Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tej

2025. május 02.

Fotó: pavelbalanenko © 123RF.com

II. rész: A tej hőkezelési eljárásai

Mit jelent a pasztörizálás?

A pasztörizálás a kórokozó csírákat hőhatással elpusztító hőkezelési módszer. Nevét a francia vegyész-bakteriológusról, Louis Pasteurről kapta. A tejüzemek jelenleg rövid idejű pasztörizálást alkalmaznak magas hőfokon (15 másodperc 75 °C-on), vagy hosszabb idejű kezelést, viszonylag alacsony hőmérsékleten (nagyjából fél óra 60-62 °Con). Ezzel a módszerrel a baktériumok 99,5%-a elpusztul. Bizonyos élelmiszereket, például a tejet is csak korlátozott ideig, 3–5 napig lehet eltartani, 6 °C-nál nem melegebb hőmérsékleten. A pasztörizálás során a tejnek az emberi táplálkozás szempontjából fontos összetevői és tulajdonságai nem károsodnak és nem semmisülnek meg.

Mi az UHT technológia?

Ultra High Temperature Treated, vagyis ultramagas hőfokon történő hőkezelési módszer, amit ultrapasztőrözésnek is neveznek. A tejet nagyon rövid időre (2–3 másodpercre) felhevítik nagyjából 135-137 °C-ra. Ezután gyorsan lehűtik és aszeptikus környezetben aszeptikus csomagolásba töltik. Így az összes mikroorganizmus elpusztul, és a tej szobahőmérsékleten akár 3–6 hónapig is eltartható. Más, aszeptikus módszerrel kezelt élelmiszerek akár 24 hónapig is eltarthatók.

Mi a homogenizálás?

A homogenizálás folyamata során a tejet nagy nyomással átpréselik egy kis résen. Így a tejzsír kis elemekre törik össze, emulgeált állapotban marad meg a tejben és nem jön fel a felszínre. A tej homogenizálásának célja, hogy azt azok is könnyebben megemészthessék, akik bél- és emésztőrendszeri problémákkal küzdenek.

Mi az aszeptikus technológia?

Az aszeptikus technológia a XX. század forradalmi találmánya. Ezért a találmányért kapta meg a Tetra Pak 1989-ben az élelmiszeripari technológia területén az utóbbi ötven év legjelentősebb tudományos felfedezésének járó díjat. 1996-ban az amerikai elnökhelyettes, Al Gore a Tetra Brik Aseptic csomagolásának – amely a világ legelterjedtebb kartoncsomagolása – az Aszeptikus Csomagolás Folyamatos Fejlődéséért díjat adományozta. Az aszeptikus csomagolásba töltött élelmiszereket szobahőmérsékleten lehet tárolni (feleslegessé válik a szállítás, a rakodás és a raktározás során a költséges hűtés), ráadásul sokkal tovább eltarthatók, mint a pasztőrözött termékek. Az élelmiszereket – az UHT-kezelést követően – légmentesen zárt, aszeptikus gyártósorokon töltik a steril dobozokba! Ez az eljárás megbízhatóan elpusztítja a kórokozó baktériumokat és azok csíráit, de az élelmiszer tápértéke, minősége és íze megmarad.



A tej

2025. május 01.

Fotó: freepik

I. rész: A tej, mint megbízható kalciumforrás

A magyarok átlagosan 67,5 liter, naponta 1,8 dl tejet isznak (2010. évi adat), kevesebb mint felét a szakértők által javasolt napi félliteres mennyiségnek.

Az emberi szervezet legkönnyebben a tehéntejből jut kalciumhoz, mert a fehérje, a kalcium, a D-vitamin, a foszfor, a tejzsír és a tejcukor csak a tejben található meg együtt, a megfelelő arányban.

A tej az egyik legfontosabb alapélelmiszer, s az emberi szervezet elsődleges kalciumforrása.

Sajnos számos, tejhez kapcsolódó tévhit van a köztudatban, holott a tej jótékony hatással van az egészségre, gyermekkorban pedig különösen fontos pillére az egészséges táplálkozásnak. Könnyen és jól emészthető táplálékról van szó, mely túlnyomórészt egészséges zsírokat tartalmaz, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy fogyasztás előtt szükséges és fontos a hőkezelés.



Hajklimax: a változókori hajhullás nem betegség, csak figyelmeztetés

2025. május 01.

A hajunk a testünk tükre. A változókor sok testi és lelki változással jár, amelyekből az egyik legszembetűnőbb a hajhullás. Hogy mi áll a hátterében, mit tehetünk ellene, és hogyan kezeljük, arra Dr. Lieber Andrea orvos- természetgyógyász-kozmetikus ad praktikus tanácsokat.

Fotó: freepik1. A hormonális egyensúly felborulása, különösen az ösztrogénszint csökkenése, közvetlenül hat a haj növekedési ciklusára. Az ösztrogén segít fenntartani a haj sűrűségét, így annak hiánya a haj ritkulásához és gyengüléséhez vezethet, amely a változókor alapvető tünete.

2. A változókorral járó hormonális ingadozások fokozhatják a stresszt, ami növeli a kortizol-szintet a szervezetben. A magas kortizolszint is hozzájárulhat a hajhulláshoz, mivel befolyásolja a haj növekedési ciklusát, lerövidíti a növekedési fázist, ezzel elősegítve a hajszálak idő előtti kihullását.

3.Bár a hajhullás gyakran a változókor velejárója, nem mindig ez az elsődleges ok. Számos más tényező is okozhatja, például tápanyaghiány, keringési probléma vagy stressz. Ezért érdemes alaposan kivizsgálni a problémát.

4. A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen. Fogyasszunk olajos magvakat (dió, mandula, lenmag), leveles zöldségeket (spenót, articsóka), zsíros halakat (lazac, makréla) és kollagénben gazdag ételeket.

5. Az egészséges ételek mellett a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek is segítenek. A szelén és a cink támogatják a hajhagymák működését, a vas és a réz segítik az oxigénszállítást a fejbőrben. A D-vitamin a haj növekedési ciklusát támogatja, az Omega-3 és az Omega-7 hidratálják a fejbőrt és csökkentik a gyulladást.

6. A hajápolási rutin a változókorban kiemelten fontos. Kerüljük az agresszív samponokat, válasszunk hajerősítő formulákat, természetes összetevőkkel. Érdemes olyan, kifejezetten változókori hajhullásra kifejlesztett hajápoló termékcsaládot használni, amelyben sampon, balzsam, étrend-kiegészítő tabletta és szérum is található. Ez utóbbi a problémásabb területeket bemasszírozva fejti ki hatását. De ne mossuk túl gyakran a hajat, hogy megőrizzük természetes védőrétegét.



Az intim területeken kínzó ekcéma is kezelhető

2025. április 30.

A nemi szervek környékén kialakuló viszketés, gyulladás sokakban a szexuális úton terjedő betegségek gyanúját veti fel, holott nem ritkán ekcéma okozza a kellemetlen tüneteket. Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus azzal a jó hírrel szolgált, hogy bár az ekcéma krónikus bőrbetegség, de a kínzó viszketés enyhíthető, a gyulladás kezelhető.

Fotó: pikisuperstar | freepikA külső nemi szerveken jellemző a kontakt ekcéma

Az ekcéma (dermatitis) a leggyakoribb, gyulladással, szárazsággal és viszkető érzéssel járó bőrbetegség, ami testszerte bárhol megjelenhet, és bár leggyakrabban a végtagokat érinti, az intim területek bőrfelületein is kialakulhatnak a vöröses, fénylő, viszkető foltok. Az ekcémának több típusa van, de jellemzően nem mindegyik érintheti az intim testtájakat.
Az atópiás dermatitisz például általában gyerekkorban kezdődik, és tipikus megjelenési formája a száraz, kipirosodott bőr, ami viszket és gyakran be is repedezik, az akut tenyér-talpi ekcéma, vagyis a dyshidroticus ekcéma pedig a kezeken, ujjakon, lábfejen, talpon jelenik meg és típusos tünetekkel jár.
A külső nemi szerveken leginkább a kontakt ekcéma okozhat kínzó tüneteket. Az allergiás kontakt dermatitisz akkor alakul ki, ha a páciens bőre kontaktusba, kapcsolatba kerül egy olyan anyaggal, ami allergiát vált ki nála. Ez bármi lehet, gyakran valamilyen fém, virág, háztartási anyag, festék, intim területeknél gyakran ilyenek az illatosított mosakodószerek, szappanok, tusfürdők. Az így kialakult ekcémás tünetek (kivörösödő bőr, erős viszketés, duzzanat, hólyagocskák, amelyek kifakadhatnak, váladékozhatnak) nem azonnal, hanem akár napokkal később jelennek meg. Ha a tünetek, főként a duzzanat és a pirosság közvetlenül az allergénnek való érintkezés kapcsán jelennek meg, akkor csalánkiütésről lehet szó.

Így lehet kezelhető az intim részeken kialakult ekcéma

– Az ekcéma kezelésének alapja a bőr folyamatos hidratálása, az elveszített zsírok, lipidek pótlása, amely tünetmentes állapotban is fontos. A helyi gyulladáscsökkentő készítmények viszonylag rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami gyors és jelentős megkönnyebbülést jelent a páciensnek. A tünetek enyhülésekor úgynevezett immunmoduláló helyi krémekkel, kenőcsökkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. A szakszerűn alkalmazott immunmoduláló szerek úgy akadályozzák meg a gyulladásos folyamatok kialakulását, hogy közben nem károsítják a bőr szerkezetét. Személyre szabottan más kiegészítő kezelések is szóba jöhetnek, mint bizonyos viszketéscsillapító szerek, gyógyszeres kezelés – hangsúlyozza dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus.
Bőrgyógyász szakorvos javaslatára ajánlott utána járni az esetleges provokáló tényezőknek is, kontakt ekcéma esetén elsősorban a tisztálkodószereknek, a fehérnemű anyagának. A bőrszárazságra hajlamos személyeknek eleve ajánlatos illat- és színezőanyagmentes mosdótermékeket és pamut fehérneműt viselni. Emellett nem szabad megfeledkezni a stresszről sem, mint önálló rizikófaktorról, és azt is tudni kell, hogy sok esetben a gondos kivizsgálás során sem lehet a tünetekért felelős tényezőt kimutatni, a kezelés azonban ekkor is elengedhetetlen.



Elhízással küzdőknek nagy segítség a mozgásterápia a fogyáshoz

2025. április 30.

Fotó: rawpixel | freepik

A fogyás egyik közismerten leghatékonyabb eszköze a megfelelő táplálkozási rendszert kiegészítő rendszeres mozgás. Azonban, aki túlsúlyos vagy elhízott, pontosan tudja, hogy nem könnyű megváltoztatni a korábbi ülő életmódot, különösen, ha társbetegségek is jelen vannak, és akár a saját testsúlyt mozgatni is nagy feladat. Mészáros Marcell, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, személyi edző arról beszélt, hogyan lehet otthon elkezdeni egy mozgásprogramot és mikor, kinek ajánlott a szakértői irányítás.

Általános ajánlások felnőtteknek

Az átlagosnak tekinthető felnőtteknek szükséges mozgásmennyiségre vonatkozó nemzetközi ajánlások ma már egyre szélesebb körben ismertek. Ez az alábbi heti mennyiségeket tartalmazza:
– 150 perc közepes intenzitású kardiómozgás (például intenzív gyaloglás),
– vagy 75 perc magas intenzitású kardiómozgás (például futás),
– plusz legalább 2 alkalom izomerősítő (rezisztencia) edzés súlyokkal vagy saját testsúllyal, kiegészítve nyújtó gyakorlatokkal.
Aki fogyási céllal mozog, annak szüksége van mindkét típusú aktivitásra, hiszen a legalább 30 percig végzett aerob mozgás fokozza az energiafelhasználást, az izomerősítő tréning pedig segít fenntartani az izmok mennyiségét és erejét, miközben megfelelő étrend mellett, kalóriadeficittel a fogyás csökkenti a testsúlyt.
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a mozgásnak korántsem csak fizikai hatásai vannak, sőt akár abban is segít, hogy az érintettek védelmet nyerjenek a testsúlyuk miatt érzett megbélyegzés ellen. Az pedig szintén fontos mentális trükk lehet azoknak, akik tartanak a mozgástól, hogy a tréning során próbálják meg elválasztani a fogyási célt a test mozgatásától, és csak az utóbbira fókuszáljanak. Így sokkal élvezetesebbnek érezhetik a fizikai aktivitást.

Hogyan kezdjenek el mozogni az elhízással küzdő személyek?

A legfontosabb, hogy ha nem csupán néhány kiló testsúlyfeleslegről, hanem valódi elhízásról van szó, a korábban nem mozgók vegyenek részt egy kivizsgáláson, mielőtt megváltoztatják az életmódjukat. Erre optimális lehet egy életmód orvosi fizikai állapotfelmérés. Ezek után az általános tanácsok az alábbiak:
– Kezdjünk lassan: mivel a kutatások szerint már a legkisebb aktivitás is csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, nem szabad és sokszor nem is lehet óriási elánnal belevágni. Eleinte már 10 perces mozgás is elég lehet.
– Igazodjunk az állapothoz: az elhízással élőknek nem szabad túl intenzív mozgásokkal kezdeni az új életmódot. Mindig az adott állapothoz, fittségi szinthez kell alkalmazkodni. Ha nem megy a gyors gyaloglás, legyen lassú! Így lesz ideje a szervezetnek adaptálódni.
– Találjunk otthoni kihívásokat: a mozgásra mindenhol lehet találni alkalmat, próbáljunk lépcsőzni, kertészkedni, intenzív házimunkát végezni, kutyát sétáltatni. Aki szereti, táncoljon a kedvenc dalaira, de ne hajtsa túl magát!



10 tipp, hogy boldog légy!

2025. április 29.

A boldogságot legtöbbször valamilyen nagy változástól, külső tényezőtől, nem várt örömforrástól várjuk. Pedig az életben számos olyan dolog van, mely képes boldoggá tenni minket. Ezek nagy része pedig már most is része a mindennapjainknak - vagy könnyen azzá tehető - csak fel kell azt ismernünk, és megtanulnunk értékelni. Fedezd fel az élet mindennapi örömforrásait, és élvezd őket! Ne feledd, a boldogság elsősorban döntés kérdése.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.1. Reggeli kényeztetés

Egy finom kávé vagy tea reggel csodákra képes.
Nem csak a testünket, hanem a lelkünket is feltölti energiával.
Engedd, hogy magával ragadjon ez az élmény. Tedd a mindennapjait részévé ezt az örömteli rituálét.
Kényeztesd magad!

2. Megjelenés

A megjelenés megtervezése számos nő számára jelent kihívást, miközben mások örömmel vetik bele magukat a feladatba.
Nézd át a ruhatáradat, válogass össze újabb és újabb darabokat, tanuld meg kombinálni őket.
Tanulmányozz divatblogokat, meríts belőlük inspirációt. Találd meg a számodra megfelelő stílus és színvilágot. Tervezd meg a megjelenésedet, leld örömödet egy-egy jól sikerült kompozícióban. Tapasztalataidat oszd meg másokkal is.

3. Esztétika

Nem csupán saját magunk, hanem a környezetünk díszítésében is örömünket lelhetjük. Nem csak a folyamat maga, hanem a végeredmény is szemet, és lelket gyönyörködtethető lehet.
Szép környezetben pedig a munka és a pihenés is sokkal jobban esik.
Ne sajnáljuk hát az időt rá! Ha utána olvasunk, kis fantáziával akár pénztárcabarát módon is újjávarázsolhatjuk a környezetünket. Leld benne örömöd!

4. Gasztronómia

A finom ízek, a jóízű beszélgetések, a társaságban elfogyasztott ételek, egy-egy új étterem, vagy kultúra konyhájába való betekintés mindig izgalmas és élvezetes időtöltést jelentenek.
Adózz a testi örömök ezen fajtájának időnként, fedezz fel új ételeket, recepteket, tapasztalj meg új élményeket, és oszd meg őket azokkal, akik közel állnak a szívedhez.
Ne feledd, a minőségi ételek nem csupán a testedet, hanem a lelkedet is táplálják!



Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Fotó: ArvaliComAz allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.



Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?

  • A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
  • Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
  • Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
  • A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
  • Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.

Fotó: rawpixel © 123RF.comMi a puffadás? Miért puffadunk?

  • A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
  • Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
  • A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
  • Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.

Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:

  • a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
  • extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
  • az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
  • fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)


Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Fotó: studiograndouest © 123RF.comMiért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.



Ismét álhírgyártó csalók élnek vissza Prof. Dr. Karikó Katalin nevével az interneten

2025. április 27.

Ismételten hamis hírek és álinterjúk jelentek meg, amelyekben a csalók „általános orvos”-ként és az emésztőrendszeri betegségek „szakértője”-ként hivatkoznak Prof. Dr. Karikó Katalinra, aminek nincs semmiféle jogalapja. A sosem volt „interjúkhoz” meghamisított fotók változatait használták fel az álhírgyártók.

PFotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetemrof. Dr. Karikó Katalin az alábbi tájékoztatást adta:

Hangsúlyozom: nem nyilatkoztam „a székrekedés veszélyei”-ről, nem adtam a nevemet az ezt tárgyaló állítólagos interjúhoz. Ez az újabban terjedő hírverés ugyanúgy a valótlan állítások közé tartozik, mint azok a korábbi reklámok, amelyekben – többek között – a körömgomba elleni készítményt vagy az ízületi és gerincfájdalmak elleni módszert és kapszulát hirdették a nevemmel és képmásommal visszaélve.

Újólag arra figyelmeztetem a jóhiszemű embereket, hogy ne higgyenek az efféle híreknek és interjúknak.

Az álhírgyártóknak és a csaláson alapuló szövegek, hamis fotók terjesztőinek a magatartása sérti polgári és személyiségi jogaimat. Ezek a médiamegjelenések egyrészt visszaélnek személyes adataimmal, másrészt tisztességtelenek, mert megtévesztik azokat az embereket, akik a betegségük miatt fogékonyak minden információra, különösen azokra, amelyekről azt állítják, hogy tőlem származnak.

A médiafogyasztó emberek figyelmébe ajánlom a „fake news”, vagyis a „kamu hírek” terjedése ellen küzdő nyelvészek javaslatát: mindig fokozott óvatossággal, körültekintően olvassanak és tájékozódjanak, mert az álhírekben el vannak rejtve olyan megfogalmazások, kifejezések, melyek az állítások valótlanságára utalnak.

Fontosnak tartom, hogy az olvasottakat mindig alaposan mérlegeljék, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.

Őszintén remélem, hogy az illetékes szerkesztőségek, hivatalok és hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket, azaz megtisztítják közösségi és egyéb médiafelületeiket a hamis hírektől, álinterjúktól.

Ismételten hangsúlyozom: a nevemet soha nem adtam és a jövőben sem adom semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...121314...608
hírek, aktualitások

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.

Tízből nyolc magyar felnőttnek már nincs meg az összes foga

2025. június 20.

Modern fogpótlási megoldások segíthetnek legyőzni a szégyenérzetet

A magyar lakosság az utolsó helyen áll az Európai Unióban a természetes fogakkal rendelkezők arányát tekintve. Míg az uniós átlag 41%, addig itthon mindössze az emberek kevesebb mint ötödének van meg az összes foga – derül ki az Eurobarometer adataiból. A magyarok elsősorban váratlan kiadásokra (60%), autóra, lakásra (37%) vagy utazásra tesznek félre, a fogaik állapotának rendezése nem szerepel a leggyakoribb megtakarítási célok között. Pedig a foghiány nemcsak esztétikai probléma, a rágási képesség elvesztésével, egyéb testi tünetekkel, az arckifejezés torzulásával és nem utolsósorban lelki nehézségekkel is jár. Az érintettek nagy része képes lenne beruházni minőségi fogpótlásra, mégsem teszi, részben a kivehető fogsorhoz kapcsolódó negatív sztereotípiák, részben a félelem miatt. Pedig a modern fogpótlási technológiák már csaknem fájdalommentesek, és jóval többet tudnak, mint azt a legtöbben gondolnák.

Hetente mintegy 400 ember érdeklődik Magyarország első, kizárólag protézisrögzítésre és műfogsorkészítésre specializálódott szakértőitől arról, „hogyan nyerhetné vissza a rágási képességét.” Legtöbbjük részben vagy már teljesen elveszítette a fogazatát.

„A fogak hiánya túlmutat a rágási nehézségeken. Az állkapocs stabilitása, a fogak összeszorítása hozzájárul a test izmainak összehangolt működéséhez, segíti az erőkifejtést. Fogak nélkül ez a képesség megszűnik. A megváltozott arcberendezés rombolhatja az önértékelést is. Azonban a szégyenérzet és a fogászati beavatkozástól való félelem – főként a korábbi negatív tapasztalatok, esetleges traumák miatt – tovább nehezíti a helyzetet” – magyarázza dr. Szabó László, fogszakorvos, protézisrögzítés-szakértő.

Még élnek az előítéletek a kivehető fogsorról

„Amikor az ember elveszíti az utolsó fogait, az pszichésen is nagy megterhelést jelent az emberek számára. Egy gondos fogorvos igyekszik a műfogsorhoz kapcsolódó pszichés problémákat is megoldani. A páciensek egyik része teljesen elzárkózik a kivehető fogsor lehetőségétől, másoknál ez nem okoz problémát, de nyilván a pénztárca is dönt. Mi elsősorban azokat szólítjuk meg, akik érzik, hogy a fogazatuk állapota már kritikus, és félő, hogy elveszítik a megmaradt fogaikat is. Ezek az emberek jellemzően már rendelkeznek valamilyen fogpótlással, amely instabillá vált, fájdalmat okoz, vagy már alig tudnak vele rágni. Sokan közülük a néhány megmaradt saját foggal próbálnak boldogulni, de tisztában vannak vele, hogy eljön az a pont, amikor valamilyen megoldást kell találniuk” – mondja a fogszakorvos.A fogorvoslás napjainkban főképp a nagy, komoly, implantációs műtétekkel járó beavatkozásokra és a rögzített pótlásokra fókuszál. Az egyetemi oktatásban is ezen van a hangsúly. A kivehető fogsorok készítésének presztízse alacsonyabb, pedig a rögzített, kivehető fogsorok készítése egyedi szaktudást igényel, mind a fogorvos, mind a fogtechnikai laboratórium oldaláról. Ma már rendelkezésre állnak olyan innovatív technológiák, amelyekkel valóban jó minőségű pótlást lehet készíteni.

„Az embereket sok esetben riasztja a kivehető protézis fogalma a hozzá kapcsolódó előítéletek miatt. Pedig egy korszerű, minőségi kivehető fogsor már régen meghaladta azt a képet, amikor a fogsor éjszaka egy pohárban van az éjjeliszekrényen. Mindössze a reggeli és az esti tisztítás idejére szükséges eltávolítani, és alvás közben is viselhető. Természetesen igényel bizonyos kompromisszumokat a mindennapokban ez a megoldás is, de a páciensek beszámolója szerint akár diót is lehet vele ropogtatni” – hangsúlyozza dr. Szabó László.