Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kasvirág: őszi-téli immunerősítésre

2024. január 15.

A kasvirágfajok világszerte széles körben alkalmazott gyógynövények, történetük igen régre nyúlik vissza. 

Fotó: pixabay.comElsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. 

A növényről

A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.

A növény hatása

A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.

Kinek ajánlott?

A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást. 



Elhibáztam az életemet - döntéseink következményei

2024. január 14.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Életünk folyamán sokszor kerülünk döntéskényszerbe. Azonban döntéseinknek nem mindig az lesz a következményük, amire számítunk. Vannak, akik sorozatosan rossz megoldásokat választanak, aztán egy bizonyos kor után, számot vetve életük eseményeivel, azt mondják: "Elhibáztam az életemet!"  

Tényleg elhibázta? Van egyáltalán olyan, hogy "hiba"? Mit nevezünk hibának?

Amikor ezt hallom, olyan érzésem van, valahol nagyon eltévedtünk az élet rengetegében. Meghoztunk egy döntést. Lehet, hogy már akkor fájdalmas volt meghozni, amikor ezt tettük. Aztán évek múlva még mindig gyötör bennünket a bűntudat, hogy hibáztunk. Elrontjuk az életünket, nem engedjük meg magunknak a boldogságot, a sikert, tudat alatt így büntetve magunkat döntésünkért.

Pedig ha elgondolkodunk, rájövünk arra, hogy abban a pillanatban nem hozhattunk volna semmilyen más döntést.                                                       

Ha lett volna lehetőségünk másképp cselekedni, úgy tettünk volna.


Lehetőségeink, erőnk csak annyi volt akkor. Most már tudnánk másképp dönteni, de azóta minden megváltozott, mi is megváltoztunk. Másképp látjuk a világot, másképp gondolkodunk, sok mindent megtanultunk, ezért lehetőségünk van másképp dönteni. Tegyük le a régi terheinket. Nézzünk rá akkori döntésünkre, és fogadjuk el, hogy megtörtént. A felelősségvállalás természetesen a miénk, hiszen minden döntésünknek van következménye. De hibáztatni magunkat továbbra is felesleges.
 



A kísérleti programnak ugyan vége, de az SMA továbbra is szűrhető

2024. január 14.

Több mint egy éven keresztül volt elérhető az újszülöttek ingyenes SMA szűrését végző kutatási mintaprogram, mely 2023. december 31-én ért véget. A program célja az volt, hogy az SMA szűrése hazánkban is bekerüljön a kötelező újszülöttkori szűrővizsgálatok közé, és az érintett kisbabák a lehető leghamarabb megkapják az állam által biztosított génterápiás kezelést. Az SMA-mintaprogram ugyan véget ért, azonban a gyermeket várók nem maradnak szűrési lehetőség nélkül, hiszen van már olyan korszerű genetikai vizsgálat is, amivel akár a fogantatás előtt vagy a várandósság alatt fel lehet mérni a szülőpárnál az SMA kialakulásának kockázatát, így nem kell a születésig, illetve az első tünetek megjelenéséig várni a diagnózisra.

A spinális izomatrófia vagy gerinc eredetű izomsorvadás (angolul Spinal Muscular Atrophy, rövidítve SMA) egy ritka autoszómális recesszíven öröklődő betegség, amit az SMN1 gén hibája okoz, és a betegség kialakulásához az szükséges, hogy a hibás gént mindkét szülő hordozza és a gyermekben együttesen jelenjen meg. A kórkép a gerincvelő mozgató idegsejtjeinek fokozatos pusztulását eredményezi, amelynek következtében egyre fokozódó izomgyengeség, sorvadás alakul ki az izmokban. A leggyakrabban és legelőször érintettek a nyak és a törzs tartását végző izmok, majd a láb és karok azon izmai, amelyek a mozgásért felelnek, végül a bordákhoz kötődő, légzést támogató izmok. 

Ez a betegség nem a fogantatáskor alakul ki a magzatban, hanem a szülőktől öröklődik. A szülők rejtetten hordozzák a hibás gént, de mégis tünetmentesek, mert a hibás kromoszóma mellett a jó kromoszóma biztosítja a megfelelő működést. Igaz, hogy maga a betegség ritka, minden tízezredik gyermek születik SMA-val, de minden harmincötödik ember hordozza a hibás gént. Amennyiben mindkét szülő rejtetten hordozza a génhibát, akkor 25% az esélye annak, hogy gyermekükben kialakul a betegség. Évente körülbelül 12-15 csecsemő jön világra az SMA valamelyik típusával Magyarországon, Európában pedig mintegy 550-600.

Az SMA betegek általában teljesen normálisnak tűnnek születéskor, a tünetek legkorábban csak három és hat hónapos kor között jelentkeznek. A betegség súlyossága szerint négy típust különböztetnek meg a szakemberek. Az 1-es típusba (SMA I) a betegek 60%-a tartozik, a mozgatóidegsejtek már a születés előtt elkezdenek pusztulni, a tünetek náluk három – hat hónapos kor között jelennek meg. A másik három típusba tartozók ugyan jobb életminőséggel élnek, de az ő esetükben is komoly tüneteket okoz a betegség.

Az SMA betegség ma már az SMN2 gént módosító készítményekkel és az SMN1 gént pótló génterápiával kezelhető. A génterápia esetében a genetikai betegség kiváltó okát célozza meg úgy, hogy egy hiányzó vagy hibásan működő gént egy új, megfelelően működő másolattal helyettesít. A génterápiás készítmény tehát a betegség lefolyását lassítja, illetve állítja meg, attól függően, hogy az SMA melyik típusában szenved a beteg, illetve, hogy a kezelés a betegség milyen stádiumában történt. A terápia eredményeként az izomerő és a légzésfunkció fokozódik, illetve csecsemőknél új mozgási mérföldkövek jelenhetnek meg, mint például a fejemelés, forgás, önálló ülés. Ez a terápia már államilag finanszírozott formában elérhető a kis betegek számára 2021 tavasza óta.



A visszafogottság az új trend? Hogyan alakulnak otthonunk színei 2024-ben?

2024. január 13.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha új lakást vásárolunk vagy átalakítjuk a meglévőt, sokszor nehéz eldönteni, milyen színeket válasszunk a falakhoz, a bútorokhoz. Kövessük a trendeket vagy inkább időtálló, klasszikus stílusban gondolkodjunk? Segítünk dönteni! Bemutatjuk 2024 legdivatosabb színeit, és arra is adunk néhány tippet, hogyan varázsoljuk trendivé otthonunkat akár kis költségvetésből is.  

A színek nagyban befolyásolják a hangulatunkat, a komfortérzetünket, a térérzékelésünket, ezért fontos, hogy olyan árnyalatokat válasszunk, amelyek harmonizálnak egymással és kiemelik a helyiség adottságait. De hogyan találjuk meg a tökéletes színpalettát?

2024 színei: a természet ihlette árnyalatok

A színek szabványosításával és trend-előrejelzéssel foglalkozó Pantone Intézet minden évben kiválasztja az év színét, amely meghatározza a divat, a lakberendezés, a grafika és a művészet irányzatait. 2024-ben a választás az úgynevezett Peach Fuzz fantázianévre hallgató színre esett, ami az őszibaracknak egy világosabb árnyalata – ez a természetet, a nyugalmat, a bizalmat és a reményt szimbolizálja. A szervezet szerint „a bársonyos, lágy barackszín mindenre kiterjedő hatása gazdagítja az elmét, a lelket és a testet egyaránt”.

Hozzátették: a meleg és hangulatos színárnyalat kiemeli a másokkal való együttlét iránti vágyakat és az ez által keltett érzéseket. Emellett finoman érzékinek és szívhez szólónak is nevezték a színt.

A Peach Fuzz mellett továbbra is népszerűek lesznek a natúr, bézs árnyalatok és a fehér, amelyeket jól kiegészít a farmerkék és a serkentő narancssárga. A természetes színek közül a fa tónusok kerülnek előtérbe, ebből is a világosabb verziók, például a fehérrel vegyített homokszín.



Fájdalomcsillapítás várandósság alatt

2024. január 13.

A terhesség alatti legkülönfélébb fájdalmak, köztük a fejfájás, a fogfájás vagy a mozgásszervi fájdalmak kezelésében – ha belsőlegesen alkalmazott fájdalomcsillapító gyógyszerekről van szó – továbbra is a paracetamol az elsőként választandó hatóanyag.

Noha a paracetamol készítményei vény nélkül is kaphatók a gyógyszertárban, érdemes a fájdalmas panaszokkal orvoshoz fordulni.

Fotó: 123rf.com

Mit tehetek?

Aki korábban fejfájós volt vagy gyakran fájt a dereka, annak a várandósság alatt is jelentkezhetnek ezek a panaszai. Elsődlegesen törekedni kell arra, hogy gyógyszeres kezelés nélkül enyhüljön a fájdalom. Fejfájás esetén például a friss levegőn tett séta, a relaxálógyakorlatok végzése vagy a jóga javasolható.

Derékfájás vagy egyéb mozgásszervi panaszok kezelésében a gyógytornász szakember által vezetett gyógytorna, masszázs, manuálterápia ajánlható. Sor kerülhet akupunktúrára vagy derékfájásnál medenceszorító öv viselésének előírására. Ezek mellett mindenkinek ügyelnie kell a gerinckímélő életmódra, a helyes testtartásra, naponta többször kell pihennie, és kerülnie kell a tartós egy helyben való állást.

Milyen vény nélkül kapható szereket alkalmazhatok?

Elsőként választandó szerként – kismamáknak – a paracetamol javasolt. Mivel egyszeri adagként 500 mg paracetamol fájdalomcsillapító hatása nem minden esetben elegendő, ahelyett, hogy egyéb típusú fájdalomcsillapító szereket is alkalmaznának a kismamák a paracetamol mellett, inkább a paracetamol dózisának a növelése javasolt. Egyszeri dózisként maximum 1000 mg paracetamol bevétele kismamák esetén is biztonságosnak tekinthető. Az adagok leghamarabb 4 óránként ismételhetők, de a napi maximum 4000 mg paracetamoldózist nem szabad túllépni.

Mit nem alkalmazhatok?

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek a paracetamol mellett egyéb hatóanyagokat is tartalmaznak. Viszont várandósság alatt kerülendők a kombinációs gyógyszerek! Azok a fájdalomcsillapítók például, amelyekben a paracetamol mellett koffein is található, kismamáknak nem javasoltak. A koffein magasabb dózisokban (naponta több mint 200 mg) szedve ugyanis koraszüléshez vezethet, negatívan hathat a gyermek születési súlyára.

A várandósság alatt többféle vény nélkül kapható gyógyszert is kipróbálhat bárki a fejfájása miatt. Acetilszalicilsav, dexketoprofén, diklofenák, ibuprofén, naproxen és metamizol: ezek használata átgondolandó a várandósság alatt. Az acetilszalicilsav alkalmazása a harmadik trimeszterben kifejezetten ellenjavallt, és a terhesség többi szakaszában is csak orvosi javaslatra szedhető. Az acetilszalicilsav ugyanis a kismamáknál, a magzatoknál és az újszülötteknél is vérzéseket válthat ki. Emellett a harmadik trimeszterben alkalmazott hatóanyag a magzati tüdő károsodását és újszülöttkori légzésproblémákat okozhat.

Ibuprofén, diklofenák, naproxen vagy dexketoprofén hatóanyagú patikaszereket szintén nem javasolt alkalmazni. Az acetilszalicilsavnál említett magzati tüdőkárosodás lehetősége a 3. trimeszterben ezeknél a hatóanyagoknál is fennáll. Orvosi javaslatra is általában csak akkor szedhetők az említett hatóanyagok, ha az egyéb fájdalomcsillapítók hatása nem kielégítő.

A metamizol terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre.



A legszuperebb vitaminfeltöltés! Csíráztatás otthon

2024. január 12.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A téli időszakban szervezetünknek nagyobb szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra, mint bármikor. Habár ilyenkor jóval kevesebb a zöldség- és gyümölcskínálat, mégis van egy egyszerű, ám annál hatékonyabb módszer vitaminkészletünk téli feltöltésére: a csírák fogyasztása. Néhány egyszerű tipp, hogyan neveld őket otthon.

A csírák: a természet csodái

A csírák koncentráltan tartalmazzák a fiatal növény kifejlődéséhez szükséges rengeteg vitamint, ásványi anyagot és fontos tápanyagokat, enzimeket, ráadásul szinte „előemésztett” formában, vagyis a szervezetünk számára nagyon könnyen emészthetők és feldolgozhatók. A tápláló csírák ugyanakkor rendkívül kalóriaszegények, hatékonyan beállítják az anyagcserét és elősegítik a méregtelenítést. A csírák csodálatos hatását, az emberi táplálkozásban betöltött egyedülálló szerepét ma már számos kutatás támasztja alá. 

Csírafajták – változatos kínálat már itthon is

A kereskedelemben ma már számos csíraféléből válogathatunk, a kínálatban nemcsak a legnépszerűbb búza-, lucerna-, mungóbab vagy hagymacsíra található meg, hanem a csípős ízű retek, a különleges görögszéna, a pikáns káposzta és ezek kevert változatai is. A hüvelyesek csírái, mint a mungóbab, csicseriborsó, zöldborsó vagy lencse értékes fehérjékkel és rostokkal látják el szervezetünket. Rendkívüli vértisztító, méregtelenítő és emésztésjavító erővel bír a hagyma-, a mustár- és a retekcsíra, ezért (különösen ez utóbbit) mértékkel fogyasszuk (néhány evőkanál).

Az egyik legértékesebb csíra a friss ízű lucerna, magas A, B, C, E, K-vitamin tartalommal és az édeskés búza, amelyet önmagában, mintegy édességként is fogyaszthatunk.



A magnéziumhiány súlyos tünetekkel jelez

2024. január 12.

Fotó: 123rf.comNagyon fontos szerepe van a magnéziumnak, hiszen közel 300 élettani funkcióban vesz részt. Ha nincs elegendő belőle a szervezetünkben, nagyon sok egészségügyi gonddal kell szembenéznünk. A magnézium az egyik alapvető ásványi anyagként aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a vérnyomás szabályozásában is.

A magnézium a fentieken kívül a csontfejlődésben, a csontépítésben, illetve az antioxidáns hatású glutation előállításában is fontos szerepet tölt be. Egyik kiemelt feladata, hogy szabályozza az izom-összehúzódásokat és az idegi impulzusvezetést, de ez az ásványi anyag hozzájárul a megfelelő szívritmushoz is.

Mint minden esetben, amikor a szükségesnél kevesebb van valamely ásványi anyagból a szervezetünkben, szembetűnő jelek és tünetek mutatkoznak, így van ez a magnéziumhiány esetében is. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ezek a tünetek a magnéziumhiányhoz kapcsolódnak, pedig nagyon is szerepe van a kialakulásukban. Ilyen lehet többek között a szorongás, az izomgörcsök vagy az izomrángások. Hasonlóképpen összefüggésbe hozható ez a hiányállapot még a depresszió, a vesekőképződés, illetve a kóros szívműködés kialakulásával is. A magnéziumhiány miatt megemelkedhet a pulzusszám is, és felgyorsulhat a csontritkulás folyamata, sőt még az inzulinrezisztenciával is kapcsolatban állhat.

Az egyik legjellemzőbb tünete a magnéziumhiánynak az állandóan jelenlévő fáradtság. Ha ugyanis kevés magnézium van a szervezetünkben, akkor a sejtek és a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez, és ez bizony hozzájárulhat a krónikus fáradtság megjelenéséhez. Ebben az esetben nem lesz elég energiánk, és még el is hízhatunk, hiszen a kalóriaégetés sem lesz megfelelő a szervezetünkben.



Figyelem és érzelmi intelligencia

2024. január 11.

A figyelem az elsődleges és legfontosabb szűrője mindannak, ami az agyunkhoz eljut. Napjainkban szó szerint, szinte belefulladunk az információkba, így egyre nehezebb megtalálni a lényeget.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Egyik legnagyobb feladatunk lenne, hogy megtanítsuk a gyermekeket a lényeg kiszűrésére, és arra, hogy azt a számukra leghatékonyabb módszerrel megtanulva, vissza is tudják adni.

A legtöbb felnőtt mindent megtesz gyermekéért, és az életben főként az anyák törődnek többet gyermekeikkel. A nők megszerzik egyedül vagy párban, ha tudják az anyagi javakat, nevelik, taníttatják (sport, tánc, zenetanulás, stb.) gyermekeiket. Ez mind rendben is van. Ez a törődés. A törődés édestestvére a figyelem, az odafigyelés. Az a figyelem, amit csak a gyermekünknek adunk az egyik legnagyobb ajándék, amit a gyermeknek adhatunk.

A szerelmes párok a buszon, villamoson egymás mellett ülve mobiloznak és úgy „beszélgetnek”. Valójában saját magukkal vannak elfoglalva, és amit a másik mond, a tudatukig el sem jut. A kijelzőket nézve az otthonokban már nem egymással kommunikálunk, hanem a manipuláló médiai eszközökkel, és a virtuális „barátokkal”.

A nem őszinte és figyelemnélküli nevelés/kommunikáció érzelmileg sérült gyermekek felnövéséhez és így érzelmileg sérült felnőttek kialakulásához vezet, akik valahol gyermek-felnőttek maradnak. Vajon miért van egyre több figyelemzavaros gyermek? Az a gyermek, akire nem figyeltek oda szülei, főleg az anyja, az maga sem fog tudni odafigyelni másokra és önmagára sem, leképezi anyja viselkedésmintáját. Sőt a figyelem mintája transzgenerációsan (következő generációkba) is átöröklődhet.

Az evolúció persze visszaszerzi az elhanyagolt figyelmet. A figyelemzavaros gyerekek, autisták annyi figyelmet kényszerítenek ránk, hogy őszintén bevallva, az sokszor inkább teher, mint boldog gyermeknevelés.



A dohányzás különösen ártalmas a terhesség alatt, legyen az aktív vagy passzív

2024. január 11.

A dohányzás ártalmas – ezt már a gyerekek is tudják. Különösen igaz ez a terhesség alatt, amikor a cigizés nemcsak az anyára, de a fejlődő magzatra nézve is káros hatású.

A passzív dohányzás is ártalmas a magzatra is, nem csak a füstölés.

Talán nem meglepő, hogy a magzat akkor is károsodhat, ha az édesanya egyetlen szál cigarettára sem gyújt rá várandóssága hónapjai alatt, ugyanakkor belélegzi azt a füstöt, amit a környezetében dolgozók a levegőbe juttatnak. A Washingtoni Egyetem kutatói 171 hét és tizenöt év közötti gyermeket vizsgáltak meg, elsősorban fiúkat. Valamennyi gyermek viselkedési zavarokkal küzdött és figyelemzavar-hiperaktivitás (ADHD) szindrómás volt. A gyermekek édesanyjai, összesen 133 anya, három csoportba lettek osztva. Az egyik csoportba azok a nők kerültek, akik a terhességük alatt passzív dohányzásnak voltak kitéve. A második csoportba azokat az anyákat sorolták, akik a terhességük alatt maguk dohányoztak.

A harmadik csoportban lévő anyák sem aktívan, sem passzívan nem dohányoztak a várandósságuk hónapjaiban. A vizsgálat során megállapították, hogy azok a gyerekek, akik az anyaméhben akár aktív, akár passzív dohányzásnak voltak kitéve, több és súlyosabb ADHD-tünetet mutattak, mint a füstmentes gyerektársaik.

A viselkedészavaros gyermekeknél abban a tekintetben nem mutatkozott különbség, hogy az édesanya maga dohányzott a terhessége alatt, vagy „csak” mások füstölésének volt kitéve, mindkettő egyformán ártalmasnak bizonyult.



Vízkereszttől hamvazószerdáig - Varázslatok farsang idején

2024. január 10.

A tavaszvárás Kép: Fernand De Canne / Unsplash lelki varázsával hintett farsang régóta az emberiség ünnepei közé tartozik. A pogánykori népszokásoktól indulva a Saturnália ünnepeken át a mai álarcos bálokig élő hagyomány a sötétebb időszak vidámabbá tételére. A tél kevesebb fényt ad számunkra és ezt a negatív hatást enyhítik a farsangi mulatságok. Tavasszal, mikor az élet újjáéled, szirmukat bontják a virágok, csicseregni kezdenek a madarak és élettel telik meg a táj, akkor a fény újból betölt minket. A farsangi játékok és mulatozás erre irányítja figyelmünket, örömöt és jókedvet hozva, a sötétebb napokban. 

Vízkereszttől hamvazószerdáig

A farsang időszaka vízkereszttől, január 6-ától hamvazószerdáig, a 40 napos nagyböjt kezdetéig tart. A tavaszvárás pogánykori, ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. A téli sötétebb napok kellemesebbé tételét is szolgálták az ünnepségek, no meg persze ilyenkor nem volt annyi munka a paraszti gazdaságokban és a szórakozással mulatták az időt.

Termékenységvarázsló

A tél temetését és bőséges új esztendőt, szimbolizál számos ez idő tájt kialakult népszokás. Például termékenységvarázsló cselekményekkel is kiegészülhet a farsangolás. Ha gazdasszony kukoricát szór a farsangolók lába alá, hogy minél több csirkéje keljen ki, mint ahogy a letaposott kukorica is kikel, úgy bújik minden kiscsibe is a tojásból történjék bármi. Magyarországon a farsangi dramatikus játékok között ismert volt a lakodalmas és a halottas játék is. A telet általában szalmabáb szimbolizálta. Ezt végigvitték a faluban, aztán általában elégették, vagy betemették a hóba, földbe.

Tehát ebben az időszakban érdemes elvégeznünk mindenféle termékenységgel, bőséggel kapcsolatos rítust.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...121122123...623
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.