Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában
2025. március 13.
A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.
Az ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.
A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.
Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben. A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.
A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.
A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.
A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere
2025. március 13.
III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében
Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.
A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.
Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.
De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.
Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.
Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.
Megújult a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épülete
2025. március 12.
Közösségi összefogásnak és állami támogatásnak köszönhetően több mint 40 millió forintos fejlesztés keretében újult meg a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épületének több, egészségügyi szakdolgozók számára fenntartott rekreációs helyisége, valamint közösségi- és betegtere. A Gyermekrehabilitációs-, a Mentálhigiénés-, valamint a Gyermekneurológiai Osztályoknak otthont adó épület dolgozóira jelentős, évente csaknem 15 ezer fős betegforgalom hárul. A munkakörnyezet megújításával a dolgozók számára minőségi rekreációs terek jöhettek létre, ezzel is támogatva őket a magas színvonalú betegellátás biztosításában.
Az egészségügyi dolgozók jóllétére való odafigyelés nélkül magas színvonalú betegellátás csupán elméleti síkon létezhet. A Bethesda Gyermekkórház éppen ezért kezeli a kérdést kiemelt prioritásként, nagy hangsúlyt fektetve a munkahelyi környezet folyamatos fejlesztésére. A kórház elkötelezett amellett, hogy munkavállalóit szakmai fejlődésükön túl jóllétük megőrzésében is támogassa, hiszen dolgozói hogylétük a minőségi betegellátás kulcsa. „Kórházunk dolgozói legértékesebb erőforrásunkat jelentik, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb környezetet biztosítsuk számukra, minden támogatást megadva gyógyító munkájukhoz. Az egészségügy rendkívül megterhelő és kihívásokkal teli terület. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy dolgozóink fizikális és lelki jólléte folyamatos figyelmet kapjon. A gyermekek számára is kizárólag így tudunk magas színvonalú ellátást biztosítani” – hangsúlyozta Dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
A felújítási munkálatok során a közösségi- és betegterek, rendelők mellett az orvosi szobákat is átalakították, illetve megújult az intézmény könyvtárszobája és kerékpártárolója is. A közösségi terek felújítását Moravcsik Éva és Kovács Lia belsőépítészek és csapatuk, valamint a KLUDI, a Lamerrart.com, a Solinfo Group-Kerakoll, az Álom Dizájn Faipari Kft. és az AGC Distribution Hungary Kft. szakemberei probono valósították meg. Mindemellett a Bethesda Gyermekkórház Alapítványának hozzájárulása és a kórház saját forrásai, valamint állami támogatás is rendelkezésre álltak – összesen 40 millió forint értékben. A rekreációs és közösségi helyiségek újragondolása külön hangsúlyt kapott, a tervezés és a kivitelezés a dolgozókkal való folyamatos, aktív párbeszédben zajlott, hogy a munkálatok eredményei biztosan megfeleljenek a munkavállalók igényeinek.
Áttörés a pajzsmirigyrák kezelésében
2025. március 12.
Magyar kutatás új technológia segítségével hozhat gyorsabb, biztonságosabb gyógyulást
Sikerrel zárult a Semmelweis Egyetem munkatársai és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet munkatársai által végzett, több éves kutatás egyes pajzsmirigydaganatok új, minimál-invazív kezelési módszerének kidolgozására. A tanulmány eredményeként hazánkban érhető el a régióban elsőként a vágás (nyitott műtét) nélküli technológia, amely nemcsak a betegek számára biztosít gyorsabb és kevesebb kockázattal járó gyógyulást, hanem a pajzsmirigy működését is megőrzi. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által több mint 167 millió forinttal támogatott kutatás meggyőző eredményeinek köszönhetően az eljárás iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, ami tovább erősíti Magyarország pozícióját az orvosi innovációk nemzetközi színterén. Az alternatív kezelési technológia a magánellátásban és állami finanszírozásban is elérhető a betegek számára. Az új, vágás nélküli eljárás Magyarországot is a pajzsmirigyrák kezelésének élvonalába helyezi. Az első nemzetközi érdeklődők már bejelentkeztek a kezelés elsajátítására oktatás keretében.
Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa, egyetemi docens ismertette: magyar kutatás forradalmasítja a pajzsmirigyrák kezelését minimál-invazív technológiával, a sikerrel zárult nemzetközi jelentőségű kutatással a világ élvonalába kerültünk a pajzsmirigyrák kezelésében. Noha globálisan 2015 óta folynak kutatások a rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésével kapcsolatban, de alig van még szakirodalma, így a több éves magyarországi kutatás adta további értékes adatok újabb komoly mérföldkőnek számítanak. Az új módszer nemcsak a betegek számára kínál kíméletesebb alternatívát, hanem hosszú távon a rákkezelés terén is jelentős áttörést jelenthet. Magyarország ezzel vezető szerepet játszhat az orvosi innovációk területén, különösen a minimál-invazív rákkezelés terén – hangsúlyozta.
A hőkezelési technológiát, a rádiófrekvenciás ablációt (RFA) az elmúlt évek során a Premier Med alkalmazta először és egyedüliként Kelet-Közép-Európában a jóindulatú pajzsmirigy göböknél, és most már a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelésére is sikerrel használják. A módszer lényege, hogy ultrahangon nyomon követve egy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítanák. A beavatkozás után a betegeknek nem szükséges hormonpótló kezelés, jelentősen csökkennek a szövődmények és a felépülés is sokkal gyorsabb. Az egy centimétert meg nem haladó papilláris pajzsmirigyrákoknál vizsgáltuk a kezelés biztonságosságát. Ez a leggyakrabban előforduló elsődleges rosszindulatú pajzsmirigy daganat, ezért létfontosságú a gyors és biztonságos kezelés – mondta.
Kék az éberségért, piros a feltöltődésért
2025. március 11.
Így segíthetnek a színes fények a téli levertség ellen
Valentin-napra is jó program lehet piros fényben játszani
A február sokak számára az év egyik leglehangolóbb hónapja. A rövid nappalok, a hideg idő, a borongós égbolt és legfőképp a természetes fény hiánya hozzájárulhatnak a motiváció csökkenéséhez, a fáradtságérzethez és a szezonális depresszió (SAD) tüneteinek felerősödéséhez. Ilyenkor sokan keresik azokat a módszereket, amelyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot – és az egyik ilyen lehetőség a vörös fény alkalmazása. Amire a hétvégén Budapesten egy különleges Valentin-napi, de messze nemcsak párban játszható játék keretében is alkalom nyílik.
A fény mindig is kulcsszerepet játszott az emberi psziché működésében. A természetes fény hiánya – különösen télen – összefüggésbe hozható a szezonális depresszióval, alvászavarokkal és a motiváció csökkenésével. A különböző fényhullámhosszok más-más hatással vannak az agyműködésre és az érzelmi állapotra: a kék fény fokozhatja az éberséget, míg a vörös fény segíthet a relaxációban. A sárga fény melegséget és nyugalmat sugározhat, míg a zöld fény csökkentheti a stresszt. A fényterápiát ezért gyakran alkalmazzák a depresszió, a szorongás és a stressz kezelésére, mivel segíthet szabályozni az alvásritmust és javítani az érzelmi stabilitást.
Vörös: energizáló vagy nyugtató hatás?
És mi a helyzet a pirossal? A vörös szín az egyik legerősebb érzelmi hatást kiváltó szín, amely stimulálhatja az agyműködést és fokozhatja a vitalitást. Kutatások szerint a vörös szín fokozhatja az éberséget, növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, ezáltal energikusabbá és motiváltabbá teheti az embert. Nem véletlen, hogy a sportpszichológiában is gyakran alkalmazzák a piros színt a teljesítmény fokozására.
A vörös fény nyugtató hatása viszont paradox módon egy másik aspektusból is jelentős: egyes kutatások szerint a vörös fény elősegítheti a melatonin termelését, amely az alvás szabályozásáért felelős hormon, így különösen hasznos lehet azok számára, akik alvászavarokkal vagy stresszel küzdenek, segít feltöltődni. A tudatosan alkalmazott vörös fény így egyszerre nyújthat energizáló és stresszcsökkentő hatást, attól függően, hogy milyen környezetben és milyen időpontban használjuk. A vörös emellett közvetetten növelheti a szerotonin- és dopaminszintet is, amelyek fontosak a jó hangulathoz és a mentális egyensúlyhoz. Erre a felismerésre is alapozva szerez programot az érdeklődőknek a KFC.
Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt
2025. március 11.
6+1 melengető étel a világ minden tájáról
A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.
1. Fondue (Svájc)
A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.
2. Raclette (Franciaország és Svájc)
A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.
3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)
Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.
A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések
2025. március 10.
Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.
A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.
Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.
Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.
Mi történik itthon?
Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.
Központban a mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei
2025. március 10.
Véget ért a 22. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day (SID)
22. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot/Safer Internet Day-t. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek és fiatalok biztonságosabb és felelősségteljesebb internethasználatára. A rendezvény mottója: „Együtt egy jobb internetért!” A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett magyar Safer Internet Center az eseményhez kapcsolódva különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházban. A csaknem száz részt vevő gyereknek hacker-, illetve internetbiztonsági foglalkozással készültek, a szülők és pedagógusok pedig tudatosságnövelő előadásokat hallhattak ismert szakemberektől. A SID-hez kapcsolódó dalszerző pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nap egyik fénypontja volt.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy a szervezet csaknem 30 éve foglalkozik a média és az internet fiatalokra gyakorolt hatásával. „A Gyermekmentőnél nem csak ezen a világnapon, de minden egyes nap teszünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen. Legyen szó gyerekekről, szülőkről vagy technológiai szakemberekről, mindannyiunk felelőssége egy pozitív digitális közösség kialakítása.”
A vendégeket a házigazda Magyar Telekom részéről Gonda Gábor vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes üdvözölte, aki örömét fejezte ki, hogy ennek a fontos eseménynek ismét a Telekom székháza adhat otthont. Megköszönte a szülők, pedagógusok munkáját, amit nap mint nap végeznek a gyerekek biztonsága érdekében.
Előadást tartott dr. Nagy Tamás r. őrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Kiberfelderítési Főosztály Kiberfelderítő Osztály megbízott osztályvezetője. Ebben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával összefüggésben milyen fenyegetések jelennek meg a kiskorúak vonatkozásában, és kiemelte az NGYSZ-szel való együttműködés fontosságát.
Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője a Kék Vonal Lelkisegély-vonal tapasztalatait mutatta be. Elmondása szerint egyre súlyosbodó, komplex problémával keresik meg őket a fiatalok, és egyre több az olyan eset, aminek kapcsán gyermekvédelmi jelzést kell leadniuk.
Mészégető Marcsi, a Telekom családokat segítő platformja, a Hello Szülő főszerkesztője elmondta, hogy az indulásuk óta fontos szerepet szánnak a fiataloknak. „Az Eurostat 2023-as kutatása szerint a fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek alapszintű vagy azt meghaladó digitális készségekkel, mint az idősebb korosztály, van mit tanulnunk tőlük. Ezért figyelni kell rájuk, és meghallani őket!”
Dr. Vápár Zsófia, az NGYSZ Safer Internet Centerének hotline szakértője bemutatta, miért jelent az AI a gyerekekre nézve valódi veszélyt. Gyakorlati tanácsokkal buzdította a szülőket arra, hogy a veszélyek csökkentése érdekében mérsékeljék a gyerekek digitális lábnyomát, törekedjenek arra, hogy ne posztoljanak a gyerekekről, ne osszanak meg személyes adatokat, mert ezek az anyagok alkalmasak arra, hogy az AI szexuális bántalmazást ábrázoló tartalmakat generáljon belőlük.
Frey Krisztián etikus hacker a gyerekprogramok ötletgazdája volt. A fiatalok olyan kérdésekre kaphattak választ, hogy milyen kockázatokat rejt, ha nyílt wifi-hálózatokra csatlakoznak fel, illetve a nyilvános USB-porton keresztüli töltés veszélyeit is bemutatta nekik. A legnagyobb sikert egy flipper zero nevű eszköz aratta a gyerekek körében, amely vezeték nélküli hálózatok tesztelésére alkalmas. A kütyü például arra is jó, hogy a belépőkártyákat be tudja olvasni, de kipróbálták azt is, hogyan lehet vele wifi-hálózatot létrehozni, illetve a készüléken található infrával a Telekom tévéképernyőjét ki-be tudták kapcsolgatni.
Iszonyat: az egyszerű sóval mérgeznek bennünket, és ezt mi hagyjuk?!
2025. március 09.
Biztosan te is találkoztál már efféle írásokkal szerte a neten. Hol a Facebookon, hol mindenféle ostobaságokat összehordó oldalakon futunk bele ebbe a történetbe, ami szerint a só remek eszköze annak, hogy megmérgezzék az emberiséget / magyarságot, függően attól, hogy éppen mennyire nacionalista, vagy globalista a szerző. Ez vajon igaz?
A konyhasó natrium (Na) és klór (Cl) ionokból áll, amelyek ionos kötést alkotnak.
Ez a kötés teszi lehetővé a só kristályos formájának létrejöttét.
Mennyi sót együnk?
A sóban található nátrium fontos az emberi szervezet számára, mivel nélkülözhetetlen a folyadékháztartás, az ideg- és izomműködés szabályozásához.
A sejtterápiás kezelés 3 fő előnye vállfájdalom esetén
2025. március 09.
A váll az egyik legflexibilisebb ízület a testben, amelyben csontok, izmok és más képletek teszik lehetővé az összetett mozgásokat és erőkifejtést. Ugyanakkor az itt létrejövő problémák kezelése gyakran nem könnyű, ezért is fontos hangsúlyozni a modern regeneratív medicina jelentőségét. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája mutatta be a sejtterápiás kezelés lehetőségét.
Regeneratív orvoslással támogatható a szervezet
Nincs jobb gyógyító, mint a saját testünk, ráadásul a természetes módon bekövetkező gyógyulás teljesen biztosan nem árthat. Ezért is olyan izgalmas terület a regeneratív orvoslás, amely egy gyógyszermentes, természetes lehetősége annak, hogy a test öngyógyító képességét a lehető legmagasabb „fokozatra kapcsoljuk”, és akár olyan sérülések, műtétek, egyéb problémák után is gyorsabb legyen a felépülés, amelyek korábban erősen elhúzódtak.
– A regeneratív orvoslás egyik leghatékonyabb eszköze a sejtterápiás kezelés (PRP-kezelés), amely egy optimális megoldás lehet számos vállprobléma terápiájában. A sejtterápiáról fontos tudni, hogy a vérlemezkékben gazdag vérplazmát használja fel – erre utal a PRP megnevezés is (platelet-rich plasma), amelyet ún. centrifugálással lehet kinyerni a saját vérből. Miután tehát vérvétellel kinyerjük a saját vért, azt a megfelelő eljárás után vissza is injektáljuk az érintett testrészbe. A vérlemezkék sok egyéb mellett növekedési faktornak nevezett hormonokat is tartalmaznak, amelyek támogatják a test öngyógyító folyamatait. Vagyis tulajdonképpen arról szó, hogy a természetesen módon is a vérben lévő hasznos anyagok nagyobb koncentrációban és célzottan jutnak vissza oda és akkor, ahol és amikor nagy szükség van rájuk – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája.
Ezért olyan gyakoriak a vállsérülések
A váll a szervezetünk legmozgékonyabb ízülete, és annak érdekében, hogy stabilitása biztosított legyen, a felkarcsont fejével ízesülő lapocka ízületi árkát egy kemény szövetből álló gyűrű veszi körül, az úgynevezett labrum. Ez a porcgyűrű segít a felkarcsont fejét a vállízületi árokban tartani. A porc sérülése vagy túlhasználata nem ritka jelenség, különösen, tenisz- vagy szoftball játékosoknál, és minden olyan sportnál vagy egyéb tevékenységnél, amely azzal jár, hogy hosszú időn keresztül a fej fölé kell emelni a kart. Ugyanakkor balesetben is megsérülhet a labrum, például, ha direkt ütés éri a vállat, ha a kinyújtott karjára vagy a vállára esik valaki. Gyakran előfordul, hogy nem önmagában áll fenn a labrum sérülés, hanem egyéb vállbántalmakkal együtt jelentkezik, mint amilyen a rotátorköpeny-szakadás.
