetegeknek is erősen ajánlható időszakos szöveti cukormonitorozás. A néhány hétig viselt diszkrét kis eszköz ugyanis olyan információkhoz juttatja a diabetológus orvost és a dietetikust is, amelyekre egy nagyon hatékony étrend és kezelés épülhet.

Ilyen korai tünetei lehetnek a 2-es típusú cukorbetegségnek

• Szinte folyamatos éhség
  A 2-es típusú cukorbetegségben nem jut elég glükóz a véráramból a test sejtjeihez, vagyis tulajdonképpen nincs „üzemanyag”. Ezért jelzi azt a szervezet, hogy „éhes”, még akkor is, ha nemrég evett az illető.
• Fáradtság, alacsony energiaszint
  Az „üzemanyaghiány” vezet odáig, hogy az érintett akkor is kimerültséget, tartós fáradtságot érez, ha ezt az általa végzett tevékenység nem indokolja.
• Gyakori vizelési inger
  Amikor a vércukorszint magas, a vesék megpróbálják eltávolítani a felesleges cukormennyiséget – kiszűrve azt a vérből. Ez eredményezi a gyakoribb vizelési ingert, különösen éjszaka.
• Erőteljes szomjúság érzet
  A gyakoribb vizelés miatt több vizet is veszít a szervezet, ami szomjúságérzetet okoz, a dehidráció elkerülése végett.

Influenzák és felső légúti megbetegedések 3.

2025. március 18.

III. rész: Influenza okozta agyhártyagyulladás

Az influenzát azonban nemcsak vírus, hanem baktérium is okozhatja. Ilyen az agyhártyagyulladást okozó baktérium, mely cseppfertőzéssel terjed. A kórokozó behatolási kapuja leggyakrabban az orr- vagy garatüreg. A járványos agyhártyagyulladást egy másik fajtájú baktérium okozza. A beteg és a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladéka útján a fertőzés terjedési módja a cseppfertőzés. Az agyburok gyulladása életveszélyes megbetegedés, rendszerint a felső légúti huruthoz kapcsolódó fejfájással, a fej bólintásának képtelenségével és magas lázzal kezdődik. Az agyhártyagyulladásos fertőzés leggyakrabban a fejletlen higiéniájú, szegény, zsúfolt lakosságú területeken fordul elő. Így például nagy a járványveszély a mekkai zarándoklatok idején, ahol a megújuló járványok arra késztették Szaúd-Arábia hatóságát, hogy a beutazást a védőoltás meglétéhez kössék. Évenkénti járványok leginkább a fejlődő világ országaiban (Afrika középső része) a száraz időszakban, tehát decembertől júniusig veszélyeztetik az utazót.

A megelőzés módja a rendszeres kézmosás, és a vakcináció.
Bár a fertőzés valószínűsége a rövid távú tartózkodásnál csekély, az oltás mégis ajánlott a betegség magas halálozási aránya miatt. Az egy injekcióból álló oltást az indulás előtt két héttel célszerű beadatni, hogy a teljes védettséget elérje a szervezet. Az agyhártyagyulladás (meningitis) elterjedtsége főleg Afrika trópusi övezetében nagyarányú, ezt a földrajzi területet „meningitis-öv”-nek is nevezik, mert az Egyenlítő mentén, övszerűen húzódik a kontinensen belül.
Közép-Afrikába utazik? És a meningitis ellen beoltatta már magát?