Ismét álhírgyártó csalók élnek vissza Prof. Dr. Karikó Katalin nevével az interneten

2025. április 27.

Ismételten hamis hírek és álinterjúk jelentek meg, amelyekben a csalók „általános orvos”-ként és az emésztőrendszeri betegségek „szakértője”-ként hivatkoznak Prof. Dr. Karikó Katalinra, aminek nincs semmiféle jogalapja. A sosem volt „interjúkhoz” meghamisított fotók változatait használták fel az álhírgyártók.

Prof. Dr. Karikó Katalin az alábbi tájékoztatást adta:

Hangsúlyozom: nem nyilatkoztam „a székrekedés veszélyei”-ről, nem adtam a nevemet az ezt tárgyaló állítólagos interjúhoz. Ez az újabban terjedő hírverés ugyanúgy a valótlan állítások közé tartozik, mint azok a korábbi reklámok, amelyekben – többek között – a körömgomba elleni készítményt vagy az ízületi és gerincfájdalmak elleni módszert és kapszulát hirdették a nevemmel és képmásommal visszaélve.

Újólag arra figyelmeztetem a jóhiszemű embereket, hogy ne higgyenek az efféle híreknek és interjúknak.

Az álhírgyártóknak és a csaláson alapuló szövegek, hamis fotók terjesztőinek a magatartása sérti polgári és személyiségi jogaimat. Ezek a médiamegjelenések egyrészt visszaélnek személyes adataimmal, másrészt tisztességtelenek, mert megtévesztik azokat az embereket, akik a betegségük miatt fogékonyak minden információra, különösen azokra, amelyekről azt állítják, hogy tőlem származnak.

A médiafogyasztó emberek figyelmébe ajánlom a „fake news”, vagyis a „kamu hírek” terjedése ellen küzdő nyelvészek javaslatát: mindig fokozott óvatossággal, körültekintően olvassanak és tájékozódjanak, mert az álhírekben el vannak rejtve olyan megfogalmazások, kifejezések, melyek az állítások valótlanságára utalnak.

Fontosnak tartom, hogy az olvasottakat mindig alaposan mérlegeljék, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.

Őszintén remélem, hogy az illetékes szerkesztőségek, hivatalok és hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket, azaz megtisztítják közösségi és egyéb médiafelületeiket a hamis hírektől, álinterjúktól.

Ismételten hangsúlyozom: a nevemet soha nem adtam és a jövőben sem adom semmiféle termék, gyógyhatásúnak feltüntetett készítmény reklámjához.

Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető

2025. április 27.

Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.

A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.

Trendek, melyek formálták az életmódváltást

2025. április 26.

A fogyókúrás piac 10 éves története

Az elmúlt évtized fogyókúrás trendjei valóban izgalmas változásokat hoztak az egészségtudatos életmód terén. Az egyes évek kulcsszavai jól bemutatják, hogy a fókuszpontok hogyan változtak a fogyasztói igények és a tudományos eredmények hatására. A „tiszta étkezéstől” kezdve a mikrobiomot célzó diétákig minden trend valamilyen új perspektívát adott az életmódváltáshoz és fogyáshoz.

Tomán Szabina 10 éve indult útjára saját életmódprogramját. Ez idő alatt több, mint 20 000 nő fogyott le módszerével. Mindeközben a piacon évről évre váltották egymást a fogyókúrás trendek és divatdiéták. Nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen trendek és tudományos irányvonalak formálták a fogyasztói szokásokat:

2014 – „Clean Eating” (Tiszta étkezés)
A tiszta étkezés mozgalma ekkor kezdett igazán elterjedni, az emberek egyre jobban figyeltek az adalékanyagoktól és feldolgozott élelmiszerektől mentes táplálkozásra.

2015 – „Low Carb & Paleo”
A szénhidrátcsökkentett étrendek népszerűsége csúcsra járt, különösen a paleo diéta, amely a természetes, ősi táplálkozásra összpontosított.

2016 – „Gluténmentes és laktózmentes étrend”
Nemcsak az allergiások és érzékenyek körében, hanem a fogyókúrázók és egészségtudatos emberek között is elterjedtek ezek a diéták.

2017 – „Ketogén diéta”
A keto diéta robbanásszerűen nőtt, köszönhetően a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrend előnyeinek, például a gyors fogyásnak és az energiaszint növekedésének.

2018 – „Időszakos böjt (Intermittent Fasting, IF)”
Az időszakos böjtölés egyre népszerűbb lett, hiszen nemcsak fogyókúrás módszerként, hanem egészségmegőrző stratégiaként is ismertté vált.

2019 – „Növényi alapú táplálkozás”
Teret hódított magának a vegán és flexitáriánus étrend, különösen a fenntarthatóság és az egészség jegyében.

2020 – „Immunerősítő táplálkozás”
A világjárvány hatására mindenki az immunrendszer erősítésére fókuszált, így a fogyókúrás termékeknél is előtérbe kerültek a vitaminokkal, antioxidánsokkal dúsított megoldások.

A csúcstechnológiás térdprotézisműtét csak a kezdet

2025. április 26.

Elindult a robotasszisztált sebészet a Budai Egészségközpontban

Lényegesen kevesebb fájdalmat, alacsonyabb szövődmény-kockázatot és még nagyobb betegelégedettséget biztosíthat a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása a protézissebészetben. Az ultramodern robotrendszerek nemcsak az ízületi kopások műtéti kezelését képesek forradalmasítani a Budai Egészségközpont specialistái szerint, hamarosan nagy változást hozhatnak az ortopédsebészet egyéb területein is.

Az ízületi kopások kezelésének felépítése egy lépcsőzetes rendszer szerint történik, amelynek az utolsó állomása a protézisműtét. Mindig a legkevésbé drasztikus, de még hatékony megoldással indít a terápia során az ortopéd szakorvos, majd, ha már a gyógyszer, az injekció, a fiziko- és a lökéshullámterápia sem hoz enyhülést a panaszok kapcsán, akkor szóba kerül a sebészi beavatkozás, azaz a protézisbeültetés.

A legjobb eredmény ilyenkor úgy érhető el, ha olyan implantátumot kap a beteg, ami a saját anatómiájához, élettani mozgástengelyéhez a leginkább közelít. Értelemszerűen minél jobban hasonlít a műtét utáni állapot a korábbi ízületi működéshez, mozgásszabadsághoz, és minél kevesebb panasz jelentkezik a későbbiekben, a beteg annál elégedettebb.

Magas műtétszám Jelenleg körülbelül 12-15 ezer csípőprotézis-, és 8 ezer térdprotézisműtétet végeznek évente hazánkban. A magas szám főbb okai: a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az idősödő társadalom.

„Mintha ez eredeti, egészséges ízületét kapná vissza”

Az egyik legjelentősebb ortopédsebészeti múltú magánegészségügyi intézményben, a Budai Egészségközpontban első lépésként térdprotézis beültetésnél alkalmazzák a robottechnológiát.

A gyermekláncfű szedése, fajtái és tárolása

2025. április 25.

Gyermekláncfű szedése

A gyermekláncfű levelei tavasszal (április-május), a virágok teljes kifejlődése előtt szedendők. (Májusi telihold idején a legalkalmasabb a leveleit szárítás céljára gyűjteni)

Ha levelei árnyékos helyen nőnek, akkor kevésbé lesz keserű, még a zsenge levelek is kevésbé keserűek. (A levél közepén található fehér vastagabb erezetet ne használjuk fel, mert az a legkeserűbb) Kesernyés ízét „halványítással – etiolálás” – fényhiányos körülmények – enyhíthetjük. (Homokot vagy földet a növény szára köré kell rakni, s ezzel segítjük elő, hogy magától induljon a fény irányába. –  Ha késő ősszel földet halmozunk a levelek köré (levelek hegye áll ki a földből), akkor a leveleket „halványabbá” teszi, védi is és a téli  hónapokban is lesz friss salátának való levél)

Csak a kövér földön termő gyermekláncfű leveleit kell szedni. A gyökér, mely szintén fehér tejnedvet tartalmaz és keserű ízű, késő ősszel szedendő és gondosan megszárítandó. (Gyökerének gyűjtése a júliusi újhold ideje az ideális –  vonzzák a földigilisztát)

A levéltelen gyermekláncfű gyökeret legjobb szeptember-októberben gyűjteni, mert akkor tartalmazza a legtöbb keserű anyagot. A kiásott gyökeret megtisztítjuk a földtől és a levelektől, felhasítjuk és több napon át a levegőn, padláson megszárítjuk (4-5 ujjnyi vastag rétegben).

Ha nagyjából megszáradt, akkor meleg helyen még utána szárítjuk, mert különben könnyen megeszik a rovarok. Száradás alatt a gyökér nagyon összezsugorodik, súlyának egynegyed részére, tehát 4 kg friss gyökérből lesz 1 kg száraz gyökér; ránczos, kemény, rideg és törékeny lesz, kívül feketésbarna színűvé válik.

A leveles gyermekláncfű gyökeret korán tavasszal, még virágzás előtt kell szedni. A legelőn és réten termő gyermekláncfű gyökere rendesen vékony szokott lenni, ellenben a kertben s a mélyen megmunkált kövér földön termőé jóval vastagabb, azért a kertben káros gyom gyanánt előforduló pitypangot értékesíthetjük, ha gyökerestől kiszedjük, megtisztítjuk a földtől és a padláson megszárítjuk.

Leginkább az idősebb töveket kell kiszedni, mert azok gyökere vastagabb, mint az ezidei magról kikelteké. Ha a pitypanggyökér teljesen megszáradt, akkor zsákba tömjük és lehetőleg hamar elszállítjuk, nehogy a rovarrágástól kárt szenvedjen. Gyökeréből származó tejnedv a népi gyógyászatban a görögök óta szeplők, májfoltok, szembetegségek gyógyszere. „Az vénasszonyok, ha orcájokat a vizével mossák, az aggszínt, sömörgést elvészi” Mélius Juhász Péter

Ha nincs tünet, nincs betegség?

2025. április 25.

A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet

Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.

Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.

A tünetek

A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.

A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.

Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?

2025. április 23.

A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.

A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.

Amikor a Lyme-kór a szívet támadja

A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.

A Lyme-karditisz tünetei:

• Szívdobogásérzés (palpitáció)
• Mellkasi fájdalom
• Szédülés vagy ájulás
• Légszomj
• Fáradtság

Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.