Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 fontos kérdés az anyajegyszűrésről

2023. november 19.

Fotó: 123rf.com

Miért nem elég csak egy anyajegyet megmutatni, miért kell az egész testfelületet ellenőrizni? Miért fontos a korai diagnózis és kinek kell fél vagy akár negyedévente is szűrővizsgálaton részt vennie? Dr. Vincze Ildikó, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológus főorvosának, a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában többek közt ezekről is szó esett.

Miért ne mondjuk, hogy „Csak ezt az egyet szeretném megmutatni”?

Az atípusos anyajegyek lehetnek szabálytalan alakúak, esetleg többféle barna színárnyalatú részből állnak, vagy eltérő tapintatú területek különíthetők el bennük. Ellenőrzésük a szakemberek részéről különleges odafigyelést igényel, a betegek pedig könnyen gondolhatják azt, hogy a szabálytalan alak, a színbéli eltérések rosszindulatú elváltozás jelei.

Ha az önvizsgálat során ilyesmit észlelnek, akkor orvoshoz fordulnak, ám egyáltalán nem ajánlott ilyen esetben sem csak azt az egy anyajegyet megmutatni. Különösen, ha a beteg régen járt anyajegyszűrésen vagy a magas rizikójú csoportba tartozik.

„Ha egy gyanús anyajegy miatt fordulunk bőrgyógyászhoz, ellenőriztessük a teljes testfelületet, ne csak azt az egy anyajegyet. A rosszindulatú elváltozás a testen bárhol megjelenhet és sokszor nem is meglévő anyajegyből alakul ki.”

Hogyan segíthet a manikűrös vagy a fodrász, a korai felismerésben?

Ha emberekkel és a bőrük kezelésével foglalkozunk a munkánk során, akkor fontos szerepünk lehet abban, hogy a vendégeink testén, számukra sokszor alig vagy egyáltalán nem hozzáférhető helyeken felfedezzük az elváltozásokat.

„Rosszindulatú elváltozás a hajas fejbőrön is kialakulhat, ez gyakorlatilag az önellenőrzés során – még segítséggel is – igen nehezen látható terület. Ha fodrászként azt látjuk, hogy visszatérő vendégünk fejbőrén változó méretű az anyajegy, vagy viszkető, esetleg vérző elváltozás látható, irányítsuk bőrgyógyászhoz.”



Így lehet több az otthonunk, mint szimpla "alvóhely"

2023. november 18.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Még ha reggeltől estig a munkahelyünkön töltjük is az időt, akkor sem mindegy, hova térünk haza az esti órákra: milyen környezet, színek, formák és hangulat fogad minket, hogy kiadjuk a napi stresszt és megfelelően feltöltődjünk. Éppen ezért az otthon kialakítása még akkor is fontos, ha tudjuk, nem örökre szól az elköteleződés adott lakás vagy ház felé. Miképpen tehetjük komfortossá, személyessé környezetünket egyszerűen és praktikusan, hogy ne csupán egy alvóhely várjon minket otthon?  

Mindegy, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig tervezünk egy adott házban vagy lakásban élni, minden esetben fontos figyelmet fordítani arra, hogy otthonná varázsoljuk a lakóhelyünket. Ez ugyanis hozzájárul a közérzetünkhöz, a megfelelő pihenéshez, így nemcsak lelki, de fizikai egészségünkre is jótékonyan hat. Nézzük, mely fontos praktikákkal tehetjük személyessé és komfortossá a teret!

Színek a falakon és a textileken

Ha saját lakásunk van, és magunk dönthetünk, akkor ne sajnáljuk az időt a kedvenc színeinkkel körülvenni magunkat. Persze nézzünk utána, mely színek milyen helyiségbe illenek inkább, illetve mit nem tanácsolnak a szakértők élénkségük, intenzitásuk miatt.

Ha lakberendezésről van szó, akkor általában legkedvesebb színeink pasztell árnyalatai mellett érdemes dönteni. A hálószobában vagy alvósarokban preferáljuk a hideg színeket, hiszen ezek nyugtató hatásúak, míg a társasági terekben használhatunk élénkebb árnyalatokat, például napsárgát. Ha béreljük a lakást, a kiegészítőkkel tudjuk becsempészni saját ízlésünket: párnák, ágytakaró, babzsákok, tárolók, egy jól látható helyen kirakott bögreszett, vagy akár egy egyedi olvasóláma is segíthet abban, hogy otthonosan érezzük magunkat.



Ízületeink egészsége és védelme

2023. november 18.

Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.

Fotó: 123rf.comPorckérdés

Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.

Legfőbb alkotók

A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.

Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.

Az ízületi porcokon kívül a bőrben, a csontokban, a szaruhártyában és az artériák falában is megtalálható kondroitin-szulfát szintén jelentős vízmegkötő tulajdonsággal rendelkezik, valamint serkenti az ízületi folyadék termelését, pontos hatásmechanizmusa azonban nem ismert. Feltételezhető, hogy szerepet játszik az ízületek normál működésének és épségének megőrzésében, továbbá fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Több tanulmány megerősítette a glükózamin és a kondroitin-szulfát kombinációban történő alkalmazásának előnyeit.



Az akcióknál sokkal többet is spórolhatnánk a bevásárláson

2023. november 17.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Minden nap akciók tömkelege csábít vásárlásra, de valóban sikerül megtakarítást elérni velük? Az élelmiszerek és a háztartáshoz szükséges termékek árát azért érdemes tanulmányozni, mert a lakhatási költségek után minden családban ezek jelentik a legnagyobb kiadást. Az Alkuguru szakemberei, akik 20 éves kereskedelmi tapasztalattal bírnak, megosztják a tudatos vásárlás alapelveit, melyekkel minden hónapban spórolva egy nyaralásra való összeget is félretehetünk.  

Sokak számára az akció varázsszóként működik, és már teszik is a kosarukba az így hirdetett terméket. Pedig meglehet, hogy más üzletben akció nélkül kedvezőbb áron szerezhetnék be ugyanazt.

„Az akció csak annyit jelent, hogy az ár alacsonyabb, mint előtte volt az adott üzletben. Azt, hogy a termék más kereskedőnél mennyibe kerül, csak akkor tudhatjuk meg, ha összevetjük az árakat. Akkor spórolunk a legtöbbet, ha azokat a termékeket, melyekre szükségünk van, összességében a legalacsonyabb áron szerezzük be. Tehát a számla végösszege a lényeg”, emlékezteti a vásárlókat az Alkuguru csapata a logikus, ám a gyakorlatban feledésbe merülő tényre.

A kis összegek összeadódnak, éves szinten már jelentős a megspórolt összeg
Mivel egy-egy liter tej vagy egy kiló liszt pár száz forintos tétel, nem figyelünk rá, ha valamivel drágábban szerezzük be ezeket. Azonban a sok kicsi sokra megy, egy év alatt már az alapélelmiszereken is több tízezer forintot spórolhatnánk.



Álmatlan éjszakák, álmos nappalok

2023. november 17.

Fotó: gettyimages.com

A forgolódással, ébren töltött éjszakákra számtalan magyarázatunk lehet: munkahelyi, vagy családi konfliktusok, stressz, vagy ha úgy érezzük, összecsapnak a hullámok a fejünk felett. Ha ez az állapot huzamosabb ideig is eltart, nem árt, ha átgondoljuk a helyzetet: könnyen lehet, hogy inszomnia, vagyis kóros álmatlanság okozza a panaszokat.

Egyedül nem megy

Akár elvalvási nehézségekkel küzdünk, akár az éjszakai ébredések okoznak panaszt, a végeredmény ugyanaz: napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, koncentrációs problémák – sorolja a kialvatlanság következményeit dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa.

Az álmatlanság lehet átmeneti, adott élethelyzethez köthető, mely a körülmények változásával, a probléma megszűnésével magától is oldódik, viszonylag rövid idő alatt. Krónikus inszomniáról beszélünk, ha az álmatlanság több héten át fennáll, ilyenkor három hét-egy hónap elteltével érdemes szakember segítségét igénybe venni a probléma orvoslásához.

Három hét után önvizsgálat

Előfordul, hogy megfelelő mennyiségű alvás ellenére reggel úgy ébredünk, „mint akin átment egy úthenger” és napközben is fáradtak, álmosak vagyunk. Nem feltétlenül jó hír, ha valaki bárhol, bármikor el tud aludni. A több órás alvás ellenére fennálló fokozott napközbeni aluszékonyság az alvás rossz minőségét jelezheti, ami mögött számtalan betegség, többek között ún. elsődleges alvásbetegségek állhatnak. Ezek közül az egyik leggyakoribb a horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, amit gyakran a hálótárs vesz észre elsőnek.

Ne tekintsük tehát normálisnak, ha hosszú ideje a kialvatlanság tüneteivel küzdünk: nappal fáradtabbak, idegesebbek vagyunk, rosszabbul teljesítünk – figyelmeztet dr. Vida ZsuzsannaNéhány hét után érdemes átgondolni, hogy mikor kezdődtek a panaszok, egy héten hány éjszakát töltünk álmatlanul. Általános állapotunk mellett – stressz, napirend, határidők a munkában, családi gondok – figyeljünk az étkezésre, testmozgásra, rendszeresen szedett gyógyszerekre is.



A megcsalás és ami mögötte van

2023. november 16.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A félrelépés hihetetlenül gyakori téma: elhagyott, megcsalt nők és férfiak panaszkodnak, nem értve társuk viselkedését. A legtöbb terapeuta valószínűleg ezzel a párkapcsolati problémával találkozik legtöbbet mostanság. De mi van valójában a félrelépések hátterében?  

Napjainkban valójában megnőtt az úgynevezett „félrelépők” száma. A legtöbb házasság végét egy harmadik megjelenése okozza a kapcsolatokban. Ilyenkor aztán megkezdődik a harc. Lehet, hogy a szóban forgó kapcsolat már nem is működött annyira jól, mégis foggal-körömmel próbáltunk ragaszkodni a párunkhoz. Nem értjük, miért történik ez. Keressük a hibásokat, vádoljuk a párunkat és vádoljuk önmagunkat is. Azt gondoljuk, ha másképp csináltunk volna valamit, akkor most nem omlana össze körülöttünk a világ. Pedig a világ nem omlik össze, csak nem tudjuk feldolgozni a veszteséggel járó fájdalmunkat.

Egy másik cikkemben már megemlítettem, hogy egy párkapcsolat nem két ember kapcsolata csupán. A másik mögött álló család ugyanúgy hozzátartozik a mindennapi életünkhöz, mint a párunk. Családállító terapeutaként ezt sokszor megtapasztaltam már munkám során. A párkapcsolati problémák mögött legtöbbször a származási családhoz fűződő kötelékeinket kell keresnünk.

„A szerelem a legtökéletesebb szülő”. Ez a mondat arra hívja fel a figyelmünket, hogy amikor szerelembe esünk valakivel, akkor szerelmünk tárgyától valójában azokat a dolgokat szeretnénk megkapni, amit szüleinktől annak idején nem kaptunk meg. A szeretet, törődést, figyelmet, gondoskodást.
A szerelmi háromszögek kialakulásnak egyik leggyakoribb oka az, hogy a feleség nem a feleség szerepét tölti be a kapcsolatban, hanem férje édesanyjának a szerepébe lép. Ha a férfi nem tudott még elszakadni a származási családjától, és ezen belül az édesanyjától, akkor feleségében az anya képviselőjét fogja látni. A szerelem múltával aztán a két ember egyre távolabb kerül egymástól, és mivel a férfi vágyik a valódi kapcsolatra is, keres valakit – egy szerető személyében – aki pedig majd a feleség helyét foglalja el.  Így alakul ki a háromszög, ami valójában így néz ki:



Mivel javíthatunk a testképükön?

2023. november 16.

Fotó: gettyimages.comErőtlenség, fáradtság, hízás, ingerlékenység, lankadó nemi vágy többek közt jelentős hatással lehet a magabiztosságunkra és a testképünkre is. A női szexualitás összetett dolog, megannyi tényezőtől függ, beleértve a hormonális egészséget és a magunkról alkotott képet is. Ha nem érezzük magunkat magabiztosnak a testünk (vélt vagy valós) hiányosságai miatt, akkor nem fogjuk szexinek sem tartani magunkat.

Amikor meghízunk, kényelmetlenül érezzük magunkat intim helyzetekben is, ami nagy szerepet játszik a szexuális vágy kialakulásában. Az egészséges, kielégítő szexuális élet viszont növeli az oxitocin (boldogsághormon) termelődését, növelve a vágy intenzitását. Így ebből a szempontból is fokozottan törődnünk kell testképünk javításával. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy még a szerény mértékű fogyás is javíthat a libidón. Egy tanulmány szerint azoknál a nőknél, akik lefogytak, javult a szexuális vágy és izgalom mértéke. (Amellett már kb. 4-5 kg leadása segíthet a nemi hormonok egyensúlyának helyreállításában és stimulálásában is.)

Amikor rendben van a hormonrendszerünk, több energiánk van, élénkebbnek érezzük magunkat fizikai, szellemi és szexuális téren. Könnyebben lefogyunk, csökken a puffadás, az esetleges menstruációs és bőrproblémák megoldódnak. Mindezek eredményeként nő az önbizalmunk, megnyugszunk, sokat adunk a külsőnkre, testképünk javul – és lassanként visszatér a libidó…



A fej-nyaki daganat korai felismerése

2023. november 15.

Fotó: gettyimages.com

A fej-nyaki daganat megelőzésére és korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet az Országos Onkológiai Intézet az ilyen ítpusú daganatok elleni küzdelem világnapján.

Az intézet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fej és a nyak területén előforduló rosszindulatú daganatok mintegy kilencven százaléka a szájüreg, a garat és a gége nyálkahártyáján alakul ki, és általában már csak előrehaladott stádiumban ismerik fel. Magyarországon a férfiak harmadik leggyakoribb daganatos haláloka a fej-nyakrák.

A betegség időben megkezdett terápiával nagyobb eséllyel gyógyítható, ezért mindent meg kell tenni, hogy ne csak a kockázati csoportba tartozók, hanem az egészségügyi szakemberek is gondoljanak a fej-nyakrák lehetőségére.

A fej-nyaki laphámrák elsődleges kiváltó oka a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a HPV-fertőzés. Három hétnél tovább fennálló rekedtség, nyelési nehézség, nem gyógyuló szájüregi seb, három hétnél régebb óta fennálló nyaki nyirokcsomó-duzzanat esetén orvoshoz kell fordulni – ismertették.



Van-e különbség a derékfájás és a lumbágó közt?

2023. november 15.

A felnőttek négyötöde találkozott már a derékfájdalommal, amelyet sokan lumbágóként azonosítanak. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a derékfájás lehetséges okaira és a kezelés széleskörű lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTúlterheljük a gerincet

A gyakori derékfájdalom hátterében többek közt olyan tényezők állnak, mint a kényszertartások, a nem megfelelő munkahelyi körülmények és a késői kezelés. A működésbeli elváltozások (például amikor az izomerő kiegyensúlyozatlansága miatt nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más, tartós problémák. Vagyis mindenképpen orvoshoz kellene fordulnia annak, aki nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést tapasztal. (Természetesen ez esetben is érdemes segítséget kérni, de a sérülés nyilván más jellegű kezelést igényel.) Csak szakszerű segítséggel védhetők ki a tartós elváltozások!

A derékfájás maga a lumbágó?

A leggyakrabban jelentkező problémát, vagyis a derékfájást magát valóban szokás lumbágónak is nevezni. Ez az a fajta fájdalom, amely hevességével hívja fel magára a figyelmet, és amelynek kapcsán szinte minden mozdulatnál belenyilall a deréktájba a gyötrő érzés. A lumbágó okai a gerincet mozgató és összetartó izomzat, kötő- és támasztószövetek mikrosérülései, amelynek következtében steril gyulladás alakul ki. Pontosabb okát az esetek háromnegyed részében nem sikerül kideríteni, de az bizonyos, hogy nincsenek olyan idegrendszeri tünetei, mint például a porckorongsérvnek. Kezelésének célja a fájdalom, az izomfeszülés oldása és a gyulladás csökkentése. A különböző borogatások mellett szteroid injekció és nem szteroid gyulladásgátlók is beválhatnak.

A derékfájdalom leggyakoribb, további okai

Izomfeszülés

Az egyre erősödő derékfájdalom többnyire izom eredetű. Amennyiben a gerinccsigolyák kimozdulnak a helyes, szimmetrikus állapotukból, a szervezet automatikusan megpróbálja korrigálni ezt. Ilyenkor a csigolyák melletti izomkötegek állandóan azon dolgoznak, hogy görcsös feszítéssel megfelelő pozíciójukban tartsák a csigolyákat. Ez a feszülés pedig viszonylag rövid idő alatt is derékfájáshoz vezet.

Porckopás

porckopás az ízületeket borító porc elvékonyodásának, töredezetté válásának folyamata, amely általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, és ez lehet a reggeli merevség oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is. 

 Porckorongsérv

A porckorongsérv ritkább, de a legsúlyosabb derékfájást kiváltó betegségek egyike. Ha a porckorong elveszíti tartását és kitüremkedik, azaz nyomás alá helyezi a gerincből kilépő idegeket, az komoly fájdalmat okozhat a derékban, amennyiben az ágyéki gerincszakasz érintett.

Isiász

A derékfájás okozója lehet isiász (ülőidegzsába) is. Ez a gerincsérvnek az a formája, amikor a porckorong az ülőideget nyomja. A farpofákba és az alsó végtagba kisugárzó fájdalom jellemzi, egyéb tünetek kíséretében.



Bechterew-kór: elmerevedhet a gerinc

2023. november 14.

Fotó: 123rf.com

A Bechterew-kór, vagy spondylitis ankylopoetica (elterjedt rövidítése SPA – magyar elnevezése sajnos nincs) a gerinc gyulladásos betegsége. A gerincoszlopot alkotó elemek, a csigolyák, porckorongok között gyulladása kóros immunfolyamat miatt lép fel. Emiatt a csigolyák között csontos hidak alakulnak ki, hosszú évek alatt pedig a gerinc teljes elmerevedéséhez vezethet. A gerinc ily módon kialakult mozgáskorlátozottsága jellegzetes tartást eredményez, rendszerint kihatással van a vállak és a csípők mozgására.

„Típusos esetben a beteg hajnalban rendszeresen derékfájdalomra ébred, ki is kel az ágyból, mert mozgásra a fájdalom kicsit enyhül, majd a gerinc reggeli merevsége napközben javul. A betegség előrehaladtával a gerinc mozgásának korlátozottságát, elsőként általában a fej fordításának nehézségét veszi észre a páciens, a derék merevsége miatt pedig problémát jelent az előre hajolás” – fogalmazott Dr. Mihola Dóra, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus szakorvosa.

A Bechterew-kór kezelését sokszor hátráltatja, hogy a tünetet a páciens csak egy egyszerű derékfájásnak tartja és mivel nem is sejti, hogy súlyosabb mozgásszervi betegség állhat a háttérben, nem fordul vele orvoshoz. Kétségkívül nem gyakori betegség, nagyjából a népesség kevesebb, mint 0,5%-át érinti, nagyobb arányban a fiatal férfiakat, de gyermekkorban is kezdődhet.

Hogy mitől alakulhat ki a Bechterew-kór, nem teljesen tisztázott. A reumatológus szerint genetikai kockázatot jelent, ha valaki hordozza az úgynevezett HLA-B27 gént, ez a betegek kb. 60-70%-ában mutatható ki. Bizonyos fertőzések szerepe a kialakulásban nagyon valószínű. Bár ezt nem tekintjük autoimmun betegségnek, a gyulladásos folyamat kóros immunműködés miatt áll fenn.

A szakértő szerint a krónikus gyulladásos állapot – amely nem mindig tükröződik a laborvizsgálati eredményben – az egész szervezetre kifejti hatását, étvágytalanság, fogyás, légszomj jelentkezhet, még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata is emelkedik. Érdemes tudni, hogy hasonló gerincbetegség társulhat a pikkelysömörhöz, gyulladásos bélbetegségekhez és bizonyos szemgyulladásokhoz is.

„Tartós nyugalmi derékfájás esetén mihamarabb reumatológus felkeresése ajánlott, hiszen a jellegzetes tünetek mellett sokszor már a fizikális vizsgálat, a gerinc funkcionális állapota gyanút kelt a betegségre. A további kivizsgálás során a megfelelő képalkotó vizsgálatok, kezdeti stádiumban MR, később a röntgen, HLA-B27 gén kimutatása és egyéb laborvizsgálatok eredményét látva közelebb kerülhetünk a korai diagnózishoz” – tette hozzá Dr. Mihola Dóra.



További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...144145146...635
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)