Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nyár, vakáció, aranyér

2023. augusztus 13.

Fotó: 123rf.com

Az aranyérrel élők megszokták, hogy az életmód, a diéta, a helyi ápolás a mindennapi élet részét képezik. Nyáron a megváltozott körülmények során különös hangsúlyt kap sok tevékenység. Az aranyeresség miatt több dologra kell figyelni- hogy mikre, arról dr. Baranyai László, a Trombózis – és Hematológiai Központ sebésze osztotta meg gondolatait.

A panaszok fokozódnak a meleg miatt

Az emelkedő környezeti hőmérséklet értágulatot okoz. Az aranyeres csomók – melyek vénás tágulatok a végbélben és környékén- szintén kitágulnak. A vérbőség gyulladáshoz vezethet, illetve a tág vénás öblökben vérrög is kialakulhat, a véna fal fájdalmas gyulladásával. 

Termál fürdők

A magasabb vízhőmérséklet miatt a medencében fokozódik a meleg terhelés. A tünetek kellemetlenné válhatnak, ezzel szemben a végbél repedés tüneteit csökkentheti a meleg fürdő. Érdemes tudni, hogy a tág vénákban nagyobb eséllyel jelenhet meg trombózis is, így tünetek esetén mielőbb forduljon orvoshoz! (Ezzel szemben a hűvösebb természetes vizek, a tenger hasznosak lehetnek).

Szomjúság

Melegben a folyadék szükséglet megemelkedik, a bőr felszínén fokozottá válik a vízleadás. Az izzadás dehidrációhoz vezethet, rontva az egész szervezet működését. Emiatt különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyunk, ami elengedhetetlen normál széklet képzéséhez. Nyáron a több zöldség, gyümölcs általában biztosítja az elegendő rostot, de a kielégítő folyadékbevitelről tudatosan kell gondoskodni. Nagy melegben minimálisan 3 liter folyadék, lehetőleg víz szükséges naponta. A kávé, tea vagy az alkoholok vízhajtó hatásúak, így ezeket jobb kerülni!



Kérj és megkapod - a hullócsillagok segítségével

2023. augusztus 12.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Látványos égi eseményben bővelkedhetünk augusztusban is, a csillaghullás legintenzívebb szakaszának lehetünk szemtanúi.  

Az asztrológia számára a hullócsillagok jelentősége nem vitatható. Azaz, ha csillaghullás idején kívánunk valamit, akkora kívánt témához kapcsolódva az óra percre pontos horoszkópunk szerint látható lehet, hogy mennyire támogatott a kérésünk.

A hullócsillagok látványa önmagában is lenyűgöző, művészien szép, jó érzéseket indít meg bennünk, ez adja a magyarázatot, hogy álmunk ilyenkor valóban hatékonyabb, erősebb energiatámogatásban részesül, ezáltal könnyebben megvalósul.

A hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik.

Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj a Perseidák, nyári éjszakákon ezt figyelhetjük meg. Augusztus 12-13. lesznek valószínűleg idén is a legsűrűbb napok. Perseida-lesre a legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Időzítsük kívánságainkat is ekkorra!

Ha azonban a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.



Évekig élt sült krumplin, szinte teljesen megvakult egy tinédzser

2023. augusztus 12.

A fotó illusztráció: 123rf.com

Helyrehozhatatlan látásvesztést szenvedett egy 17 éves bristoli fiú, miután éveken át szinte csak sült krumplit és burgonyaszirmot evett – írta a BBC News.

A fiú 14 évesen került orvoshoz, mert fáradtnak és gyengének érezte magát. Az általános iskola után étrendjét kizárólag sült krumpli, chips, fehér kenyér és alkalmanként egy-egy szelet sonka vagy kolbász alkotta.

Az orvos akkor B12-vitamin hiányt állapított meg nála és étrend-kiegészítőket írt fel neki, ám a fiú nem tartotta be az utasításokat és nem is változtatott egyhangú étrendjén.

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban publikált esettanulmány szerint a fiú három évvel később a Bristoli Szemkórházba került, ahol előrehaladott látásvesztést diagnosztizáltak nála.

Kezelőorvosa, Denize Atan elmondta, hogy a fiú étrendjét továbbra is sült krumpli, burgonyachips, fehér kenyér és alkalmankénti sonka, valamint kolbász tette ki, és szinte egyáltalán nem fogyasztott gyümölcsöt és zöldséget.

Atan szerint a fiú mindezt azzal magyarázta, hogy egyszerűen undorodik bizonyos textúrájú ételektől, csak a hasábburgonyáról és a chipsről érzi úgy, hogy meg akarja és meg is tudja enni.

Az orvosok számos fontos vitamin – köztük a B12 – és ásványi anyag hiányát állapították meg a fiúnál, aki nem volt sem kövér, sem sovány, de súlyos alultápláltsággal küzdött. „A csontjaiból kivesztek az ásványi anyagok, ami egészen megdöbbentő az ő korában” – jegyezte meg Atan.

A fiúnál olyan mértékű látásvesztést állapítottak meg, hogy hivatalosan vaknak számít. Atan szerint a fiú látását vakfoltok nehezítik, amelyek miatt nem tud vezetni, gondjai vannak az olvasással, a tévénézéssel és az arcfelismeréssel. „Ugyanakkor képes egyedül sétálni, mivel a perifériás látása megmaradt” – tette hozzá a szakember.

A fiú betegsége, a táplálkozással összefüggő látási neuropátia kezelhető, amennyiben időben diagnosztizálják. Ha azonban túl sokáig kezeletlen marad, akkor a látóideg axonjai elhalnak és maradandó károsodás alakul ki



Horkolás: miért kell komolyan venni?

2023. augusztus 11.

A horkolás soha nem ártalmatlan, ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat.

Fotó: gettyimages.comA horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, de a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoe (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően a női hormonok bizonyos fokig védelmet nyújtanak a horkolás ellen. A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.

Míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az egészségére is káros lehet. Márpedig aki horkol, az ritkán fordul orvoshoz. Öt jó ok, amelyek miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk. A horkolás egy éjszaka során számos „minifelébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „minifelébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben.

Légzési apnoét okozhat

Nehéz lenne pontos számadatokat megadni arra vonatkozólag, hogy az alvási apnoe (alvásiapnoe-szindróma vagy obstruktív alvási apnoe: súlyos légzés – szünetekkel megszakított horkolás) hány embernél marad észrevétlen – valószínűleg az emberek többségénél. Általában 10-30 másodpercig szakad meg a légzés óránként többször az éjszaka folyamán, a jelenség „minifelébredéseket” von maga után, miközben a horkoló személy öntudatlan állapotban van. Egyes felmérések szerint az érintettek 30%-a 65 év feletti, és a kockázat az életkor emelkedésével, valamint túlsúly és diabétesz esetén is növekszik.

De milyen is az apnoe összefüggése a horkolással? Közvetlen, mert ha minden horkoló személy nem is szenved apnoéban, a kettő általában kapcsolatban áll egymással. A legtöbb apnoéval küzdő beteg ugyanis horkol. A horkolás az alvási apnoe egyik olyan tünete, mint a nappali álmosság vagy a krónikus fáradtság.



Tanulmány mutatta ki a HPV elleni oltás hatékonyságát

2023. augusztus 11.

Brit és kanadai tudósok minden idők legátfogóbb tanulmányában mutatták ki, hogy a méhnyakrák szinte valamennyi típusát előidéző vírus ellen 10 éve megjelent oltóanyag nagyon hatékony az ilyen fertőzések megelőzésében.

Fotó: 123rf.comA The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók a fejlett országokban 60 millió emberre kiterjedő 65 korábbi tanulmány eredményeit elemezték és meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy az oltás „jól működik a méhnyakrák megelőzésében”, és egy évtizeden belül jelentősen csökkenteni fogja az ilyen betegségeket.

A kutatók összevetették az oltás megjelenése előtti és a fejlett országokban az oltási programok elindítása után nyolc évvel kimutatott adatokat a méhnyakrákot, a nemi szervi szemölcsök megjelenését és a rákot megelőző állapotban lévő sejtnövekedést illetően.

Azt találták, hogy a HPV 16-os és 18-as típusának előfordulása a lányok 15-19 éves korosztályában 83 százalékkal csökkent, a 20-24 éves korosztályban 66 százalékkal.

A nemi szervi szemölcsök előfordulása ugyanezen korosztályokban 67, valamint 54 százalékkal csökkent.

A rákot megelőző állapotban lévő sejtnövekedés eseteinek száma 51 százalékkal csökkent a 15-19 és 31 százalékkal a 20-24 évesek esetében – olvasható a The Lancet honlapján.

A kutatók azt is kimutatták, hogy azokra is előnyös hatással van az vakcina, akiket nem oltottak be. A 15-19 éves fiúk esetében is mintegy 50 százalékkal csökkent a nemi szervi szemölcsök megjelenése, és a 30 fölötti nőknél is jelentős arányban.

A csökkenés azokban az országokban volt jelentősebb, ahol szélesebb korcsoportokat oltottak be, valamint ahol többen kapták meg az oltást. „Látjuk a csökkenést a HPV-törzsek és a méhnyak megbetegedéseinek megjelenésében, így minden jel arra utal, hogy a méhnyakrák előfordulása is csökkeni fog” – idézte David Meshert, az angol közegészségügyi intézet vezető kutatóját a BBC News.

Marc Brisson, a kanadai Laval Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy tíz éven belül látni fogjuk a csökkenést a 20-30 éves nők korosztályában. Lehetségesnek nevezte a méhnyakrák megszüntetését – ami azt jelenti, hogy százezer emberre kevesebb mint négy eset jut -, ha jelentősen nő a beoltottak köre és az fenntartható marad.



Strandgombák ellen, hatékonyan

2023. augusztus 10.

A strandokon számos olyan gombafertőzést szedhetünk össze, amitől utána hosszú hetek kemény munkájával tudunk csak megszabadulni. A gombákra való gyógyszerek többsége erős májkárosító hatású, így nagyon kell figyelnünk, ha úgy döntünk, hogy egy néplavórba visszük ázni habtestünket.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A strandokon számos olyan gombafertőzést szedhetünk össze, amitől utána hosszú hetek kemény munkájával tudunk csak megszabadulni. A gombákra való gyógyszerek többsége erős májkárosító hatású, így nagyon kell figyelnünk, ha úgy döntünk, hogy egy néplavórba visszük ázni habtestünket.

Lábgombák

Sajnos ez népbetegségnek számít. A gombásodásra való hajlam sajnos örökletes, így gyermekeink lábait is folyamatosan figyelni kell. A legveszélyesebbek a közös zuhanyzók, szaunák és más nyilvános helyek. Az először a talpon vagy a lábujjak közötti területen megjelenő gombásodásért három gombaféle, a fonalas gombák (dermatophyton gombák) valamely penészgomba vagy a sarjadzó gomba (pl. candida) okolható.

Tenyészet a lábujjak közt

A gombák a nedves, meleg, sötét környezetet kedvelik, így érthető, hogy szívesen telepednek meg a cipőbe bújtatott, esetleg izzadó lábon. A tüneteket tekintve elég hasonló jelei vannak mindhárom gomba jelenlétének. Bőrpír, jellemző viszketés, hólyagocskák jelennek meg a bőrön. A széli részeken terjed a gombásodás, a fertőzött terület közepén némi javulás is észlelhető az idő előrehaladtával. Sokszor a lábujjak között "kipállás" figyelmeztet a gombák jelenlétére. Előfordulhat, hogy a talp bőrén és a talpszéleken száraz, kissé pikkelyesen hámlóbőr látható, amely alatt a bőr kissé vöröses. Ezt a jelenséget hívják a bőrgyógyászok "mokaszinlábnak". Akik tehát ilyen tüneteket észlelnek, forduljanak bőrgyógyászhoz, aki az okokat a célzott kezelés érdekében tisztázhatja. Fény derülhet a tüneteket okozó allergiákra, vagy esetleges súlyosbító tényezőkre, mint pl. vérellátási zavarokra, ill. egyéb okokra is.



A méz bőrszépítő és egészségmegőrző hatásai

2023. augusztus 10.

Ezt az értékes, a méhek által összegyűjtött nektárból származó, édes anyagot ősidők óta alkalmazzák a gyógyászatban és a szépségápolás területén.

Fotó: pixabay.comKellemesen édes, télen jólesően melengető ízén és illatán túl a méz értékes gyógyhatású tulajdonsággal is rendelkezik. Már az ókori, egyiptomi gyógyszerkönyvben, az egyik legősibb, papiruszra vetett iratunkban is szerepelt. Baktériumölő hatása miatt gyógyszerként használták, sebeket, fekélyeket balzsamoztak vele, melyek így nem fertőződtek el. A halhatatlanság forrásaként ez a természetes anyag a holttestek bebalzsamozására is szolgált. Bőrszépítő hatására pedig az a legenda utal, mely szerint Kleopátra a fürdőjébe is tett belőle, hogy megőrizze szépségét…

Néhány jellemzője

Számos mézfajtát ismerünk, attól a virágtól-fától függően osztályozva, amelyen a méhek gyűjtik a nektárt. Ezek a változatok különféle ízűek, aromájúak és színűek az átlátszótól az aranybarnáig, de állaguk is sokféle a folyékonytól a majd nem szilárd halmazállapotig terjedően.

Eltérők a mézek a víz- és gyümölcscukortartalom (glükóz és fruktóz) tekintetében, ami befolyásolja az állagot. Minél kevesebb vizet tartalmaznak, annál inkább kristályosodnak, és minél magasabb a fruktóz mennyisége bennük, annál folyékonyabbak. A méz több mint 180 összetevőt tartalmaz: döntő arányban (80%-ban) cukrokat, de vitaminok, ásványi anyagok, oligoelemek, enzimek, proteinek, illóolajok és organikus savak is találhatók benne.

Kiváló sebgyógyító, hegesítőhatású

Az ősi tapasztaláson túl a napjainkban készült tanulmányok is kimutatták, hogy a mézzel kezelt sebek mintegy kétszer olyan gyorsan gyógyulnak, mint amikor más szereket alkalmaznak. Ennek oka a méz erős antibakteriális és vírusölő, valamint hámosító hatásában rejlik, ami a hegesedés, a sebgyógyulás elősegítésében és az elfertőződés megelőzésében jelentős szerepet tölt be. Ugyanis magas cukortartalma akadályozza a baktériumok további szaporodását, a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig a sebek állapotromlását hátráltatják. A méz hatása olykor vetekszik az antibiotikumokéval…



Tippek kezdő háziasszonyoknak

2023. augusztus 09.

Az ételkészítésnek három alapművelete van: főzés, párolás, sütés.

Főzés
Főzéskor az egyes élelmiszereket vízben vagy más folyadékban forraljuk, amíg rostjai meg nem puhulnak. Gyors főzéssel főzzük a hüvelyeseket, lassú főzéssel pedig a húslevest, a kocsonyát azért, hogy a leve ne legyen zavaros. Ha azt akarjuk, hogy a főzendő anyag íze, tápanyaga a levesbe átmenjen, akkor hideg vízben kezdjük a főzést. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük a húst, a zöldséget, akkor annak rostjai összehúzódnak, a fehérjerészük megalvad, és tápanyaga, zamata nem oldódik ki, jó ízű főtt húsunk és zöldségünk lesz. A leve pedig gyengébb marad. Fedővel letakart edényben takarékon főzve gyorsabban puhul az étel, az aromaanyagok sem tudnak elpárologni.

Gőzben úgy főzünk, hogy egy edény aljára vizet öntünk, a beleillő rácsra vagy lyukas párolóedénybe helyezzük a főznivalót úgy, hogy azt víz ne érje, és fedővel letakarjuk. A víz forrása közben keletkező gőz puhítja meg az ételt.

Kigőzöléssel készítjük a felfújtakat. Egy edény aljába 3-4 ujjnyi vizet öntünk, ebbe helyezzük az ételmasszával háromnegyedig töltött és lefedett formát. Nem túl erős tűzön forraljuk, mert ha a gőz becsap a fedő alá, akkor a puding, a kocsonya nem marad sima és selymes, hanem gusztustalan, lukacsos lesz.

Párolás
A párolás abban különbözik a főzéstől, hogy az alapanyagot saját levében vagy csak kevés folyadék hozzáadásával, lefedve, gyakran kevergetve és lassú tűzön csak fonnyasztjuk, dinszteljük. Az elpárolgott levet kis részletekben pótolgatjuk mindaddig, míg az étel megpuhul. Az aprított zöldséget, hagymát, gyümölcsöt és húsfélét hideg olajjal vagy olvasztott, de nem forró vajjal tesszük fel a tűzre. Így biztosan nem hevítjük túl a zsiradékot, és az étel a saját levében párolódva puhul.



A hűsítő görögdinnye

2023. augusztus 09.

Fotó: pixabay.com

A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.

Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.

Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.

Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.

Készülhet belőle fagylalt és sorbet, illik hozzá a málna és a vanília, de mascarponéval és túróval is párosítható. Salátába fetasajttal, lilahagymával, uborkával kombinálva különleges, sőt még a tenger gyümölcseihez is adhatjuk. Egyes kultúrákban a dinnyehéjnak van nagy kultusza. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle.



Az alkoholista kismama gyermekének 428-féle betegsége lehet

2023. augusztus 08.

Fotó: 123rf.com

A terhesség és az alkohol nem alkotnak összeillő párost. Az az alkoholmennyiség, amivel az embrió vagy a magzat találkozik az anyaméhben, negatívan hat a megszületendő gyermek egész életére.

Születést követően szemmel látható nyomai is lesznek annak, hogy az édesanya bizony többször is a pohárhoz nyúlt a várandóssága alatt. Kis súllyal született újszülöttek, elvékonyodott felső ajkak, egymástól távol ülő szemek, idegrendszeri rendellenességek, alulfejlett agy… és folytatható a felsorolás.

A veleszületett károsodásoknak ezt a csoportját magzati alkohol szindrómaként (FAS, fetal alcohol syndrome) írja le az irodalom, de egyre inkább terjedőben van a károsodások szélesebb körét felölelő magzati alkohol spektrumzavar (FASD, fetal alcohol spectrum disorder) elnevezés is. A becslések szerint 100 emberből 1-nek van FASD-ja.

Az anya alkoholfogyasztása miatti alkoholexpozíció nagyszámú betegséget és rendellenes elváltozást vonhat maga után. A rangos Lancet tudományos folyóiratban 2015-ben megjelent közlemény alapján 428 különféle betegséggel és tünettel hozható összefüggésbe a magzati alkohol spektrumzavar.

Az alkoholt fogyasztó kismamák gyermekeinek több mint 90%-a viselkedési zavarokkal küzd, és mintegy 80%-uk kommunikációs zavarokkal rendelkezik – azaz vagy a beszédértéssel, vagy a verbális kifejezéssel vannak problémáik. Az anyaméhben alkoholnak kitett gyermekek 70%-ának kognitív problémái vannak, míg több mint a felüknél figyelemzavar vagy hiperaktivitás tapasztalható.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...135136137...606
hírek, aktualitások

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak. 

Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra

2025. június 08.

Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket

Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.

Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.

„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.

A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.

A tavasz a kihívások ideje

A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.

„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek