A vaspótlás lépcsőfokai
2023. november 25.
Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Melyek a vaspótlás lépcsőfokai?Második lépcsőfok: étrend-kiegészítők
A vaspótlás második fokán az étrend-kiegészítők alkalmazása áll. Ezeket be lehet szerezni vény nélkül a gyógyszertárakban, drogériákban, bioboltokban stb. Jellemzően nem tartalmaznak olyan nagy mennyiségű vasat, mint a receptre kapható készítmények. Felnőtteknek büntetlenül lehet szedni őket, de gyerekeknek nem, mert a túltelítődés lehetősége áll fenn. Fontos, hogy lehetőleg C-vitaminnal és folsavval együtt kell használni (vagy választani olyan terméket, melyben mindegyik megtalálható). Valamint a magnézium, a kalcium és a vas bevétele között minimum 2 órát kell hagyni!
Harmadik lépcsőfok: vényre kapható gyógyszerek
Ha a vashiány nagyobb mértékű, úgy receptre kapható készítményre is szükség lehet. Ehhez fontos, hogy a kezelőorvos ismerje a laboreredményeket és az egyéb betegségeket, hiszen a dózist és a kezelés időtartamát csakis ezek tudatában lehet meghatározni. Általában pár hét, esetleg 1-2 hónap után már normalizálódik a vérkép. A kiürült vasraktárak feltöltődéséhez esetleg még tovább kell szedni a vaskészítményt, akár 4-6 hónapig is. Természetesen a kezelés után is szükséges a vasban gazdag táplálkozás követése.
Ennyivel csökkentheti a magas vérnyomást az életmód
2023. november 24.
Szerencsére egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az életmódjuk milyen komoly hatással van az egészségükre, de csak kevesen ismerik a konkrét összefüggéseket. Dvorák Márton, a KardioKözpont mozgásterapeutája és Szabó Lucia dietetikus az életmód magas vérnyomásra gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet.
A hajlam még nem maga a magasvérnyomás betegség
Magyarországon a felnőttek közel ötöde, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, akik közül egyre többen fordulnak tudatosan a probléma megoldása felé. Tény, hogy a betegségre való hajlam közel 40 százalékban meghatározott a génekben, ám a betegség manifesztációjához, kifejlődéséhez jelentősen hozzájárulunk az életmódunkkal. Olyannyira igaz ez, hogy a már diagnosztizált magas vérnyomás betegség terápiájának is első lépcsőfoka kell, hogy legyen az életmódváltás, és csak második lépésként, szükség esetén ajánlott a gyógyszeres kezelés.
A páciensek is tisztán kell látniuk, hogy az életmód terápia olyan értékeken tud változtatni, mint a vérnyomás, a koleszterin-és a vércukorszint, amelyek pedig a krónikus betegségek jelzői. Vagyis az életmódelemeink megváltoztatásával hatással lehetünk a magas vérnyomás, a hyperlipidémia, a cukorbetegség állapotára, bizonyos mértékig vissza is fordíthatjuk azt. Minél több rossz szokásunkat cseréljük le jó szokásra, annál jobbak az esélyeink a javulásra – már kialakult betegségek esetén is.
Így csökkennek a vérnyomásértékek az életmód hatására
Mindazoknak, akik még gondolkoznak az életmódváltáson, érdemes látniuk, hogy már az egyes változtatások is hatnak a szisztolés (vagyis az első) vérnyomásértékekre. Mi mennyivel csökkenti tehát az értékeket?
Testsúlycsökkentés: 5-20 Hgmm / 10 kg
Sóbevitel csökkentése: 2-8 Hgmm
Mediterrán étrend (DASH diéta): 8-14 Hgmm
Rendszeres fizikai aktivitás: 4-9 Hgmm
Alkoholfogyasztás csökkentése: 2-10 Hgmm
Az életmód program további elemei – például izomerősítő mozgás, limitált szénhidrátbevitel, megnövelt rost- és növényi szterin bevitel, csökkentett telített zsírsavfogyasztás – szintén kedvező hatásúak, de inkább a vércukor- és a koleszterinszintre. Ráadásul ezek a hatások egymással is összefüggenek, hiszen például az egészséges szív diétájának is nevezett DASH étrend önmagában is segíti a fogyást, ami lejjebb viszi a vérnyomásértékeket.
A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. Ha tehát ennek érdekében rendszeresen aerob (vagyis kardio) mozgást végzünk, az olyan működéseket erősít meg, melyek többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
Az orvos, a gyógyszerész, az internet és a szomszédasszony
2023. november 24.
Honnan szerzi be információit egy-egy új készítményről vagy egyéb egészségügyi tudnivalóról? Biztos, hogy mindig a leghitelesebb utat választja? A szakemberre hallgat, vagy a szomszédra?
Tegye a szívére a kezét, kedves olvasó, és vallja be, hogy kire hallgat a gyógyszerszedést illetően! Sok mindenkire?! Ehhez még közrejátszik a hangulat, a reklámok, a média, a tapasztalat, na és az internet. Jó esetben a vényköteles gyógyszerek alkalmazását az orvos/gyógyszerész utasításai szerint végzik a betegek.
Legalábbis kezdetben. Felmérések viszont sajnos azt mutatják, hogy a krónikus betegek fele a terápia első évének végére már nem szedi a gyógyszerét, vagy nem úgy, ahogyan azt kellene. Pedig a gyógyszer nem egy darab keksz, hogy akkor vegyük be, amikor akarjuk, amikor eszünkbe jut, és annyit, amennyi jólesik vagy amennyit éppen gondolunk.
Az alapellátásban a gyógyszeres kezelések fele (!) nem jár „egészségnyereséggel”, tehát nem gyógyul tőle a beteg. És ez még a jobbik eset, mert sokszor éppenséggel kárt okoz (mellékhatás, interakció, allergia stb.) Ez több mint 200 milliárd forint veszteség évente, amit hol az állam, hol a beteg fizet ki értelmetlenül.
Mindez azért, mert a páciens
• nem szakembertől tájékozódik,
• nem úgy szedi a gyógyszert, ahogyan azt előírják,
• önhatalmúan egyéb gyógyszereket is szed a többi mellé,
• gyógyterméket, étrend-kiegészítőket és egyéb házikészítményeket is alkalmaz a kezelőorvos tudta nélkül.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kiemelt szempontja, hogy ebben a témában, amit szaknyelven adherenciának neveznek, minél hatékonyabban világosítsa fel a betegeket.
Mikor vegyem be a gyógyszert?
2023. november 23.
A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.
Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.
A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.
A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.
Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.
Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.
Az ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.
Továbblépés a kutatás-fejlesztésben és automata technológiák
2023. november 23.
Új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén Magyarország egyik fontos gyógyszeripari szereplője, a Béres Gyógyszergyár. A beruházás keretében bővítették kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint a készítményeik logisztikai ellátását szolgáló automatizált magasraktárat alakítottak ki. A november 10-ei avatáson Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke mondott ünnepi beszédet.
A Béres Gyógyszergyár az ország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyára, a hazai egészségvédő piac meghatározó, piacvezető szereplője. Nevéhez a minőség, a tudományosság, a megbízhatóság, az innovatív szemlélet és a társadalom iránti felelősségérzet társul.
Készítményei 28 éve készülnek saját gyártással, saját kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási háttérrel a cég szolnoki gyártóüzemében, ahol, a jelenlegi beruházást is figyelembe véve eddig 25 milliárd forint feletti értékben történtek fejlesztések. A mostani, részben kormánytámogatással megvalósuló, 8,3 milliárd forint összértékű beruházásban a legmagasabb elvárásoknak megfelelő, korszerű, 680 m2 területű kutatás-fejlesztési laboratóriumot, valamint egy 6000 raklap tárolására alkalmas, automatizált, 4.120 m2 területű magasraktárat hoztak létre. A fejlesztés keretében az irodai és szociális létesítmények mellett, a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, kialakításra került egy hulladék- és veszélyes hulladék tároló épület is. A beruházáshoz laboratóriumi és raktártechnológiai eszközök, valamint gyártógépek vásárlása is kapcsolódott.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte: „Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a szuverenitás politikai és gazdasági értelemben is alapvető fontosságú Magyarország számára. A Béres név egyszerre szimbóluma a magyar találékonyságnak, az önálló gondolatnak és a céltudatos kitartásnak, mindezeken felül pedig a hivatástudatnak is.”
A számolási zavar (diszkalkulia) tünetei
2023. november 22.
Sok embernek nagyon korán kialakul az a meggyőződése, hogy a matek nem neki való, ő veleszületetten rossz benne: gyomorgörccsel ül az órákon, egy-egy matekfeladat láttán izzad, sír, lefagy, tehetetlenségében pedig igyekszik elkerülni a matekozást, de a gyakorlás hiánya csak tovább ront a helyzeten, így egy ördögi kör alakul ki.
A spektrum extrém oldalán beszélhetünk diszkalkuliáról, amely alatt többnyire azt a tanulási nehézséget értjük, amelyik kifejezetten a matematikával, számolással kapcsolatban jelentkezik, és ami nemcsak a tanulásban, de a mindennapi szituációkban is komoly nehézségeket okoz. Természetesen, amikor nem megy a matek, már egészen kiskortól a tantárgy összekapcsolódhat negatív emocionális üzenetekkel is, ezt nevezi a pszichológia matematikai szorongásnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet.
Az aritmetikai készségek zavara, másnéven diszkalkulia egy olyan tünetegyüttes, melyben a tünetek különböző kombinációkban és mértékben fordulnak elő, és sokszor nem különülnek el egyértelműen, mivel a számolásban több kognitív rendszer is részt vesz. Így a nyelv, munkamemória, végrehajtó funkciók, vizuális-téri feldolgozás gyengesége következtében a számolási zavar mellé gyakran olvasási zavar vagy ADHD társul. A numerikus feladatok megoldása az agyban nem lokalizált, hanem különböző agykérgi területekhez köthető, a számolási képességnek tehát számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel. Emiatt nehezen diagnosztizálható, a tünetek gyakran elfedik egymást.
Tipikus tünetek közé tartozik a számok felcserélése, megfordítása, összekeverése, kihagyása, nagyságrendek tévesztése. Aki diszkalkuliás, az nehezen tudja elképzelni mentálisan (azaz fejben) a számsort, különösen nehezen boldogul a kivonással és osztással, a helyi értékek megértésével, és a legegyszerűbb feladatokat is lassan oldja meg. Továbbá nehezen tudják leolvasni az időt és az időben visszafelé számolni, így gyakran elkésnek.
Sokszor nehézséget okoz számukra megállapítani, hogy két bolti ár közül melyik az alacsonyabb, illetve nehezen tudják megtervezni, mennyit költsenek például a bevásárlásra. Nehézséget okoz nekik a tájékozódás, az irányok megkülönböztetése és a távolságok felmérése. A diszkalkulia jelei már az iskolakezdés előtt jelentkeznek, de az első iskolaévekben válnak többnyire nyilvánvalóvá. Ugyanakkor természetesen vannak olyanok is, akik gyengék matematikából, ám mégsem diszkalkuliások. Ilyen esetben a matek házi megoldása gyakran sírással végződik (de más tantárgyak esetében nem feltétlenül), a gyermek nem képes automatikusan felidézni az alapvető matematikai ismereteket, pl. a szorzótáblákat vagy a képleteket és gyakran hangoztat hasonlókat: „Egyszerűen nem vagyok jó matekból.
A nyugtalan láb szindróma cukorbetegséget is jelezhet
2023. november 22.
A nyugtalan láb szindróma (Restless Leg Syndrome) olyan állapot, melynek során a benne szenvedő erős késztetést érez lábai mozgatására. Mivel a panasz rendszerint este, illetve éjszaka jelentkezik, ezért komoly alvászavarokat okozhat, hiszen gátolja a normál pihenést. Pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert.
Megfigyelések és tapasztalatok alapján lehet néhány tényezőt megnevezni mely növeli a gyakoriságot. Az elsődleges nyugtalan láb szindróma esetén gyakori a családi halmozódás. A másodlagos formája hátterében hajlamosító tényező lehet a vashiány, a vesebetegség, az alsó végtagok elégtelen keringése, terhesség, Parkinson kór és dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa szerint cukorbetegségre is felhívhatja a figyelmet.
Kényszeres lábmozgatás pihenés során
A nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a benne szenvedő erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A panasz rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkezik, aktív időszakokban tünetmentes.
Statisztikák szerint minden 10. ember érint a betegség, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő.
Cukorbetegség is kiválthatja
A nyugtalan láb szindróma hátterében gyakran állhat cukorbetegség. Éppen ezért, ha ilyen panasza van, érdemes OGTT útján (terheléses vércukor vizsgálat) ellenőriztetnie a vércukor értékeit, mert meglehet, hogy diabetes okozza a tüneteket. Ismert diabetes-esek esetén fontos a vércukor értékek ismerete, mert esetleg az addigi terápiában van szükség módosításra. Továbbá célszerű perifériás neuropátia irányában is vizsgálatokat végeztetni!
Korábbi kutatások szerint ugyanis a diabetesben szenvedők közel 30 százaléka tapasztalja a problémát, míg a normál vércukorszinttel élők csupán 7 százaléka.
Szürkehályog műtét azonnal – Így kerülhető el a várólista
2023. november 21.
A kórházi várólisták miatt hónapokba is telhet, mire műtétre hívják a szürkehályoggal diagnosztizált pácienseket. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisa szerint az országban 12.492-en várakoznak ilyen beavatkozásra, többen, mint bármilyen más műtétre. De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az átlagosan 44 napos várakozási időt?
A szürkehályog (cataracta) egy olyan szembetegség, amely során a szemlencse fokozatosan veszít átlátszóságából, majd elszürkül, és nem engedi a fényt eljutni a retináig. Mivel a látóélesség fokozatosan romlik és nem jár fájdalommal, legtöbbször nem derül ki időben, hogy a tünetek hátterében a szürkehályog áll. Pedig fontos lenne a rendszeres szűrés és a szemlencse cseréje, mert a folyamat vége vakság is lehet. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint globálisan a szürkehályog a vakság vezető oka.
A hazai statisztikákból az derül ki, hogy az időskori vakság vezető okai nálunk inkább a szemfenéki meszesedés, a zöldhályog és a diabétesz, de ha a kellő figyelmet fordítanánk a 15-20 perces műtéttel orvosolható szürkehályogra, akkor a szakemberek szerint jelentősen, akár felére is csökkenthető lenne Magyarországon azoknak az embereknek a száma (kb. 6000/év), akik teljesen elvesztik a látásukat. Ennek ellenére az EU-országok közül hazánknál csak Romániában végeznek kevesebb szürkehályog-műtétet – derül ki az Eurostat adataiból.
Javíthatók az adatok a műtétek számának emelkedése nélkül?
„Jelenleg nem létezik olyan gyógyszer, szemcsepp, szemüveg vagy szemtorna, amivel a szürkehályog megállítható vagy visszafordítható lenne. Ez az elváltozás csak műtéttel gyógyítható – mondja Dr. Perényi Kristóf, a Saint James Szemészeti Központ klinikaigazgató főorvosa. – A beavatkozás során a saját szemlencsét egy olyan, akár trifokális műlencsével helyettesítjük, amellyel távolra, középtávra és közelre is egyformán jól lehet látni. Ha a probléma mindkét szemet érinti, akkor ugyanazon a napon megoperálhatók, vagyis nem kell heteket várni a második szem műtétjére.”
A zabliszt jótékony hatásai
2023. november 21.
Ha reform receptekkel kísérletezünk, érdemes kipróbálni a zablisztet. Ízben és látványban a megszokotthoz hasonlót ígér, emellett fogyasztásának számos kedvező hatását is élvezhetjük.
A zabliszt a normál búzalisztnél fehérjében és rostban gazdagabb, alacsonyabb szénhidrát tartalma lassan szívódik fel. Mivel nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa. Igazi különlegessége azonban béta-glükán tartalmában rejlik. A vízben oldódó élelmi rost elősegíti a normál bélműködést, a bélbaktériumok egyensúlyát és támogatja az immunrendszer működését. Rendszeres, megfelelő mennyiségű – napi 3 gramm béta-glükán – fogyasztás csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A zabliszt fogyasztása mindenki számára ajánlható, érdemes a főzés során kísérleteznünk vele. A tapasztalatok alapján, sütések alkalmával a hagyományos búzaliszthez teljesen hasonlóan viselkedik, jól használható piskóta készítésére is. A teljes kiőrlésű lisztekhez képest rosttartalma alacsonyabb, ezért érdemes zabkorpával kiegészíteni az ételeket, mint ahogyan az alábbi, reform meggyes piskóta esetében is.
Hogyan szoktassam rá a gyereket a rendszeres fogmosásra?
2023. november 20.
Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés! A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében.
Sok ember él abban hitben, hogy a tejfogak nem igényelnek semmiféle fogápolást, hiszen úgysem maradnak meg sokáig. Ez hatalmas tévedés. A tejfogazatnak nagy szerepe van az állkapcsok fejlődésében és a maradandó fogazat kialakulásában, működőképességében. A tejfognak a megfelelő ideig foglalnia kell a helyet az alatta meglapuló maradandó fog számára, ezért a tejfogak korai elvesztése súlyos károkat okoz a maradandó fogazatban.
Éppen a tejfogak különösen érzékenyek a fogszuvasodással szemben, állományuk puhább, zománcuk vékonyabb és sebezhetőbb, ehhez járul az a rossz szokás, hogy éppen kisgyermekkorban sok édességgel kényeztetik a gyereket.
A fogmosás gyakorisága terén kisgyermekkorban elkeserítő a helyzet. Pedig a fogápolást nem lehet elég korán elkezdeni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet. Hibás fog felfedezésekor ezért azonnal forduljunk fogorvoshoz!
Mikor bújnak ki az első fogak?
A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró „gyógymóddal” segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza, vagy fogzást elősegítő ecsetelővel kenegeti be. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait.
