Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 lépés az otthoni wellness-élmény megteremtéséhez

2022. június 02.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A pihenés rendkívüli módon háttérbe szorul az életünkben: reggel elmegyünk dolgozni, utazunk, edzünk, hazaérünk, főzünk, tanulunk a gyerekekkel, ágyba tesszük őket, és mindeközben nincs időnk saját magunkra. Emiatt is nagyon fontos, hogy hagyjuk saját magunkat is feltöltődni egy olyan program során, amikor nem csinálunk különösebben semmit és nem gondolunk semmire. De hogy kell ,,csak úgy lenni"? Hogyan élhetjük át a wellness-élményt saját otthonunkban?  

Wellness otthon – Miért is?

Az otthoni wellnesshez nem kell különösebb apropó: ha fáradtak vagyunk, vagy kikapcsolódnánk, bátran élvezhetjük otthonunkban a wellness nyújtotta kényelmet és luxust. Ehhez első lépésként találjunk magunkra két-három órát, amikor semmi mással nem vagyunk elfoglalva, csakis saját magunkkal! A választott időtöltés rajtunk áll: ha egy fürdő az, ami igazán pihentet, válasszuk azt, de ha két-három óra folyamatos olvasásra vágyunk, netán egy borkóstolót szerveznénk magunknak és párunknak, erre találjuk meg az időt és a helyet. A lényeg az, hogy ez a pár óra örömteli legyen, és töltsön fel!

5 tipp a tökéletes otthoni wellness-élményhez

A kérdés valójában az, hogy nekünk mit jelent a wellness, és hogy ebből otthoni körülmények közt mit tudunk megvalósítani. De természetesen vannak alapfelszerelések, amelyek nélkül nem wellness a wellness!

Gyertyafénnyel a romantikáért

A gyertyafény végigkíséri az életünket: ott van a templomokban a keresztelőkön, az esküvőkön és a születésnapi tortákon is. Miért pont a szabadidőnkben ne gyújtanánk gyertyákat? A lámpa erős, rideg fénye megnehezíti az elalvást, de ha gyertyát gyújtunk, nemcsak a pihenést segíthetjük elő, hanem a könnyebb alvást is. Meggyújthatjuk az ágy körül, vagy a kádban, ahol éppen vagyunk, a lényeg csak annyi, hogy ne aludjunk el úgy, hogy égve hagyjuk fényes barátainkat. Kiváló páros program: a gyertyafényben való beszélgetés legyen az kádban, vagy a lakás bármely pontján, rendkívül mély tud lenni, amire ritkán van idő a mindennapokban.

Jóleső masszázs

A masszázs éltető hatásai jól ismertek: azon túl, hogy rendbe teszi hátunkat vagy akár az egész testünket, lelkünknek is fontos táplálék. Végre valaki velünk foglalkozik, és nincs más dolgunk, csak feküdni, és élvezni, ahogy letapadt izmaink újra életre kelnek! Sokszor nem is a profi masszázs a lényeg, hanem a törődés, így ha párunkkal töltjük a masszázsra szánt időt, lélekben is feltöltődhetünk. De ez azért egyedül sem lehetetlen! Ebben az esetben házhoz hívhatjuk a szakembert, így még az sem töri meg a wellness-idillt, hogy el kellett mennünk otthonról.

Illatgyertyákkal a kikapcsolódásért

Az illatgyertya legyen szó akár olvasásról, akár kádban való lazításról, segíti az ellazulást és akár az elalvást is. Ha minden egyes nap kádban fürdünk, egy wellness-napon akkor is hasznos lehet az illatgyertya, mert általa teljesen máshol érezhetjük magunkat. Nem gondolná az ember, hogy mennyit számít egy másik illat, de egy szimpatikus aromával mindenképpen érdemes tenni egy próbát!


Alma-típusú elhízásnál más veszély is fenyeget

2022. június 02.

A túlsúly, mint probléma, ritkán jár egyedül. Aki nem mozog és stresszes életmódot él, nagy valószínűséggel társbetegségeket is beenged az életébe. Ha pedig ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni. A metabolikus-szindrómáról és a kilépés lehetőségeiről beszélt dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

 Fotó: 123rf.comA veszélyes “alma”

A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség (vagy az emelkedett vércukorszint) olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár “négyes fogatként” is lehetne aposztrofálni a jelenséget. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak.

A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma-típusú elhízásról beszélhetünk, amit laikusok esetleg sörhasként is emlegetnek. A túlsúly mértéke azonban nem mindig vág egybe az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is kifejezett anyagcsere változással jár együtt. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések és az emelkedett vércukorszint – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor ez a négy összetevő sokszor állhat rejtetten az érszűkület vagy a potenciazavar megjelenése mögött is.

Ördögi kör

A  magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak növekvő ellenállást leküzdve tudja a testen átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottakban a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, azt a szervezet inzulinhiányként éli meg, és a hiányt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.

A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több, mint felénél is jelen van. Az ördögi kör tehát itt is tetten érhető, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, mely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás.

A „védő” HDL-koleszterinszint csökkenése és az „ártalmas” LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, mely a magasvérnyomás betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek.

A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus-szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nem egyszerűen megemeli, hanem mintegy megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.



Kétéves koruk előtt ne nézzenek képernyőt a gyerekek

2022. június 01.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlása szerint kétéves koruk előtt ne ültessék semmilyen képernyő elé passzívan a gyerekeket a szülők, gondviselők.

A fotó illusztráció: pixabay.comA nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebbet engedélyezzenek a szülők a gyerekeknek a tévé vagy más képernyő előtt, ideértve a számítógépes játékokat is.

A WHO új ajánlásai arra irányulnak, hogy a szülők ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe tabletet vagy mobiltelefont szórakoztatásul. A szervezet ezzel a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés mozgás, testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek.

A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.

Az ajánlások között szerepel, hogy a kisbabák egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig a hasukon feküdjenek. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig a 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben a korosztályban egyszerre egy óránál többet ne töltsön a gyerek bekötve babakocsiban, ülésben vagy babahordóban – figyelmeztetnek a szervezet kutatói.

Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább három órás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO.

Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe bekötve.

A WHO az ajánlásokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogalmazta meg. A képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban azonban továbbra sem született olyan meghatározó kutatás, amely egyértelműen megállapítaná, milyen károsodásokat okoz, illetve milyen haszna lehet.

Juana Willumsen, az ajánlások egyik kidolgozója azt tanácsolta a szülőknek, hogy a passzívan a képernyő előtt töltött időt változtassák inkább értékes együttlétté: például olvassanak a gyerekeknek, mert az fejleszti a nyelvi készségeiket.



Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?

2022. június 01.

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

Fotó: gettyimages.comEat, Sleep, Binge Watch, Repeat

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban  legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat , akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.



Magas a pulzusa a gyerekemnek! Mitől lehet?

2022. május 31.

Fotó: 123rf.com

A gyerekek pulzusszáma magasabb, mint a felnőtteké, ennek ellenére, ha a határértéken túli az érték, úgy érdemes szakemberhez fordulni, mivel betegséget jelezhet. Bár van, hogy valamilyen szív- és érrendszeri problémára hívja fel a figyelmet, ám az is gyakori, hogy pajzsmirigy túlműködés okozza a szapora pulzust. A témáról dr. Tar Attilával, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusával beszélgettünk.

Mennyi a normális pulzusszám a gyermekeknél?

Egy újszülött pulzusa még igen magas, 70-től akár 170-ig is elfogadottnak számít. A pubertáskorhoz közeledve azonban a szívverés fokozatosan csökken. 4 évesen már a maximum az 120, 8 évesen 110, míg a 14 évesek egészséges esetben legfeljebb 80-as pulzusszámmal rendelkeznek.

A percenkénti értéket a legegyszerűbben úgy lehet megállapítani, hogy a csukló vagy a felkar belső oldalán 15 másodpercig számoljuk a pulzust, majd azt megszorozzuk 4-gyel. Amennyiben magasabb a nyugalmi szívverés a határnál, úgy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy ki lehessen zárni a komoly problémákat, és hogy kiderüljön, mitől is emelkedett az érték. Okozhatja többek között nem megfelelő kálium szint, szívritmuszavar, pánikbetegség, vérszegénység, valamilyen szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, illetve hormonális zavarok.

Pajzsmirigy túlműködés is okozhatja a szapora pulzust

A hormonális zavarok közül a pajzsmirigy túlműködése okoz leggyakrabban magas pulzusszámot. Kísérő tünete lehet még pl. a hasmenés, normál étkezés melletti fogyás, fokozott izzadás, szorongás, idegesség, lányoknál menstruációs zavarok. Az iskolában a tanár panaszkodhat arra, hogy a gyermek koncentrációs zavarral küzd, izgatott és nehezen marad meg egy helyen. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik a személyiségükből adódóan nyugtalanabbak, ám ha előtte ez nem volt rá jellemző – főleg, ha egyéb tünetek is kísérik-, úgy érdemes pajzsmirigy túlműködésre is gyanakodni.



18+1 érdekes tény a szívünkről

2022. május 31.

Bár az orvostudomány már ott tart, hogy a beteg szív helyére egészségeset tudnak beültetni, a szív még mindig az egyik legizgalmasabb szervünk. Sokat tudunk róla, de mindig vannak olyan érdekességek, amik meglepetést okozhatnak. Összeszedtünk egy csokor izgalmas tényt a szívünkről. 

Fotó: gettyimagen.com1. Minél iskolázottabb valaki, annál kisebb az esélye annak, hogy szívbeteg lesz. Az iskolázottabbak ugyanis általában egészségesebb életet élnek, többet mozognak, nem dohányoznak, és egészségtudatosabban étkeznek. 

2. A dohányzásról való leszokást nagyon hamar meghálálja a szív: már egy évvel a leszokás után a felére csökken a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázata.

3. A legtöbben a karácsonyi ünnepek idején, december 25-én, 26-án és szilveszterkor kapnak szívrohamot.

4. Az embereknek valóban összetörhet a szíve. Legalábbis bizonyos válságos, nehéz élethelyzetek képesek arra, hogy átmeneti szívelégtelenséget okozzanak.

5. A szívünk körülbelül olyan nagy, mint amikor a két kezünket szorosan összefogjuk.

6. A szívünk átlagosan százezerszer ver egy nap alatt.

7. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké. A nők szíve ugyanis percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké csak 70-szer dobban.

8. Bár a köztudatban másképp él, de Magyarországon több nő hal meg szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, mint férfi. 

9. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata mindkét nemnél nagyobb, mint a rákbetegségeké. Vagyis nagyobb eséllyel lesz egy nő szívbeteg, mint mellrákos, és a férfiaknál is esélyesebb egy ilyen probléma, mint például a prosztatarák kialakulása.

10. Sokáig úgy vélték, hogy a szív az egyetlen szervünk, amelyik nem rákosodhat el. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, de a szív daganatos betegsége rendkívül ritka: 12 ezer rákos megbetegedés közül egy esetben fordul elő.

11. A szívbetegségek szinte az emberiség kezdete óta velünk vannak: 3000 éves múmiákon is megtalálták a ilyen típusú betegségek nyomait.

12. Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik-ötödik hetében kezd el dobogni.



Kinek való a puzzle?

2022. május 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hiszik azt, hogy a kirakó csak a türelmes típusú emberek egyik kedvenc játéka. Viszont a puzzle sokkal több, mint egy türelemjáték, hiszen rengetegen vannak azok is, akik a mindennapok során türelmetlenek, viszont imádnak kirakózni. Hogy lehet ez?  

Puzzle, mint terápia

Sokan frusztráltak, idegesek vagy stresszesek a munkájuk miatt, és nehezen tudnak nap végén megnyugodni, kikapcsolódni egy kicsit, hogy másnap újult erővel tudják nyakukba venni a világ gondjait.

A puzzle egyfajta terápia, hiszen ha egy 1000 darabos kirakót szeretnénk kirakni, akkor első ránézésre nagyon soknak tűnik majd 1000 darab apró kirakó. De észre sem vesszük, s máris elkezdtük kiválogatni a hasonló színű darabokat, félretettük a szélét, esetleg a közepén lévő kirívó formához tartozó kirakókat is sikerült kiválogatnunk, s el is telt vagy két óra.

A puzzle-ozás közben nyugodtabbak leszünk - vagy inkább idegesek?

Az elején - pláne ha gyorsan találjuk meg a megfelelő darabokat - nyugodtan próbálgatjuk a hasonló színű és formájú kirakókat behelyezni a megfelelő helyre. Ha elakadunk, szortírozgatunk egy kicsit, ide-oda pakolgatjuk az összeillő darabokat.

Aztán van egy olyan fázis, amikor már vagy a huszadik próbálkozás is csődöt mond, és a nyugodt lelkiállapotról átváltunk egy frusztrált, ideges frekvenciára. Nos: ilyenkor kell felkelni, hagyni egy kicsit néhány órát, vagy akár egy vagy több napot is, majd újra nekiállni. Szinte garantált, hogy a következő alkalommal sikerrel járunk majd.



Elpusztítják a bélbaktériumokat a gyorsételek

2022. május 30.

Fotó: 123rf.com

A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat. Ez derült ki egy kutatásból, mely összefüggést fedezett fel a jótékony baktériumok, az étrend és az általános egészségi állapot között.

A rozsdás ételek megölik azokat az baktériumokat, amelyek megvédik az elhízást, a szívbetegséget és a rákot, tanulmányi találatokat. A jó baktériumok, a táplálkozás és az általános egészségi állapot közötti erős kapcsolat a kutatók felfedezése után a McDonald’s ételeit 10 napig egyenesen

Az emberi bélrendszer baktériumai

Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada – idézte a The Daily TelegraphTim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht.

A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.

10 nap alatt mínusz 1300 baktériumfaj

A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald’s hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette, és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.

Megváltozott anyagcsere

A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok – többek között kalcium és vas – felszívódását segítik elő.

A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.



100 éves a Reiki - a titokzatos energetikai módszer nyomában

2022. május 29.

A reiki szó sokak fülében cseng ismerősen, azonban csak kevesen tudják, hogy 2022-ben épp 100 éves ez a spirituális módszer, melynek gyökerei a messzi Japánban erednek. A technika megalkotója, Mikao Usui sensei 21 napon át böjtölve és meditálva a Kiotó közeli Kurama-hegyen megtapasztalta a megvilágosodás állapotát, mely spontán felébresztette a spirituális gyógyítás képességét. Szokás azt mondani, hogy minden, ami ez után történt, az már történelem…  

A reiki gyökerei, kezdeti fejlődése

A reiki eredetét nagyon sokáig egy kiszínezett történeten keresztül ismerte a széles publikum, melynek része volt, hogy Mikao Usui egy kis keresztény egyetem dékánjaként Jézus gyógyítását kutatta és melynek nyomait Tibetben fedezte fel… nos, napjainkban már tisztább képünk van e módszer gyökereit illetően.

Az 1990-es évek közepétől egyre több nyilvánosan hozzáférhető információ vált elérhetővé köszönhetően annak a kutató munkának, melyet nyugati reiki mesterek végeztek Japánban. Miután sikerült kapcsolatba lépni még élő japán reiki mesterekkel, elérhetővé vált számos forrás dokumentum, ami alapján pontosítani lehetett e japán módszer történetét és tanításait.

Usui mester 1922-es megvilágosodását követően egy olyan elmét és testet harmonizáló technikát dolgozott ki, melyek hangsúlyos része az energiával történő spirituális gyógyítás. De ugyanilyen lényeges az elme elcsendesítésén, a belső egyensúlyon való munkálkodás is, melynek fő eszköze a meditáció és a megfogalmazott életszabályok követése.

Ezt Usui Reiki Gyógymód az Elme és a Test Fejlesztése néven nevezte.

Az általa megalapított Gakkai szervezet keretében kezdte el gyógyítani az embereket és átadni a tanítást, mely nem a ma megszokott néhány napos tanfolyami keretek közt történt. A tanítványok közeli kapcsolatot ápoltak a mesterükkel és a rendszeres találkozókon kapták meg a korabeli tanításokat tradicionális mód szerint, ahogy a fokozatokban való haladás a fejlődésükkel összhangban történt.

A reiki tanítása az 1920-as évek közepére nyerte el kiforrott formáját. A reiki, mint módszer, fő jellemző ismertető jegyei:

·         A reiki kezelés / önkezelés révén elősegíteni a test, az elme és a lélek gyógyulását.

·         A gyógyító képességet a reiki tanár ébreszti fel a tanítványban a reiki beavatás szertartással, mely tovább fejleszthető a gyakorlással.

·     A reiki egy élő hagyomány és gyakorlat, melynek az átadása mindig személyesen történik, és mestertől tanítványra száll ez a tradíció, az átadási vonal mindig visszavezethető az alapítóig.

·         A tanítás fokozatokon keresztül sajátítható el, mely különböző kezelés technikákat, szakrális szimbólumok átadását tartalmazza és azok elméleti hátterét.

·         A reiki egyfajta szellemi út is, melynek fontos része a lelki egyensúlyon munkálkodás.

Usui sensei 1926-os haláláig több mint 2000 embert avatott be a reikibe és 20 tanár tanítványt képzett ki, akik továbbvitték örökségét. A reiki, amit manapság gyakorlunk, főként ezen mesterek, Hayashi, Takata mesterek és tanítványaik által továbbfejlesztett tanítások.



Szemészeti problémákat is okozhatnak a hormonzavarok

2022. május 29.

Az elhúzódó szemészeti problémák hátterében olykor hormonális zavarok is húzódhatnak, ezért érdemes ilyenkor endokrinológus orvost is felkeresni, ugyanis az alap probléma kezelése hiányában a panaszok továbbra is megmaradnak. Hogy milyen hormonális betegségek okozhatnak szemészeti problémákat, arról dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Fotó: 123rf.comSzemszárazság, látásromlás, szemek kidülledése

A szemmel és a látással kapcsolatban számtalan panasz megjelenhet, ám az esetek többségében csupán múló problémáról van szó, ugyanis a kellemetlen tüneteket – mint pl. a szemszárazság, homályos látás, könnyezés- okozhatja a szem megerőltetése, fáradtsága, allergia, de akár az időjárás is. Amennyiben a panasz hosszabb ideje fennáll, ráadásul a szemorvosi terápia sem vezet tartós eredményre, úgy célszerű hormonzavarra is gyanakodni, ugyanis több endokrin probléma is okozhat zavaró szemtüneteket. A leggyakoribbak a látásromlás, látótér kiesés, szemszárazság, kettőslátás, szemfenéki eltérés, valamint a szemek kidülledése (exophthalmus).

Milyen hormonális zavarokra utalhatnak a szemproblémák?

  • Graves-Basedow kór 
  • Cushing szindróma
  • Hiperaldoszteronizmus
  • Cukorbetegség

Graves- Basedow kór

A Graves-Basedow kór gyakran húzódik meg a pajzsmirigy túlműködés hátterében. Az autoimmun zavar során a T3 és a T4 szintje megemelkedik, melyre az alacsony TSH hívja fel a figyelmet. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár (strúma), és a tipikus pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteken túl (idegesség, szapora pulzus, izzadás, csökkent melegtűrés, fogyás, menstruációs zavar) szemészeti problémákat is okozhat. Ugyanis a betegség során a szemgolyó mögött kötőszöveti duzzanat jön létre, így a szemgolyó kisebb-nagyobb mértékben kidülled, ami szemszárazsághoz és szemzáródási zavarokhoz is vezethet.

A jellegzetes külső tünetek miatt az endokrinológus szakorvosban gyakran már első ránézésre felmerülhet a gyanú az állapot meglétére, így labor és ultrahangos vizsgálatra irányítja a pacienst. Amennyiben bebizonyosodik a Graves-Basedow kór, úgy gyógyszeres/izotópos kezelésre is szükség lehet, sőt, megfelelő indikációval műtéti beavatkozás is indokolttá válhat.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...140141142...524
hírek, aktualitások

Elég -e „Majd a sírban pihenni”? – Az alvás világnapja alkalmából

2024. április 22.

Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.

Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd­ a ­sírban ­pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.

Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).


Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.


Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.


Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.


A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már


rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.


Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?

Jó reggelt!

2024. április 22.

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz.

Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk.

A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar ­alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az élet-körülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt.

A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez.


Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak.


Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.


Az amerikai felnőttek 40%-a alváshiányos.
A Nagy-Britanniában végzett felmérések során a megkérdezettek közel egyharmada panaszkodik, hogy a megelőző fél évben éjjelente átlagosan kevesebbet alszik 7 óránál.
A japánok kétharmada hétköznap éjszakánként nem alszik eleget.
Európában a felnőtt lakosság 29,6%-ának vannak alvással kapcsolatos panaszai.
Magyarországon ez a szám megközelítően 40%–a Budapesti Alvásközpont legutóbbi felmérése szerint.



A magyarok tehát rosszabb alvók a kontinens átlagánál.


Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. Kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. Hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges.

Egyre többen ismerik fel azonban:

Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!

2024. április 21.



A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.

Csontosodási zavar a háttérben

A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.

Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.

Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?

Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél. 

Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!

Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e. 

A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.